(1904–1977) Tanár, kritikus, irodalomtörténész. A pozsonyi Comenius Egyetemen filozófia-földrajz szakos tanári oklevelet szerzett (1926). A pozsonyi magyar tanítóképzőben, majd a magyar gimnáziumban tanított 1945-ig. 1945–1948 között a szlovákiai magyarság jogfosztottsága ellen küzdött. Az egyik szervezője és szellemi irányítója volt a Magyar Végrehajtó Bizottság néven működő illegális szervezetnek és az üldözött szlovákiai magyarokat segítő Segélybizottságnak. 1948-ban Magyarországon telepedett le. Itt először a Kelet-európai Tudományos Intézet tanára volt, majd 1950-től nyugdíjazásáig, az Egyetemi Könyvtár tájékoztatási osztályán dolgozott. Az A Mi Lapunkban kezdett publikálni és nagy hatással volt a Sarló baloldali irányultságában, s később elsősorban baloldali lapokban (pl. A Reggel, Magyar Újság, Magyar Figyelő, Új Szó, Csehszlovákiai Népszava), de polgári jellegű irodalmi és elméleti szlovákiai magyar és magyarországi folyóiratokban (Magyar Írás, Nyugat, Századok) is.
E bibliográfia az író hagyatékából Szalatnai R. Judit által a Bibliotheca Hungaricának adományozott könyv- és folyóirat-gyűjtemény, valamint újságkivágások teljes feldolgozása. (összeállították: Bereck Zsuzsanna, Sebőné Bugár Beáta és Végh Annamária közreműködésével 2004 szeptemberében)