Szlovákiai Magyar Adatbank » Albumok » A (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944) A (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944) – Oldal 2 – Szlovákiai Magyar Adatbank
péntek, december 27, 2024
Kronológiák - A (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)

A kronológia, amely több évtizedes kutatómunka eredménye (cseh)szlovákiai magyarok történetének 1918 és 1945 közötti korszakát foglalja magában. A kronológia 2020-ban könyv formájában is megjelent a Fórum Kisebbségkutató Intézet kiadásában. (összeállította: Popély Gyula)

1 2 3 4 5
130 találat
20 febr 2008

1941. szeptember 3. : Bárdossy László magyar miniszterelnök Budapesten Spišiak budapesti szlovák követtel a szlovákiai magyarság iskolaügyi problémáiról folytat informatív megbeszélést. A tárgyalás során felvetődik a Nyitrán esetleg felállítandó magyar tannyelvű elemi és polgári iskola ügye. Bárdossy ezirányú érdeklődésére válaszolva a szlovák követ kijelenti, hogy kormánya nem lesz hajlandó eleget tenni a kívánságnak.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Év1941
Rövid URL
ID263213
Módosítás dátuma2008. február 20.

bővebben →
20 febr 2008

1941. július 10. : Gróf Esterházy János képviselő, a Magyar Párt országos elnöke panaszbeadvánnyal fordul Vojtech Tuka szlovák miniszterelnökhöz a szlovákiai magyarságot sújtó különböző diszkriminatív intézkedések, köztük az oktatásügy terén megnyilvánuló jogsérelmek ügyében. Beadványában Esterházy nehezményezi, hogy bár a szlovákiai magyarok több új helyen is igénylik magyar iskolák megnyitását a törvény által előírt számú iskolaköteles gyermek számára, ennek ellenére a hatóságok sehol sem engedélyezik a kérelmezett magyar iskolákat. Esterházy szerint a magyar iskolákat kérelmező szülőket esetenként beidézik a tanfelügyelőségre vagy a járáshivatalba, néha még a csendőrségre is, ahol durván felelősségre vonják őket.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Év1941
Rövid URL
ID263210
Módosítás dátuma2008. február 20.

bővebben →
20 febr 2008

1941. január 31. : A terület-visszacsatolások következtében megnagyobbodott Magyarország egész területén népszámlálást tartanak. Az 1938 novemberében visszatért felvidéki területsávon ez a népszámlálás 1 086 829 lakost talált. Ezek anyanyelvi megoszlása a következő: 913 530 magyar, 116 178 szlovák, 34 011 rutén, 9 292 német, 13 818 egyéb. A nemzetiség-bevallás adatai a magyarság számára még ennél is kedvezőbbek. A nevezett népszámláláskor magyar nemzetiségűnek vallja magát 937 447 fő, ezzel szemben szlovák nemzetiségűnek csak 86 716 fő jelentkezik.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Év1941
Rövid URL
ID263180
Módosítás dátuma2008. február 20.

bővebben →
20 febr 2008

1940. május 15. : A Szlovák Köztársaság Nemzetgyűlésében a „nemzetiségi csoportok politikai pártjairól” szóló törvényjavaslat általános vitájában gróf Esterházy János képviselő, a szlovákiai magyar Párt elnöke kifejti: „A pártregisztrálásról szóló törvényjavaslatot lehetne nyugodtan a Szlovákországban élő nemzetiségek pártjainak feloszlatásáról szóló törvényjavaslatnak is nevezni. Különösen magyar viszonylatban állíthatom ezt teljes objektivitással” – szögezi le Esterházy képviselő. A továbbiakban még azt fejtegeti, hogy a szlovákiai magyarságnak megvan ugyan a pártja, ez azonban sajnos semmilyen tevékenységet nem fejthet ki. „1938 ősze óta egyetlenegy népgyűlést tartanom nem volt szabad, és a legszűkebb pártvezetői értekezleteket is csak legnagyobb nehézségekkel tudjuk megtartani.”

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Év1940
Rövid URL
ID263132
Módosítás dátuma2008. február 20.

bővebben →
20 febr 2008

1939. december 5. : A miniszterelnöki hivatal gróf Teleki Pál miniszterelnök intencióit szem előtt tartva átirattal fordul a vallás- és közoktatásügyi minisztériumhoz az ún. iskolai névelemzés tárgyában. Az átirat többek között kifejti, hogy a névelemzés rendszere az iskolákban az elszakított területeken épp a magyarság ellen alkalmazott fegyver, így súlyos és kilátásaiban veszedelmes következetlenség lenne azt Magyarország területén meghonosítani. A miniszterelnöki hivatal egyúttal arra is felhívja a figyelmet, hogy a névelemzésnek már puszta ténye is ellenkezik a magyar jogszabályok szellemével, éppen ezért annak gyakorlati alkalmazása nem helyeselhető.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Év1939
Rövid URL
ID263060
Módosítás dátuma2008. február 20.

bővebben →
20 febr 2008

1939. november 2. : Az Egyesült Magyar Párt országos elnöke, valamint ügyvezető elnöke – Jaross Andor és gróf Révay István – a bécsi nemzetközi döntőbírói határozat egy éves évfordulóján a felvidéki magyarság nevében táviratban köszöntik Horthy Miklós kormányzót, illetve a döntés meghozatalában részt vevő politikusokat: báró Ribbentrop német és gróf Ciano olasz külügyminisztert, gróf Teleki Pál magyar miniszterelnököt, Imrédy Béla volt miniszterelnököt és Kánya Kálmán volt külügyminisztert.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Év1939
Rövid URL
ID263045
Módosítás dátuma2008. február 20.

bővebben →
20 febr 2008

1939. október 27. : Kassán beiktatják hivatalába báró Schell Péter újonnan kinevezett főispánt. Székfoglaló beszédében nevezett hangsúlyozza a felvidéki szellemiség értékeit. Szerinte a húsz éves kisebbségi küzdelemben a felvidéki magyarság világszemlélete megtisztult, az osztálykülönbség elhalványult és kitermelődött egy népi szociális szellem, amit joggal neveztek el felvidéki szellemiségnek.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Év1939
Rövid URL
ID263039
Módosítás dátuma2008. február 20.

bővebben →
20 febr 2008

1939. augusztus 10. : Az Egyesült Magyar Párt soraiból az országgyűlés képviselőházába kooptált felvidéki képviselők Budapesten megtartják első közös összejövetelüket Jaross Andor pártelnök és miniszter elnöklete mellett. Az ülésen maga gróf Teleki Pál miniszterelnök is megjelenik, aki szakágazatok szerint haladva meghallgatja a felvidéki képviselők azon kívánalmait, amelyeknek mielőbbi végrehajtása a felvidéki magyarság egyetemes érdekei közé tartozik.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Év1939
Rövid URL
ID262988
Módosítás dátuma2008. február 20.

bővebben →
20 febr 2008

1939. július 25. : Gróf Esterházy János képviselő a szlovák törvényhozásban hívja fel a figyelmet a szlovák közigazgatási hatóságok törvénysértő magyarellenes kilengéseire. Szóvá teszi a magyarok nagyszámú törvénytelen kiutasítását a Szlovák Köztársaság területéről, a Magyar Párt szervezkedésének akadályoztatását, a pártfeliratok és pártjelvények használatának tiltását, a vezető pártemberek zaklatását, de leginkább mégis azt nehezményezi, hogy sorozatban tartóztatják e és internálják a szlovákiai magyarság vezető egyéniségeit, pedig ezeknek semmi egyéb nem róható fel bűnükül, mint gerinces magyarságuk

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Év1939
Rövid URL
ID262976
Módosítás dátuma2008. február 20.

bővebben →
20 febr 2008

1939. május 18. : Jaross Andor, az Egyesült Magyar Párt elnöke, a felvidéki ügyek tárcanélküli minisztere beszédet mond Gyulán a kormányzó Magyar Élet Pártja nagygyűlésén. Mi, visszacsatolt magyarok, olyan súlyos tapasztalatokat hoztunk magunkkal a kisebbségi életből, amelyekkel szolgálhatunk az egyetemes magyar nemzetnek is. – fejtegeti hallgatósága előtt a pártelnök-miniszter. Amikor most visszakerültünk az anyaországhoz, szükséges, hogy az egész magyarság közkincsévé tegyük azokat a tapasztalatokat, amelyeket kisebbségi sorsban szereztünk. Szükséges, hogy közkinccsé tegyük azt a szociális lelkületet és gondolkodást, amely odaát nálunk kialakult.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Év1939
Rövid URL
ID262913
Módosítás dátuma2008. február 20.

bővebben →
20 febr 2008

1938. december 25. : Gróf Esterházy János képviselő, az Egyesült Magyar Párt ügyvezető elnöke ún. karácsonyi szózatában ismételten a magyar-szlovák békés együttélésre és a törvényesség szigorú betartására hívja fel mind a magyarság, mind pedig a szlovákság figyelmét. „Mi a szlovák népet /…/ mindenkor testvérünknek tekintettük és fogjuk tekinteni a jövőben is” – hangsúlyozza Esterházy.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Év1938
Rövid URL
ID262751
Módosítás dátuma2008. február 20.

bővebben →
20 febr 2008

1938. november 12. : Gróf Teleki Pál vallás- és közoktatásügyi miniszter táviratban köszönetet mond a Felvidéki Általános Magyar Tanítóegyesületnek a hozzá intézett üdvözlő sorokért. „A felvidéki magyarság egy részének visszacsatolása alkalmából hozzám intézett jóleső üdvözletüket nagyon köszönöm” – áll többek között gróf Teleki Pál miniszter táviratában. „És köszönöm azt az értékes munkát, amelyet 20 éven keresztül a gondozásukra bízott fiatalság magyar szellemben való nevelésével végeztek, és amiről személyesen is meggyőződtem.”

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Év1938
Rövid URL
ID262655
Módosítás dátuma2008. február 20.

bővebben →
20 febr 2008

1938. november 11. : Horthy Miklós kormányzó ünnepélyes külsőségek között meglátogatja Kassát, az anyaországhoz visszatért kuruc várost. A város főterén mondott ünnepi beszédében a kormányzó néhány mondatot szlovák nyelven is elmond, és anyanyelvükön köszönti a történelmi hazához visszatérő kassai és környékbeli szlovákokat. Az ünnepségen többek között gróf Esterházy János, az Egyesült Magyar Párt ügyvezető elnöke is beszédet mond, és a következő szavakkal fordul Horthy kormányzóhoz: „Arra kérem a szlovákiai magyarság nevében Főméltóságodat, hogy fogadja szeretettel a Magyarországhoz csatolt szlovákokat is, és legyen gondja arra, hogy ugyanannyi jogot kapjanak, mint amennyit mi akarunk Szlovákiában a magyarok részére.”

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Év1938
Rövid URL
ID262649
Módosítás dátuma2008. február 20.

bővebben →
20 febr 2008

1938. november 6. : Horthy Miklós kormányzó ünnepélyes keretek között meglátogatja az anyaországhoz visszatérő Komáromot. „Hozom hazatérő testvéreinknek az egész magyarság szeretetét” – hangsúlyozza ünnepi beszédében a kormányzó, majd meleg szavakkal megköszöni a Felvidék „hűségét, szeretetét, kitartását és kiváló vezéreinek a feltámadásba vetett rendíthetetlen hitét”.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Év1938
Rövid URL
ID262613
Módosítás dátuma2008. február 20.

bővebben →
20 febr 2008

1938. november 5. : Megjelenik az Egyesült Magyar Párt központi napilapjának, a Prágai Magyar Hírlapnak utolsó száma. A lap utolsó vezércikkében Forgách Géza felelős szerkesztő örömmel nyugtázhatja: a Prágai Magyar Hírlap betöltötte nemzeti hivatását, mivel mindig „bátor szószólója s rendíthetetlen élharcosa” volt a szlovákiai és kárpátaljai magyarság érdekeinek, és éppen ezért most, az anyaországhoz való visszatérés napjaiban búcsúját „a nemzeti újjászületés minden más érzést túlszárnyaló boldogsága aranyozza be”.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Év1938
Rövid URL
ID262604
Módosítás dátuma2008. február 20.

bővebben →
20 febr 2008

1938. november 5. : Imrédy Béla miniszterelnök meleg szavakkal köszönti a felszabaduló felvidéki területek lakosságát. „Érzem, tudom erősebbek lettünk. Nemcsak számban, nemcsak területben, hanem lélekben is, mert a Ti, küzdelmekben és tűrésben megedződött magyarságtok még keményebbé, még acélosabbá teszi a nemzetet” – emeli ki elismerően a miniszterelnöki üzenet.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Év1938
Rövid URL
ID262601
Módosítás dátuma2008. február 20.

bővebben →
20 febr 2008

1938. november 2. : J. Ribbentrop német, valamint G. Ciano olasz külügyminiszter a döntőbírói szerepet elvállaló két nagyhatalom nevében a bécsi Belvedere palotában kijelölik az új csehszlovák-magyar országhatárt. A Belvedere-i országhatár – a trianoni határtól eltérően – a lehetőségekhez mérten igyekszik mindenütt követni a szlovák-magyar etnikai határt. Revízió következtében az elszakított felvidéki magyarságnak kb. 90 %-a újból egyesülhetett anyanemzetével.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Év1938
Rövid URL
ID262583
Módosítás dátuma2008. február 20.

bővebben →
20 febr 2008

1938. október 13. : Jaross Andor, az Egyesült Magyar Párt országos elnöke, valamint gróf Esterházy János ügyvezető elnök, Szilassy Béla szenátor és R. Vozáry Aladár tartománygyűlési képviselő a Magyar Nemzeti Tanács nevében távirattal fordulnak Jozef Tiso szlovák miniszterelnökhöz, a Komáromban tárgyaló csehszlovák delegáció vezetőjéhez, és a felvidéki magyarság számára is helyt kérnek a csehszlovák küldöttségben. Az amúgy logikusnak mondható magyar érvelés abból indul ki, hogy a folyamatban lévő tárgyalásokon ott vannak mind a csehszlovákiai szlovákok, mind pedig a ruszinok képviselői, és csupán a felvidéki magyarságnak nem adatott meg a képviselet lehetősége annak ellenére, hogy a tárgyalások tétje éppen a magyarlakta területek helyzetének és hovatartozásának rendezése.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Év1938
Rövid URL
ID262514
Módosítás dátuma2008. február 20.

bővebben →
20 febr 2008

1938. október 12. : Komáromban déli 12.00 órakor kezdetét veszi a csehszlovák-magyar tárgyalások negyedik fordulója. J. Tiso előterjeszti a csehszlovák fél hivatalos javaslatát. Ez még csak nem is érinti a területvisszacsatolás kérdését, de kilátásba helyezi a felvidéki magyarság területi autonómiájának megvalósítását. A magyar fél ezt nem tekinti tárgyalási alapnak. Erre a csehszlovák fél újabb módosító javaslatot tesz, és hajlandónak mutatkozik visszaadni Magyarországnak a Csallóköz területét négy Pozsony környéki község kivételével, de ezt is azzal a kikötéssel, ha a Magyarországhoz visszakerülő Komáromot szabadkikötővé nyilvánítják. J. Tiso, a Csehszlovák tárgyalódelegáció vezetője felvetette, hogy a Csallóköz Magyarországhoz való visszacsatolása után esetleg alkalmazni lehetne valamilyen nemzetiségi alapú lakosságcserét Csehszlovákia és Magyarország között.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Év1938
Rövid URL
ID262511
Módosítás dátuma2008. február 20.

bővebben →
20 febr 2008

1938. október 8. : Jozef Tiso, a Prágából Pozsonyba visszatérő autonóm szlovák kormány elnöke az esti órákban a színház erkélyéről beszédet intéz az őt lelkesen ünneplő tömeghez. Az ünnepelt politikusnak a felvidéki magyarsághoz is van néhány szava. A keresztény gondolat és a szeretet lesz az országépítés meghatározója, hangsúlyozza az újdonsült autonóm kormány miniszterelnöke. „Tőletek, magyarok, akik velünk, szlovákokkal egy államközösségben éltek, ugyanezt a szeretetet és egyetértést kívánjuk meg. Ennek kifejezője az állammal szemben tanusított lojalitás és az államhűség legyen. Ezért teljes állami és polgári jogokat ajánlunk föl” – fordul Tiso az ország magyarságához.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Év1938
Rövid URL
ID262484
Módosítás dátuma2008. február 20.

bővebben →
20 febr 2008

1938. október 7. : Gróf Esterházy János és Jaross Andor a pozsonyi rádió esti adásában szózatot intéznek a Felvidék magyarságához. Először Esterházy beszél, és már kendőzetlenül szól a Felvidék magyarlakta területeinek küszöbön álló visszacsatolásáról Magyarországhoz, egyúttal azonban a rend és a fegyelem fenntartásának szükségességére is felhívja a figyelmet. Utána Jaross Andor ismerteti az Egyesült Magyar Párt délelőtti nyilatkozatának szövegét, amely már nyíltan kimondja, hogy a felvidéki magyarság vissza akar térni anyaállamához. Jaross végezetül bejelenti, hogy megalakult a Magyar Nemzeti Tanács.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Év1938
Rövid URL
ID262478
Módosítás dátuma2008. február 20.

bővebben →
20 febr 2008

1938. október 7. : Az Egyesült Magyar Párt szenátorai, nemzetgyűlési és tartománygyűlési képviselői Pozsonyban a délelőtti órákban klubülést tartanak. A Szilassy Béla szenátor elnökletével tárgyaló magyar törvényhozók meghallgatják, megvitatják és elfogadják a Jaross Andor pártelnök által beterjesztett kiáltványt. Ezután a klub „a sorsdöntő órák szükségszerű parancsára” megalakítja a Magyar Nemzeti Tanácsot, a csehszlovákiai magyarság „legfőbb nemzeti szervét”. A Tanácsnak hivatalból tagja az Egyesült Magyar Párt valamennyi szenátora, nemzetgyűlési és tartománygyűlési képviselője, akik mind aláírják az elfogadott kiáltványt. A 18 tagból álló testület összetétele a következő: gróf Esterházy János, Füssy Kálmán, Hokky Károly, Holota János, Jaross Andor, Korláth Endre, Pajor Miklós, Porubszky Géza, Szent-Ivány József, Szilassy Béla, Szüllő Géza és Turchányi Imre szenátorok és nemzetgyűlési képviselők, valamint Giller János, Gürtler Dénes, Kontsek György, Ortutay Jenő, Salkovszky Jenő és Virágh Béla tartománygyűlési képviselők. R. Vozáry Aladár kárpátaljai tartománygyűlési képviselő az ülésen nem vehetett részt, mivel akkor még letartóztatásban volt.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Év1938
Rövid URL
ID262472
Módosítás dátuma2008. február 20.

bővebben →
20 febr 2008

1938. október 7. : Alexander Mach sajtóreferens, a pozsonyi rádió főszerkesztője a délelőtti órákban felkéri az Egyesült Magyar Párt vezetőségét, hogy a párt az este folyamán a pozsonyi rádióban ismertesse a csehszlovákiai magyarság álláspontját helyzetének rendezésével kapcsolatban.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Év1938
Rövid URL
ID262469
Módosítás dátuma2008. február 20.

bővebben →
20 febr 2008

1938. szeptember 20. : Az angol kormány diplomáciai jegyzékben türelemre inti a magyar kormányt a felvidéki magyarság helyzetének megoldását illetően. Az angol jegyzék nem vonja kétségbe a csehszlovákiai magyarság jogát arra, hogy a szudétanémetekkel azonos elbánásban részesüljön, de egyúttal arra is rámutat, hogy az angol kormány pillanatnyilag minden figyelmet a német-cseh konfliktus sürgős elintézésére kénytelen fordítani.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Év1938
Rövid URL
ID262400
Módosítás dátuma2008. február 20.

bővebben →
20 febr 2008

1938. szeptember 17. : Pozsonyban ülést tart az Egyesült Magyar Párt központi parlamenti klubja. Itt újból kinyilvánítják, hogy a csehszlovákiai magyar nemzeti kisebbség ragaszkodik önrendelkezési jogához, és azt népszavazás útján kívánja érvényesítni. A deklaráció emlékeztet a felvidéki magyar kisebbség két évtizedes küzdelmeire és megpróbáltatásaira a demokratikusnak álcázott csehszlovák államban. Ez a nemzetrész – szögezi le a parlamenti klub deklarációja – az eltelt két évtized alatt „sohasem hagyott kétséget aziránt, hogy részese kíván lenni mindazoknak a jogoknak, amelyek minden nemzetet vagy nemzetcsoportot isteni és emberi erkölcsi törvények alapján megilletnek”. A deklaráció tényszerűen konstatálja, hogy az elmúlt húsz év alatt „az államhatalom birtokosai sohasem mérlegelték kellő gondossággal a különböző népcsoportok, köztük az itteni magyarság érdekeit, sőt elhatározásaiknál kizárólag a cseh nemzeti állameszmét szolgálták”. A csehszlovákiai magyarság tehát „önmaga kívánja kezébe venni sorsának intézését”, s ezért követeli az önrendelkezési jogot. „Adassék meg a lehetőség arra – szögezi le az idézett deklaráció –, hogy a magyar népcsoport népszavazással dönthesse el, miként kíván elhelyezkedni a közép-európai térben.” E dokumentum azonban arra is felhívja a figyelmet, hogy a felvidéki magyarság vezetői csakis békés eszközökkel óhajtják elérni nemzeti céljaikat.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Év1938
Rövid URL
ID262388
Módosítás dátuma2008. február 20.

bővebben →
20 febr 2008

1938. szeptember 1. : M. Hodža csehszlovák miniszterelnök magához kéreti Jaross Andort, az Egyesült Magyar Párt országos elnökét és gróf Esterházy János ügyvezető elnököt, hogy tájékoztassa őket a nemzetiségi tárgyalások legújabb fejleményeiről. Biztosítja a két magyar politikust, hogy mihelyt a nemzetiségi tárgyalások anyaga elkészül, magához fogja hivatni a magyarság képviselőit, hogy megismertesse őket a kormány konkrét javaslataival.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Év1938
Rövid URL
ID262355
Módosítás dátuma2008. február 20.

bővebben →
20 febr 2008

1938. augusztus 10. : Az angol kormány megbízottja, W. Runciman lord a prágai Alcron Szállóban fogadja gróf Esterházy Jánost, az Egyesült Magyar Párt ügyvezető elnökét. Esterházynak sikerül felkeltenie a lord érdeklődését a felvidéki magyarság ügye iránt, aki végül is arra kéri a magyar politikust, hogy írásban terjessze be hozzá az Egyesült Magyar Párt állásfoglalását a nemzetiségi kérdés rendezése ügyében.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Év1938
Rövid URL
ID262340
Módosítás dátuma2008. február 20.

bővebben →
20 febr 2008

1938. augusztus 3. : Jaross Andor, az Egyesült Magyar Párt országos elnöke a Prágai Magyar Hírlap hasábjain nyílt levélben fordul W. Runciman lordhoz, amelyben a felvidéki magyarság nevében kifejti: csak az önrendelkezési jog érvényesülése adhatja meg minden nemzetiségnek a becsületes életet.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Év1938
Rövid URL
ID262337
Módosítás dátuma2008. február 20.

bővebben →
20 febr 2008

1938. július 20. : M. Hodža miniszterelnök fogadja a felvidéki magyarság politikai vezetőit, akikkel az előkészületben lévő nemzetiségi statútumról folytat megbeszéléseket. A miniszterelnök nagy általánosságban ismerteti a készülő törvényjavaslatok egyes részleteit. A magyar politikusok előtt kilátásba helyezi, hogy a törvénytervezetek végleges szövegét egy héten belül már át fogják nyújtani az érintett nemzetiségek képviselőinek.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Év1938
Rövid URL
ID262304
Módosítás dátuma2008. február 20.

bővebben →
1 2 3 4 5
130 találat

Rövidítések

~ – [tilde] a szócikk szövegében a címszót helyettesíti
A. – anyanyelv
ápr. – április
aug. – augusztus
c. – című
Csehszl. – Csehszlovákia
CSKP – Csehszlovákia Kommunista Pártja
D – dél(i) (égtáj)
dec. – december
É – észak(i) (égtáj)
Ek – egyéni kiállítások
elb. – elbeszélések
ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem
EMP – Egyesült Magyar Párt
é. n. – év nélkül
ev. – evangélikus
évf. – évfolyam
febr. – február
Fm – főbb művei
FMK – Független Magyar Kezdeményezés
ford. – fordította, fordító
FTSZ – Fórum Társadalomtudományi Szemle
gör. kat. – görög katolikus
Gyk – gyűjteményes kiállítás(ok)
ha – hektár
ifj. – ifjabb, ifjúság(i)
ill. – illetve
illusztr. – illusztráció(ja), illusztrált(t)(a)
Ir. – Irodalom
ISZ – Irodalmi Szemle
izr. – izraelita
jan. – január
júl. – július
jún. – június
K – kelet(i) (égtáj)
kat. – katalógus
kb. – körülbelül
KB – Központi Bizottság
Km – köztéri művei
köt. – kötet
krit. – kritikák
L. – lakosság száma
máj. – május
márc. – március
Mk – művek közgyűjteményekben
MKDM – Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom
MKP – Magyar Koalíció Pártja
MNG – Magyar Nemzeti Galéria
MNP – Magyar Nemzeti Párt
Mo. – Magyarország
mon. – monográfia
MPP – Magyar Polgári Párt
MTA – Magyar Tudományos Akadémia
NG, Losonc – Novohradská galéria, Lučenec – Nógrádi Galéria
NG, Nyitra – Nitrianska galéria – Nyitrai Galéria
nov. – november
NY – nyugat(i) (égtáj)
OKP – Országos Keresztényszocialista Párt
okt. – október
p. – pagina, oldal
pl. – például
r. – regény
ref. – református
r. k. – római katolikus
röv. – rövidített, rövidítés, rövidítve
stb. – és a többi
sz. – század, századi
szept. – szeptember
szerk. – szerkesztő, szerkesztette
Szl. – Szlovákia
SZNG, Pozsony – Szlovák Nemzeti Galéria
SZNM, Pozsony – Szlovák Nemzeti Múzeum
Szt. – Szent
SZTA – Szlovák Tudományos Akadémia
tan. – tanulmányok
tc. – törvénycikk
törv. – törvény
tud. – tudomány(os)
ún. – úgynevezett
uo. – ugyanott
uő – ugyanő
v. – versek
V. – vallás
vál. – válogatott
vh. – világháború
vm. – vármegye

Kövess minket!