Könyvtár

A bibliográfia a szlovákiai magyarokkal kapcsolatos szlovákiai, csehországi és magyarországi történeti tárgyú munkákat dolgozza fel.

A Fórum Kisebbségkutató Intézet Etnológiai Központjában készült a Szlovákiai magyar néprajzi bibliográfia szinte teljes feldolgozása 1819-től napjainkig. Az internetes feldolgozás lehetővé teszi a gyors keresést időrend, helynevek, személynevek, tárgymutató, szerzők és kifejezések alapján. (összeállították: L. Juhász Ilona, Liszka József)

(1909–1967) Nyelvész, tanár, néprajzkutató. A Komenský Egyetemen szlovák nyelvészetet és filozófiát tanult. 1937-ben doktori címet szerzett, a szlovákiai magyar nyelvjárások gyűjtését irányította. 1946-ban magyar nemzetisége miatt elbocsátották állásából. 1947-ben bekapcsolódott a Csehszlovákiai Magyar Demokratikus Népi Szövetség munkájába. 1949-ben letartóztatták és 8 évi kényszermunkára ítélték, amelyet különböző munkatáborokban töltött le. 1955-ben elnöki amnesztiával szabadult. 1958-től különböző pozsonyi munkahelyeken dolgozott, majd a munkatáborban szerzett súlyos betegsége miatt visszaköltözött Rozsnyóra. (összeállította: Végh László)

Számos helytörténeti és néprajzi munka, falutörténeti és várostörténeti monográfia jelent meg a Csallóközről és településeiről 1918-tól kezdve napjainkig (Cseh)szlovákiában. A bibliográfiában ezek megjelenési adatait gyűjtöttük össze. (összeállította: Végh László)

A Bibliotheca Hungarica főgyűjtőkörét többek között az egyre gyarapodó, Szlovákiában kiadott, a magyar kisebbséget érintő helytörténeti irodalom alkotja. 1990 után ezek leggyakrabban önkormányzatok, illetve társulások által megjelentetett kiadványok azonban nemcsak a helytörténet szempontjából jelentősek, hanem fontos források lehetnek néprajzi, szociológiai, természetrajzi, művészeti stb. szempontból is. A Bibliotheca Hungarica gyűjteményében megtalálható helytörténeti kiadványok bibliográfiai leírása mellett tárgyszavak segítenek a publikációk tartalmának feltárásában. (összeállította: Roncz Melinda, Sebő Beáta és Vermes Annamária)

2021-ben a Somorja és Vidéke (4274 darab), a Dunaszerdahelyi Hírnök (3959 darab), a Nagymegyeri Hírmondó (1504 darab) és a Diószegi Élet (2144 darab) című városi kiadású lapok cikkeinek adatai kerültek fel a 2020-ban feldolgozott negyven csallóközi és mátyusföldi községi lap helytörténeti cikkei mellé. Az online katalógusban feldolgozott cikkek adataira szerző, cím és tárgyszó alapján lehet rákeresni, tehát a pontos megjelenési adatok mellett a tárgyszavak segítségével képet kaphatunk a cikk tartalmáról is. Az érdeklődők az online katalógusban megtalálják az egyes sajtótermékek adatlapjait a bennük megtalálható cikkek rekordjaival együtt.

A Bibliotheca Hungarica gyűjteményében fellelhető, tizenkettő kiválasztott mátyusföldi községben megjelent lap helytörténeti cikkeinek bibliográfiája. A feldolgozott folyóiratok: Deákiak Lapja; Deáki; Feketenyéki Hírhozó; Hidaskürti Hírmondó; Hírharang; Jókai Szó; Kosúti Híradó; Nagyfödémesi Láthatár; Nagymácsédi Közlöny; Peredi Újság; Tallósi Hírnök; Vízkeleti Újság és Zsigárdi Újság.

A Bibliotheca Hungarica gyűjteményében megtalálható, a Csallóközben kiadott huszonhét községi lap helytörténeti cikkeinek bibliográfiája. A feldolgozott folyóiratok: Alistáli Értesítő; Bősi Hírmondó; Csicsói Hírmondó; Csiliznyáradi Szemle; Ekecsi – Apácaszakállasi Híradó; Falu,templom és iskola; Falunapló; Fél; Féli Hírlap; Gútori Hírmondó; Hírmondó; Hírnök; Hodos; Jányoki Hírmondó; Jányoki Hírnök; Keszegfalva Hangja; Keszi Kisbíró; Légi Hírnök; Nádasdi Napló; Nagypakai Újság; Nagyudvarnoki Hírnök; Nyárasdi Újság; Nyékvárkony lapja; Patonyföld; Pozsonyeperjesi Hírnök; Szapi Hírnök és Vajkai Újság.

(1920–2003) Jogász, jogtörténész, politológus és közíró. Gyönyör József hagyatéka halála után került a Fórum Kisebbségkutató Intézet könyvtárához. E bibliográfia a szerző műveinek és publicisztikájának, valamint a róla szóló irodalomnak a feldolgozása. (összeállította: Végh László)

(1904–1977) Tanár, kritikus, irodalomtörténész. 1926-ban szerzett filozófia-földrajz szakos tanári oklevelet. A pozsonyi magyar tanítóképzőben, majd a magyar gimnáziumban tanított 1945-ig. 1945–1948 között a szlovákiai magyarság jogfosztottsága ellen küzdött. Az egyik szervezője és szellemi irányítója volt a Magyar Végrehajtó Bizottság néven működő illegális szervezetnek és az üldözött szlovákiai magyarokat segítő Segélybizottságnak. 1948-ban Magyarországon telepedett le. Itt először a Kelet-európai Tudományos Intézet tanára volt, majd 1950-től nyugdíjazásáig, az Egyetemi Könyvtár tájékoztatási osztályán dolgozott. E bibliográfia az író hagyatékából Szalatnai R. Judit által a Bibliotheca Hungaricának adományozott könyv- és folyóirat-gyűjtemény, valamint újságkivágások teljes feldolgozása. (összeállították: Bereck Zsuzsanna, Sebőné Bugár Beáta és Végh Annamária közreműködésével 2004 szeptemberében)

Bármely közösség jobb megismerhetőségéhez, helyzete felméréséhez elengedhetetlenül szükséges az egészben látását elősegítő források összegyűjtése. Az alábbi bibliográfia a szlovákiai magyar reformátusság könyvekben rögzített állapota felmutatásának szándékával született meg, ami abból a felismerésből és tapasztalásból sarjadt ki, hogy az iránta érdeklődő, könyvszerető ember polcait szépen megtölthetik a református gyülekezetekről, közösségekről, településekről és személyekről szóló, illetve az általuk kiadott munkák. Köszönhető ez elsősorban annak, hogy a negyven böjtös esztendőt követő közel két szabad évtized alatt nagyszámban jelentek meg, mert megjelenhettek, vallási tematikájú, a vallási közösségek életével foglalkozó könyvek. (összeállította: A. Kis Béla)

Tőzsér Árpád (* 1935. okt. 6. Gömörpéterfala) Költő, irodalomkritikus, esszéíró, szerkesztő. Komáromban érettségizett (1954), majd szülőfalujában tanított; 1956–1960 között a pozsonyi Pedagógiai Főiskolán magyar–szlovák szakos tanári oklevelet szerzett (1975-től bölcsészdoktor, 1988-tól kandidátus). 1960–1965-ben a Hét, 1965–1971-ben az Irodalmi Szemle szerkesztője, 1971–1976 a nyitrai Pedagógiai Főiskola adjunktusa, 1976–1992 között a Madách Könyv- és Lapkiadó szerkesztője, majd az Irodalmi Szemle főszerkesztője, 1992–2002-ben a Comenius Egyetem adjunktusa, 2002-től óraadó tanára, ill. a Madách-Posonium Könyv- és Lapkiadó főszerkesztője. A Fiatal szlovákiai magyar költők antológia felfedezettje 1958-ban; a szlovákiai magyar irodalom egyik vezető képviselője. Több antológiát szerkesztett. Jelentős műfordítói tevékenysége is. A bibliográfia folyamatosan bővül.(összeállította: Bereck Zsuzsanna, Sebő Bugár Beáta)

(1917–2007) Irodalomtörténész, kritikus, egyetemi oktató. Érsekújvárott érettségizett (1938). A bp.-i Pázmány Péter Egyetemen szerzett jogi oklevelet (1942). 1942–1945-ben katona, majd hadifogoly, 1947–1951-ben egy állami gazdaság intézője. 1951–1954-ben a komáromi magyar gimn. tanára, ig. 1954–1959-ben a pozsonyi Pedagógiai Főiskola magyar tanszékének oktatója, 1959-től nyugdíjba vonulásáig (1987) a Comenius Egyetem Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékének adjunktusa, docense (1962–1975 között vezetője). Kritikái, cikkei, irodalomtörténeti tanulmányai az 1950-es évektől jelennek meg a szlov. magyar és magyarországi lapokban, folyóiratokban. Számos egyetemi jegyzetet írt, irodalmi antológiát is szerk. Kutatási területe a két vh. közötti csehszl. magyar irodalom és szellemi-kulturális élet története. Munkáival jelentősen hozzájárult a korszak megismeréséhez. (összeállította: Bereck Zsuzsanna)

Író. 1950. december 4-én született Pozsonyban. Az általános iskola elvégzése után élelmiszeripari szakiskolába járt, péknek tanult. Évekig a szakmájában dolgozott, később éjjeliőr, majd fűtő lett. Egy ideig szabad foglalkozású író, újságíró volt, jelenleg újból pék. Somorján él. Első írásai még a hetvenes évek elején jelentek meg, azóta rendszeresen publikál. Kedvelt műfaja a karcolat, tárca, elbeszélés, novella. (összeállította: Bereck Zsuzsanna)

Zalabai Zsigmond (* 1948. jan. 29. Ipolypásztó, † 2003. dec. 26. Somorja) Kritikus, irodalomtörténész, szerkesztő, egyetemi oktató. Ipolyságon érettségizett (1966), a pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án szerzett angol–magyar szakos tanári oklevelet 1972-ben (1988-tól kandidátus, 1995-től az MTA doktora). 1972–1975-ben az Irodalmi Szemle, 1975–1989-ben a Madách Könyv- és Lapkiadó szerkesztője, 1988-tól főszerkesztő-helyettese. 1988-tól a Comenius Egyetem Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékének adjunktusa, majd docense, 1990–1992-ben tanszékvezető. Az 1960-as évek második felében indult írónemzedék hangadó kritikusa. Irodalom- és művelődésszervezői tevékenysége is jelentős; több irodalmi, publicisztikai antológia, válogatás szerkesztője, kezdeményezője volt az Új Mindenes Gyűjtemény c. sorozatnak. Megalapította a somorjai Bibliotheca Hungaricát. Halála után Somorján a városi könyvtár az ő nevét vette fel.