1938. február 2.
A prágai Přítomnost klub helyiségeiben reprezentatív ankétra kerül sor a következő témában: „Csehszlovákia az ifjúság szemével”. A rendezvényen a Csehszlovákiai Magyar Akadémikusok szövetsége is képviselteti magát. A szervezet nevében az eperjesi származású Borsody István, a már végzett prágai jogász fejti ki a magyar ifjúság álláspontját. A fiatal Borsody mindenek előtt azt nehezményezi nagy visszhangot kiváltó előadásában, hogy a Csehszlovák Köztársaságban a jogosult igények ellenére sincs magyar egyetem, aminek következtében magyar nyelven „belföldön magasabb műveltség nem szerezhető”. Előadásában Borsody István rámutat még jó néhány magyarellenes hatalmi intézkedésre és eljárásra, többek között arra, hogy a magyarországi szakkönyvek behozatalát a fennálló hatalom szinte lehetetlenné teszi. Borsody arról is beszél, hogy rohamosan csökken az állami közszolgálatban álló magyarok száma, és ez a jelenség elsősorban a fiatal magyar értelmiséget sújtja. Borsody végezetül rámutat a köztársaságban uralkodó állapotok lényegére, miszerint „általában olyan közszellem ápolódik, amely elveszi az emberek bátorságát, hogy nemzeti érzésük és meggyőződésük szerint cselekedjenek, mert a lassan berögződött vélemény szerint ez a magánérdek ártalmára lehet”. Végezetül a fiatal magyar egyetemi és frissdiplomás ifjúság nevében kifejti: „Mi azon a véleményen vagyunk, hogy minden jogtalanság, ami az állampolgárokat nemzetiségük miatt éri, az alkotmány ellen való és megsérti az állam népének békés együttélését.”
Hibát talált?
Üzenőfal
