Kronológiák - A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)

Kárpátalja az első világháború után a teljes autonómia ígéretével Podkarpatszka Rusz néven került a Csehszlovák Köztársasághoz. 1938–1939 fordulóján Cseh-Szlovákia kötelékében törvénnyel is alátámasztott autonóm terület Kárpáti Ukrajna néven, majd mint Kárpátaljai Kormányzóság Magyarország része az első bécsi döntés által meghúzott határokon belül. 1944 őszétől szovjet befolyási övezet (Kárpátontúli Ukrajna), 1946-tól a Szovjetunió, 1991-től pedig az Ukrán Köztársaság Kárpátontúli területe. A kronológia ennek a folyamatnak, illetve a kárpátaljai magyarság életének bemutatására vállalkozott. (összeállította: Fedinec Csilla)

1919. május 8.

A csehszlovák megszállás alatt levő Ungváron az eperjesi, az ungvári és a huszti ruszin tanácsok Avgusztin Volosin elnökletével tartott közös gyűlésükön megalakították a Központi Orosz (Ruszin) Nemzeti Tanácsot (&#1062&#1077&#1085&#1084&#1088&#1072&#1083&#1100&#1085&#1072 &#1056&#1095&#1089&#1100&#1082&#1072 &#1085&#1072&#1088&#1086&#1075&#1085&#1072 &#1056&#1072&#1075&#1072). Elnök: Beszkid Anton. Alelnökök: Volosin Avgusztin, Sztripszkij Miron és Brascsajko Mihajlo. A Tanács kimondta a Csehszlovákiához való „önkéntes” csatlakozást. A határozatot az Avgusztin Volosin vezette több mint száztagú küldöttség adta át T. G. Masaryk köztársasági elnöknek Prágában. ->1919. augusztus 12.

Hibát talált?

Üzenőfal