Kronológiák - A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)

Kárpátalja az első világháború után a teljes autonómia ígéretével Podkarpatszka Rusz néven került a Csehszlovák Köztársasághoz. 1938–1939 fordulóján Cseh-Szlovákia kötelékében törvénnyel is alátámasztott autonóm terület Kárpáti Ukrajna néven, majd mint Kárpátaljai Kormányzóság Magyarország része az első bécsi döntés által meghúzott határokon belül. 1944 őszétől szovjet befolyási övezet (Kárpátontúli Ukrajna), 1946-tól a Szovjetunió, 1991-től pedig az Ukrán Köztársaság Kárpátontúli területe. A kronológia ennek a folyamatnak, illetve a kárpátaljai magyarság életének bemutatására vállalkozott. (összeállította: Fedinec Csilla)

1922. november 2., 4.

A Ruszinszkói Magyar Hírlap írta: „A ruszinszkói magyarok – a politikai életben való szereplésüket illetően – két csoportra oszthatók: a dolgozók és a kritikusok osztályába. […] Egynéhány ember a magyar jövő érdekében lejárja a lábát, kiírja az agyát, kibeszéli a tüdejét, feláldozza lelki békéjét, földi vagyonát, a nagy többség, a sok ezer pedig kikönyököl háza ablakába vagy kiáll portája kapujába és nagy kényelmesen szemléli és bírálgatja a magyarságért, tehát érte is, vért verejtékező dolgozók munkáját. És ezeknek semmi sem tetszik. […] Míg csak suttogták […] nem tetszésüket vagy külön véleményüket, nem sokat törődtünk velük. […] De legújabban kiállanak az utcasarokra […] Kritizálók! Jöjjetek és dolgozzatok!”

Hibát talált?

Üzenőfal