Kronológiák - A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)

Kárpátalja az első világháború után a teljes autonómia ígéretével Podkarpatszka Rusz néven került a Csehszlovák Köztársasághoz. 1938–1939 fordulóján Cseh-Szlovákia kötelékében törvénnyel is alátámasztott autonóm terület Kárpáti Ukrajna néven, majd mint Kárpátaljai Kormányzóság Magyarország része az első bécsi döntés által meghúzott határokon belül. 1944 őszétől szovjet befolyási övezet (Kárpátontúli Ukrajna), 1946-tól a Szovjetunió, 1991-től pedig az Ukrán Köztársaság Kárpátontúli területe. A kronológia ennek a folyamatnak, illetve a kárpátaljai magyarság életének bemutatására vállalkozott. (összeállította: Fedinec Csilla)

1921. július 31.

Megalakult az Országos Kisgazda-, Földműves és Kisiparos Párt ungi szervezete. Elnök: Isaák Imre. Az alakuló ülésen jelen voltak Ung, Zemplén, valamint Bereg, Máramaros és Ugocsa küldöttei. Egry Ferenc, a kárpátaljai kisgazdapárt elnöke tiltakozásra szólított fel az ellen, hogy „a magyarlakta területekre idegen telepeseket akarnak hozni”. Korláth Endre, a Ruszinszkói Magyar Jogpárt és a Ruszinszkói Magyar Pártok Szövetségének ügyvezetője beszédéből: „ma nem az a fontos, hogy ki melyik magyar pártban van, hanem az, hogy mindenki, aki magyarnak vallja magát, benne legyen valamelyik magyar pártban.” – Ungváron Kelet-Szlovenszkó–Ruszinszkó válogatott labdarúgó-mérkőzést játszottak.

Hibát talált?

Üzenőfal