Kronológiák - A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)

Kárpátalja az első világháború után a teljes autonómia ígéretével Podkarpatszka Rusz néven került a Csehszlovák Köztársasághoz. 1938–1939 fordulóján Cseh-Szlovákia kötelékében törvénnyel is alátámasztott autonóm terület Kárpáti Ukrajna néven, majd mint Kárpátaljai Kormányzóság Magyarország része az első bécsi döntés által meghúzott határokon belül. 1944 őszétől szovjet befolyási övezet (Kárpátontúli Ukrajna), 1946-tól a Szovjetunió, 1991-től pedig az Ukrán Köztársaság Kárpátontúli területe. A kronológia ennek a folyamatnak, illetve a kárpátaljai magyarság életének bemutatására vállalkozott. (összeállította: Fedinec Csilla)

1921. augusztus 2.

Árky Ákos, az ungvári magyar gimnázium felügyelő bizottságának elnöke az alábbi felhívást tette közzé: az ungvári gimnáziumban szeptember 1-jén csak egy ruszin nyelvű első osztály indul, oda is ruszin nyelven kell felvételizni; ezzel „kezdetét veszi a jövő magyarság elnemzetietlenítése, ha idejében nem védekezünk ezen erőszakos intézkedés ellen. – A magyar kultúra fenntartása és tovább fejlesztése érdekében tehát szükségessé vált egy magyar tannyelvű középiskolának létesítése Ungváron. Ez azonban csak úgy vihető keresztül, ha a magyar anyanyelvű polgárság nagyobb áldozatra képes. – Áldozatot mondunk, pedig kötelességet kellene hangoztatnunk. […] A jövendő magyar nemzedék nevében kérünk mindenkit […] támogassa anyagilag az új magyar reálgimnáziumot.” – Beregszászban értekezletet tartottak a Máramaros-ugocsai, Beregi és Ungi Református Egyházmegyék küldöttei. A máramaros-ugocsai egyházmegye részéről Sütő Áron egyházmegyei főjegyző javasolta, hogy a fenti három egyházmegye alakítsa meg a külön egyházkerületet. Az ülés úgy döntött, hogy amíg ehhez a feltételek megérlelődnek, a három egyházmegyét közösen érintő ügyek vitelére, a kormányzóságnál való képviseletére 10 tagú bizottságot alakítanak, melynek tagjait az egyes egyházmegyék külön ülésükön választják meg.

Hibát talált?

Üzenőfal