Község a Rimaszombati járásban, a Rima-medence D-i részén, a Sajó folyó bal parti teraszán, Tornaljától D-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 656, ebből 623 (95,0%) magyar, 6 (0,9%) szlovák; [2011] – 593, ebből 397 (66,9%) magyar, 135 (22,8%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 461 (77,7%) magyar, 117 (19,7%) szlovák. V: [2011] – 435 r. k., 86 ev., 22 ref. – Magyar lakosainak egy részét a második vh. után Mo.-ra telepítették, helyükre romániai, kárpátaljai és közép-szlovákiai szlovákok települtek. R. k. (Szűz Mária mennybevétele) temploma 1907-ben neogótikus, az Abaffy-kastély 1800–1810 között barokk-klasszicista stílusban épült. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. – 1975–1990 között közigazgatásilag Sajószentkirályhoz tartozott.

Abara. A második világháború áldozatainak emlékére állított kopjafa (FI)

Község a Nagymihályi járásban, az Alföldön, a Laborc folyó jobb partján, Nagykapostól Ny-ra.L: [1921] – 723, ebből 667 (92,2%) magyar, 8 (1,1%) szlovák; [2011] – 719, ebből 413 (57,4%) magyar, 265 (36,9%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 446 (62,0%) magyar, 228 (31,7%) szlovák. V: [2011] – 382 ref., 187 r. k., 66 gör. kat. – Barokk stílusú ref. temploma 1796-ban épült egy 15. sz.-i gótikus templom alapjain. A csehszlovákiai magyar ifjúsági klubok 1966-ban itt rendezték meg a II. Nyári Ifjúsági Találkozót. Határában az 1959–61 között végzett ásatások során neolit, bronz-, vas- és római kori leleteket tártak fel. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. – 1960-ban közigazgatásilag hozzácsatolták Mészpestet.

1976- ban Kassához csatolt község a Kassai-medence D-i részén, a Hernád folyó partján, Kassa belterületétől DK-re. L: [1921] – 1044, ebből 586 (56,1%) magyar, 363 (34,8%) szlovák, 61 (5,8%) roma; [2011] – 4420, ebből 3609 (81,7%) szlovák, 78 (1,8%) roma, 51 (1,2%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 3280 (74,2%) szlovák, 330 (7,5%) roma, 77 (1,7%) magyar. V: [2011] – 2722 r. k., 166 gör. kat., 82 ref., 72 ev. – A 18. sz. végén szlovákokkal újranépesített ~ a 20. sz. első felében nagyrészt még kétnyelvű lakossága a sz. közepére szlovákká vált. A klasszicista stílusú Meskó-kastély 1780-ban, rokokó és klasszicista kúriái a 18. sz. második felében, r. k. (Szt. Cirill és Metód-) temploma 1935-ben épült. Határában 1971-ben 10. sz.-i kétélű kardot találtak. 1953-ban panelgyártó üzeme létesült. – 1942-ben ~hoz csatolták Széplakapátit.

Község a Kassa-környéki járásban, az Eperjes–Tokaji-hegység Ny-i lejtőin, Kassától DK-re. L: [1921] – 222, ebből 166 (74,8%) szlovák, 56 (25,2%) magyar; [2011] – 353, ebből 280 (79,3%) szlovák, 4 (1,1%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 293 (83,0%) szlovák, 4 (1,1%) magyar. V: [2011] – 190 r. k., 70 ref., 15 gör. kat., 3 ev. – A 18. sz.-ban nagyrészt szlovákokkal újranépesített falu részben magyar lakossága a 20. sz. közepére szlovákká vált. R. k. (Jézus szíve) kápolnája 1965-ben, ref. temploma az 1990-es években épült.

Község a Kassa-környéki járásban, a Kassai-medence D-i részén, a Szakály-patak völgyében, Kassától D-re, a szlovák–magyar határ közelében.L: [1921] – 1580, ebből 1104 (69,9%) magyar, 327 (20,7%) szlovák; [2011] – 2091, ebből 1703 (81,4%) szlovák, 252 (12,1%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 1529 (73,1%) szlovák, 407 (19,5%) magyar. V: [2011] – 1390 r. k., 294 ref., 108 gör. kat., 8 ev. – Ref. temploma a 13. sz. közepén épült korai gótikus, r. k. (Szt. Péter és Pál-) temploma 1869-ben neoklasszicista, a Teleki-kastély a 19. sz. elején klasszicista stílusban. Gazdag régészeti lelőhely: határában az 1950-es években diluviális ősemberi maradványokat és kőeszközöket találtak. A 21. sz. elején vegyes, szlovák–magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. 1986–90 között hozzá tartozott Kenyhec, 1986–92 között Miglécnémeti.

Község a Rimaszombati járásban, a Rima-medence D-i részén, a Sajó folyó bal parti teraszán, Tornaljától D-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 656, ebből 623 (95,0%) magyar, 6 (0,9%) szlovák; [2011] – 593, ebből 397 (66,9%) magyar, 135 (22,8%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 461 (77,7%) magyar, 117 (19,7%) szlovák. V: [2011] – 435 r. k., 86 ev., 22 ref. – Magyar lakosainak egy részét a második vh. után Mo.-ra telepítették, helyükre romániai, kárpátaljai és közép-szlovákiai szlovákok települtek. R. k. (Szűz Mária mennybevétele) temploma 1907-ben neogótikus, az Abaffy-kastély 1800–1810 között barokk-klasszicista stílusban épült. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. – 1975–1990 között közigazgatásilag Sajószentkirályhoz tartozott.

Ágcsernyő – Emlékmű (FI)

Község a Tőketerebesi járásban, az Alföldön, a Bodrogközben, a Latorca és a Tisza folyása között, Királyhelmectől K-re, a szlovák–magyar–ukrán hármashatár közelében.L: [1921] – 497, ebből 423 (85,1%) magyar, 1 (0,2%) szlovák; [2011] – 486, ebből 443 (91,2%) magyar, 41 (8,4%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 462 (95,1%) magyar, 24 (4,9%) szlovák. V: [2011] – 249 ref., 184 r. k., 35 gör. kat. – Klasszicista stílusú ref. temploma 1838–42 között, r. k. temploma 1998-ban épült. Határában bronz- és vaskori régészeti leleteket, valamint honfoglalás kori magyar lovassírokat tártak fel. A Kárpátalja Szovjetunióhoz csatolását (1945) követően ~ közelében létrehozott vasúti átrakodó állomást Tiszacsernyő néven 1957-ben önálló községgé szervezték.

1942-ben Ágónyír néven Nyírrel egyesített község a Lévai járásban, a Garam folyó völgyében, Zseliztől DNy-ra. L: [1921] – 392, ebből 386 (98,5%) magyar, 5 (1,3%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 284 ref., 104 r. k., 2 ev.

Ágónyír – Harangláb (FI)

Ágó és Nyír egyesítésével 1942-ben létrejött község a Lévai járásban, a Garam folyó völgyében, Zseliztől DNy-ra. L: [2011] – 563, ebből 351 (62,3%) magyar, 198 (35,2%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 370 (65,8%) magyar, 174 (30,9%) szlovák. V: [2011] – 349 r. k., 98 ref., 4 ev., 4 gör. kat. – A második vh. után magyar lakosainak mintegy egyötödét áttelepítették Mo.-ra, helyükre magyarországi szlovákok települtek.

1942-ben Ágónyír néven Nyírrel egyesített község a Lévai járásban, a Garam folyó völgyében, Zseliztől DNy-ra. L: [1921] – 392, ebből 386 (98,5%) magyar, 5 (1,3%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 284 ref., 104 r. k., 2 ev.