Kronológiák - A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)

Kárpátalja az első világháború után a teljes autonómia ígéretével Podkarpatszka Rusz néven került a Csehszlovák Köztársasághoz. 1938–1939 fordulóján Cseh-Szlovákia kötelékében törvénnyel is alátámasztott autonóm terület Kárpáti Ukrajna néven, majd mint Kárpátaljai Kormányzóság Magyarország része az első bécsi döntés által meghúzott határokon belül. 1944 őszétől szovjet befolyási övezet (Kárpátontúli Ukrajna), 1946-tól a Szovjetunió, 1991-től pedig az Ukrán Köztársaság Kárpátontúli területe. A kronológia ennek a folyamatnak, illetve a kárpátaljai magyarság életének bemutatására vállalkozott. (összeállította: Fedinec Csilla)

1920. augusztus 17.

Korláth Endre, a Ruszinszkói Magyar Jogpárt elnöke vezetésével „az ungvári és szerednyei járás, továbbá a Bereg megyei Zápszony gazdatársadalma nevében” küldöttség kereste fel G. Zhatkovych kormányzót, hogy felhívják a figyelmét a gazdák nehéz helyzetére. – A Ruszinszkói Magyar Hírlap írta: „A beregszászi diákok nagy része a határon túl végezte gimnáziumi tanulmányait. Most, hogy befejezték, ismét hazajöttek a szülői házhoz. Alig pihentek meg azonban, csendőrök jelentek meg ilyen házaknál és a diákokat összefogdosták.”

Hibát talált?

Üzenőfal