Szlovákiai Magyar Adatbank » Albumok » A (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944) A (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944) – Oldal 4 – Szlovákiai Magyar Adatbank
szombat, december 28, 2024
Kronológiák - A (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)

A kronológia, amely több évtizedes kutatómunka eredménye (cseh)szlovákiai magyarok történetének 1918 és 1945 közötti korszakát foglalja magában. A kronológia 2020-ban könyv formájában is megjelent a Fórum Kisebbségkutató Intézet kiadásában. (összeállította: Popély Gyula)

1 2 3 4 5
130 találat
20 febr 2008

1935. augusztus 15–18. : A Prohászka Körök mozgalma Losoncon megrendezi negyedik országos kongresszusát. Ezen először beszámolók hangzanak el az országos vezetés, illetve az egyes szervezetek munkájáról az elmúlt évben, majd a csehszlovákiai magyarság életkörülményeivel foglalkozó előadások következnek.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Év1935
Rövid URL
ID261857
Módosítás dátuma2008. február 20.

bővebben →
20 febr 2008

1935. június 24. : Szent-Ivány József magyar nemzeti párti képviselő beszédet mond a prágai Nemzetgyűlés Képviselőházában. Felszólalásában elítéli a kormánynak a kisebbségi magyarság sorait bomlasztani szándékozó törekvéseit – az ún. magyar politikai aktivizmus élesztgetését -, valamint a kormánypénzen fenntartott destruktív magyar nyelvű sajtó működtetését.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Év1935
Rövid URL
ID261836
Módosítás dátuma2008. február 20.

bővebben →
20 febr 2008

1935. január 22. : A prágai magyar követség összefoglaló politikai jelentést küld a budapesti Külügyminisztériumnak a felvidéki magyarság 1934. évi politikai életéről. A követség elemzése szerint a magyar ellenzéki pártok elmúlt évi tevékenységét a félelem és az óvatosság jellemezték. Tartaniuk kellett ugyanis a pártfeloszlatás veszélyétől, ami elsősorban az Országos Keresztényszocialista Pártot fenyegette. Pártfeloszlatásra azonban nem került sor és „a kormány hatalmát inkább csak a magyar sajtóval szemben éreztette” – áll a prágai követség összefoglaló évi jelentésében.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Év1935
Rövid URL
ID261791
Módosítás dátuma2008. február 20.

bővebben →
20 febr 2008

1934. július 27. : E. Dollfuss osztrák kancellárnak a sikertelen náci puccskísérletben történt meggyilkolása után Jaross Andor, a Magyar Nemzeti Párt ügyvezető elnöke a Prágai Magyar Hírlap hasábjain vezércikkben fejti ki a felvidéki magyarság rokonszenvét a halott Dollfuss és az „osztrák patrióta-gondolat” iránt.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Év1934
Rövid URL
ID261764
Módosítás dátuma2008. február 20.

bővebben →
20 febr 2008

1934. július 8. : A németországi ún. hosszú kések éjszakája a Röhmmel és az SA-val való véres leszámolás után Jaross Andor, a Magyar Nemzeti Párt ügyvezető elnöke a Prágai Magyar Hírlap hasábjain elemző vezércikkben foglalkozik a németországi állapotokkal. Óvja a felvidéki magyarságot az emberi szabadságjogokat sértő fasiszta elvek és módszerek ragályától, és a demokráciát jelöli meg követendő útként.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Év1934
Rövid URL
ID261761
Módosítás dátuma2008. február 20.

bővebben →
20 febr 2008

1934. június 10. : A Magyar Nemzeti Párt tornaljai körzeti értekezletén Jaross Andor ügyvezető elnök éles szavakkal ítéli el a Csehszlovák Köztársaságban is már megnyilvánuló fasiszta mozgalmakat. Kifejti, hogy a nemzeti kisebbségek számára elfogadhatatlanok a tekintélyuralmi rendszereken alapuló ideológiák, és éppen ezért e felvidéki magyarságnak is minden eszközzel – saját jól felfogott érdekében – a demokráciát kell védelmeznie.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Év1934
Rövid URL
ID261743
Módosítás dátuma2008. február 20.

bővebben →
20 febr 2008

1934. május 6. : Az Országos Keresztényszocialista Párt nagymegyeri nagygyűlésén gróf Esterházy János pártelnök azt hangsúlyozza ünnepi beszédében, hogy pártja mindig csakis az állam törvényeinek tiszteletben tartásával vett részt a politikai küzdelmekben, és a jövőben is a törvényesség alapján állva kíván harcolni a magyar nemzeti kisebbség jogaiért, ez azonban nem azt jelenti, hogy szemet huny a magyarságot ért sérelmek felett.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Év1934
Rövid URL
ID261728
Módosítás dátuma2008. február 20.

bővebben →
20 febr 2008

1934. április 22. : Jaross Andor, a Magyar Nemzeti Párt ügyvezető elnöke a párt párkányi körzetének értekezletén keményen elhatárolja a felvidéki magyarság politizálását a hitlerizmustól. „A kisebbségek általában, és így sajátosan a magyarság nem tartozik a külföldi nacionalizmusok, a fasizmus vagy hitlerizmus rajongói közé” – szögezi le többek között Jaross Andor.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Év1934
Rövid URL
ID261722
Módosítás dátuma2008. február 20.

bővebben →
20 febr 2008

1932. június 22–23. : Liptószentivánban sor kerül a Szentiváni Kúria harmadik összejövetelére. A Magyar Írás beszámolója szerint a tanácskozás résztvevői megállapították, hogy „az építő és teremtő kisebbségi munka keretei készen állnak”. Eszerint az összejövetel résztvevői azt is kimondták, hogy „a Kúriában tömörült írók a kisebbségi magyarság kollektívumát tekintik munkaterületnek, s ebben az összmagyarság kollektívumáért kívánnak dolgozni /…/.” Ezzel azonban ez a kezdeményezés ki is fullad, és többet nem hallat magáról.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Év1932
Rövid URL
ID261578
Módosítás dátuma2008. február 20.

bővebben →
20 febr 2008

1931. január 6. : Törköly József magyar nemzeti párti képviselő a prágai parlamentben mondott felszólalásában részletesen beszámol a hatalom részéről tapasztalt, a magyarság asszimilálását célzó elnyomó törekvésekről. Szerinte ennek leghatékonyabb eszköze a magyarlakta területek etnikai felhígítása szláv telepesekkel, valamint a népszámlálások alkalmával eszközölt radikális magyartalanítási megnyilvánulások.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Év1931
Rövid URL
ID261518
Módosítás dátuma2008. február 20.

bővebben →
20 febr 2008

1930. január 17. : T. G. Masaryk köztársasági elnök a prágai Hradzsinban fogadja a Sarló háromtagú küldöttségét (Balogh Edgár, Boross Zoltán, Terebessy János), amely eredetileg csak egy elbocsátott losonci tanár ügyében kívánt közbenjárni az államfőnél. A sarlósok azonban kihasználják az elnöki audiencia nyújtotta alkalmat, és mindjárt mozgalmuk munkaprogramjával és célkitűzéseivel is igyekeznek megismertetni az államfőt. „Új szellemű magyar ifjúság nőtt fel Csehszlovákiában a kisebbségi sors nehéz nyomása alatt: az a magyar nemzedék, amely a sovinizmus elleni kisebbségi harcban minden sovinizmus és minden elnyomás ellen állást foglalt” – bizonygatja a sarlósok memoranduma mozgalmuk arculatának szalonképességét, azaz indirekt elhatárolódását a felvidéki magyar politika szellemiségétől. „Az új csehszlovákiai magyar generáció megtalálta a maga történelmi értelemben vett új politikai hivatását és hídként össze akarja kötni az egyetemes magyarságot a csehekkel és szlovákokkal ” –, hangsúlyozza a memorandum a sarlós ifjúság „újarcúságát” és a fennálló viszonyokhoz igazodó „realisztikus gondolkodásmódját”.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Év1930
Rövid URL
ID261446
Módosítás dátuma2008. február 20.

bővebben →
20 febr 2008

1928. december 23. : A pozsonyi „A Nap”-ban megjelenik gróf Zay Károly „A szlovenszkói és ruszinszkói kisebbségi politika új irányai” című írása, amelyben a szerző azt fejtegeti: a felvidéki magyarság politizálásának meg kell újulnia, meglévő ellenzéki politikai pártjai azonban erre alkalmatlanok, és ezért javaslatot tesz egy nagy magyar aktivista politikai pártkeret létrehozására.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Év1928
Rövid URL
ID261380
Módosítás dátuma2008. február 20.

bővebben →
20 febr 2008

1928. június 17. : Törköly József szenátor, a Magyar Nemzeti Párt elnöke Királyhelmecen mondott beszédében  kijelenti, hogy bár "a tökéletes magyar egység Szlovenszkón ma meg nem teremthető, ellenben a magyarság megfelelő együttműködése igenis lehetséges és feltétlen szükséges!" Szerinte a magyar testvérpártoknak közös parlamenti klubot kell létrehozniuk, közös klubtitkársággal. "Választani kell a közös nemzetgyűlési klubok felé egy elnöki tanácsot, amely a magyar nemzeti kisebbségi politikát, a taktikát, az eszközöket, a teendőket és a nemzeti munkát az egész vonalon irányítja" – fejti ki elképzeléseit Törköly a magyar pártok politikai együttműködését illetően.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
CímkeTörköly József / Szlovenszkó / Magyar Nemzeti Párt / Királyhelmec / Szlovákia
TelepülésKirályhelmec [Kráľovský Chlmec]
Év1928
Rövid URL
ID261332
Módosítás dátuma2012. július 12.

bővebben →
20 febr 2008

1927. július 31. : A maradék Magyarországról Csehszlovákiába „emigrált” Surányi Géza és Váradi Aladár lapjában, a Csehszlovákiai Népszavában – a Rothermere-akció ürügyén – kemény revízió-ellenes vezércikk jelenik meg. „Csehszlovákia magyarsága nyomatékosan figyelmezteti a lordot – hangoztatja az idézett lap szerkesztőségi vezércikke –, hogy mint nemzeti kisebbség és több szabadságot élvez, s háborítatlanabbul éli kulturális, gazdasági és szociális életét, mint azok a testvérei, akik a magyar mágnások uralma alatt `uralkodó nemzetet` képeznek.”

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
CímkeSurányi Géza / Csehszlovákiai Népszava / Rothermere lord / Váradi Aladár / revízió / Csehszlovákia
Év1927
Rövid URL
ID261269
Módosítás dátuma2012. augusztus 15.

bővebben →
20 febr 2008

1927. június 30. : Szüllő Géza, az Országos Keresztényszocialista Párt elnöke „a csehszlovákiai magyarság nevében” üdvözlő táviratban köszöni meg Rothermere lordnak nyílt Trianon-ellenes fellépését.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
CímkeRothermere lord / Szüllő Géza / Országos Keresztényszocialista Párt / revízió
Év1927
Rövid URL
ID261248
Módosítás dátuma2012. augusztus 13.

bővebben →
20 febr 2008

1927. június 21. : A londoni Daily Mail-ben megjelenik Rothermere lord sajtómágnás, volt angol miniszter politikai szenzációnak minősülő vezércikke „Magyarország helye a Nap alatt” címmel, amelyben a politikus rámutat a Magyarországot sújtó békediktátum igazságtalan rendelkezéseire. Az angol lord okfejtése szerint a békekonferencia nagyjai kegyetlenül elbántak a magyarsággal és Magyarországgal, pedig ez a nemzet egyáltalán nem szolgált rá erre a bánásmódra. Szerinte Magyarország határait mindenképpen ki kell igazítani, miáltal a hazájából erőszakkal kiszakított 3,3 millió magyar népességből hozzávetőlegesen 2 millió újból egyesülhetne anyanemzetével.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
CímkeLondon / Daily Mail / Rothermere lord / trianoni béke / revízió / Magyarország
Év1927
Rövid URL
ID261239
Módosítás dátuma2012. augusztus 13.

bővebben →
20 febr 2008

1926. április 23. : A kormány az 55/1926. sz. rendeletével oly módon szervezi át Szlovákia bírósági járásait, hogy a magyarság számaránya minél több járásban 20 % alá szoruljon, és ezáltal elveszítse hivatalos nyelvhasználati jogát.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Címke20% / választás / 55/1926. sz. rendelet / Szlovákia
Év1926
Rövid URL
ID261167
Módosítás dátuma2012. augusztus 13.

bővebben →
20 febr 2008

1923. augusztus 26. : T. G. Masaryk köztársasági elnök Lévára látogat. Itt a helyi magyarság képviselői memorandumot nyújtanak át az államfőnek, amelyben kérelmezik, hogy városuk erőszakkal államosított és „csehszlovák” tannyelvűvé változtatott gimnáziumában továbbra is fenntartható legyen a megszűnésre ítélt magyar tagozat.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Év1923
Rövid URL
ID260936
Módosítás dátuma2008. február 20.

bővebben →
20 febr 2008

1923. június 24. : Az Országos Keresztényszocialista Párt komáromi nagygyűlésén Lelley Jenő pártelnök számot ad a magyar képviselők prágai parlamenti szerepléséről. „Minden visszaélést, mely tudomásunkra adatott, akár szóval, a képviselőházban mondott beszédeinkben, akár írásban, kérdések vagy interpellációk alakjában ostorozni iparkodtunk” – értékeli a két magyar ellenzéki párt politikusainak parlamenti tevékenységét a keresztényszocialista pártelnök. Szerinte ennek köszönhető, hogy „a magyarságot ma már nem tekintik olyan félvállról nézhető paránynak, mint amilyennek kezdetben hajlandók voltak nézni”.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Év1923
Rövid URL
ID260930
Módosítás dátuma2008. február 20.

bővebben →
20 febr 2008

1922. augusztus 6. : Komáromban nagygyűlést tartanak a felvidéki magyar iskolák védelmében. A rendezvény vezérszónoka Kamrás József helyi ügyvéd, aki többek között arról beszél a több ezres tömeg előtt, hogy a felvidéki magyarság iskolái egyúttal a nemzetrész megmaradásának zálogát jelentik.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Év1922
Rövid URL
ID260855
Módosítás dátuma2008. február 20.

bővebben →
20 febr 2008

1922. április 19–20. : Müchenben tanácskozik a Népszövetségi Ligák Világszövetségének Kisebbségi Bizottsága. A tanácskozáson a csehszlovákiai magyar nemzeti kisebbséget Szüllő Géza képviseli. A felvidéki magyar politikus nagy figyelmet keltő beszédben számol be a csehszlovákiai magyarság sérelmeiről. Ismerteti az 1920. évi nemzetgyűlési választások során elkövetett hatalmi visszaéléseket, továbbá bemutatja a felvidéki magyarságot sújtó oktatásügyi, kulturális és egyházügyi intézkedéseket, szól a magyar emlékművek lerombolásáról stb.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
CímkeMünchen / Népszövetségi Ligák Világszövetsége / Kisebbségi Bizottság / Szüllő Géza
Év1922
Rövid URL
ID260798
Módosítás dátuma2013. november 27.

bővebben →
20 febr 2008

1921. július 8. : A Szlovenszkói és Ruszinszkói Szövetkezett Ellenzéki Pártok Vezérlő Bizottságának pöstyéni ülésén döntés születik arról, hogy e pártszerven belül létrehozzák az ún. Külügyi Albizottságot. Ennek az lesz a feladata, hogy nemzetközi téren képviselje a csehszlovák uralom alá kényszerített magyarság, illetve a többi felvidéki kisebbség sajátos nemzeti érdekeit.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
CímkeSzlovenszkói és Ruszinszkói Szövetkezett Ellenzéki Pártok Vezérlő Bizottsága / Külügyi Albizottság / Pöstyén
TelepülésPőstyén [Piešťany]
Év1921
Rövid URL
ID260684
Módosítás dátuma2013. november 27.

bővebben →
20 febr 2008

1921. március 3. : Körmendy-Ékes Lajos keresztényszocialista párti képviselő arról beszél parlamenti felszólalásában, hogy „az elnyomás politikája a magyarsággal szemben az egész vonalon általános”, és ennek súlyát a felvidéki magyar társadalom mindegyik rétege egyformán megszenvedi. A hatalomnak a magyar kultúra ellen irányuló intézkedései méltán kesserítik el a kassai keresztényszocialista képviselőt. „Konstatálom, hogy a cseh mint kultúrnép nem alkalmazott kancsukát, de inkább alkalmazott volna 25 botütést, mint ahogy tette azt, amit tett” – szögezi le fanyar iróniával a magyar képviselő. „Iskoláinkat, kultúránkat nagyobb mértékben nyomják el a csehek, mint a románok. Nagyváradon a premontrei főgimnázium még ma is fennáll, Kassán ellenben már nincsen. Azt lehet mondani, hogy az egész szisztémát az jellemzi, hogy a világot elbolondítsák. Felállítanak szép elveket, a praxisban azonban ennek ellenkezőjét csinálják” – mutat rá Körmendy-Ékes Lajos képviselő a csehszlovák demokrácia farizeusi mivoltára.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
CímkeNagyvárad / Körmendy-Ékes Lajos / magyar kultúra / Országos Keresztényszocialista Párt / Kassa
TelepülésKassa [Košice]
Év1921
Rövid URL
ID260630
Módosítás dátuma2012. szeptember 3.

bővebben →
20 febr 2008

1920. december 21. : Schmidt Károly Jenő keresztényszocalista párti szenátor a prágai Nemzetgyűlés Szenátusában a trianoni békeszerződés ratifikálásának vitájában elmondott beszédében nyomatékosan kihangsúlyozza, hogy a felvidéki magyarság számára ez a békeszerződés „egy szörnyű végzet megpecsételése”, amelybe az soha nem fog belenyugodni. Szerinte e békeszerződések gyümölcsei „újabb véres háborúk lesznek”. Végső intelme és tanácsa a következőképpen hangzik: „Ha Európát a teljes tönkretételtől meg akarjuk óvni, akkor a békeszerződéseket a legsürgősebben revideálni kell.”

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Év1920
Rövid URL
ID260573
Módosítás dátuma2008. február 20.

bővebben →
20 febr 2008

1920. október 3. : Zólyomban a Nemzetvédelem (Národná ochrana) elnevezésű militáns szlovák nacionalista társadalmi szervezet, valamint a Csehszlovák Solymok Közössége (Československá obec sokolská) magyarellenes utcai zavargásokat provokál. Az ekkor még részben magyarok által is lakott város magyarságát a rendbontók a következő szövegű uszító felhívással próbálják megfélemlíteni. „A mai nappal kimerült a mi türelmünk és engedékenységünk. Nyilvánosan kijelentjük, hogy mától kezdve nem tűrjük az utcán, az üzletekben, a nyilvános helyiségekben és főképpen az állami vagy városi hivatalokban a magyar nyelvet. Nyelvünknek jogait és a mi államunknak létét kérlelhetelenül fogjuk megvédelmezni. Minden hivatalnak, legyen az akár állami, akár magánhivatal, de különösen a városházának, a polgármestereknek és a kereskedőknek szívükre kötjük, hogy két nap leforgása alatt távolítsák el a házakról a magyar táblákat és feliratokat, és pótolják azokat szlovák feliratokkal. Aki a mi felszólításunknak nem engedelmeskedik, az számoljon a következményekkel.”

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Év1920
Rövid URL
ID260522
Módosítás dátuma2008. február 20.

bővebben →
20 febr 2008

1920. szeptember 27. : Szent-Ivány József, az Országos Magyar Kisgazda Földmíves és Kisiparos Párt elnöke a Kassai Újságnak adott nyilatkozatában többek között a következő szavakkal fogalja össze a felvidéki magyar ellenzéki politika alapmotívumait: „Nem egyszer megmondtuk már, hogy hazánktól való elszakításunkat mindennél jobban fájlaljuk, hogy mi igenis hisszük, bízunk benne, hogy a természetellenes, erőszakos államalkotás folytán elszakított magyarság vissza fog kerülni törzséhez” – fejti ki Szent-Ivány József. „Ez azonban nem mirajtunk múlik – folytatja –, ezt nem kell nekünk erőszakos fegyverekkel kiküzdeni, ez a fejlődés természetes folyományaként fog egyszer bekövetkezni.”

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Év1920
Rövid URL
ID260516
Módosítás dátuma2008. február 20.

bővebben →
1 2 3 4 5
130 találat

Rövidítések

~ – [tilde] a szócikk szövegében a címszót helyettesíti
A. – anyanyelv
ápr. – április
aug. – augusztus
c. – című
Csehszl. – Csehszlovákia
CSKP – Csehszlovákia Kommunista Pártja
D – dél(i) (égtáj)
dec. – december
É – észak(i) (égtáj)
Ek – egyéni kiállítások
elb. – elbeszélések
ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem
EMP – Egyesült Magyar Párt
é. n. – év nélkül
ev. – evangélikus
évf. – évfolyam
febr. – február
Fm – főbb művei
FMK – Független Magyar Kezdeményezés
ford. – fordította, fordító
FTSZ – Fórum Társadalomtudományi Szemle
gör. kat. – görög katolikus
Gyk – gyűjteményes kiállítás(ok)
ha – hektár
ifj. – ifjabb, ifjúság(i)
ill. – illetve
illusztr. – illusztráció(ja), illusztrált(t)(a)
Ir. – Irodalom
ISZ – Irodalmi Szemle
izr. – izraelita
jan. – január
júl. – július
jún. – június
K – kelet(i) (égtáj)
kat. – katalógus
kb. – körülbelül
KB – Központi Bizottság
Km – köztéri művei
köt. – kötet
krit. – kritikák
L. – lakosság száma
máj. – május
márc. – március
Mk – művek közgyűjteményekben
MKDM – Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom
MKP – Magyar Koalíció Pártja
MNG – Magyar Nemzeti Galéria
MNP – Magyar Nemzeti Párt
Mo. – Magyarország
mon. – monográfia
MPP – Magyar Polgári Párt
MTA – Magyar Tudományos Akadémia
NG, Losonc – Novohradská galéria, Lučenec – Nógrádi Galéria
NG, Nyitra – Nitrianska galéria – Nyitrai Galéria
nov. – november
NY – nyugat(i) (égtáj)
OKP – Országos Keresztényszocialista Párt
okt. – október
p. – pagina, oldal
pl. – például
r. – regény
ref. – református
r. k. – római katolikus
röv. – rövidített, rövidítés, rövidítve
stb. – és a többi
sz. – század, századi
szept. – szeptember
szerk. – szerkesztő, szerkesztette
Szl. – Szlovákia
SZNG, Pozsony – Szlovák Nemzeti Galéria
SZNM, Pozsony – Szlovák Nemzeti Múzeum
Szt. – Szent
SZTA – Szlovák Tudományos Akadémia
tan. – tanulmányok
tc. – törvénycikk
törv. – törvény
tud. – tudomány(os)
ún. – úgynevezett
uo. – ugyanott
uő – ugyanő
v. – versek
V. – vallás
vál. – válogatott
vh. – világháború
vm. – vármegye

Kövess minket!