Település - Szlovákia településeinek adatbázisa / Települések (fotóarchívum) / Települések (hangtár) / Települések (képeslapok) / Települések (szervezetek) / Települések (vizuális kétnyelvűség)

Komárom [Komárno] /település/

hivatalos megnevezés: Komárno, magyar megnevezés: Komárom (település), kód: [501026], járás: Komárom [401], kerület: Nyitrai kerület [4]

Város és járási székhely a Kisalföldön, a Csallóköz DK-i csúcsában, a Duna bal partján, a Vág folyó torkolatánál, Érsekújvártól D-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 17 715, ebből 13 584 (76,7%) magyar, 2411 (13,6%) szlovák, 729 (4,1%) német, 128 (0,7%) zsidó; [2011] – 34 349, ebből 18 506 (53,9%) magyar, 11 509 (33,5%) szlovák, 247 (0,7%) cseh és morva, 141 (0,4%) roma, 21 (0,06%) német, 7 (0,02%) zsidó nemzetiségű. A: [2011] – 20 080 (58,5%) magyar, 9883 (28,8%) szlovák, 213 (0,6%) cseh, 139 (0,4%) roma, 19 (0,1%) német. V: [2011] – 15 192 r. k., 4066 ref., 954 ev., 213 gör. kat., 172 metodista, 128 jehovista, 68 gör. kel., 40 izr. – Egykori virágzó kereskedőváros, a 17–18. sz.-ban Mo. gabona-, fa- és halkereskedelmének központja volt. 1265-től városi, 1745-től szabad királyi városi, 1876-tól törvényhatósági jogú városi ranggal rendelkezett, 1922-ben elveszített városi címét 1960-ban kapta vissza. Az államalapítás korától 1922-ig Komárom, majd 1938–45 között, amikor ismét Mo.-hoz tartozott, Komárom-Pozsony vármegye székhelye volt. A Duna jobb partján fekvő, s a trianoni békeszerződést követően Mo.-nál maradt elővárosa, az 1896-ban ~hoz csatolt Újszőny, előbb Komáromújváros, majd 1924-től ~ néven önálló várossá alakult. A Duna bal parti ~ 1938 okt.-ében az első bécsi döntést megelőző csehszlovák–magyar határtárgyalások (komáromi tárgyalások) színhelye volt. Népességének mintegy egynyolcadát kitevő zsidó lakosságát 1944-ben koncentrációs táborokba hurcolták, magyar lakosainak egy részét a második vh. után Mo.-ra telepítették, helyükre magyarországi és szlovákiai szlovák telepesek költöztek. – A honfoglalás után vízivárként épült, a 16–17. sz.-ban átépített, majd a 19. sz. elején a várost is magában foglaló erődítményrendszerré átalakított vára védműveinek nagy részét mára lebontották, műemlékként a Nádor-vonal mellett a Pozsonyi-kapu és a VI. Bástya maradt meg. A város további jelentősebb műemlékei az 1715-ben állított barokk Szentháromság szobor, a 13. sz.-i alapokon 1745-ben emelt barokk stílusú r. k. (Szt. András-) templom, az ugyancsak 1754-ben épült késő barokk ortodox (ún. szerb) templom, az 1769-ben épült késő barokk r. k., ún. katonatemplom (2001 óta a Limes Galéria székhelye), a 18. sz. második felében késő barokk stílusban emelt, majd 1813-ban klasszicista stílusban átépített régi városháza, a 18. sz. első felében épült barokk r. k. Szt. Anna-kápolna, az 1788-ban emelt copf stílusú ref. templom (Szl. legnagyobb ref. temploma), az 1848-ban épült klasszicista r. k. (Szt. Rozália-) templom, a 19. sz. elején épült klasszicista Zichy-palota, az 1860–63 között emelt neogótikus Tiszti Kaszinó, az 1875-ben emelt neoreneszánsz Városháza, a múzeum 1913-ban emelt historizáló stílusú épülete és az 1936–37-ben épült zsinagóga. Klapka György tábornok 1896-ban emelt szobrát (Róna József alkotása) és a ~i születésű Jókai Mór 1937-ben emelt szobrát (Berecz Gyula alkotása) 1946-ban egyaránt ledöntötték; előbbit 1965-ben a vár melletti ligetben állították fel újra, s csak 1991-ben kerülhetett vissza eredeti helyére, a város főterére, utóbbit már 1952-ben visszahelyezték a múzeum udvarára. Szt. István király lovas szobrát 2009-ben állították. ~ legjelentősebb régészeti lelőhelye a hajógyár területén 1979–89 között feltárt 153 síros késő avar kori temető. – A város a szlovákiai magyarság egyik szellemi és kulturális központja, számos magyar kisebbségi intézmény székhelye, politikai és kulturális rendezvény helyszíne. 1920-ban itt jött létre az Országos Magyar Kisgazda, Iparos és Munkáspárt, a két vh. között ~ volt a szlovákiai ref. egyház Dunáninneni egyházkerületének központja, az 1921-ben alapított Szlovenszkói Általános Magyar Tanítóegyesület, az 1925-ben alapított Szlovenszkói Magyar Kultúregyesület és az 1928-ban létrehozott Csehszlovákiai Magyar Társadalmi és Kulturális Egyesületek Szövetségének székhelye, s felszámolásáig (1945) itt működött az 1911-ben alaókai Egyesület. A magyar r. k. papság által 1924-ben alapított Katolikus Nagybizottság itt hozta létre a leendő r. k. lelkészek oktatását biztosító Katolikus Magyar Kisszemináriumot és a Katolikus Magyar Internátust, a Mariánumot, s 1935–42 között itt működött a ref. egyház tanítóképző intézete is. 1952-ben ~ban jött létre az első állandó szlovákiai magyar színház, a Magyar Területi Színház (1990-től Komáromi Jókai Színház), 1997 óta itt működik a Fórum Kisebbségkutató Intézet Etnológiai Központja, 1964 óta itt rendezik meg a műkedvelő színjátszó együttesek és irodalmi színpadok országos seregszemléjét, a Jókai Napokat, 1986 óta a Lehár Napokat, 1991 óta a Selye János Napokat, 1992 óta pedig a két ~ közös rendezvényeként a Komáromi Napokat. Egy magyar püspökség létrehozásának előmozdítása céljából 1990 óta pünkösd vasárnapján évente megtartják a ~i Imanapot. Az 1886-ban alapított, s 1949-ben a Duna Menti Múzeum megnevezést kapott múzeuma 2002–2007 között a Magyar Kultúra és Duna Mente Múzeuma nevet viselte. 1993 óta ~ a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége székhelye, amely 1996 óta megrendezi a városban a Komáromi Pedagógiai Napokat. – Jelentősebb lapjai a két vh. között a Komáromi Lapok, A Reggel, Barázda, a Tábortűz, a Szivárvány, a Katholikus Értesítő, a Szűz Mária Virágos Kertje, a Kis Tükör, a Magyar Vasárnap, a Magyar Tanító és a Nemzeti Kultúra voltak. Az 1950-es években Za lepší život – A Jobb Életért, az 1960-as évektől pedig Hangunk és Dunatáj címmel jelentek meg járási hetilapjai. A Dunatáj mellett jelenlegi jelentősebb lapjai a Komáromi Lapok (1991-től) c. önkormányzati hetilap, a Delta (2003) c. járási hetilap és az Atelier (1998) c. művészeti folyóirat. – A jezsuiták által 1649-ben alapított, majd 1802-től a bencések által irányított gimnáziumát a csehszlovák hatóságok ugyan 1945-ben felszámolták, de 1950-ben itt nyílhatott meg a második vh. utáni Csehszl. első magyar tanítási nyelvű gimnáziuma (1995-től Selye János Gimnázium). 1952–1959 között magyar tanítási nyelvű óvónőképző pedagógiai gimnáziuma is működött. A 21. sz. elején az állami gimnázium mellett magyar tanítási nyelvű r. k. egyházi gimnáziummal (Marianum, alapítva 2000-ben), vegyes, szlovák–magyar tanítási nyelvű ipari középiskolával, mezőgazdasági középiskolával, gépészeti szaktanintézettel, összevont kereskedelmi és szolgáltatási középiskolával, szakmunkásképző intézettel, valamint három állami és egy r. k. egyházi magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. 1992-ben jött létre a magyarországi főiskolák levelező tagozatos képzését biztosító Komáromi Városi Egyetem, 1994-ben alakult meg a ref. lelkészképző Calvin János Teológiai Akadémia (1990-ben eredetileg katechetikai szemináriumként jött létre), 2004-ben pedig a magyar nyelvű Selye János Egyetem. – Jelentős vízisport és idegenforgalmi központ, termálfürdője ízületi és reumás betegségek gyógyítására is alkalmas. Folyami hajókikötő, vasúti és közúti csomópont, ill. határátkelőhely Mo. felé. Meghatározó ipari létesítménye az 1898-ban alapított hajógyár, ezenkívül jelentékeny cipő-, élelmiszer-, nyomda-, gép- és bőriparral rendelkezik. A várostól É-ra fekvő Apályi-sziget 1954 óta 22 ha területen természetvédelmi terület (vízimadarak fészkelőhelye). – 1979-ben közigazgatásilag ~hoz csatolták Örsújfalut. – Ir. Kecskés László: Komáromi mesterségek (1974); Kecskés László: Komárom, az erődök városa (1984); Mácza Mihály: Történeti séták a városban (1992); Szénássy Zoltán: Rév-Komárom (1998); Szénássy Zoltán: Komáromi krónikás (2003).

Települési adatok 1880 és 2011 között

A népesség számának változása

A magyar és szlovák népesség számának és arányának változása

Közigazgatási változás


Népszámlálások



Nemzetisegi megoszlas



Anyanyelvi megoszlás



Vallási megoszlás


Rövid URL
ID18512
Módosítás dátuma2015. október 22.
HAGYOMÁNYOK
P. Palau Gábor S. J.: „A társadalmi kérdések megoldásának legjobb…”: 1. évf. 1932. május – 5. sz., 171. p.0
Mécs László írja: „Grandiózus tett az „Új Élet”…: 1. évf. 1932. május – 5. sz., 166. p.0
[Dr. Pfeiffer Miklós kassai kanonok húsvét előtti körútja]: 1. évf. 1932. április – 4. sz., 145. p.0
Magyar, katolikus Intellektuellek!: 1. évf. 1932. május – 5. sz., 167. p.0
[A salzburgi főiskolás hetet a tavalyi sikerek után ismét megtartják]: 1. évf. 1932. május – 5. sz., 164. p.0
Chesterton, G. K.: A kapitalizmusról.: 1. évf. 1932. április – 4. sz., 143 – 144. p.0
Nadezsda A. Lappo-Danilevszkaja.: 1. évf. 1932. május – 5. sz., 173. p.0
Rády Elemér: Sorok között.: 1. évf. 1932. március – 3. sz., 115–116. p. Benne: Leszerelési konferencia Genfben. A jezsuitákat kiutasították Spanyolországból. Adatok kommentár nélkül. Gyárfás Elemér cikke a magyar Kultúra számában a propagandáról, amelyet a Szovjet a kisebbségek között folytat.0
JELEK
Ifjúsági kérdések.: 1. évf. 1932. március – 3. sz., 105–106. p. Benne: [Duka Zólyomi Norbert a Nap 1932/február7.-i számban megjelent cikkére reagálnak – Határozzuk meg és szögezzük le…] Pacelli bíboros a fiatalság politikai szerepéről. A francia kat. ifjúsági szövetség 35. évi közgyűlése. A francia katolikus diákszövetség és a spanyol katolikus diákszövetség… A clevelandi katolikus középiskolások katolikus sajtópropaganda kampánya. A katolikus ifjúsági szervezkedés a brazíliai Amazon-vidéki félvad indiánusok között. Katolikus propagandista ifjak szervezete alakult Nagasaki Japán városban.találat: 35
Társadalom Szociális kérdés.: 1. évf. 1932. április – 4. sz., 149–153. p. Benne: [Korompai József dr.a szerkesztőség munkatársa lett] Angliában a katolikus akció a legjobban van szervezve. (Erdélyi Tudósító) Az Amer. Egyes. Államok területén jelenleg 27 millió a kat. száma. [Róma és latium munkásszervezetei tiltakozása] Az alsó ausztriai keresztény szakszervezetek kimutatása. [New-York állam egészségügyi hivatala fölhívást tesz közzé a tejtermelőkhöz]. [ A Karitasz kassai fiókja beszámolója] [Verdier Párisi biboros érsek megkezdte az ünnepélyes szentmisék sorozatát] [A kat. lengyel írók gyűlést tartottak] [A szabadgondolkodó Unamuno tiltakozása] Szlovenszkó, mint adófizető Az európai szocializmus parlamenti erejéről hoz érdekes kimutatást a délamerikai „Criterio” lap. Bolseviki körök véleménye XI. Pius pápa tevékenységéről A lengyelek harca a katolikus jogokért. Regnum a cime a kalocsai gimnázium ifjúsági lapjának. [Grieger Miklós sóstói plébános felszólalása] [VOX cimen a cseh katolikus írók szövetsége kiadásában lap indul.]0
P. Csávossy Elemér S. J.: A mai kapitalizmus és annak szelleme.: 1. évf. 1932. április – 4. sz., 122–127. p.0
Venczel József: Erdély magyar ifjúsága.: 1. évf. 1932. május – 5. sz., 161–164. p.0
Czinder Jenő S. J.: Börtöntől a sírig (De Mun). „A szfinksz arcába nézett”. (Nitti).: 1. évf. 1932. március – 3. sz., 92–95. p.találat: 3
Leo, XIII.: „Valamint az okozat az okot…”: 1. évf. 1932. május – 5. sz., 157. p.találat: 4
KÖZÖSSÉGEK
Nagy Töhötöm S. J.: A magyar tanyavilág gazdasági problémái..: 1. évf. 1932. március – 3. sz., 97–100. p.0
Riccabona S. J. (Németország): Heinrich Brüning.: 1. évf. 1932. március – 3. sz., 89–90. p.találat: 1
Czvank László: Egyesületi és katolikus akció.: 1. évf. 1932. április – 4. sz., 140–142. p.találat: 11
Róma szava.: 1. évf. 1932. március – 3. sz., 102–104. p.találat: 1
P. Király Pacifik O. F. M.: A prágai perifériák lelki gondozása.: 1. évf. 1932. április – 4. sz., 134–138. p.találat: 3
Film/Rádió/Zene.: 1. évf. 1932. március – 3. sz., 110–111. p. Benne: Északsarki missziós tevékenység filmen. Krisztus életéről szóló film pergett le Perzsia fővárosában. A legfontosabb filmvállalat Olaszországban a „Luce”. Filmhonoráriumok. (a „Der Qwerschnitt” c. lap cikke.) A németországi Leó-film részvénytársaság működése (Korunk Szava cikke). A modern embernek ma már elválhatatlan utitársa a gramofon. Belgiumban a Gent-i fegyház rabjai ebédidőben rádiót hallgatnak. Az Egyesült Államok rádióbizottsága nemrégiben beszüntetett egy állomást. A szovjet kormány Moszkvában radio-palotát épitetett.0
SZEMÉLYISÉGEK
Mozgalmaink.: 1. évf. 1932. április – 4. sz., 147–148. p. Benne: Sinkó Ferenc: Prága. Vass Lajos: Érsekújvár. Schleicher: Losonc. Hegyessy Sándor: Kassa.0
Marcus v. Riccabona S. J.: Heinrich Brüning. II.: 1. évf. 1932. április – 4. sz., 127–129. p.0
Claudel, Paul: Ecce sto ad ostium et pulso. /fordította Just Béla.: 1. évf. 1932. március – 3. sz., 85–86. p.0
Prohászka Ottokár: „A gazdasági állapotok fogcsikorgató diszharmóniáit…”, „Akcióinknak minden áron a kapitalista…”: 1. évf. 1932. április – 4. sz., 132. p.találat: 9

Hibát talált?

Üzenőfal