Kronológiák - A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)

Kárpátalja az első világháború után a teljes autonómia ígéretével Podkarpatszka Rusz néven került a Csehszlovák Köztársasághoz. 1938–1939 fordulóján Cseh-Szlovákia kötelékében törvénnyel is alátámasztott autonóm terület Kárpáti Ukrajna néven, majd mint Kárpátaljai Kormányzóság Magyarország része az első bécsi döntés által meghúzott határokon belül. 1944 őszétől szovjet befolyási övezet (Kárpátontúli Ukrajna), 1946-tól a Szovjetunió, 1991-től pedig az Ukrán Köztársaság Kárpátontúli területe. A kronológia ennek a folyamatnak, illetve a kárpátaljai magyarság életének bemutatására vállalkozott. (összeállította: Fedinec Csilla)

1922. július 26.

Korláth Endre, a Ruszinszkói Magyar Pártok Szövetségének ügyvezetője az alábbi „szózatot” intézte „a Ruszinszkóba zárt magyar nemzethez”: „E napon fordul a kulcs ránk itteni magyarokra […] Eltávoztak körünkből kik nem találták meg ősi földjükön további megélhetésüket. Eltávoztak továbbá a kishitűek […] Mi megadjuk az államnak, ami az államé, de nemzeti öntudatunk birtokában megköveteljük és meg is fogjuk követelni azt, ami a miénk […] Erőt, egészséget, önbizalmat, kitartást, méltóságot, béketűrést és türelmet kívánok mindnyájatoknak a folytatódó megpróbáltatásokhoz életünknek e forduló napján.” – A tanügyi referátus rendelkezett, hogy mindenkinek, aki Podkarpatszka Ruszban bármilyen minőségben állami iskolában állást akar vállalni, ruszin nyelvből vizsgát kell tennie.

Hibát talált?

Üzenőfal