Kronológiák - A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)

Kárpátalja az első világháború után a teljes autonómia ígéretével Podkarpatszka Rusz néven került a Csehszlovák Köztársasághoz. 1938–1939 fordulóján Cseh-Szlovákia kötelékében törvénnyel is alátámasztott autonóm terület Kárpáti Ukrajna néven, majd mint Kárpátaljai Kormányzóság Magyarország része az első bécsi döntés által meghúzott határokon belül. 1944 őszétől szovjet befolyási övezet (Kárpátontúli Ukrajna), 1946-tól a Szovjetunió, 1991-től pedig az Ukrán Köztársaság Kárpátontúli területe. A kronológia ennek a folyamatnak, illetve a kárpátaljai magyarság életének bemutatására vállalkozott. (összeállította: Fedinec Csilla)

1922. október 1.

Pártnapot tartottak a Ruszinszkói Keresztényszocialista Párt központjában, Nagyszőlősön (a párt ügyvezető elnöke Nagy Kálmán, politikai elnöke Kerekes István). Jelen voltak a többi magyar párt – a jogpárt, a kisgazdapárt, a pártszövetség – képviselői is, valamint Szlovenszkóból Körmendy-Ékes Lajos, Lelley Jenő keresztényszocialista politikusok, Szappanos Lajos, a Keresztény Iparosok Országos Szövetségének ügyvezetője. – E napon zajlott Ungváron a Mária Kongregáció avató ünnepsége. Elnök: Fibiger Sándor pápai kamarás.

Hibát talált?

Üzenőfal