Kronológiák - A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)

Kárpátalja az első világháború után a teljes autonómia ígéretével Podkarpatszka Rusz néven került a Csehszlovák Köztársasághoz. 1938–1939 fordulóján Cseh-Szlovákia kötelékében törvénnyel is alátámasztott autonóm terület Kárpáti Ukrajna néven, majd mint Kárpátaljai Kormányzóság Magyarország része az első bécsi döntés által meghúzott határokon belül. 1944 őszétől szovjet befolyási övezet (Kárpátontúli Ukrajna), 1946-tól a Szovjetunió, 1991-től pedig az Ukrán Köztársaság Kárpátontúli területe. A kronológia ennek a folyamatnak, illetve a kárpátaljai magyarság életének bemutatására vállalkozott. (összeállította: Fedinec Csilla)

1923. december 15.

Korláth Endre „elbocsátott vármegyei tiszti ügyész” nyílt levelet intézett Edvard Beneš külügyminiszterhez, melyben egyebek között ezt írja: „A csehszlovák–magyar tárgyalásokról kiadott rövid kommünikékből, a miniszteri nyilatkozatokból értesülünk arról, hogy a minket, a Csehszlovákiába zárt magyarságot legsúlyosabban érintő kérdésekben (állampolgárság, illetőség, tisztviselő-nyugdíjazás, tisztviselői ellátás stb.) a csehszlovák kormány a legmerevebb álláspontra helyezkedik.”

Hibát talált?

Üzenőfal