Kronológiák - A (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)

A kronológia, amely több évtizedes kutatómunka eredménye (cseh)szlovákiai magyarok történetének 1918 és 1945 közötti korszakát foglalja magában. A kronológia 2020-ban könyv formájában is megjelent a Fórum Kisebbségkutató Intézet kiadásában. (összeállította: Popély Gyula)

1 2 3 4 5 11
314 találat

1938. október 7. : Az Egyesült Magyar Párt szenátorai, nemzetgyűlési és tartománygyűlési képviselői Pozsonyban a délelőtti órákban klubülést tartanak. A Szilassy Béla szenátor elnökletével tárgyaló magyar törvényhozók meghallgatják, megvitatják és elfogadják a Jaross Andor pártelnök által beterjesztett kiáltványt. Ezután a klub „a sorsdöntő órák szükségszerű parancsára” megalakítja a Magyar Nemzeti Tanácsot, a csehszlovákiai magyarság „legfőbb nemzeti szervét”. A Tanácsnak hivatalból tagja az Egyesült Magyar Párt valamennyi szenátora, nemzetgyűlési és tartománygyűlési képviselője, akik mind aláírják az elfogadott kiáltványt. A 18 tagból álló testület összetétele a következő: gróf Esterházy János, Füssy Kálmán, Hokky Károly, Holota János, Jaross Andor, Korláth Endre, Pajor Miklós, Porubszky Géza, Szent-Ivány József, Szilassy Béla, Szüllő Géza és Turchányi Imre szenátorok és nemzetgyűlési képviselők, valamint Giller János, Gürtler Dénes, Kontsek György, Ortutay Jenő, Salkovszky Jenő és Virágh Béla tartománygyűlési képviselők. R. Vozáry Aladár kárpátaljai tartománygyűlési képviselő az ülésen nem vehetett részt, mivel akkor még letartóztatásban volt.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Év1938
Rövid URL
ID262472
Módosítás dátuma2008. február 20.

1938. szeptember 17. : Pozsonyban ülést tart az Egyesült Magyar Párt központi parlamenti klubja. Itt újból kinyilvánítják, hogy a csehszlovákiai magyar nemzeti kisebbség ragaszkodik önrendelkezési jogához, és azt népszavazás útján kívánja érvényesítni. A deklaráció emlékeztet a felvidéki magyar kisebbség két évtizedes küzdelmeire és megpróbáltatásaira a demokratikusnak álcázott csehszlovák államban. Ez a nemzetrész – szögezi le a parlamenti klub deklarációja – az eltelt két évtized alatt „sohasem hagyott kétséget aziránt, hogy részese kíván lenni mindazoknak a jogoknak, amelyek minden nemzetet vagy nemzetcsoportot isteni és emberi erkölcsi törvények alapján megilletnek”. A deklaráció tényszerűen konstatálja, hogy az elmúlt húsz év alatt „az államhatalom birtokosai sohasem mérlegelték kellő gondossággal a különböző népcsoportok, köztük az itteni magyarság érdekeit, sőt elhatározásaiknál kizárólag a cseh nemzeti állameszmét szolgálták”. A csehszlovákiai magyarság tehát „önmaga kívánja kezébe venni sorsának intézését”, s ezért követeli az önrendelkezési jogot. „Adassék meg a lehetőség arra – szögezi le az idézett deklaráció –, hogy a magyar népcsoport népszavazással dönthesse el, miként kíván elhelyezkedni a közép-európai térben.” E dokumentum azonban arra is felhívja a figyelmet, hogy a felvidéki magyarság vezetői csakis békés eszközökkel óhajtják elérni nemzeti céljaikat.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Év1938
Rövid URL
ID262388
Módosítás dátuma2008. február 20.

1 2 3 4 5 11
314 találat