Kronológiák - A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)

Kárpátalja az első világháború után a teljes autonómia ígéretével Podkarpatszka Rusz néven került a Csehszlovák Köztársasághoz. 1938–1939 fordulóján Cseh-Szlovákia kötelékében törvénnyel is alátámasztott autonóm terület Kárpáti Ukrajna néven, majd mint Kárpátaljai Kormányzóság Magyarország része az első bécsi döntés által meghúzott határokon belül. 1944 őszétől szovjet befolyási övezet (Kárpátontúli Ukrajna), 1946-tól a Szovjetunió, 1991-től pedig az Ukrán Köztársaság Kárpátontúli területe. A kronológia ennek a folyamatnak, illetve a kárpátaljai magyarság életének bemutatására vállalkozott. (összeállította: Fedinec Csilla)

1919. március 21.

A Magyarországi Szocialista Párt néven egyesült kommunisták és szociáldemokraták megalakították az új kormányt, a Forradalmi Kormányzótanácsot, mely kikiáltotta a Magyarországi Tanácsköztársaságot. Szabó Oreszt volt a kijelölt ruszin népbiztos, de ő nem fogadta el a kinevezést. Ruszka Krajna népbiztosa március 24-től Avgusztin Stefán. Stefán munkácsi képviselőjének nevezte meg Kaminszki József ügyvédet. Az országrész kormányzásában demokratikus elveket igyekeztek megvalósítani, visszafogni a hátrányos országos rendelkezéseket, többek között állami fizetést kaptak az egyházi személyek. ->1919. április 29.

Hibát talált?

Üzenőfal