Kronológiák - A (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)

A kronológia, amely több évtizedes kutatómunka eredménye (cseh)szlovákiai magyarok történetének 1918 és 1945 közötti korszakát foglalja magában. A kronológia 2020-ban könyv formájában is megjelent a Fórum Kisebbségkutató Intézet kiadásában. (összeállította: Popély Gyula)

‹ Előző 1 … 3 4 5

149 találat

1920. november 15. : A magyar Nemzetgyűlés megszavazza a trianoni békeszerződés becikkelyezéséről szóló törvényjavaslatot, ezzel párhuzamosan azonban nemzetgyűlési határozat formájában a következő nyilatkozatot fogadja el: „A nemzetgyűlés, midőn a trianoni béke törvénybeiktatását elhatározza és annak ratifikálásához beleegyezését adja, az isteni igazság színe előtt és az emberiség lelkiismeretéhez fordulva kimondja, hogy ezt a békeokmányt valótlan adatokon alapulónak, igazságtalannak és az emberiség közös érdekeibe ütközőnek tartja; hogy az nem a tények és érdekek kétoldalú megvitatásának s ebből folyó egyezménynek az eredménye, hanem egyoldalú idegen akaratnak reánk való erőszakolása, hogy a nemzetgyűlés tehát csupán ennek az ellenállhatatlan kényszernek engedve járul annak ratifikálásához; hogy e tényével nem róhat kötelezettséget azokra a területekre, amelyek benne képviselve nincsenek; nem szűnik meg abban bízni, hogy a ma uralkodó szenvedélyek lecsillapultával beálló jobb belátás utat fog nyitni a békekötés neve alatt elkövetett égbekiáltó igazságtalanság jóvátételéhez.”

Részletek

Kategória	A (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Év	1920
Rövid URL	https://adatbank.sk/?p=260555
ID	260555
Módosítás dátuma	2008. február 20.

bővebben →

1920. október 26. : A magyar külügyminiszter a Nemzetgyűlés elé terjeszti a trianoni békeszerződés becikkelyezéséről szóló törvényjavaslatot. A miniszteri indoklás ismételten rámutat a trianoni békeszerződés igazságtalan voltára, s reményét fejezi ki, hogy idővel a győztes nagyhatalmak is belátják e szerződés következtében előállt helyzet tarthatatlanságát.

Részletek

Kategória	A (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Év	1920
Rövid URL	https://adatbank.sk/?p=260546
ID	260546
Módosítás dátuma	2008. február 20.

bővebben →

1920. július 31. : Nyitra város képviselőtestülete határozatban mondja ki, hogy támogatja a városban teljesen felszámolt magyar nyelvű iskolai oktatás újraindítását. Lelley Jenő nemzetgyűlési képviselő, országos keresztényszocialista pártelnök vezetésével bizottság alakul, amely célul tűzi ki, hogy eljár mind Pozsonyban, mind pedig Prágában a város oktatásügyének igazságos rendezése érdekében.

Részletek

Kategória	A (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Év	1920
Rövid URL	https://adatbank.sk/?p=260489
ID	260489
Módosítás dátuma	2008. február 20.

bővebben →

1920. július 4. : Komáromban megalakul a felvidéki magyarságot összefogó, egységes nagy társadalmi, jogvédelmi és kulturális tömegszervezetnek szánt Szlovenszkói Magyar Népszövetség. Fő tisztségviselőivé a következőket választják: elnök: Kürthy István, volt komáromi főispán; másodalelnökök: Bittó Dénes, volt pozsonyi főispán, Körmendy-Ékes Lajos, keresztényszocialista nemzetgyűlési képviselő; alelnök: Jánossy Lajos evangélikus esperes; ügyvezető igazgató: Tuba János, volt magyar országgyűlési képviselő.

Részletek

Kategória	A (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Év	1920
Rövid URL	https://adatbank.sk/?p=260471
ID	260471
Módosítás dátuma	2008. február 20.

bővebben →

1920. június 27. : Az Országos Keresztényszocialista Párt a magyar iskolák védelmére Pozsonyban tiltakozó nagygyűlést szervez, amelynek ünnepi szónoka Lelley Jenő nemzetgyűlési képviselő, országos keresztényszocialista pártelnök. A több ezer fős nagygyűlés résztvevői memorandumot fogadnak el, amelyben többek között követelik a szlovákiai magyarság számarányával összhangban lévő iskolák meghagyását, illetve a már megszüntetettek visszaállítását, a nyugdíjjogosultságuktól megfosztottak ügyének mielőbbi rendezését, a felekezeti iskolák pedagógusai fizetésének rendezését. stb.

Részletek

Kategória	A (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Év	1920
Rövid URL	https://adatbank.sk/?p=260462
ID	260462
Módosítás dátuma	2008. február 20.

bővebben →

1920. június 8. : Surányi Géza csehszlovák szociáldemokrata párti képviselő a prágai Nemzetgyűlés Képviselőházában mondott beszédében kemény szavakkal bírálja a Csehszlovák Köztársaság szerinte mélységesen áldemokratikus rendszerét. „Az új köztársaság, hogy magát a szomszéd népek előtt rokonszenvessé tegye, a demokrácia jelében született meg. Ez a demokrácia azonban eddig csak hírdetett demokrácia volt” – konstatálja a szociáldemokrata Surányi képviselő. Szerinte az új hatalom birtokosai „a legnagyobb hibát az iskoláztatás terén követték el”, mivel a magyar anyanyelvű gyermekeket máris garmadával terelték be az államnyelvű iskolákba. Surányi leginkább azt nehezményezi, hogy a szlávos hangzású nevű gyermekeket tapasztalata szerint sok helyen „könyörtelenül a szlovák iskolába kényszerítik”.

Részletek

Kategória	A (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Év	1920
Rövid URL	https://adatbank.sk/?p=260453
ID	260453
Módosítás dátuma	2008. február 20.

bővebben →

1920. június 2. : A prágai parlamentben elhangzik az első magyar felszólalás. Körmendy-Ékes Lajos keresztényszocialista párti képviselő a Nemzetgyűlés Képviselőházában felolvassa a magyar ellenzéki pártok közös deklarációját az impériumváltással és a kisebbségi sorba került felvidéki magyarság helyzetével kapcsolatban. A magyar nyelven előadott deklaráció hangsúlyosan felhívja rá a figyelmet, hogy a Felvidék lakossága szülőföldjével együtt nem önszántából, hanem erőszakos katonai megszállás következményeként került egy új állam fennhatósága alá. Kifejti, hogy bár az elszakított magyarság részt vett a nemzetgyűlési választásokon, aminek következtében képviselői ott vannak a prágai parlamentben, mindezt csak abból az okból tette, mert „ezen az úton vélte biztosítani a maga számára a lehetőséget arra, hogy a vele elkövetett példátlanul súlyos nemzetközi igazságtalanságoknak, a közjogi és magánjogi jogfosztásoknak ellene alkalmazott egész rendszerével szemben tiltakozó szavát messzehangzóan felemelhesse”. A deklaráció teljes őszinteséggel és világosan leszögezi a magyar pártok álláspontját az új nemzetközi és hazai hatalmi-politikai konstellációval kapcsolatban: „Ha már kénytelenek vagyunk az entente hatalmak által reánk kényszerített kemény sorsot tűrni, viselni fogjuk azt Istenbe helyezett bizalommal, teljesíteni fogjuk minden nehézségek és veszélyek dacára elvállalt kötelezettségeinket, de arra soha sem leszünk kaphatók hogy a velük szemben elkövetett jogtalanságokban – bár hallgatólag is – megnyugodjunk.” A deklaráció a továbbiakban arra is felhívja „az egész világ lelkiismeretét”, hogy a felvidéki magyarságot akarata ellenére, erőszakkal szakították ki a magyar nemzet testéből. „Ha mások bűnei miatt mindent elvesztettünk is – konstatálja zárómondatában a Körmendy-Ékes Lajos által felolvasott deklaráció -, a becsületünk magmaradt, és éppen ez kötelez bennünket annak világos és határozott kijelentésére, hogy önrendelkezési jogukat soha és semmiképpen fel nem adjuk, azt fenntartjuk, követeljük.”

Részletek

Kategória	A (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Év	1920
Rövid URL	https://adatbank.sk/?p=260450
ID	260450
Módosítás dátuma	2008. február 20.

bővebben →

1920. május 26. : Megkezdi működését a Csehszlovák Köztársaság első választott Nemzetgyűlése, amelyben ár a felvidéki magyarság képviselői és szenátorai is helyet foglalnak.

Részletek

Kategória	A (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Év	1920
Rövid URL	https://adatbank.sk/?p=260441
ID	260441
Módosítás dátuma	2008. február 20.

bővebben →

1920. április 25. : A Csehszlovák Köztársaságban megtartják a parlamenti választásokat a Nemzetgyűlés Szenátusában. Az Országos Keresztényszocialista Párt 100 658 érvényes szavazatot szerez, és ennek alapján két jelöltje, Koperniczky Ferenc és Schmidt Károly Jenő kerül be a Szenátusba. Az Országos Magyar Kisgazda és Földmíves Párt 40 302 érvényes szavazata egy szenátori mandátumot ér, amely Hangos Istváné lesz. A Magyar és Német szociáldemokrata Párt a szenátusi választásokon nem indít saját jelölteket.

Részletek

Kategória	A (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Év	1920
Rövid URL	https://adatbank.sk/?p=260435
ID	260435
Módosítás dátuma	2008. február 20.

bővebben →

1920. április 18. : A Csehszlovák Köztársaságban megtartják a parlamenti választásokat a Nemzetgyűlés Képviselőházában. Az érsekújvári, valamint a kassai választókerületben fellépő Országos Keresztényszocialista Párt összesen 139 355 érvényes szavazatot szerez, 74 673-at az érsekújváriban, 64 682-öt a kassaiban. Keresztényszocialista képviselők: Lelley Jenő, Jabloniczky János, Tobler János, Körmendy-Ékes Lajos, valamint a keresztényszocialisták listáján jut mandátumhoz a kisgazda párti Szent-Ivány József is. A csakis az érsekújvári választókerületben fellépő Országos Magyar Kisgazda és Földmíves Párt 26 520 szavazatot szerez, s ez egyetlen képviselői mandátumot jelent; ennek tulajdonosa Füssy Kálmán. A szintén csak az érsekújvári választókerületben fellépő Magyar és Német Szociáldemokrata Párt 108 546 szavazatot szerez, se ennek alapján négy képviselőt küldhet a prágai parlamentbe. Itt magyar részről Nagy Gyula és Földessy József jut mandátumhoz.

Részletek

Kategória	A (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Év	1920
Rövid URL	https://adatbank.sk/?p=260432
ID	260432
Módosítás dátuma	2008. február 20.

bővebben →

1920. április 15. : A prágai „forradalmi” Nemzetgyűlés elfogadja a 325/1920., valamint a 326/1920. sz. törvényeket a Nemzetgyűlés Képviselőházának, illetve Szenátusának házszabályáról, amelyek többek között a törvényhozás tárgyalási nyelvét is szabályozzák. E törvények kimondják, hogy a képviselők és a szenátorok „csehszlovák nyelven szólalnak fel, de a német, rutén, magyar és lengyel nemzetiségű képviselők és szenátorok „beszédeiket előadhatják saját nemzetiségük nyelvén”.

Részletek

Kategória	A (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Év	1920
Rövid URL	https://adatbank.sk/?p=260420
ID	260420
Módosítás dátuma	2008. február 20.

bővebben →

1920. április 14. : A prágai „forradalmi” Nemzetgyűlés elfogadja a 266/1920. sz. törvényt „a városok, községek, települések és utcák elnevezéséről, valamint a községek helységnévtáblákkal való megjelöléséről és a házak számozásáról”.

Részletek

Kategória	A (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Év	1920
Rövid URL	https://adatbank.sk/?p=260417
ID	260417
Módosítás dátuma	2008. február 20.

bővebben →

1920. április 14. : A prágai „forradalmi” Nemzetgyűlés elfogadja az 1918. december 31-e előtt a magyar tanintézetekben szerzett tanítói oklevelek nosztrifikálásáról szóló 276/1920. sz. törvényt. E törvény értelmében mindazok az elemi és polgári iskolai tanítók, akik oklevelüket 1918. december 31.-e előtt magyar tanintézetekben szerezték, legkésőbb 1923. december 31-ig kötelesek vizsgát tenni az államnyelv alapjaiból, valamint a Csehszlovák Köztársaság honismeretéből.

Részletek

Kategória	A (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Év	1920
Rövid URL	https://adatbank.sk/?p=260414
ID	260414
Módosítás dátuma	2008. február 20.

bővebben →

1920. március 23. : Pozsonyban megtartja első kongresszusát az Országos Keresztényszocialista Párt, amelyen 179 helyi szervezet képviselteti magát. A párt országos elnökévé Lelley Jenő nyitrai ügyvédet választják. A kongresszus résztvevői Poór Gyula szenci ügyvéd beterjesztése alapján elfogadnak egy határozati javaslatot, amely leszögezi, hogy bár a felvidéki magyarság tudatában van a parlamenti választások körüli jogi hiányosságoknak – például nemzetközi jogilag még mindig rendezetlen a Csehszlovákia által elbirtokolt felvidéki területek helyzete, a választójogi törvényt a nemzeti kisebbségek mellőzésével, antidemokratikusan összehívott ún. forradalmi Nemzetgyűlés hozta meg, Szlovákia egyes vidékein még mindig érvényben van a katonai diktatúra, korlátozott a politikai és a sajtószabadság, nem érvényesülhet a gyülekezési jog stb. –; mindezen negatív körülmények ellenére azokon részt kíván venni, mivel csakis ezáltal léphet a politikai cselekvés és a tényleges nemzeti önvédelem terére.

Részletek

Kategória	A (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Év	1920
Rövid URL	https://adatbank.sk/?p=260402
ID	260402
Módosítás dátuma	2008. február 20.

bővebben →

1920. február 29. : A prágai „forradalmi” Nemzetgyűlés elfogadja a 124/1920. sz. törvényt, amely a Nemzetgyűlés Szenátusának összetételét és jogkörét, valamint a választókerületek beosztását szabályozza. A volt magyarországi területek – Szlovákia és Kárpátalja – összesen 35 szenátort választhatnak a 150 tagú Szenátusba.

Részletek

Kategória	A (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Év	1920
Rövid URL	https://adatbank.sk/?p=260381
ID	260381
Módosítás dátuma	2008. február 20.

bővebben →

1920. február 29. : A prágai „forradalmi” Nemzetgyűlés elfogadja a 123/1920. sz. törvényt, amely a Képviselőházba való választásokat szabályozza. A törvény a Csehszlovák Köztársaság területét 23 választókerületre osztja. A cseh országrészek 15, Szlovákia pedig 7 választókerületre tagolódik, míg Kárpátalja egyetlen kerületet alkot. A szlovákiai választókerületek központjai: Besztercebánya, Eperjes, Érsekújvár, Kassa, Liptószentmiklós, Nagyszombat, Turócszentmárton; a kárpátaljaié Ungvár. A volt magyarországi területek választópolgárai – Szlovákiában és Kárpátalján – összesen 70 képviselőt választhatnak a 300 tagú Képviselőházba.

Részletek

Kategória	A (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Év	1920
Rövid URL	https://adatbank.sk/?p=260378
ID	260378
Módosítás dátuma	2008. február 20.

bővebben →

1920. február 29. : Prágában a „forradalmi” Nemzetgyűlés elfogadja a 122/1920. sz. alkotmánytörvényt – közismert nevén nyelvtörvényt-, amely a nemzeti kisebbségek hivatalos nyelvhasználati jogát azok 20 százalékos arányszámához köti mind az önkormányzati, mind a közigazgatási, mind pedig az igazságszolgáltatási egységek területén.

Részletek

Kategória	A (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Év	1920
Rövid URL	https://adatbank.sk/?p=260375
ID	260375
Módosítás dátuma	2008. február 20.

bővebben →

1920. február 29. : A prágai „forradalmi” Nemzetgyűlés elfogadja a Csehszlovák Köztársaság Alkotmánylevelét tartalmazó 121/1920. sz. alkotmánytörvényt. Ez a legmagasabb jogszabály mondja ki egyrészt a Csehszlovák Köztársaságban érvényes általános polgári szabadságjogok alapelveit, másrészt ez rögzíti a csakis a kisebbségekre vonatkozó, a csehszlovák állam képviselői által a saint-germaini nemzetközi szerződésben vállalt kisebbségvédelmi intézkedéseket. Az Alkotmánylevél VI. fejezete 128. paragrafusának első bekezdése tételesen leszögezte: „A Csehszlovák Köztársaság összes állampolgárai, tekintet nélkül a fajra, nyelvre és vallásra, a törvény előtt egyenlőek s egyazon polgári és politikai jogokat élvezik.” Az idézett paragrafus a továbbiakban kimondja, hogy a nyelvi vagy vallásfelekezeti hovatartozás a köztársaság egyetlen állampolgára számára sem jelenthet hátrányt semmilyen közhivatal, tisztség vagy hivatás gyakorlásánál. A harmadik bekezdés az állampolgárok szabad nyelvhasználati jogáról a következőképpen rendelkezik: „A Csehszlovák Köztársaság állampolgárai a kereskedelmi és magánérintkezésben, a vallást érintő ügyekben, a sajtóban vagy nyilvános népgyűléseken az általános törvények keretén belül bármiféle nyelvet használhatnak.” A saint-germaini nemzetközi kisebbségvédelmi szerződés 7. cikkelye negyedik bekezdésének rendelkezése a „nem cseh nyelvű (!) csehszlovák állampolgárok számára a bíróságok, hivatalok és hatóságok előtt biztosítandó hivatalos nyelvhasználati jogáról már nem került be az idézett alkotmánytörvénybe. Ezzel kapcsolatban az Alkotmánylevél 129. paragrafusa a következőket szögezi le: „A nyelvi jog elveit a Csehszlovák Köztársaságban a jelen Alkotmánylevél részét képező külön törvény állapítja meg.”. Az oktatásügyi és általában a kulturális jogok – a saint-germaini szerződés 8.-9. cikkelyei – az idézett 121/1920. sz. alkotmánytörvény 130.-132. paragrafusaiban jelennek meg. A 131. paragrafus kissé bürokratikus zavarossággal fogalmazva azt mondja ki, hogy azokban a városokban és járásokban, „amelyekben a csehszlovák nyelvtől eltérő nyelvű csehszlovák állampolgárok jelentékeny hányada van letelepedve”, az állam ezek számára gondoskodni tartozik kielégítő anyanyelvi iskolahálózatról, miközben az így létrehozott iskolákban az államnyelv oktatása is kötelezővé tehető. A 132. paragrafus a kisebbségeknek az állami, községi és egyéb költségvetési tételekből való arányos részesedésének alapelvét szögezi le, majd a 134. paragrafus a következő kinyilatkoztatással zárja az idézett alkotmánytörvényt: „Az erőszakos elnemzetlenítés semmiféle alakban megengedve nincsen. Ezen elv be nem tartását a törvény büntetendő cselekménynek nyilváníthatja.”

Részletek

Kategória	A (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Év	1920
Rövid URL	https://adatbank.sk/?p=260372
ID	260372
Módosítás dátuma	2008. február 20.

bővebben →

1920. február 12. : A prágai „forradalmi” Nemzetgyűlés elfogadja a 103/1920. sz. törvényt, amely kimondja: mindazok az elemi és polgári iskolai tanítók, akik az 1919. augusztus 26-án kelt 495/1919. sz. kormányrendelet értelmében nem tették le az előírt szolgálati esküt, azt egy hónapon belül kötelesek megtenni. Figyelemre méltó viszont, hogy míg a 495/1919. sz. kormányrendelet ún. szolgálati esküről (služební přísaha) beszél, addig az új törvényben valamivel enyhébb fogalmazásban szolgálati fogadalomról (služební slib) van szó.

Részletek

Kategória	A (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Év	1920
Rövid URL	https://adatbank.sk/?p=260357
ID	260357
Módosítás dátuma	2008. február 20.

bővebben →

1920. január 25-26. : A kassai születésű Ferdinandy Gyulát, a Kassai Állami Jogakadémia nyilvános rendes tanárát a magyarországi nemzetgyűlési választásokon parlamenti képviselővé választják, majd a rövidesen megalakuló Semadam-Simonyi-kormányban kinevezik igazságügyi miniszterré.

Részletek

Kategória	A (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Év	1920
Rövid URL	https://adatbank.sk/?p=260339
ID	260339
Módosítás dátuma	2008. február 20.

bővebben →

1919. szeptember 18. : V. Šrobár szlovákiai teljhatalmú miniszter a prágai „forradalmi” Nemzetgyűlésben egy hozzá intézett interpellációra válaszolva többek között kifejti álláspontját a felvidéki magyar tanügy helyzetéről. Szerinte a Felvidéken a magyarok iskolaügyi panaszai megalapozatlanok és indokolatlanok, elvégre a magyarlakta területeken marad elég magyar iskola, köztük három gimnázium is, nevezetesen Rimaszombatban, Komáromban, és Ipolyságon. Ezen kívül magyar gimnáziumi tagozatok lesznek még Kassán, Pozsonyban, Léván, Érsekújvárott, Losoncon, Rozsnyón és Ungváron. A magyar felsőfokú tanintézeteket azonban felszámolják, mivel a csehszlovák államban azokra úgymond nincs semmi szükség.

Részletek

Kategória	A (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Év	1919
Rövid URL	https://adatbank.sk/?p=260219
ID	260219
Módosítás dátuma	2008. február 20.

bővebben →

1919. június 27. : A prágai „forradalmi” Nemzetgyűlés elfogadja a 375/1919. sz. törvényt, amely kimondja, hogy Pozsonyban a volt magyar egyetem helyett csehszlovák állami egyetemet hoznak létre jogtudományi, orvostudományi, természettudományi és bölcsészettudományi karokkal. E törvény értelmében a létrehozandó egyetemen az előadások cseh vagy szlovák nyelven folynak.

Részletek

Kategória	A (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Év	1919
Rövid URL	https://adatbank.sk/?p=260096
ID	260096
Módosítás dátuma	2008. február 20.

bővebben →

1919. május 27. : A prágai „forradalmi” Nemzetgyűlés elfogadja a szlovákiai középiskolák és egyéb középfokú tanintézetek „unifiklálását”, azaz cseh-osztrák mintára való átalakítását kimondó 293/1919. sz. törvényt.

Részletek

Kategória	A (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Év	1919
Rövid URL	https://adatbank.sk/?p=260012
ID	260012
Módosítás dátuma	2008. február 20.

bővebben →

1919. április 16. : A prágai „forradalmi” Nemzetgyűlés elfogadja a földreformról szóló 215/1919. sz. törvényt, amely kimondja a nagybirtok kisajátításának elvét a Csehszlovák Köztársaság területén. A törvény értelmében nagybirtoknak számít minden 150 hektárnál nagyobb mezőgazdasági jellegű földterület, illetve minden 250 hektárnál nagyobb földterület, tekintet nélkül annak jellegére. A kisajátított birtok tulajdonosa vagy annak örököse a lefoglalt birtokából igényjogosult marad 150 hektár mezőgazdasági, illetve 250 hektár egyéb jellegű földterületre.

Részletek

Kategória	A (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Év	1919
Rövid URL	https://adatbank.sk/?p=259955
ID	259955
Módosítás dátuma	2008. február 20.

bővebben →

1918. december 22. : T. G. Masaryk csehszlovák köztársasági elnök a prágai forradalmi Nemzetgyűlés elé bocsátott szózata (poselství) enyhén becsmérlően szól a magyarságról. Masaryk szerint már az is mérhetetlen anakronizmusnak tudható be, hogy „egy oly nemzet, mint a magyar, oly hosszú időn keresztül kizsákmányolhatott négy más nemzetet, a mi szlovákjainkat, a ruszinokat, a románokat és a dél-szlávokat”. Az államfő ennek ellenére nagyvonalúan megígéri idézett szózatában, hogy a magyar kisebbség a Csehszlovák Köztársaságban megkapja az összes állampolgári jogokat.

Részletek

Kategória	A (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Év	1918
Rövid URL	https://adatbank.sk/?p=259705
ID	259705
Módosítás dátuma	2008. február 20.

bővebben →

1918. december 10. : A prágai „forradalmi” Nemzetgyűlés elfogadja a 64/1918. sz. törvényt, amely a már birtokba vett és a még megszállandó észak-magyarországi területeken a csehszlovák közigazgatás és az állami élet megszervezéséről volt hivatott gondoskodni. E törvény kimondja, hogy „a volt magyar királyság állami, önkormányzati és egyházi méltóságai, tisztviselői és alkalmazottai ideiglenesen hivatalaikban meghagyatnak eddigi illetményeikkel”, de csakis azon feltételekkel, „ha a Csehszlovák Köztársaság iránti engedelmességi fogadalmat leteszik és ha a kormány meghatalmazottja úgy látja, hogy máskülönben is megfelelnek feladatuknak”. A 64/1918. sz. törvény azt is kimondja: a csehszlovák kormány teljhatalommal ruházhatja fel valamelyik tagját azzal a céllal, hogy az a volt magyar területeken belátása szerint kötelező érvényű rendeleteket bocsáthasson ki, és mindent megtegyen a rend fenntartása, valamint a konszolidált állami élet megteremtése érekében. „Az általa kiadott rendeletek hatályosságához elégséges az ő aláírása.”

Részletek

Kategória	A (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Év	1918
Rövid URL	https://adatbank.sk/?p=259669
ID	259669
Módosítás dátuma	2008. február 20.

bővebben →

1918. november 14. : A Csehszlovák Nemzeti Bizottság 36/1918., valamint a 37/1918. sz. törvényei alapján Prágában megkezdi működését az ún. Forradalmi Nemzetgyűlés, amelyben egyetlen magyar vagy német képviselő sem foglal helyet. A 256 kooptált tagból álló Nemzetgyűlés aznapi első ülésén elfogadja a köztársasági államformát, T. G. Masarykot pedig államelnökké választja. Karel Kramářral az élen megalakul a Csehszlovák Köztársaság első kormánya.

Részletek

Kategória	A (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Címke	Prága / T. G. Masaryk / Csehszlovák Köztársaság / Csehszlovák Nemzeti Bizottság / K. Kramář / 37/1918. sz. törvény / 36/1918. sz. törvény / Forradalmi Nemzetgyűlés
Év	1918
Rövid URL	https://adatbank.sk/?p=259561
ID	259561
Módosítás dátuma	2015. március 30.

bővebben →

1918. november 13. : A prágai Csehszlovák Nemzeti Bizottság meghozza az ún. ideiglenes alkotmányról szóló 37/1918. sz. törvényt, amely értelmében önmagát ez 236 fős testületté bővíti, és egyúttal felveszi a Nemzetgyűlés (Národní shromáždení) nevet. E törvény értelmében a születendő állam területén a végrehajtó hatalmat a 17 főből álló kormány gyakorolja, amelynek elnökét, valamint tagjait – az egyes minisztereket – a Nemzetgyűlés választja meg.

Részletek

Kategória	A (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Címke	Prága / nemzetgyűlés / Csehszlovák Nemzeti Bizottság / ideiglenes alkotmány / 37/1918. sz. törvény
Év	1918
Rövid URL	https://adatbank.sk/?p=259555
ID	259555
Módosítás dátuma	2015. március 30.

bővebben →

1918. október 28. : Prágában hatalmas méretű háború- és Monarchia-ellenes tüntetésre kerül sor, amelynek közvetlen kiváltó oka gróf Andrássy Gyula külügyminiszter Wilsonhoz intézett október 27-i jegyzékének nyilvánosságra kerülése. A prágai Csehszlovák Nemzeti Bizottság – kihasználva a kedvező tömeghangulatot, valamint az Andrássy-jegyzék által előidézett bizonytalanságot – deklarálja Csehország, Morvaország és Szilézia tartományok államjogi kiváltását a Monarchiából és kikiáltja az önálló, független „csehszlovák” államot, amelynek „Szlovákia” is részét képezi. A függetlenségi nyilatkozat az államforma kérdésében nem foglal állást, annak meghatározását a majdan összehívandó Nemzetgyűlésre bízza. A Csehszlovák Függetlenségi Nyilatkozatot aláíró öt politikus között egy magyarországi szlováknak, a véletlenül éppen Prágában felbukkanó rózsahegyi orvosnak, Vavro Šrobárnak is helyet biztosítanak.

Részletek

Kategória	A (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Címke	Prága / Andrássy Gyula / Csehszlovák Függetlenségi Nyilatkozat / Osztrák-Magyar Monarchia / Csehszlovák Nemzeti Bizottság / Vavro Šrobár
Év	1918
Rövid URL	https://adatbank.sk/?p=259474
ID	259474
Módosítás dátuma	2015. március 30.

bővebben →

‹ Előző 1 … 3 4 5

149 találat

~ – [tilde] a szócikk szövegében a címszót helyettesíti
A. – anyanyelv
ápr. – április
aug. – augusztus
c. – című
Csehszl. – Csehszlovákia
CSKP – Csehszlovákia Kommunista Pártja
D – dél(i) (égtáj)
dec. – december
É – észak(i) (égtáj)
Ek – egyéni kiállítások
elb. – elbeszélések
ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem
EMP – Egyesült Magyar Párt
é. n. – év nélkül
ev. – evangélikus
évf. – évfolyam
febr. – február
Fm – főbb művei
FMK – Független Magyar Kezdeményezés
ford. – fordította, fordító
FTSZ – Fórum Társadalomtudományi Szemle
gör. kat. – görög katolikus
Gyk – gyűjteményes kiállítás(ok)
ha – hektár
ifj. – ifjabb, ifjúság(i)
ill. – illetve
illusztr. – illusztráció(ja), illusztrált(t)(a)
Ir. – Irodalom
ISZ – Irodalmi Szemle
izr. – izraelita
jan. – január
júl. – július
jún. – június
K – kelet(i) (égtáj)
kat. – katalógus
kb. – körülbelül
KB – Központi Bizottság
Km – köztéri művei
köt. – kötet
krit. – kritikák
L. – lakosság száma
máj. – május
márc. – március
Mk – művek közgyűjteményekben
MKDM – Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom
MKP – Magyar Koalíció Pártja
MNG – Magyar Nemzeti Galéria
MNP – Magyar Nemzeti Párt
Mo. – Magyarország
mon. – monográfia
MPP – Magyar Polgári Párt
MTA – Magyar Tudományos Akadémia
NG, Losonc – Novohradská galéria, Lučenec – Nógrádi Galéria
NG, Nyitra – Nitrianska galéria – Nyitrai Galéria
nov. – november
NY – nyugat(i) (égtáj)
OKP – Országos Keresztényszocialista Párt
okt. – október
p. – pagina, oldal
pl. – például
r. – regény
ref. – református
r. k. – római katolikus
röv. – rövidített, rövidítés, rövidítve
stb. – és a többi
sz. – század, századi
szept. – szeptember
szerk. – szerkesztő, szerkesztette
Szl. – Szlovákia
SZNG, Pozsony – Szlovák Nemzeti Galéria
SZNM, Pozsony – Szlovák Nemzeti Múzeum
Szt. – Szent
SZTA – Szlovák Tudományos Akadémia
tan. – tanulmányok
tc. – törvénycikk
törv. – törvény
tud. – tudomány(os)
ún. – úgynevezett
uo. – ugyanott
uő – ugyanő
v. – versek
V. – vallás
vál. – válogatott
vh. – világháború
vm. – vármegye