Tóth Tibor (SJ)

(* 1966. okt. 27. Királyhelmec) Színész, színházigazgató. A nagykaposi gimnáziumban érettségizett 1984-ben. 1988-tól a Magyar Területi Színház kassai Thália Színpad technikusa, színpadmestere, segédszínésze. 1990–1994 között elvégezte a pozsonyi színművészeti főiskolát. 1994-től 1999-ig a Kassai Thália Színház színésze, egy ideig művészeti vezetője, majd szabadfoglalkozásúként működött tovább (a Kassai Pátria Művészeti Társasággal több mint ötszáz irodalmi-zenés előadást tartott, közben vendégként szerepelt Szolnokon, Komáromban, Kisvárdán, egy évadot Sopronban játszott). Ezt követően a Komáromi Jókai Színházhoz került, itt 2004  jún.-ától igazgató. – Főbb színházi szerepei: Kassai Thália Színház: Ottó (Katona József: Bánk bán); McMurphy (Dale Wassermann: Száll a kakukk fészkére); Keffee (Aaron Sorkin: Semmi és végtelen); Don Juan (Jean-Baptiste Molière: Don Juan, vagy a kőszobor lakomája); Vasquez (John Ford: Kár, hogy ká); Miska (Bakonyi Károly–Szirmai Albert: Mágnás Miska); Biff (Arthur Miller: Az ügynök halála); Csocsalov (Nyikolaj Vasziljevics Gogol: Háztűznéző); Káin (Sütő András: Káin és Ábel). Komáromi Jókai Színház: Liliom (Molnár Ferenc: Liliom); Tartuffe (Jean-Baptiste Molière: Tartuffe); Gaston (Alexander Dumas: A kaméliás hölgy); Gerry (Brian Fiel: Pogánytánc); Trigorin (Anton Pavlovics Csehov: Sirály); Barabbás (Michel de Ghelderode: Barabbás); Wurm (Friedrich Schiller: Ármány és szerelem); Billy Flinn (John Kander–Fred Ebb–Bob Fosse: Chicago); Pius (Szomory Dezső: II. József); Papp Ferke (Szép Ernő: Patika); Padraic (Martin McDonagh: Macskabaj); Dimitrij (Fjodr Mihajlovics Dosztojevszkij: Karamazov testvérek); Háry János (Kodály Zoltán–Paulini Béla–Harsányi Zsolt: Háry János); Otto klemperer (Müller Péter–Seress Rezső: Szomorú vasárnap); Közreműködő (Szophoklész: Antigoné); Bakk Lukács (Tamási Áron: Énekes madár); Jack (Ken Ludwig: Primadonnák); Fjodor Iljics Kuligin (Anton Pavlovics Csehov: Három nővér); Egy tengerészkapitány, Viola barátja (William Shakespeare: Vízkereszt, vagy amit akartok); Báró Jankovits János (Békeffi István–Lajtai Lajos: A régi nyár); Uhovjortov, kerületi rendőrkapitány (Nyikolaj Vasziljevics Gogol: Revizor); Bielik (Ladislav Ballek: A hentessegéd). – Vendégjátékok: Szolnoki Szigligeti Színház; Kisvárdai Várszínház; Soproni Petőfi Színház – Díjak, elismerések:  Magyar Érdemrend Lovagkeresztje (2002); Jászai Mari-díj, 2012; a Határon Túli Magyar Színházak VIII. Fesztiválja, Kiemelkedő színészi alakításért díj, Kisvárda, 1996; Magyar Színházak XXI. Kisvárdai Fesztiválja, A közönség zsűri különdíja, Kisvárda, 2009 – Ir. Kolár Péter és szerzőtársak: A Kassai Thália Színház negyven éve (2009); Színházi évkönyvek (OSZMI Budapest); Divadlá na Slovensku (Az 1970/71-es évadtól 2010/11-ig); Kulisszák, ünnepi kiadás (2002); Ötvös Anna: Akikkel találkozhat(t)unk (2000); Darvay Nagy Adrienne: A kisvárdai fesztivál (2008).

Ungváry Ferenc (FI)

(* 1892. máj. 31. Nyitra, † 1984. jan. 14. Pozsony) Színész, rendező, hangjáték-szerző, rádióbemondó, műfordító. Szülővárosában érettségizett (1911), majd Budapesten szerzett színészi oklevelet. Előbb Nyitrán, 1919-ben Pozsonyban Polgár Károly társulatánál, később magyarországi színtársulatoknál színész (Egerben, Miskolcon, Budapesten), azután 1925-től Faragó Ödönhöz szegődik el Kassára. 1930–1934 között újságíró, 1934–1942 között pedig a pozsonyi rádió magyar adásának rendezője, bemondója, később vezetője, majd a rádió programstatisztikai osztályának vezetője. 1944–1945-ben megjárta Auschwitzot, majd visszakerült korábbi beosztásába. Rádiójátékokat is írt (Apuka, 1934; A rádióbemondó álma, 1935; Matt második lépésre, 1936; Eltűnt egy ember, 1936; Liszt, 1936; Holnap minden jóra fordul, 1942; A gyilkos a függöny mögött jár, 1971); a rádiókrimi szlovákiai meghonosítója. Cseh és szlovák színműveket, hangjátékokat fordított magyarra. – Fm. A pozsonyi magyar színjátszás története I–III. (kéziratban). – Ir. A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918–2004. (2004).

Szabó Rózsi (TSZA)

(* 1935. jún. 4. Magyarbél) 1956-tól az Állami Faluszínház magyar tagozata, majd annak felszámolása után, 1959-től a komáromi Magyar Területi Színház, később, alapításától, 1969-től 1989-es nyugdíjazásáig a Kassai Thália Színház színésze. A Szlovák Irodalmi Alap nívódíját s a legjobb női alakítás díját nyerte el 1973-ban. A Csehszlovák Rádió magyar adásának többtucatnyi hangjátékában, ill. néhány szlovák és magyar filmben is szerepelt. – Főbb színházi szerepei: Máli (Kisfaludy Károly: A kérők); Piroska (Mikszáth Kálmán–Gyárfás Miklós–Örkény István–Tibor Andrašovan: Különös házasság); Zsuzsi (Móricz Zsigmond: Kismadár); Amélia (Federico García Lorca: Bernarda Alba háza); Terus (Illyés Gyula: Bolhabál); Lewis (Arthur Miller: A salemi boszorkányok); Smeraldina (Carlo Goldoni: Két úr szolgája); Leni (Jean Paul Sartre: Altona foglyai); Lady Bracknell (Oscar Wilde: Hazudj igazat); Regina (Tamási Áron: Énekes madár); Dajka (Karnauth-Brauszevics: Mese a tűzpiros virágról); Siratóasszony (Tamási Áron: Vitéz lélek); Libera (Carlo Goldoni: A chioggiai csetepaté); Asszony (Kopányi György: Igazolatlan ősz); Anna Petrovna (Vlagyimír Konsztantyinov–Borisz Racer: Tíz nap szerelemért); Szalayné (Bartha Lajos: Szerelem); Rablómama (Jevgenyij Svarc–Romhányi József–Lendvay Kamilló: Hókirálynő); Annamarie (Henrik Ibsen: Babaotthon); Ilma (Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde); Tótné (Örkény István: Tóték); Fjokla Ivanovna (Nyikolaj Vasziljevics Gogol: Leánynéző); Bódogné (Szakonyi Károly: Adáshiba); Andrejevna (Anton Pavlovics Csehov: Sirály); Prenell asszony (Jean-Baptiste Molière: Tartuffe); Anya (Karel Čapek: Az anya). – Film: Fekete rózsa (Budapest) – Díjak, elismerések: Szlovák Irodalmi Alap, Nívódíj, 1973; legjobb női alakítás díja. – Ir. Székely György: Magyar Színházművészeti Lexikon (1994); Tóth László: Déryné nyomában. A komáromi magyar színjátszás története II. (1998); Kolár Péter és szerzőtársak: A Kassai Thália Színház negyven éve (2009); Ötvös Anna: Akikkel találkozhat(t)unk (2000); Színházi évkönyvek (OSZMI Budapest); Divadlá na Slovensku (Az 1970/71-es évadtól 2010/11-ig).

Várady Béla (TSZA)

(* 1933. szept. 16. Szilice, † 2012. máj. 16.) Színész. A polgári iskola után 1951-ig szülőfalujában volt segédjegyző gyakornok, majd az Állami Faluszínház magyar tagozatához került. 1959-től a komáromi Magyar Területi Színház, 1969-től nyugdíjba meneteléig a Thália Színpad, ill. a Kassai Thália Színház színésze, 1971–1981 között művészeti vezetője volt. Közel kétszáz hangjátékban s több szlovák és magyar filmben kapott szerepet. Többször megkapta a szlovák szerzői jogvédő iroda nívódíját. – Főbb színházi szerepei: Matesz: Wilhelm (Kisfaludy Károly: A kérők); Katona (Erich Maria Remarque: Az utolsó felvonás); Simon (Egri Viktor: Szarkafészek); Maurizio (Renato Lelli: Éjféltől hajnalig); Tranio (William Shakespeare: A makrancos hölgy); Laci (Dobozy Imre: Holnap folytatjuk); Curley (John Steinbeck: Egerek és emberek); Sztrümodorosz (Arisztophanész: Lüszisztraté); Atyus (Móricz Zsigmond: Kismadár); Sápadt Béla (Fejes Endre: Rozsdatemető); Hugó (Szigligeti Ede: Liliomfi); Ködmön (Móricz Zsigmond: Úri muri); Maco (Leopold Lahola: A világ négy sarka); Gergely (William Shakespeare: Rómeó és Júlia). Kassai Thália Színpad: Trufaldino (Carlo Goldoni: Két úr szolgája); Egstrand (Henrik Ibsen: Kísértetek); Ignác (Ján Solovič: Kolduskaland); Máté (Tamási Áron: Énekes madár); Szolga (Carlo GoIdoni: Mirandolína); Balga (Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde); Postás (Örkény István: Tóték); Zsevakin (Nyikolaj Vasziljevics Gogol: Leánynéző); Fortunato (Carlo GoIdoni: A chioggiai csetepaté); Sógor (Kmeczkó Mihály: Mint fű felett az árnyék); Kalamona (Gágyor Péter: Szélkötó Kalamona); István (Tóth László: Az áldozat); Kuruzs (Csokonai Vitéz Mihály: Karnyóné); Ruzante (Angelo Beolco Ruzante: Csapodár madárka); Szellemfi (Szigligeti Ede: Liliomfi); Miller (Friedrich Schiller: Ármány és szerelem). Kassai Thália Színház: Candy (N. Richard Nash: Az esőcsináló); Paál Károly (Csurka István: Döglött aknák); Kántor (Bródy Sándor: A tanítónő); Seress (MüIler Péter–Seress Rezső: Szomorú vasárnap); Feraillon (Georges Feydeau: Bolha a fülbe); Tudós (Jean-Baptiste Molière: Tudós nők); Ruckly (Dale Wassermann: Kakukkfészek); Luka, Nyunin (Anton Pavlovics Csehov: Csehov tréfái – Medve, Lakodalom); Postás (Görgey Gábor: Galopp a vérmezőn); Bittó halászmester (Dékány András–Baróti Géza–Moravetz Levente: Dankó Pista); Miska (Dobos László–Beke Sándor: Földönfutók); Sírásó (William Shakespeare: Hamlet); Mihály (Kálmán Imre: Marica grófnő); Csipcsala bácsi (Zerkovitz Béla–Szilágyi László: Csókos asszony). – Díjak: A Határon Túli Magyar Színházak X. Fesztiválja, Életmű-díj, Kisvárda, 1998; A Szlovák Köztársaság ezüstplakettje, 2003; a Magyar Játékszíni Társaság Hűség díja, 2006; „Kisebbségekért” díj, 2009. – Ir. Tóth László: Déryné nyomában. A komáromi magyar színjátszás története II. (1998); Kolár Péter és szerzőtársak: A Kassai Thália Színház negyven éve (2009); Ötvös Anna: Akikkel találkozhat(t)unk (2000); Divadlá na Slovensku (Az 1970/71-es évadtól 2010/11-ig); Darvay Nagy Adrienne: A kisvárdai fesztivál (2008).

Varga Lívia (TSZA)

(* 1978. júl. 20. Léva) Színésznő. Szülővárosában járt általános iskolába. Szigetszentmiklóson érettségizett a Batthyányi Kázmér Gimnáziumban (1996). Versmondó művészetével ért el sikereket és kapott több elismerést. Többször vett részt a Tompa Mihály Vers- és Prózamondó Verseny országos fordulóján Rimaszombatban, Magyarországon az Ady Versmondó Versenyen ért el 1. helyezést, a Békésmegyei Jókai Színház házi versmondó versenyét tanulmányai alatt minden évben megnyerte. Tanulmányait a Békéscsabai Fiatal Színházművészetért Alapítványi Színiiskolában folytatta. A négyéves tanulmányi időszak után 2000-ben szerzett színészi oklevelet, majd Egerbe szerződött és a Komáromi Jókai Színházban is vendégszerepelt. 2005-től a Kassai Thália Színház tagja. – Főbb színházi szerepei: Békésmegyei Jókai Színház: Marie Ange Brouillet (Michel Tremblay: Sógornők); Olívia (Lilian Hellman: A kis rókák). Egri Gárdonyi Géza Színház (2000–2003): Ligyija Ivanovna (Kocsák Tibor–Miklós Tibor: Anna Karenyina); Polgármester lánya (Nyikolaj Vasziljevics Gogol: A revizor); Candy (Dale Wassermann: Kakukkfészek); Marilla boszorkány (Lázár Ervin: A legkisebb boszorkány). Komáromi Jókai Színház: Grófnő (Szomory Dezső: II. József); Anna királyné (Alexander Dumas–Verebes István: Három a testőr). Kassai Thália Színház: Nelli (Dobos László–Beke Sándor: Földönfutók); Bagira (Dés László–Geszti Péter–Békés Pál: A dzsungel könyve); Fráter Erzsébet (Egressy Zoltán: Vesztett éden); Pipi (Siegfried Geyer–Rudolf Katscher: Gyertyafény keringő); Zizi (Bach Szilvia: Alt duett); Kozák Erzsébet (Görgey Gábor: Galopp a Vérmezőn); Gizi Gézáné (Örkény István: Tóték); Gertrudis, Öregasszony, Leprás (Egressy Zoltán: Angyalkövet); Perticsné (Csáth Géza: A Janika); 2. lány (Edmond Rostand: Cyrano de Bergerac); Hesther Salomon (Peter Shaffer: Equus); Ellen (Murray Schisgal: Szerelem, ó!); Jolán (Molnár Ferenc: Az ördög); Mme Lefebre (Eisemann Mihály–Zágon István–Somogyi Gyula: Fekete Péter); Krisztina (Márai Sándor: A gyertyák csonkig égnek); Candy (Bertolt Brecht: Koldusopera); Chris Gorman (Neil Simon: Pletykák); Rica Maca (Zerkovitz Béla–Szilágyi László: Csókos asszony). – Ir. Kolár Péter és szerzőtársak: A Kassai Thália Színház negyven éve (2009); Színházi évkönyvek (Budapest); Divadlá na Slovensku [Szlovákiai színházak]  (Az 1970/71-es évadtól 2010/11-ig).