Kronológiák - A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)

Kárpátalja az első világháború után a teljes autonómia ígéretével Podkarpatszka Rusz néven került a Csehszlovák Köztársasághoz. 1938–1939 fordulóján Cseh-Szlovákia kötelékében törvénnyel is alátámasztott autonóm terület Kárpáti Ukrajna néven, majd mint Kárpátaljai Kormányzóság Magyarország része az első bécsi döntés által meghúzott határokon belül. 1944 őszétől szovjet befolyási övezet (Kárpátontúli Ukrajna), 1946-tól a Szovjetunió, 1991-től pedig az Ukrán Köztársaság Kárpátontúli területe. A kronológia ennek a folyamatnak, illetve a kárpátaljai magyarság életének bemutatására vállalkozott. (összeállította: Fedinec Csilla)

1935. május 26.

Tartományi és járási választásokat tartottak Kárpátalján. A tartományi választásokon a magyar pártok két külön listával, a Magyar Nemzeti Párt a 27. számúval, a Keresztényszocialista Párt a 30. számúval indult. (A népszámlálási adatok szerint Kárpátalján a választásra jogosult magyarok száma 44 765 fő, a magyar pártok 37 931 szavazatot kaptak.) A kárpátaljai tartománygyűlési képviselők: Stefán Antal, Kroó Sándor, Szidor Pál, Hidi András (agrárpárt), Balega Iván, Fejér Herman, Rusznyák Vaszil (kommunista párt), Hadzsa György (Fencik-párt), Bencze György (Kurtyák-párt), R. Vozáry Aladár (Magyar Nemzeti Párt), Ortutay Jenő (Magyar Keresztényszocialista Párt), Révai Fedor (szociáldemokrata párt). ->1935. október 29.

Hibát talált?

Üzenőfal