Kronológiák - A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)

Kárpátalja az első világháború után a teljes autonómia ígéretével Podkarpatszka Rusz néven került a Csehszlovák Köztársasághoz. 1938–1939 fordulóján Cseh-Szlovákia kötelékében törvénnyel is alátámasztott autonóm terület Kárpáti Ukrajna néven, majd mint Kárpátaljai Kormányzóság Magyarország része az első bécsi döntés által meghúzott határokon belül. 1944 őszétől szovjet befolyási övezet (Kárpátontúli Ukrajna), 1946-tól a Szovjetunió, 1991-től pedig az Ukrán Köztársaság Kárpátontúli területe. A kronológia ennek a folyamatnak, illetve a kárpátaljai magyarság életének bemutatására vállalkozott. (összeállította: Fedinec Csilla)

1921. szeptember 11.

Keresztényszocialista pártnap volt Nagyszőlősön. Nagy Kálmán, a Ruszinszkói Keresztényszocialista Párt ügyvezetője kijelentette: „egyedül a keresztényszocializmus az a tengely, mely körül a társadalom elhelyezkedni s egymást békésen megértve nyugodtan fejlődni képes.” Jaross Gyula, a kárpátaljai kisgazdapárt titkára a keresztényszocialista pártot „testvérpártnak” nevezte, „a két párt tulajdonképpen egymást kiegészíti”, a kettő közt az a különbség, hogy „a keresztényszocialisták inkább az eszmei téren mozognak, míg a kisgazdák, a földművesek és a kisiparosok a rideg valóság, a realizmus talaján küzdenek”. Paulik János szövetségi titkár a Ruszinszkói Magyar Pártok Szövetsége nevében rámutatott a ruszinszkói magyar pártok együttműködésének szükségességére, mert ebben rejlik „a forrása annak az erőnek, amely képessé teszi a magyarságot arra, hogy a rá kényszerített gazdasági és kulturális harcban győzelemre vihesse a magyarság lobogóját”.

Hibát talált?

Üzenőfal