Csanda Sándor: In: A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918-1995. Szerk. Fónod Zoltán. Pozsony, Madách-Posonium, 1997, 196-197. p.„A Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaság (Masaryk Akadémia) hivatalos lapját, a Magyar Figyelőt (1933-1935) létrehozói elsősorban tudományos folyóiratnak szánták és tartották. Ezt a nézetet jól mutatja Szalatnai Rezsőnek (a Társaság irodalmi osztálya titkárának) az a kijelentése, amellyel a Magyar Figyelő első számában (!) a Magyar Írást az ťegyetlen irodalmi lapunknakŤ nyilvánította; a vezető irodalmi orgánumnak elismert Magyar Írást a Társaság jelentős pénzadománnyal is segítette, amikor az irodalmi osztály 1933. évi költségvetéséből ötezer koronát szavaztatott meg számára.A Magyar Figyelő öt száma közül négyben (I. évf., 1-2. sz.; II. évf., 3-4. sz.; III. évf., 1. sz. és III. évf., 2-4. sz.) a tudományos vonatkozású anyag van túlsúlyban. A II. évf. 1-2. száma viszont teljesen irodalmi jellegűnek mutatkozik, és az írók nagyszámú felvonultatásával szinte antológiaszámba megy. A rendszeres ťKönyvszemleŤ mellett kisebb-nagyobb mértékben mindegyik számban sor kerül az irodalom fontos fejlődési problémáinak taglalására, vagy a jelentősebb írói oeuvre-ök elemzésére. Az ilyen tárgyú nagyszabású és forrásértékű tanulmányok többnyire Szalatnai Rezső tollából kerültek ki. Ugyancsak ő a szerzője annak az úttörő tanulmánynak (A cseh-szlovák-magyar szellemi együttműködésről. II. évf., 1-2. sz.), amely a csehszlovák-magyar kapcsolatok tanulmányozásának addigi eredményeiről részletes képet és elemzést ad, és a kapcsolati kutatás elvi és módszertani kérdéseit imponáló erudícióval fejti ki.”: In: A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918-1995. Szerk. Fónod Zoltán. Pozsony, Madách-Posonium, 1997, 196-197. p.„A Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaság (Masaryk Akadémia) hivatalos lapját, a Magyar Figyelőt (1933-1935) létrehozói elsősorban tudományos folyóiratnak szánták és tartották. Ezt a nézetet jól mutatja Szalatnai Rezsőnek (a Társaság irodalmi osztálya titkárának) az a kijelentése, amellyel a Magyar Figyelő első számában (!) a Magyar Írást az ťegyetlen irodalmi lapunknakŤ nyilvánította; a vezető irodalmi orgánumnak elismert Magyar Írást a Társaság jelentős pénzadománnyal is segítette, amikor az irodalmi osztály 1933. évi költségvetéséből ötezer koronát szavaztatott meg számára.A Magyar Figyelő öt száma közül négyben (I. évf., 1-2. sz.; II. évf., 3-4. sz.; III. évf., 1. sz. és III. évf., 2-4. sz.) a tudományos vonatkozású anyag van túlsúlyban. A II. évf. 1-2. száma viszont teljesen irodalmi jellegűnek mutatkozik, és az írók nagyszámú felvonultatásával szinte antológiaszámba megy. A rendszeres ťKönyvszemleŤ mellett kisebb-nagyobb mértékben mindegyik számban sor kerül az irodalom fontos fejlődési problémáinak taglalására, vagy a jelentősebb írói oeuvre-ök elemzésére. Az ilyen tárgyú nagyszabású és forrásértékű tanulmányok többnyire Szalatnai Rezső tollából kerültek ki. Ugyancsak ő a szerzője annak az úttörő tanulmánynak (A cseh-szlovák-magyar szellemi együttműködésről. II. évf., 1-2. sz.), amely a csehszlovák-magyar kapcsolatok tanulmányozásának addigi eredményeiről részletes képet és elemzést ad, és a kapcsolati kutatás elvi és módszertani kérdéseit imponáló erudícióval fejti ki.”: In: A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918-1995. Szerk. Fónod Zoltán. Pozsony, Madách-Posonium, 1997, 196-197. p.„A Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaság (Masaryk Akadémia) hivatalos lapját, a Magyar Figyelőt (1933-1935) létrehozói elsősorban tudományos folyóiratnak szánták és tartották. Ezt a nézetet jól mutatja Szalatnai Rezsőnek (a Társaság irodalmi osztálya titkárának) az a kijelentése, amellyel a Magyar Figyelő első számában (!) a Magyar Írást az ťegyetlen irodalmi lapunknakŤ nyilvánította; a vezető irodalmi orgánumnak elismert Magyar Írást a Társaság jelentős pénzadománnyal is segítette, amikor az irodalmi osztály 1933. évi költségvetéséből ötezer koronát szavaztatott meg számára.A Magyar Figyelő öt száma közül négyben (I. évf., 1-2. sz.; II. évf., 3-4. sz.; III. évf., 1. sz. és III. évf., 2-4. sz.) a tudományos vonatkozású anyag van túlsúlyban. A II. évf. 1-2. száma viszont teljesen irodalmi jellegűnek mutatkozik, és az írók nagyszámú felvonultatásával szinte antológiaszámba megy. A rendszeres ťKönyvszemleŤ mellett kisebb-nagyobb mértékben mindegyik számban sor kerül az irodalom fontos fejlődési problémáinak taglalására, vagy a jelentősebb írói oeuvre-ök elemzésére. Az ilyen tárgyú nagyszabású és forrásértékű tanulmányok többnyire Szalatnai Rezső tollából kerültek ki. Ugyancsak ő a szerzője annak az úttörő tanulmánynak (A cseh-szlovák-magyar szellemi együttműködésről. II. évf., 1-2. sz.), amely a csehszlovák-magyar kapcsolatok tanulmányozásának addigi eredményeiről részletes képet és elemzést ad, és a kapcsolati kutatás elvi és módszertani kérdéseit imponáló erudícióval fejti ki.”