Repertóriumok - Magyar Figyelő repertóriuma

MAGYAR FIGYELŐ – a Csehszlovákiai Magyar Tudományos Irodalmi és Művészeti Társaság folyóirata. (összeállította: Végh László)

Turczel Lajos: Hiányzó fejezetek (Tanulmányok a két világháború közötti csehszlovákiai magyar irodalomról és sajtóról). Bratislava, Madách, 1982, 106-107. p.„Az aktivista politikát támogató kisebbségi csoportok fő kulturális bázisa a harmincas években a Masaryk elnök milliós adományából létesített Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaság (közkeletű nevén: Masaryk Akadémia) lett. Ez a társaság nem tudta teljesíteni a hozzá fűzött reményeket, s végül csődbe jutott, de a harmincas évek első felében a könyv- és lapkiadás terén jelentős eredményeket ért el, s Magyar Figyelő néven negyedévi folyóiratot is kiadott. A Pozsonyban 1933-1935 között Maléter István, Szerényi Ferdinánd és Surányi Géza szerkesztésében megjelenő lap az irodalmi és kritikai anyagon kívül tudományos értekezéseket is közölt. Irodalmi és tudományos anyagát a lehetőségekhez képest elég jól válogatta meg, de megszerkesztésükkel, elrendezésükkel keveset törődött. Szabálytalan időközökben megjelenő, többnyire összevont testes számmal a heterogén anyagot ömlesztve hozták. Munkatársai gárdája – a kommunisták és keresztényszocialisták kivételével – az összes színvonalasabb írót felölelte. A szép számú kritika, esszé és recenzió közül a legtöbb és legjelentősebb Szalatnai Rezsőtől származott (így a Győryről és Vozáriról készült átfogó portrék), a tudományos értékű dolgozatok javát pedig Sas Andor írta (Munkácsi barokk, Comenius és a Rákócziak, Pozsony múltjából stb.). Sas mellett Orbán Gábor, Krammer Jenő, Szalatnai, Szerényi, Peéry Rezső, Maléter István és Flórián Károly szerepelt még tudományos jellegű vagy esszéisztikus írásokkal (nyelvészeti, irodalomtörténeti, kisebbségpolitikai, pedagógiai, jogi tanulmányokkal). A lap a csehszlovák-magyar kapcsolatok rendszeres ápolását is feladatának tekintette, és ebben a kérdésben alapvető elméleti-módszertani útmutatást közölt Szalatnairól (Jegyzetek a cseh-szlovák-magyar szellemi együttműködésről). A szlovák és a cseh irodalomból több fordítás jelent meg, s Szalatnai és Sas rendszeresen írtak a jelentősebb irodalmi és tudományos kiadványokról. A lapnak állandó rovata volt a Krónika, mely a Társaságnak és osztályainak tevékenységéről részletes tájékoztatást nyújtott.”: Hiányzó fejezetek (Tanulmányok a két világháború közötti csehszlovákiai magyar irodalomról és sajtóról). Bratislava, Madách, 1982, 106-107. p.„Az aktivista politikát támogató kisebbségi csoportok fő kulturális bázisa a harmincas években a Masaryk elnök milliós adományából létesített Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaság (közkeletű nevén: Masaryk Akadémia) lett. Ez a társaság nem tudta teljesíteni a hozzá fűzött reményeket, s végül csődbe jutott, de a harmincas évek első felében a könyv- és lapkiadás terén jelentős eredményeket ért el, s Magyar Figyelő néven negyedévi folyóiratot is kiadott. A Pozsonyban 1933-1935 között Maléter István, Szerényi Ferdinánd és Surányi Géza szerkesztésében megjelenő lap az irodalmi és kritikai anyagon kívül tudományos értekezéseket is közölt. Irodalmi és tudományos anyagát a lehetőségekhez képest elég jól válogatta meg, de megszerkesztésükkel, elrendezésükkel keveset törődött. Szabálytalan időközökben megjelenő, többnyire összevont testes számmal a heterogén anyagot ömlesztve hozták. Munkatársai gárdája – a kommunisták és keresztényszocialisták kivételével – az összes színvonalasabb írót felölelte. A szép számú kritika, esszé és recenzió közül a legtöbb és legjelentősebb Szalatnai Rezsőtől származott (így a Győryről és Vozáriról készült átfogó portrék), a tudományos értékű dolgozatok javát pedig Sas Andor írta (Munkácsi barokk, Comenius és a Rákócziak, Pozsony múltjából stb.). Sas mellett Orbán Gábor, Krammer Jenő, Szalatnai, Szerényi, Peéry Rezső, Maléter István és Flórián Károly szerepelt még tudományos jellegű vagy esszéisztikus írásokkal (nyelvészeti, irodalomtörténeti, kisebbségpolitikai, pedagógiai, jogi tanulmányokkal). A lap a csehszlovák-magyar kapcsolatok rendszeres ápolását is feladatának tekintette, és ebben a kérdésben alapvető elméleti-módszertani útmutatást közölt Szalatnairól (Jegyzetek a cseh-szlovák-magyar szellemi együttműködésről). A szlovák és a cseh irodalomból több fordítás jelent meg, s Szalatnai és Sas rendszeresen írtak a jelentősebb irodalmi és tudományos kiadványokról. A lapnak állandó rovata volt a Krónika, mely a Társaságnak és osztályainak tevékenységéről részletes tájékoztatást nyújtott.”: Hiányzó fejezetek (Tanulmányok a két világháború közötti csehszlovákiai magyar irodalomról és sajtóról). Bratislava, Madách, 1982, 106-107. p.„Az aktivista politikát támogató kisebbségi csoportok fő kulturális bázisa a harmincas években a Masaryk elnök milliós adományából létesített Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaság (közkeletű nevén: Masaryk Akadémia) lett. Ez a társaság nem tudta teljesíteni a hozzá fűzött reményeket, s végül csődbe jutott, de a harmincas évek első felében a könyv- és lapkiadás terén jelentős eredményeket ért el, s Magyar Figyelő néven negyedévi folyóiratot is kiadott. A Pozsonyban 1933-1935 között Maléter István, Szerényi Ferdinánd és Surányi Géza szerkesztésében megjelenő lap az irodalmi és kritikai anyagon kívül tudományos értekezéseket is közölt. Irodalmi és tudományos anyagát a lehetőségekhez képest elég jól válogatta meg, de megszerkesztésükkel, elrendezésükkel keveset törődött. Szabálytalan időközökben megjelenő, többnyire összevont testes számmal a heterogén anyagot ömlesztve hozták. Munkatársai gárdája – a kommunisták és keresztényszocialisták kivételével – az összes színvonalasabb írót felölelte. A szép számú kritika, esszé és recenzió közül a legtöbb és legjelentősebb Szalatnai Rezsőtől származott (így a Győryről és Vozáriról készült átfogó portrék), a tudományos értékű dolgozatok javát pedig Sas Andor írta (Munkácsi barokk, Comenius és a Rákócziak, Pozsony múltjából stb.). Sas mellett Orbán Gábor, Krammer Jenő, Szalatnai, Szerényi, Peéry Rezső, Maléter István és Flórián Károly szerepelt még tudományos jellegű vagy esszéisztikus írásokkal (nyelvészeti, irodalomtörténeti, kisebbségpolitikai, pedagógiai, jogi tanulmányokkal). A lap a csehszlovák-magyar kapcsolatok rendszeres ápolását is feladatának tekintette, és ebben a kérdésben alapvető elméleti-módszertani útmutatást közölt Szalatnairól (Jegyzetek a cseh-szlovák-magyar szellemi együttműködésről). A szlovák és a cseh irodalomból több fordítás jelent meg, s Szalatnai és Sas rendszeresen írtak a jelentősebb irodalmi és tudományos kiadványokról. A lapnak állandó rovata volt a Krónika, mely a Társaságnak és osztályainak tevékenységéről részletes tájékoztatást nyújtott.”

Hiányzó fejezetek (Tanulmányok a két világháború közötti csehszlovákiai magyar irodalomról és sajtóról). Bratislava, Madách, 1982, 106-107. p.

„Az aktivista politikát támogató kisebbségi csoportok fő kulturális bázisa a harmincas években a Masaryk elnök milliós adományából létesített Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaság (közkeletű nevén: Masaryk Akadémia) lett. Ez a társaság nem tudta teljesíteni a hozzá fűzött reményeket, s végül csődbe jutott, de a harmincas évek első felében a könyv- és lapkiadás terén jelentős eredményeket ért el, s Magyar Figyelő néven negyedévi folyóiratot is kiadott.
A Pozsonyban 1933-1935 között Maléter István, Szerényi Ferdinánd és Surányi Géza szerkesztésében megjelenő lap az irodalmi és kritikai anyagon kívül tudományos értekezéseket is közölt. Irodalmi és tudományos anyagát a lehetőségekhez képest elég jól válogatta meg, de megszerkesztésükkel, elrendezésükkel keveset törődött. Szabálytalan időközökben megjelenő, többnyire összevont testes számmal a heterogén anyagot ömlesztve hozták. Munkatársai gárdája – a kommunisták és keresztényszocialisták kivételével – az összes színvonalasabb írót felölelte. A szép számú kritika, esszé és recenzió közül a legtöbb és legjelentősebb Szalatnai Rezsőtől származott (így a Győryről és Vozáriról készült átfogó portrék), a tudományos értékű dolgozatok javát pedig Sas Andor írta (Munkácsi barokk, Comenius és a Rákócziak, Pozsony múltjából stb.). Sas mellett Orbán Gábor, Krammer Jenő, Szalatnai, Szerényi, Peéry Rezső, Maléter István és Flórián Károly szerepelt még tudományos jellegű vagy esszéisztikus írásokkal (nyelvészeti, irodalomtörténeti, kisebbségpolitikai, pedagógiai, jogi tanulmányokkal). A lap a csehszlovák-magyar kapcsolatok rendszeres ápolását is feladatának tekintette, és ebben a kérdésben alapvető elméleti-módszertani útmutatást közölt Szalatnairól (Jegyzetek a cseh-szlovák-magyar szellemi együttműködésről). A szlovák és a cseh irodalomból több fordítás jelent meg, s Szalatnai és Sas rendszeresen írtak a jelentősebb irodalmi és tudományos kiadványokról. A lapnak állandó rovata volt a Krónika, mely a Társaságnak és osztályainak tevékenységéről részletes tájékoztatást nyújtott.”

KategóriaMagyar Figyelő repertóriuma
CímkeA Magyar Figyelőről szóló írások
FejezetA Magyar Figyelőről szóló írások
Kiadás éve1982
Rövid URL
ID478582
Módosítás dátuma2021. február 23.

Hibát talált?

Üzenőfal