Kronológiák - A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)

Kárpátalja az első világháború után a teljes autonómia ígéretével Podkarpatszka Rusz néven került a Csehszlovák Köztársasághoz. 1938–1939 fordulóján Cseh-Szlovákia kötelékében törvénnyel is alátámasztott autonóm terület Kárpáti Ukrajna néven, majd mint Kárpátaljai Kormányzóság Magyarország része az első bécsi döntés által meghúzott határokon belül. 1944 őszétől szovjet befolyási övezet (Kárpátontúli Ukrajna), 1946-tól a Szovjetunió, 1991-től pedig az Ukrán Köztársaság Kárpátontúli területe. A kronológia ennek a folyamatnak, illetve a kárpátaljai magyarság életének bemutatására vállalkozott. (összeállította: Fedinec Csilla)

1921. szeptember 22.

Ungvárra érkezett T. G. Masaryk köztársasági elnök. Kíséretében volt Jan Černy miniszterelnök is. Az üdvözlésen megjelentek a magyar pártszövetség képviselői is: „Ruszinszkó magyarsága nevében jöttünk el, nemcsak azért, hogy szívből köszöntsük a cseh szabadság diadalmas vezérét és az egész világ által elismert igaz demokratát, tisztelettel adózzunk Önnek, kinek életét, tetteit, harcát példaként állítjuk minden magyar elé szabadságküzdelmünkben és kérjük, hogy amint kivívta nemzete szabadságát, adja meg a mi szabadságunkat is, hogy az az államalakulat, melyet az Ön nagy szelleme szabad köztársaságnak teremtett meg, a mi részünkre se jelentse a szolgaságot és ne legyen az rendőrállam, hanem legyen valódi otthonunk és igazán szabad demokratikus köztársaság.” Masaryk beszédéből: „Nem is tudnám elképzelni, hogy a Csehszlovák Köztársaságban elnyomott nemzetiség lehessen.”

Hibát talált?

Üzenőfal