Kronológiák - A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)

Kárpátalja az első világháború után a teljes autonómia ígéretével Podkarpatszka Rusz néven került a Csehszlovák Köztársasághoz. 1938–1939 fordulóján Cseh-Szlovákia kötelékében törvénnyel is alátámasztott autonóm terület Kárpáti Ukrajna néven, majd mint Kárpátaljai Kormányzóság Magyarország része az első bécsi döntés által meghúzott határokon belül. 1944 őszétől szovjet befolyási övezet (Kárpátontúli Ukrajna), 1946-tól a Szovjetunió, 1991-től pedig az Ukrán Köztársaság Kárpátontúli területe. A kronológia ennek a folyamatnak, illetve a kárpátaljai magyarság életének bemutatására vállalkozott. (összeállította: Fedinec Csilla)

1920. március 7.

T. G. Masaryk köztársasági elnök beszédéből (Üzenet a nemzetgyűlésnek és a kormánynak): „A párizsi béke nem szervezte meg Európát pontosan a nemzetiségi elv alapján. Ez az elv volt ugyan a vezérlő elv, de mellette érvényesült – jelentős mértékben – a történelmi elv is. S éppen köztársaságunk mutatja meg gyakorlatilag, hogyan kapcsolták egybe a nemzetiségi és történelmi elvet köztársaságunk alapításánál. Más nemzetek jelentős részei élnek velünk. Kölcsönös viszonyunkat a humanista program szabja meg, kisebbségeink az igazi nemzetköziség szervei lehetnek. A kölcsönös gazdasági és kulturális kapcsolat köztársaságunkból példaképet csinálhat Európa és az egész emberiség részére.”

Hibát talált?

Üzenőfal