Repertóriumok - Magyar Figyelő repertóriuma

MAGYAR FIGYELŐ – a Csehszlovákiai Magyar Tudományos Irodalmi és Művészeti Társaság folyóirata. (összeállította: Végh László)

1 2 3 4
96 találat

Turczel Lajos: Két kor mezsgyéjén (A magyar irodalom fejlodési feltételei és problémái Csehszlovákiában 1918 és 1938 között). Bratislava, Tatran Magyar Üzem, 1967, 180-181. p.„A Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Muvészeti Társaság (Masaryk Akadémia) hivatalos lapját, a Magyar Figyelot (1933-1935) létrehozói elsosorban tudományos folyóiratnak szánták és tartották. Ezt a nézetet jól mutatja Szalatnai Rezsonek (a Társaság irodalmi osztálya titkárának) az a kijelentése, amellyel a Magyar Figyelo elso számában (!) a Magyar Írást az ťegyetlen irodalmi lapunknakŤ nyilvánította; a vezeto irodalmi orgánumnak elismert Magyar Írást a Társaság jelentos pénzadománnyal is segítette, amikor az irodalmi osztály 1933. évi költségvetésébol ötezer koronát szavaztatott meg számára.A Magyar Figyelo öt száma közül négyben (I. évf., 1-2. sz.; II. évf., 3-4. sz.; III. évf., 1. sz. és III. évf., 2-4. sz.) a tudományos vonatkozású anyag van túlsúlyban. A II. évf. 1-2. száma viszont teljesen irodalmi jellegunek mutatkozik, és az írók nagyszámú felvonultatásával szinte antológiaszámba megy. A rendszeres ťKönyvszemleŤ mellett kisebb-nagyobb mértékben mindegyik számban sor kerül az irodalom fontos fejlodési problémáinak taglalására, vagy a jelentosebb írói oeuvre-ök elemzésére. Az ilyen tárgyú nagyszabású és forrásértéku tanulmányok többnyire Szalatnai Rezso tollából kerültek ki. Ugyancsak o a szerzoje annak az úttöro tanulmánynak (A cseh-szlovák-magyar szellemi együttmuködésrol. II. évf., 1-2. sz.), amely a csehszlovák-magyar kapcsolatok tanulmányozásának addigi eredményeirol részletes képet és elemzést ad, és a kapcsolati kutatás elvi és módszertani kérdéseit imponáló erudícióval fejti ki.”: Két kor mezsgyéjén (A magyar irodalom fejlodési feltételei és problémái Csehszlovákiában 1918 és 1938 között). Bratislava, Tatran Magyar Üzem, 1967, 180-181. p.„A Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Muvészeti Társaság (Masaryk Akadémia) hivatalos lapját, a Magyar Figyelot (1933-1935) létrehozói elsosorban tudományos folyóiratnak szánták és tartották. Ezt a nézetet jól mutatja Szalatnai Rezsonek (a Társaság irodalmi osztálya titkárának) az a kijelentése, amellyel a Magyar Figyelo elso számában (!) a Magyar Írást az ťegyetlen irodalmi lapunknakŤ nyilvánította; a vezeto irodalmi orgánumnak elismert Magyar Írást a Társaság jelentos pénzadománnyal is segítette, amikor az irodalmi osztály 1933. évi költségvetésébol ötezer koronát szavaztatott meg számára.A Magyar Figyelo öt száma közül négyben (I. évf., 1-2. sz.; II. évf., 3-4. sz.; III. évf., 1. sz. és III. évf., 2-4. sz.) a tudományos vonatkozású anyag van túlsúlyban. A II. évf. 1-2. száma viszont teljesen irodalmi jellegunek mutatkozik, és az írók nagyszámú felvonultatásával szinte antológiaszámba megy. A rendszeres ťKönyvszemleŤ mellett kisebb-nagyobb mértékben mindegyik számban sor kerül az irodalom fontos fejlodési problémáinak taglalására, vagy a jelentosebb írói oeuvre-ök elemzésére. Az ilyen tárgyú nagyszabású és forrásértéku tanulmányok többnyire Szalatnai Rezso tollából kerültek ki. Ugyancsak o a szerzoje annak az úttöro tanulmánynak (A cseh-szlovák-magyar szellemi együttmuködésrol. II. évf., 1-2. sz.), amely a csehszlovák-magyar kapcsolatok tanulmányozásának addigi eredményeirol részletes képet és elemzést ad, és a kapcsolati kutatás elvi és módszertani kérdéseit imponáló erudícióval fejti ki.”: Két kor mezsgyéjén (A magyar irodalom fejlodési feltételei és problémái Csehszlovákiában 1918 és 1938 között). Bratislava, Tatran Magyar Üzem, 1967, 180-181. p.„A Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Muvészeti Társaság (Masaryk Akadémia) hivatalos lapját, a Magyar Figyelot (1933-1935) létrehozói elsosorban tudományos folyóiratnak szánták és tartották. Ezt a nézetet jól mutatja Szalatnai Rezsonek (a Társaság irodalmi osztálya titkárának) az a kijelentése, amellyel a Magyar Figyelo elso számában (!) a Magyar Írást az ťegyetlen irodalmi lapunknakŤ nyilvánította; a vezeto irodalmi orgánumnak elismert Magyar Írást a Társaság jelentos pénzadománnyal is segítette, amikor az irodalmi osztály 1933. évi költségvetésébol ötezer koronát szavaztatott meg számára.A Magyar Figyelo öt száma közül négyben (I. évf., 1-2. sz.; II. évf., 3-4. sz.; III. évf., 1. sz. és III. évf., 2-4. sz.) a tudományos vonatkozású anyag van túlsúlyban. A II. évf. 1-2. száma viszont teljesen irodalmi jellegunek mutatkozik, és az írók nagyszámú felvonultatásával szinte antológiaszámba megy. A rendszeres ťKönyvszemleŤ mellett kisebb-nagyobb mértékben mindegyik számban sor kerül az irodalom fontos fejlodési problémáinak taglalására, vagy a jelentosebb írói oeuvre-ök elemzésére. Az ilyen tárgyú nagyszabású és forrásértéku tanulmányok többnyire Szalatnai Rezso tollából kerültek ki. Ugyancsak o a szerzoje annak az úttöro tanulmánynak (A cseh-szlovák-magyar szellemi együttmuködésrol. II. évf., 1-2. sz.), amely a csehszlovák-magyar kapcsolatok tanulmányozásának addigi eredményeirol részletes képet és elemzést ad, és a kapcsolati kutatás elvi és módszertani kérdéseit imponáló erudícióval fejti ki.”

Részletek

KategóriaMagyar Figyelő repertóriuma
CímkeA Magyar Figyelőről szóló írások
FejezetA Magyar Figyelőről szóló írások
Kiadás éve1967
Rövid URL
ID478580
Módosítás dátuma2021. február 23.

Csanda Sándor: In: A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918-1995. Szerk. Fónod Zoltán. Pozsony, Madách-Posonium, 1997, 196-197. p.„A Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaság (Masaryk Akadémia) hivatalos lapját, a Magyar Figyelőt (1933-1935) létrehozói elsősorban tudományos folyóiratnak szánták és tartották. Ezt a nézetet jól mutatja Szalatnai Rezsőnek (a Társaság irodalmi osztálya titkárának) az a kijelentése, amellyel a Magyar Figyelő első számában (!) a Magyar Írást az ťegyetlen irodalmi lapunknakŤ nyilvánította; a vezető irodalmi orgánumnak elismert Magyar Írást a Társaság jelentős pénzadománnyal is segítette, amikor az irodalmi osztály 1933. évi költségvetéséből ötezer koronát szavaztatott meg számára.A Magyar Figyelő öt száma közül négyben (I. évf., 1-2. sz.; II. évf., 3-4. sz.; III. évf., 1. sz. és III. évf., 2-4. sz.) a tudományos vonatkozású anyag van túlsúlyban. A II. évf. 1-2. száma viszont teljesen irodalmi jellegűnek mutatkozik, és az írók nagyszámú felvonultatásával szinte antológiaszámba megy. A rendszeres ťKönyvszemleŤ mellett kisebb-nagyobb mértékben mindegyik számban sor kerül az irodalom fontos fejlődési problémáinak taglalására, vagy a jelentősebb írói oeuvre-ök elemzésére. Az ilyen tárgyú nagyszabású és forrásértékű tanulmányok többnyire Szalatnai Rezső tollából kerültek ki. Ugyancsak ő a szerzője annak az úttörő tanulmánynak (A cseh-szlovák-magyar szellemi együttműködésről. II. évf., 1-2. sz.), amely a csehszlovák-magyar kapcsolatok tanulmányozásának addigi eredményeiről részletes képet és elemzést ad, és a kapcsolati kutatás elvi és módszertani kérdéseit imponáló erudícióval fejti ki.”: In: A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918-1995. Szerk. Fónod Zoltán. Pozsony, Madách-Posonium, 1997, 196-197. p.„A Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaság (Masaryk Akadémia) hivatalos lapját, a Magyar Figyelőt (1933-1935) létrehozói elsősorban tudományos folyóiratnak szánták és tartották. Ezt a nézetet jól mutatja Szalatnai Rezsőnek (a Társaság irodalmi osztálya titkárának) az a kijelentése, amellyel a Magyar Figyelő első számában (!) a Magyar Írást az ťegyetlen irodalmi lapunknakŤ nyilvánította; a vezető irodalmi orgánumnak elismert Magyar Írást a Társaság jelentős pénzadománnyal is segítette, amikor az irodalmi osztály 1933. évi költségvetéséből ötezer koronát szavaztatott meg számára.A Magyar Figyelő öt száma közül négyben (I. évf., 1-2. sz.; II. évf., 3-4. sz.; III. évf., 1. sz. és III. évf., 2-4. sz.) a tudományos vonatkozású anyag van túlsúlyban. A II. évf. 1-2. száma viszont teljesen irodalmi jellegűnek mutatkozik, és az írók nagyszámú felvonultatásával szinte antológiaszámba megy. A rendszeres ťKönyvszemleŤ mellett kisebb-nagyobb mértékben mindegyik számban sor kerül az irodalom fontos fejlődési problémáinak taglalására, vagy a jelentősebb írói oeuvre-ök elemzésére. Az ilyen tárgyú nagyszabású és forrásértékű tanulmányok többnyire Szalatnai Rezső tollából kerültek ki. Ugyancsak ő a szerzője annak az úttörő tanulmánynak (A cseh-szlovák-magyar szellemi együttműködésről. II. évf., 1-2. sz.), amely a csehszlovák-magyar kapcsolatok tanulmányozásának addigi eredményeiről részletes képet és elemzést ad, és a kapcsolati kutatás elvi és módszertani kérdéseit imponáló erudícióval fejti ki.”: In: A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918-1995. Szerk. Fónod Zoltán. Pozsony, Madách-Posonium, 1997, 196-197. p.„A Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaság (Masaryk Akadémia) hivatalos lapját, a Magyar Figyelőt (1933-1935) létrehozói elsősorban tudományos folyóiratnak szánták és tartották. Ezt a nézetet jól mutatja Szalatnai Rezsőnek (a Társaság irodalmi osztálya titkárának) az a kijelentése, amellyel a Magyar Figyelő első számában (!) a Magyar Írást az ťegyetlen irodalmi lapunknakŤ nyilvánította; a vezető irodalmi orgánumnak elismert Magyar Írást a Társaság jelentős pénzadománnyal is segítette, amikor az irodalmi osztály 1933. évi költségvetéséből ötezer koronát szavaztatott meg számára.A Magyar Figyelő öt száma közül négyben (I. évf., 1-2. sz.; II. évf., 3-4. sz.; III. évf., 1. sz. és III. évf., 2-4. sz.) a tudományos vonatkozású anyag van túlsúlyban. A II. évf. 1-2. száma viszont teljesen irodalmi jellegűnek mutatkozik, és az írók nagyszámú felvonultatásával szinte antológiaszámba megy. A rendszeres ťKönyvszemleŤ mellett kisebb-nagyobb mértékben mindegyik számban sor kerül az irodalom fontos fejlődési problémáinak taglalására, vagy a jelentősebb írói oeuvre-ök elemzésére. Az ilyen tárgyú nagyszabású és forrásértékű tanulmányok többnyire Szalatnai Rezső tollából kerültek ki. Ugyancsak ő a szerzője annak az úttörő tanulmánynak (A cseh-szlovák-magyar szellemi együttműködésről. II. évf., 1-2. sz.), amely a csehszlovák-magyar kapcsolatok tanulmányozásának addigi eredményeiről részletes képet és elemzést ad, és a kapcsolati kutatás elvi és módszertani kérdéseit imponáló erudícióval fejti ki.”

Részletek

KategóriaMagyar Figyelő repertóriuma
CímkeA Magyar Figyelőről szóló írások
FejezetA Magyar Figyelőről szóló írások
Kiadás éve1997
Rövid URL
ID478579
Módosítás dátuma2021. február 23.

Sas Andor: Kniha Žilinská. Vydal Václav Chaloupecký. O právu magdeburgském německým jazykem v knize Žilinské z roku 1378 pojednává Rudolf Rauscher. (Prameny Učené společnosti Šafaříkovy v Bratislavě. Pořádají J. F. Babor, Vladimír Klecanda, Karel Lastovka. Svazek.) (Zsolna város könyve. Kiadta Václav Chaloupecký. Rudolf Rauscher tanulmányával a Zsolna város könyvében 1378-ban feljegyzett magdeburgi jogról. A Šafařik Tudományos Társaság forrásművei. Szerkesztik J. F. Babor, Vladimír Klecanda, Karel Lastovka. V. kötet.) Bratislava, 1934, I-LXIV, 239 p., nyolc kézirati hasonmással külön műlapokon. 340-342. p. (III. évf., 1935. június-december, 2-4. szám): Kniha Žilinská. Vydal Václav Chaloupecký. O právu magdeburgském německým jazykem v knize Žilinské z roku 1378 pojednává Rudolf Rauscher. (Prameny Učené společnosti Šafaříkovy v Bratislavě. Pořádají J. F. Babor, Vladimír Klecanda, Karel Lastovka. Svazek.) (Zsolna város könyve. Kiadta Václav Chaloupecký. Rudolf Rauscher tanulmányával a Zsolna város könyvében 1378-ban feljegyzett magdeburgi jogról. A Šafařik Tudományos Társaság forrásművei. Szerkesztik J. F. Babor, Vladimír Klecanda, Karel Lastovka. V. kötet.) Bratislava, 1934, I-LXIV, 239 p., nyolc kézirati hasonmással külön műlapokon. 340-342. p. (III. évf., 1935. június-december, 2-4. szám): Kniha Žilinská. Vydal Václav Chaloupecký. O právu magdeburgském německým jazykem v knize Žilinské z roku 1378 pojednává Rudolf Rauscher. (Prameny Učené společnosti Šafaříkovy v Bratislavě. Pořádají J. F. Babor, Vladimír Klecanda, Karel Lastovka. Svazek.) (Zsolna város könyve. Kiadta Václav Chaloupecký. Rudolf Rauscher tanulmányával a Zsolna város könyvében 1378-ban feljegyzett magdeburgi jogról. A Šafařik Tudományos Társaság forrásművei. Szerkesztik J. F. Babor, Vladimír Klecanda, Karel Lastovka. V. kötet.) Bratislava, 1934, I-LXIV, 239 p., nyolc kézirati hasonmással külön műlapokon. 340-342. p. (III. évf., 1935. június-december, 2-4. szám)

Részletek

KategóriaMagyar Figyelő repertóriuma
CímkeKönyvszemle
FejezetKönyvszemle
Kiadás éve1935
Rövid URL
ID478573
Módosítás dátuma2021. február 23.

1 2 3 4
96 találat