Kronológiák - A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)

Kárpátalja az első világháború után a teljes autonómia ígéretével Podkarpatszka Rusz néven került a Csehszlovák Köztársasághoz. 1938–1939 fordulóján Cseh-Szlovákia kötelékében törvénnyel is alátámasztott autonóm terület Kárpáti Ukrajna néven, majd mint Kárpátaljai Kormányzóság Magyarország része az első bécsi döntés által meghúzott határokon belül. 1944 őszétől szovjet befolyási övezet (Kárpátontúli Ukrajna), 1946-tól a Szovjetunió, 1991-től pedig az Ukrán Köztársaság Kárpátontúli területe. A kronológia ennek a folyamatnak, illetve a kárpátaljai magyarság életének bemutatására vállalkozott. (összeállította: Fedinec Csilla)

1923. július 22.

Munkácson üléseztek a kárpátorosz földműves pártok: a Köztársasági Agrárpárt, a Földműves Szövetség, a Munkapárt, az Autonóm Földműves Párt, a Néppárt. Tárgy: annak a megállapodásnak a jóváhagyása, melyet a pártok a cseh agrárpárttal kötöttek egy új egységes ruszin földműves párt megalakítása céljából. Kimondták az egységes földműves párt, a Kárpátorosz Köztársasági Földműves Párt megalakulását. Elnök: Kaminszki József, ügyvezető: Petrigalla Péter. Megállapodtak annak a határozatnak a szövegében, amit a párt ruszinszkói helyzetére vonatkozóan tárgyalási alapul Antonín Švehla miniszterelnök elé kívánnak terjeszteni. ->1923. augusztus 1.– Ungváron megtartotta első közgyűlését a Ruszinszkói Ügyvédek Szövetsége. Elnök: Szentgyörgyi Adolf. (Az államfordulat előtt a terület ügyvédei a máramarosi ügyvédi kamarához tartoztak. Máramarossziget elcsatolásával a prágai igazságügy-minisztérium a kárpátaljai ügyvédeket a turócszentmártoni kamara fennhatósága alá utalta.)

Hibát talált?

Üzenőfal