Kronológiák - A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)

Kárpátalja az első világháború után a teljes autonómia ígéretével Podkarpatszka Rusz néven került a Csehszlovák Köztársasághoz. 1938–1939 fordulóján Cseh-Szlovákia kötelékében törvénnyel is alátámasztott autonóm terület Kárpáti Ukrajna néven, majd mint Kárpátaljai Kormányzóság Magyarország része az első bécsi döntés által meghúzott határokon belül. 1944 őszétől szovjet befolyási övezet (Kárpátontúli Ukrajna), 1946-tól a Szovjetunió, 1991-től pedig az Ukrán Köztársaság Kárpátontúli területe. A kronológia ennek a folyamatnak, illetve a kárpátaljai magyarság életének bemutatására vállalkozott. (összeállította: Fedinec Csilla)

1939. március 28.

Budapesten tárgyalóasztalhoz ült a szlovák és a magyar bizottság a kárpátaljai határrendezés ügyében. Előzetesen a pozsonyi kormány külügyminisztere tiltakozó táviratot intézett a magyar külügyminiszterhez a magyar honvédség jogtalan térfoglalása miatt. – Popovics Mihály, a Szlovenszkói Ruszin Nemzeti Tanács elnöke a következő táviratot intézte Hitlerhez és Mussolinihez: „Kelet-Szlovenszkón élő háromszázezer ruszin nevében legmélyebb hódolattal kérem Főexcellenciádat, kegyeskedjék legmagasabb beleegyezését adni ahhoz, hogy Kelet-Szlovenszkó ruszinlakta területei Magyarországhoz csatlakozhassanak.”

Hibát talált?

Üzenőfal