Kronológiák - A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)

Kárpátalja az első világháború után a teljes autonómia ígéretével Podkarpatszka Rusz néven került a Csehszlovák Köztársasághoz. 1938–1939 fordulóján Cseh-Szlovákia kötelékében törvénnyel is alátámasztott autonóm terület Kárpáti Ukrajna néven, majd mint Kárpátaljai Kormányzóság Magyarország része az első bécsi döntés által meghúzott határokon belül. 1944 őszétől szovjet befolyási övezet (Kárpátontúli Ukrajna), 1946-tól a Szovjetunió, 1991-től pedig az Ukrán Köztársaság Kárpátontúli területe. A kronológia ennek a folyamatnak, illetve a kárpátaljai magyarság életének bemutatására vállalkozott. (összeállította: Fedinec Csilla)

1923. december 31.

A Kárpátorosz Köztársasági Földműves Párt Munkácson kimondta egyesülését a Csehszlovák Köztársasági Földműves (Agrár) Párttal, s a továbbiakban annak podkarpatszka ruszi tagozataként fog tovább működni. Az ezzel egyet nem értők a hónap folyamán elszakadási mozgalmat kezdeményeztek. Az irányítók Kurtyák Iván, a kárpátorosz párt huszti titkára és Riskó Béla. – Munkácson megemlékeztek Csokonai Vitéz Mihály születésének 150. évfordulójáról. – Bótrágyon Petőfi-ünnepélyt tartottak.

Hibát talált?

Üzenőfal