Kronológiák - A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)

Kárpátalja az első világháború után a teljes autonómia ígéretével Podkarpatszka Rusz néven került a Csehszlovák Köztársasághoz. 1938–1939 fordulóján Cseh-Szlovákia kötelékében törvénnyel is alátámasztott autonóm terület Kárpáti Ukrajna néven, majd mint Kárpátaljai Kormányzóság Magyarország része az első bécsi döntés által meghúzott határokon belül. 1944 őszétől szovjet befolyási övezet (Kárpátontúli Ukrajna), 1946-tól a Szovjetunió, 1991-től pedig az Ukrán Köztársaság Kárpátontúli területe. A kronológia ennek a folyamatnak, illetve a kárpátaljai magyarság életének bemutatására vállalkozott. (összeállította: Fedinec Csilla)

1921. augusztus 21.

A Ruszinszkói Magyar Hírlap vezércikke Szent Istvánra emlékezett. Többek között idézte az Intelmekből, hogy az egynyelvű és egyerkölcsű ország gyarló és gyenge. – Kárpátalja pravoszláv községeinek küldöttei Izán megtartották az első pravoszláv kongresszust, melyen megválasztották a Központi Pravoszláv Bizottságot (Pravoszláv Komité, elnök: Homicsko Vladimir), döntöttek a hivatalos elnevezésről: Kárpátorosz Keleti Pravoszláv Egyház, jóváhagyták az ideiglenes alapszabályt, melyet 1921 novemberében Doszifej püspök E. Beneš külügyminiszter elé terjesztett.

Hibát talált?

Üzenőfal