Turczel Lajos: Két kor mezsgyéjén (A magyar irodalom fejlodési feltételei és problémái Csehszlovákiában 1918 és 1938 között). Bratislava, Tatran Magyar Üzem, 1967, 180-181. p.„A Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Muvészeti Társaság (Masaryk Akadémia) hivatalos lapját, a Magyar Figyelot (1933-1935) létrehozói elsosorban tudományos folyóiratnak szánták és tartották. Ezt a nézetet jól mutatja Szalatnai Rezsonek (a Társaság irodalmi osztálya titkárának) az a kijelentése, amellyel a Magyar Figyelo elso számában (!) a Magyar Írást az ťegyetlen irodalmi lapunknakŤ nyilvánította; a vezeto irodalmi orgánumnak elismert Magyar Írást a Társaság jelentos pénzadománnyal is segítette, amikor az irodalmi osztály 1933. évi költségvetésébol ötezer koronát szavaztatott meg számára.A Magyar Figyelo öt száma közül négyben (I. évf., 1-2. sz.; II. évf., 3-4. sz.; III. évf., 1. sz. és III. évf., 2-4. sz.) a tudományos vonatkozású anyag van túlsúlyban. A II. évf. 1-2. száma viszont teljesen irodalmi jellegunek mutatkozik, és az írók nagyszámú felvonultatásával szinte antológiaszámba megy. A rendszeres ťKönyvszemleŤ mellett kisebb-nagyobb mértékben mindegyik számban sor kerül az irodalom fontos fejlodési problémáinak taglalására, vagy a jelentosebb írói oeuvre-ök elemzésére. Az ilyen tárgyú nagyszabású és forrásértéku tanulmányok többnyire Szalatnai Rezso tollából kerültek ki. Ugyancsak o a szerzoje annak az úttöro tanulmánynak (A cseh-szlovák-magyar szellemi együttmuködésrol. II. évf., 1-2. sz.), amely a csehszlovák-magyar kapcsolatok tanulmányozásának addigi eredményeirol részletes képet és elemzést ad, és a kapcsolati kutatás elvi és módszertani kérdéseit imponáló erudícióval fejti ki.”: Két kor mezsgyéjén (A magyar irodalom fejlodési feltételei és problémái Csehszlovákiában 1918 és 1938 között). Bratislava, Tatran Magyar Üzem, 1967, 180-181. p.„A Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Muvészeti Társaság (Masaryk Akadémia) hivatalos lapját, a Magyar Figyelot (1933-1935) létrehozói elsosorban tudományos folyóiratnak szánták és tartották. Ezt a nézetet jól mutatja Szalatnai Rezsonek (a Társaság irodalmi osztálya titkárának) az a kijelentése, amellyel a Magyar Figyelo elso számában (!) a Magyar Írást az ťegyetlen irodalmi lapunknakŤ nyilvánította; a vezeto irodalmi orgánumnak elismert Magyar Írást a Társaság jelentos pénzadománnyal is segítette, amikor az irodalmi osztály 1933. évi költségvetésébol ötezer koronát szavaztatott meg számára.A Magyar Figyelo öt száma közül négyben (I. évf., 1-2. sz.; II. évf., 3-4. sz.; III. évf., 1. sz. és III. évf., 2-4. sz.) a tudományos vonatkozású anyag van túlsúlyban. A II. évf. 1-2. száma viszont teljesen irodalmi jellegunek mutatkozik, és az írók nagyszámú felvonultatásával szinte antológiaszámba megy. A rendszeres ťKönyvszemleŤ mellett kisebb-nagyobb mértékben mindegyik számban sor kerül az irodalom fontos fejlodési problémáinak taglalására, vagy a jelentosebb írói oeuvre-ök elemzésére. Az ilyen tárgyú nagyszabású és forrásértéku tanulmányok többnyire Szalatnai Rezso tollából kerültek ki. Ugyancsak o a szerzoje annak az úttöro tanulmánynak (A cseh-szlovák-magyar szellemi együttmuködésrol. II. évf., 1-2. sz.), amely a csehszlovák-magyar kapcsolatok tanulmányozásának addigi eredményeirol részletes képet és elemzést ad, és a kapcsolati kutatás elvi és módszertani kérdéseit imponáló erudícióval fejti ki.”: Két kor mezsgyéjén (A magyar irodalom fejlodési feltételei és problémái Csehszlovákiában 1918 és 1938 között). Bratislava, Tatran Magyar Üzem, 1967, 180-181. p.„A Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Muvészeti Társaság (Masaryk Akadémia) hivatalos lapját, a Magyar Figyelot (1933-1935) létrehozói elsosorban tudományos folyóiratnak szánták és tartották. Ezt a nézetet jól mutatja Szalatnai Rezsonek (a Társaság irodalmi osztálya titkárának) az a kijelentése, amellyel a Magyar Figyelo elso számában (!) a Magyar Írást az ťegyetlen irodalmi lapunknakŤ nyilvánította; a vezeto irodalmi orgánumnak elismert Magyar Írást a Társaság jelentos pénzadománnyal is segítette, amikor az irodalmi osztály 1933. évi költségvetésébol ötezer koronát szavaztatott meg számára.A Magyar Figyelo öt száma közül négyben (I. évf., 1-2. sz.; II. évf., 3-4. sz.; III. évf., 1. sz. és III. évf., 2-4. sz.) a tudományos vonatkozású anyag van túlsúlyban. A II. évf. 1-2. száma viszont teljesen irodalmi jellegunek mutatkozik, és az írók nagyszámú felvonultatásával szinte antológiaszámba megy. A rendszeres ťKönyvszemleŤ mellett kisebb-nagyobb mértékben mindegyik számban sor kerül az irodalom fontos fejlodési problémáinak taglalására, vagy a jelentosebb írói oeuvre-ök elemzésére. Az ilyen tárgyú nagyszabású és forrásértéku tanulmányok többnyire Szalatnai Rezso tollából kerültek ki. Ugyancsak o a szerzoje annak az úttöro tanulmánynak (A cseh-szlovák-magyar szellemi együttmuködésrol. II. évf., 1-2. sz.), amely a csehszlovák-magyar kapcsolatok tanulmányozásának addigi eredményeirol részletes képet és elemzést ad, és a kapcsolati kutatás elvi és módszertani kérdéseit imponáló erudícióval fejti ki.”