Kronológiák - A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)

Kárpátalja az első világháború után a teljes autonómia ígéretével Podkarpatszka Rusz néven került a Csehszlovák Köztársasághoz. 1938–1939 fordulóján Cseh-Szlovákia kötelékében törvénnyel is alátámasztott autonóm terület Kárpáti Ukrajna néven, majd mint Kárpátaljai Kormányzóság Magyarország része az első bécsi döntés által meghúzott határokon belül. 1944 őszétől szovjet befolyási övezet (Kárpátontúli Ukrajna), 1946-tól a Szovjetunió, 1991-től pedig az Ukrán Köztársaság Kárpátontúli területe. A kronológia ennek a folyamatnak, illetve a kárpátaljai magyarság életének bemutatására vállalkozott. (összeállította: Fedinec Csilla)

1920. szeptember 4.

Beregszászban kihirdették a statáriumot. – A Ruszinszkói Magyar Hírlap írta: „statárium van. Kötél általi halál rémesen kongó szava szeli át az őszi levegőt. Miért? Kérdik az emberek… Mi miatt? Szegezik le fejüket a statáriumot hirdető kürtszó elhangzása nyomán. – Nincs a kérdésre felelet. – Hiába a tapogatózás, az érdeklődés. Az újságok bújása sem adja meg a feleletet.”

Hibát talált?

Üzenőfal