Lexikonok - Személyiségek
1 2 3 4 5 47
1403 találat

Balla Kálmán

Részletek

Balla Kálmán
Balla Kálmán (FI)

(* 1954. febr. 16. Pozsony) Költő, szerkesztő, műfordító. A pozsonyi magyar gimnáziumban érettségizett (1973), a budapesti ELTE-n szerzett magyar–angol szakos tanári oklevelet (1978). 1978–1987 között a Madách Könyv- és Lapkiadó, 1987–1989 között az Irodalmi Szemle, 1989 dec.-étől a Nap szerkesztője, majd főszerkesztője, ill. a Nap Kiadó igazgatója.  – Műfordítóként V. Holan, R. Fabry, V. Kondrót verseit, valamint S. Šmatlák, J. Fučík, J. Števček és V. Havel írásait tolmácsolta. Összeállítója és szerk.-je volt az Új Mindenes Gyűjtemény 3-4. kötetének, a Próbaút (1986) és a Tűzpalota (1990, Karsay Katalinnal) c. antológiáknak. Van-e költészetünk c., a Hét-ben 1979-ben megjelent írásával élénk irodalmi vitát gerjesztett. 1993-ban Mo.-ra települt. – Díjak: Madách-díj (1988). – Fm. Betűvetés (v., 1978); Életírásjelek (v., 1988).

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Személyiségek
TelepülésPozsony [Bratislava]
SzerzőLT - Lacza Tihamér
Rövid URL
ID370944
Módosítás dátuma2019. december 3.

Balla Zoltán

Részletek

(* 1909. márc. 27. Ipolyság, † 1988. máj. 19. Ipolyság) Orvos, fonetikai kutató. Prágában szerzett diplomát 1933-ban, 1934-től nyugdíjazásáig Ipolyságon és környékén orvosként dolgozott. A beszédhangok akusztikai szerkezetéről kialakított újszerű elméletét sokan elutasították, de halála után többen is elismeréssel írtak róla. 1945-ben nemzetközi írásreformot javasolt az emberek közötti kommunikáció megkönnyítésére. – Fm. A szemléletes gondolkodás logikája (Bp., 1946).

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Személyiségek
TelepülésIpolyság [Šahy]
SzerzőLT - Lacza Tihamér
Rövid URL
ID370947
Módosítás dátuma2019. december 3.

Balogh Csaba

Részletek

Balogh Csaba
Balogh Csaba (GJ)

(* 1942. márc. 31. Alsószeli, † 2020. máj. 11., Alsószeli) Zenetanár, karnagy, tankönyvíró. Alapiskolai tanulmányait Alsószeliben kezdte 1948-ban, majd a Felsőszeli Nyolcéves Alapiskolában folytatta. A Galántai Tizenegyéves Középiskolában érettségizett (1959). Felsőfokú tanulmányaita pozsonyi majd nyitrai székhelyű Pedagógiai Intézetben végezte, ahol 1963-ban magyar nyelv és irodalom−történelem−zenei nevelés szakos tanári képesítést nyert. A galántai Kilencéves Alapiskolában tanít (2002-től nyugállományú pedagógusként). 1965-ben alapította a most már Kodály Zoltán nevét viselő Alapiskola Gyermekkarát, amely azóta is működik. Több hazai és magyarországi kórussal tartanak fenn baráti kapcsolatot. Tizenöt alkalommal vettek részt sikeresen a Csengő Énekszó fesztiválon. Vendégkórusként a Kodály Napoknak valamennyi rendezvényén részt vettek. A kórus közreműködött a Ghymes Együttes „Tűzugrás” és „Rege” című lemezfelvételén. 1969-től tagja a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Vass Lajos Kórusának. 1969-ben megalapította a Galántai Gimnázium Leánykarát, amelyet 1976-ig vezetett. Stirber Lajos kollégájával az alapiskolák 5. és 6. évfolyama számára zenei nevelés tankönyvet és módszertani segédkönyvet szerkesztett. Több éven keresztül tagja, sőt vezetője volt a Járási Módszertani Központ zenei szakbizottságának, valamint a Csemadok Járási Bizottsága zenei szakbizottságának. 1991 és 1993 között iskolaigazgató volt. 2002-ben elérte a nyugdíjkorhatárt, de a nyugdíj mellett továbbra is tanít és vezeti az iskolája gyermekkarát. – Díjak, elismerések: Katedra Életműdíj (2004); Galánta város polgármesterének díja (2005); a Nemzeti Népművelési Központ kitüntetése, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége díja (2009); Nagyszombat megye elnökének Emlékérme (2010); Galánta város polgármesterének köszönőlevele (2012); Emléklap a Csemadok Országos Tanácsa és a Szlovákiai Magyar Zenebarátok Társasága részéről (2013).

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Személyiségek
TelepülésAlsószeli [Dolné Saliby]
SzerzőHG - Horváth Géza
Rövid URL
ID494288
Módosítás dátuma2020. május 12.

Balogh Edgár; Kessler

Részletek

(* 1906. szept. 7. Temesvár [Románia], † 1996. jún. 19. Kolozsvár [Románia]) Publicista, szerkesztő, egyetemi oktató. Négyéves korában került Pozsonyba, ahol 1924-ben érettségizett. 1929-ben szerzett oklevelet a prágai Német Egyetem etnográfia szakán. Az 1920–1930-as években aktív szerepet vállalt a fiatal szlovákiai magyar értelmiség megszervezésében, elindítója és vezetője volt a Sarló mozgalomnak. Publicisztikai írásait elsősorban baloldali lapokban közölte, részt vett az Az Út szerkesztésében is. 1935-ben a csehszlovák hatóságok kiutasították, ekkor Romániában telepedett le, de csehszlovákiai barátaival továbbra is kapcsolatban maradt. – Fm. Hét próba (visszaemlékezés, 1965); Duna-völgyi párbeszéd (tan., 1974).

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Személyiségek
TelepülésPozsony [Bratislava]
SzerzőLT - Lacza Tihamér
Rövid URL
ID370959
Módosítás dátuma2019. december 3.

Balogh Elemér

Részletek

(* 1866. febr. 6. Székesfehérvár [Mo.], † 1938. ápr. 16. Pozsony) Református püspök, egyháztörténész. Teológiai tanulmányait Edinburghban végezte, majd három éven át a budapesti skót misszió segédlelkésze volt. 1895-tól élt Pozsonyban, ahol először lelkész, majd 1912-től püspök. Csehszl. megalakulása után, 1921-től haláláig a Dunáninneni Református Egyházkerület püspöke. Jelentős szerepe volt a Szlovákiai Református Egyház szervezeti kiépítésében és egyházi alkotmányának kidolgozásában. Egyházirányító és lelkészi tevékenysége mellett rendszeres tudományos munkásságot is folytatott: történelemmel, nyelvészettel, művészettörténettel foglalkozott. Egyháztörténészként elsősorban a protestáns gályarabok történetét kutatta, számos dokumentumot publikált. A témát összefoglaló munkája kéziratban maradt. – Fm. The martyrs of the Reformed Faith of Pozsony 1674–1676 (1899); A pozsonyi ref. egyházközség rövid története (1913); Csehszlovák–magyar történelmi kapcsolatok (1931).

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Személyiségek
TelepülésPozsony [Bratislava]
SzerzőSA - Simon Attila
Rövid URL
ID370962
Módosítás dátuma2019. december 3.

Balogh Róbert

Részletek

(* 1960. júl. 4. Érsekújvár) Táncos, koreográfus, balettigazgató. 1984-ben végzett a pozsonyi Szépművészeti Főiskola koreográfus szakán. 1984–1985-ben a pozsonyi Katonai Művészegyüttesben táncol, majd különböző cseh és szlovák színházak magántáncosa, ill. koreográfusa, balettigazgatója (Olmützben, Pozsonyban, Prágában, Pilzenben). Több táncfilmhez készített koreográfiát; Nyugtalan látomások c. munkája több nemzetközi koreográfusi versenyen nyert díjat (Párizsban, Tokióban, Jacksonban). – Fontosabb koreográfiái: Évszakok (A. P. Csajkovszkij zenéjére); W. A. Mozart: A lélek extázisa; G. Verdi: Kaméliás hölgy; Sz. Prokofjev: Rómeó és Júlia; G. Bizet: Carmen; O. Nedbal: Andersen.

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Személyiségek
TelepülésÉrsekújvár [Nové Zámky]
SzerzőTL - Tóth László
Rövid URL
ID370965
Módosítás dátuma2019. december 3.

Balogh Tamás

Részletek

(* 1978. márc. 3. Érsekújvár) Sakkozó, nemzetközi mester. Szl. egyéni bajnoka (1998), nyolcszoros korosztályos országos első. Csapatbajnok (1998 – Bestex Nové Zámky, 2003 – Hoffer Komárno).

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Személyiségek
TelepülésÉrsekújvár [Nové Zámky]
SzerzőMK - Mészáros Károly, J.
Rövid URL
ID370968
Módosítás dátuma2019. december 3.

Bandor Éva

Részletek

Bandor Éva
Bandor Éva (FI)

(* 1971. szept. 6. Párkány) Színész. Zselizen érettségizett 1989-ben. 1990-től a Kassai Thália Színház, 1991-től a Komáromi Jókai Színház színésze. 1992–1996 között Pozsonyban színészdiplomát szerzett, majd a Kassai Thália Színházhoz, 2001-ben pedig a Komáromi Jókai Színházhoz szerződött. Több helyütt vendégszerepelt Mo.-n. Kisvárdán, a Határon Túli Magyar Színházak Fesztiválján 1996-ban különdíjat, 1998-ban és 2003-ban kiváló alakítás díjat nyert, 2004-től Jászai Mari-díjas. Főbb színházi szerepei: Kassai Thália Színház: Lány (Leonard Gershe: A pillangók szabadok); Donna Elvira (Jean-Baptiste Molière: Don Juan, vagy a kőszobor lakomája); Yvonne (Witold Gombrovicz: Yvonne, burgundi hercegnő); Zilia Duca (Heltai Jenő: A néma Levente); Arabella (Sütő András: Káin és Ábel). Komáromi Jókai Színház: Izidóra (Katona József: Bánk bán); Marcsa (Bakony Károly–Szirmai Albert: Mágnás Miska); Ördög (Molnár Ferenc: Az ördög); Ankica (Ivan Kušan:Galócza); Heléna (William Shakespeare: Álom); Skibinska (Spiró György: Az imposztor); Mása (Anton Pavlovics Csehov: Sirály); Agafja Tyihonovna (Nyikolaj Vasziljevics Gogol: Háztűznéző); Mária Magdolna (Michel de Ghelderode: Barrabás); Lichtensteini Eleonóra (Szomory Dezső: II. József); Lady Milford (Friedrich Schiller: Ármány és szerelem); Helga (Arthur Miller: Kanyargó időben); Morton Mama (John Kander–Fred Ebb–Bob Fosse: Chicago); Sárkányné (Molnár Ferenc: A doktor úr); Nő (Jon Fosse: Őszi álom); Gondos Eszter (Tamási Áron: Énekes madár); Mása (Anton Pavlovics Csehov: Három nővér); Dorina, házi riszacica (Vajda Katalin–Fábri Péter–Valló Péter: Anconai szerelmesek); A revü színház görlje (Békeffi István–Lajtai Lajos: A régi nyár); Jolika (Spiró György: Príma környék); Riečanné (Ladislav Ballek: A hentessegéd); Rácz Mariska, a titkárnők titkárnője (Szász Péter–Aldobolyi Nagy György–Verebes István: Whisky esővízzel). – Vendégjátékok: Jászai Mari Színház, Tatabánya. Merlin Színház, Budapest. – Film-TV: Jókai Mór: Gazdag szegények (színházi közvetítés); Sütő András: Káin és Ábel (színházi felvétel); Az elsőszülött (magyar kisjátékfilm, r.: Dombrovszky Linda); Mínusz (magyar kisjátékfilm, r.: Mátyássy Áron); A keringő (tévéjáték, r.: Fazekas Bence); 66 seasons, dokumentumfilm, r.: Kerekes Péter). – Díjak: V. Nemzetközi Pekingi Filmfesztivál, Tiantan-díj, legjobb női mellékszereplő (2015); a Kisvárdai Várszínház és Művészetek Háza egyéni díja, Kisvárda (2011); Jászai Mari-díj (2004); a Határontúli Magyar Színházak XV. Fesztiváljának Különdíja, Kisvárda (2003); Kisvárda város Önkormányzata különdíja, Kisvárda (1997); a Határon Túli Magyarok Hivatala díja, Kisvárda (1996). – Ir. Székely György: Magyar Színházművészeti Lexikon (1994); Kolár Péter és szerzőtársak: A Kassai Thália Színház negyven éve (2009); Színházi évkönyvek (OSZMI Budapest); Divadlá na Slovensku. (Az 1970/71-es évadtól 2010/11-ig); Darvay Nagy Adrienne: A kisvárdai fesztivál (2008); Darvay Nagy Adrienne: Színek Kisvárdán (1998).

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Személyiségek
TelepülésPárkány [Štúrovo]
SzerzőTL - Tóth László
Rövid URL
ID370989
Módosítás dátuma2019. december 3.

Bándy György

Részletek

Bándy György
Bándy György (FI)

(* 1950. szept. 6. Rimaszombat) Ev. lelkész, teológus, egyetemi oktató. Iskolai tanulmányait Somorján kezdte. A pozsonyi Evangélikus Teológiai Karon és a lipcsei egyetemen folytatott tanulmányai után 1974-ben szerzett teológusi oklevelet. Bakabányán (Pukanec) volt segédlelkész (1974– 76), Gútán volt (1976– 76) és Somorján (1977 – 2005) volt ev. lelkipásztor, jelenleg Somorján él. A pozsonyi Comenius Egyetem Ev. Teológiai Karán 1990-től oktat, 1991-ben docens és 2000-ben professzor lett. Az Ószövetségi Tanszéket 1996 óta vezeti, 2003-tól 2007-ig a dékáni tisztet töltötte be. A komáromi Selye János Egyetem Ref. Teológiai Karának is tanszékvezető tanára volt 2007–2015 között. Kutatási területe az ószövetségi teológia. Vezetése alatt készült el az Ószövetség ökumenikus szlovák fordítása. Tudományos dolgozatai szlovákiai, magyarországi és egyéb külföldi folyóiratokban jelennek meg. Több egyetemi tankönyv, jegyzet szerzője. 2008-ban a szímői önkormányzat Jedlik Ányos-díjával tüntették ki. 2010-ben Leonard Stöckel-díjat kapott.– Fm. Biblospytový úvod do Starej zmluvy (1993); Apoštolské vierovyznanie (1998); Dekalóg (1999); Úvod do exegézy Starej zmluvy (2002); Úvod do Starej zmluvy (2002); Teológia Starej zmluvy (2003); Exegéza Knihy proroka Jonáša (2004); Úvod do Starej zmluvy (2004); Dejiny Izraela (2006); Bevezetés az Újszövetségbe (2008);  Stará zmluva ako literárny fenomén (2009); Lukács különanyagának példázatai 2009); A Galatákhoz írt levél magyarázata (2010); Az Ószövetség teológiája (2010); Exegéza knihy proroka Micheáša (2011); Jelek János evangéliumában (2012); János levelei (2012); Kniha Rút (2012); Passio et resurrectio Christi (2013); Az újszövetségi krisztológia időszerű szempontjai és távlatai (2014); Lukács különanyagának narratív szövegei (2015); Slávnostné a kajúce žalmy (2015); Exegéza Knihy Józuovej (2016).

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Személyiségek
TelepülésRimaszombat [Rimavská Sobota] / Somorja [Šamorín]
SzerzőLT - Lacza Tihamér
Rövid URL
ID494364
Módosítás dátuma2019. december 3.

Bánesz László

Részletek

(* 1932. jan. 22. Szilice – † 2000. jan. 11. Nyitra) Régész. Középiskolai tanulmányait Rozsnyón  végezte. 1951-ben érettségizett, majd 1951–1956 között a pozsonyi Comenius Egyetemen régészetet hallgatott. Egy évet a prágai Károly Egyetemen is tanult. Az SZTA nyitrai Régészeti Intézetének a munkatársa volt. Szakterülete a paleolitikum régészete, elsősorban kelet-szlovákiai helységekben (Szilice, Abaújszina, Bárca, Kenyhec, Lándzsásötfalu, Tiba stb.) vezetett ásatásokat. 1968-tól tagja volt a római Instituto di Paleontologia Umananak, 1970-től a National Geographic Societynek és 1976-tól elnöke volt a Nemzetközi Prehisztorikus és Protohisztorikus Unió 10. bizottságának. Tanulmányait többnyire szlovákul, angolul, ill. németül publikálta. – Fm. Príspevok k poznaniu aurignacienu na východnom Slovensku (1956); DejinyPrešova I/2. (1965); Barca bei Košice – Paläolithische Fundstelle (1968); Archeologický prieskum v povodí Sikenice (Nevizánszky Gáborral) (1985); Mittelpaläolithische kleinförmige Industrie aus den Travertinfundstellen der Zips (1990); Sociohistoricaland Palaeo-ecological Considerations of Aurignacian in Europe and Near East (1999).

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Személyiségek
TelepülésSzilice [Silica] / Nyitra [Nitra]
SzerzőLT - Lacza Tihamér
Rövid URL
ID494365
Módosítás dátuma2019. december 3.

Bánsághi Vince; Steinacher

Részletek

Bánsághi Vince; Steinacher
Bánsághi Vince (FI)

(* 1881. dec. 27. Resicabánya [Románia], † 1960. márc. 26. Helemba) Festő. 1904-ben Vajda Zsigmondnál, 1905-től a budapesti Képzőművészeti Főiskolán Zemplényi Tivadarnál és Ferenczy Károlynál tanult festeni. 1911–1912-ben a Julian Akadémiára járt Párizsban. 1912-ben Helembán telepedett le. 1908-ban szerepelt először munkáival a Nemzeti Szalonban. Főleg lírai hangulatú tájképeket festett. Jelentősek oltárképei, egyéb templomi festményei (Kéménd, Szalka).

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Személyiségek
TelepülésHelemba [Chľaba]
SzerzőGI - Gaál Ida
Rövid URL
ID370995
Módosítás dátuma2019. december 3.

Bányai Pál; Munels

Részletek

(* 1901. márc. 24. Besztercebánya, † 1943. dec. 14. Budakeszi [Mo.]) Író, publicista. Szakított jómódú családjával, és a kommunista párt tagjaként tüntetéseket és sztrájkokat szervezett az 1920-as években. Képzőművészeti tanulmányokat is folytatott Bécsben és Prágában. 1939-ben Illavába internálták, ahonnan Budapestre szökött. Két regénye a szlovák munkások nehéz életét ábrázolja. – Fm. Felsőgaram (r., 1934); Fakó földek (r., 1936).

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Személyiségek
TelepülésBesztercebánya [Banská Bystrica]
SzerzőLT - Lacza Tihamér
Rövid URL
ID371004
Módosítás dátuma2019. december 3.

Barak László

Részletek

Barak László
Barak László (LA)

(* 1953. szept. 8. Muzsla) Költő, publicista, szerkesztő. A kassai magyar tanítási nyelvű ipariskolában érettségizett (1973). 1973–1977 között a Szabad Földműves szerkesztője, 1978–1989-ig a dunaszerdahelyi Járási Népművelési Központ munkatársa. 1989 dec.-étől a Nap szerkesztője, 1992–1995 között főszerkesztő. A dunaszerdahelyi Nap Kiadó igazgatója; 2008-ig több ízben is a Csallóköz főszerkesztője. A Paraméter internetes hírportál társtulajdonosa, politikai rovatvezetője. Publicisztikája is jelentős. – Kivette a részét a helyi, regionális és országos közéletből, politikai életből. A 80-as években szervezőként is több aláírásgyűjtő akcióba kapcsolódott be. Alapítója volt a Független Magyar Kezdeményezésnek, kivette részét a régi rendszer struktúráinak lebontásában. – Díjak: Forbáth Imre-díj (2018, 2003), Madách-díj (2018), Madách Imre-nívódíj (2006). – Fm. Sancho Panza szomorú (v., 1981); Vízbe fúlt plakátok (v., 1982); Szelíd pamflet (v., 1987); Időbolt (gyermekv., 1989); Inzultusok kora (v., 1992); Csapdában (elb., publicisztika, 1998); Úgyis kicsinálnak (v., 2001); És ha mégis ringyó (v., 2002); Retúr a pokolba (v., 2005, szlovákul is); Ne dudálj, küzdj (publ., 2006); Barak László legszebb versei (v., 2007); Ne hidd, hogy mese! (gyermekv., 2014).  – Ir. Zalabai Zsigmond: Verstörténés (1995); Szeberényi Zoltán: Magyar irodalom Szlovákiában 1945–1999 II. (2001); Ardamica Zorán: egyétek (2004); Tóth László: Lapszél (2005); Mizser Attila: Ami marad (2007).

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Személyiségek
TelepülésMuzsla [Mužla] / Dunaszerdahely [Dunajská Streda]
SzerzőLT - Lacza Tihamér
Rövid URL
ID371016
Módosítás dátuma2019. december 3.

Baranyay József

Részletek

(* 1876. szept. 6. Kamocsa, † 1952. jan. 20. Komárom) Újságíró, könyvtáros, helytörténész. Budapesten végzett jogot. Szerkesztette a dunaszerdahelyi Csallóközi Lapokat (1904–1912), a Komáromi Újságot (1914–1919), a Vagyunk c. folyóiratot (1920), a Barázda c. agrárpolitikai és kisebbségvédelmi újságot (1921–1926, 1936–1939), miközben a Komáromi Lapok egyik szerkesztője (1920–1944). Egyidejűleg könyvtáros 1945-ig. Komáromra és tágabb térségére vonatkozó történeti, néprajzi, művelődéstörténeti cikkeket publikált. – Fm. A csallóközi aranymosás (1911); A komáromi nyomdászat és a komáromi sajtó története (1914); Komárom a magyar népdalokban (1938); A komáromi magyar színészet története 1811–1941 (1941); Kalandozások Komárom vármegyében (1998); Nagyobb munkái (2002).

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Személyiségek
TelepülésKamocsa [Komoča] / Komárom [Komárno]
SzerzőLJ - Liszka József
Rövid URL
ID371019
Módosítás dátuma2019. december 3.

Baráth László

Részletek

(* 1910. febr. 21. Rimaszombat, † 1975. nov. 21. Asuncion [Paraguay]). Ügyvéd, lapszerkesztő, publicista. Rimaszombatban érettségizett, majd jogot végzett a prágai egyetemen. Keresztény egyetemi csoportokban tevékenykedett, a prágai Magyar Akadémikusok Körének elnöke is volt. Farkas Istvánnal megalapította az egyetemet végzettek szervezetét, a Gömöri Diétát. A Szlovenszkói Magyar Evangélikusok Szövetségének világi jegyzője volt. 1944-ben Nicaraguába emigrált.

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Személyiségek
TelepülésRimaszombat [Rimavská Sobota]
SzerzőLT - Lacza Tihamér
Rövid URL
ID371022
Módosítás dátuma2019. december 3.

Bárczi István

Részletek

Bárczi István
Bárczi István (csa)

(* 1943. ápr. 11. Gömörpanyit, † 2012. máj. 16. Tornalja) Költő, tanár. A nyitrai pedagógiai főiskolán magyar–szlovák szakos tanári oklevelet szerzett (1964), majd különböző általános iskolákban tanított, 1973-tól Tornalján. 1970–1973 között újságíró, ill. a Csemadok KB szakelőadója Pozsonyban. Versei 1962-től jelentek meg A Hétben, az Irodalmi Szemlében, az Új Ifjúságban, irodalmi riportjait az Új Szó közölte – Fm. Tükör előtt (v., 1968).

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Személyiségek
TelepülésGömörpanyit [Gemerská Panica] / Tornalja [Tornaľa]
SzerzőLT - Lacza Tihamér
Rövid URL
ID371031
Módosítás dátuma2019. december 3.

Bárczi Zsófia

Részletek

Bárczi Zsófia
Bárczi Zsófia (LA)

(* 1973. júl. 13. Rimaszombat) Prózaíró, egyetemi oktató. A nyitrai Konstantin Egyetemen szerzett magyar–zene szakos tanári oklevelet (1994). A nyitrai egyetem oktatója. 1998-tól az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara Irodalomtudományi Doktori Iskolájának hallgatója (Legújabb kori magyar irodalom-program). 2006-ban védte meg Mécs László lírai beszédmódja című doktori értekezését. Ugyancsak ebben az évben Trisztán és Izolda című elbeszélésével Az Év Irodalmi Alkotása Pályázat nyertese lett. 2004-ben Madách-nívódíjat kapott. – Fm. A keselyű hava (elb., 2004); Szellemidézés. Mécs László-tanulmányok (2008); Mennynek és földnek (tan., 2009).

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Személyiségek
TelepülésRimaszombat [Rimavská Sobota] / Nyitra [Nitra]
SzerzőLT - Lacza Tihamér
Rövid URL
ID371034
Módosítás dátuma2019. december 3.

Bárdos Ágnes

Részletek

Bárdos Ágnes
BARDOS AGI (FI)

(* 1958. ápr. 12. Vágsellye) Szerkesztő, előadóművész. A pozsonyi magyar gimnáziumban érettségizett (1977), a Comenius Egyetem BTK-án magyar–szlovák szakos tanári oklevelet szerzett (1982). 1982–1991- ben a Szlovák Rádió magyar adásának szerkesztő riportere. 1991-től a Szlovák Televízió magyar adásának szerkesztője. Ismertek verses-zenés összeállításai, hangkazettát és két kompakt lemezt (Tánc-lánc, Halotti beszéd) jelentetett meg. Főbb szerepe: Mária (Gágyor Péter.: Két királynő – SZEVASZ Színház). – Ir. Szlovákiai magyar ki kicsoda. (Pozsony, AB-ART, 2001);

 

 

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Személyiségek
TelepülésVágsellye [Šaľa]
SzerzőVL - Végh László
Rövid URL
ID371043
Módosítás dátuma2019. december 3.

Bárdos Gyula

Részletek

Bárdos Gyula
Bárdos Gyula (GJ)

(* 1958. márc. 15. Pozsony) Politikus, újságíró. Szencen érettségizett (1977), a pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án szerzett magyar–szlovák szakos tanári oklevelet (1982). 1983–1992-ben újságíró Pozsonyban. 1992–1994-ben a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom szóvivője, majd parlamenti képviselője (1994– 1998). A szlovákiai magyar politikai pártok egyesülését követően (1998 után) a Magyar Koalíció Pártja (MKP) parlamenti képviselője és frakcióvezetője, számos bizottság tagja. 2012-től a Csemadok országos elnöke. A 2014. évi köztársaságielnök-választás során az MKP köztársaságielnök-jelöltje volt. 2017-ben a Magyar Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetésben részesült.

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Személyiségek
TelepülésPozsony [Bratislava]
SzerzőLT - Lacza Tihamér
Rövid URL
ID371046
Módosítás dátuma2019. december 3.

Bárdos Judit

Részletek

Bárdos Judit
Bárdos Judit (JSZ)

(* 1988. máj. 12. Pozsony).  Színésznő, Bárdos Gyula és Bárdos Ágnes lánya. Szencen élte a gyerekkorát, itt járt magyar alapiskolába. A gimnázium első osztálya elvégzése után a pozsonyi Konzervatórium zongora szakán végzett (2008), majd ugyanitt a Színművészeti Főiskola színművész szakán szerzett mesteri fokozatot (Mgr.art, 2013). A 2013–2014-es évadban szabadfoglalkozású színész (Szlovák Nemzeti Színház, Nyitrai Andrej Bagar Színház, Komáromi Jókai Színház), 2014-től a Komáromi Jókai Színház társulatának tagja. Cseh és szlovák filmekben is játszik, újabban cseh tévésorozatokban is szerepel.  – Filmszerepek: Dom [A ház] (SK, CZ, rendező: Z. Liová, 2011); Fair play (CZ, SK, D, rendező: A. Sedláčková, 2014); V tichu [Csendben] (SK, rendező: Z. Jiráský, 2014); Láska na vlásku [Szerelem egy hajszálon] (SK, rendező: M. Čengel-Solčanská, 2014). – Főbb színházi szerepek: Salome (Szlovák Nemzeti Színház, Hviezdoslav: Heródes és Heródiás, rendezte: Roman Polák); Viola (Pozsonyi Nyári Várjátékok, Shakespeare: Vízkereszt vagy amit akartok, rendezte: Eszenyi Enikő); Paula Piperkarcka (Nyitrai A. Bagar Színház, G. Hauptmann: Patkányok, rendezte: R. Polák); Dőry Mária (Komáromi Jókai Színház, Mikszáth–Závada: Különös házasság, rendezte: Valló Péter). – Díjak: Igric – Szlovák Filmszövetség Díja (Dom c. film, 2012); Slnko v sieti, Szlovák Filmakadémia Díja (legjobb női alakítás, Dom c. film, 2012); Modrý anjel – Art Film Fest (legjobb női alakítás, Dom c. film, 2012); jelölés, Cseh Oroszlán (legjobb női alakítás, Fair play c. film, 2015); Social World Film Festival (legjobb női alakítás, V tichu c. film, 2015).

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Személyiségek
TelepülésPozsony [Bratislava]
SzerzőTK - Tóth Károly
Rövid URL
ID496196
Módosítás dátuma2019. december 3.

Bárkány Jenő

Részletek

(* 1885. aug. 28. Eperjes, † 1967. nov. 3. Pozsony) Műépítész, művészeti író. 1908-ban Budapesten elvégezte a Műegyetemet, utána vasúti hidakat tervezett Mo.-on. 1911–1913 között tervezőirodája volt Eperjesen. 1915-től katona, 1916-ban orosz fogságba került, ahonnan 1920-ban tért haza, majd Eperjesen folytatta tervezői tevékenységét. Emellett gyűjtötte a zsidó történelmi tárgyakat – 1928-ban Eperjesen zsidó múzeumot létesített. 1925–1940 között számos tanulmányutat tett (Spanyolország, Franciaország, Görögország, Törökország, Észak-Afrika). A második vh. éveit Budapesten vészelte át, majd visszatért Eperjesre. 1952-től az SZTA Néprajzi Intézetében dolgozott Pozsonyban 1956-ig. – Fm. Židovské náboženské obce na Slovensku (Ľudovít Dojč-csal, 1991).

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Személyiségek
SzerzőKKK - Kubička Kucsera Klára
Rövid URL
ID371061
Módosítás dátuma2014. november 12.

Bárkány Jenőné Kállai Olga

Részletek

(* 1899. ápr. 21. Nagymihály, † ?. Pozsony) Publicista, újságíró. Budapesten érettségizett, majd uo. az egyetemen magyar és német nyelvet, filozófiát és művészettörténetet hallgatott. 1918 után nem folytathatta tanulmányait. 1923-ban férjhez ment Bárkány Jenő-höz. A háború és a holocaust viszontagságait Budapesten élték át, később Pozsonyba költöztek. Az Új Szó munkatársaként főleg képzőművészettel foglalkozott.

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Személyiségek
FejezetSzemélyiségek
TelepülésNagymihály [Michalovce] / Pozsony [Bratislava]
SzerzőKKK - Kubička Kucsera Klára
Rövid URL
ID371064
Módosítás dátuma2019. december 3.

Barna Annie; Faa Anna; Borosné

Részletek

Barna Annie; Faa Anna; Borosné (* 1905. márc. 6. Komárom, † ?) Költő. 1945-ig Komáromban volt tisztviselő. Verseit először a Komáromi Lapokban publikálta. – Fm. Vissza Istenhez (v., 1929); Vagyok (v., 1935); Most férfihoz szólok (v., 1939).

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Személyiségek
TelepülésKomárom [Komárno]
SzerzőCsS - Csanda Sándor
Rövid URL
ID495580
Módosítás dátuma2019. december 3.

Barsi Imre; Bojsza

Részletek

Barsi Imre; Bojsza
Barsi Imre (FI)

(* 1910. szept. 21. Garamlök, † 1996. jún. vége, Prága [Csehország]) Újságíró, szerkesztő. Fiatalon bekapcsolódott a munkásmozgalomba, a második vh. alatt antifasiszta tevékenységet folytatott. 1948-tól újságíró volt Pozsonyban (Új Szó), közben a Fáklya, ill. A Hét főszerkesztője. Nyugdíjba vonulásától haláláig Prágában élt. – Fm. Barangolás Holnapországban (riportok, 1960); Emberek, akikkel találkoztam (riportok, 1972). – Ir. Bábi Tibor: Tegnap és holnap között, Irodalmi Szemle 1964/10.

 

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Személyiségek
TelepülésGaramlök [Lok] / Pozsony [Bratislava]
SzerzőLT - Lacza Tihamér
Rövid URL
ID371082
Módosítás dátuma2019. december 3.

Barta Gyula

Részletek

Barta Gyula
Barta Gyula (SZM)

(* 1922. nov. 23. Párkány, † 2008. szept. 11., Pozsony) Festő. Gimnáziumi tanulmányait Érsekújvárban, Esztergomban és Dunaszerdahelyen végezte. 1941–1942 között Gallé Tibor képzőművészeti iskoláját látogatta. 1949–1950-ben a pozsonyi Műszaki Főiskola képzőművészeti osztályának hallgatója, 1950–1952-ben a pozsonyi képzőművészeti Főiskola diákja volt. 1975-ben Cyprián Majerník-díjjal tüntették ki, 1989-ben Érdemes művész, 2003-ban megkapta a Posonium Művészeti Díjat. Pályafutása során több mint száz murális munkát készített, többnyire társszerzőkkel (Karol Drexler, Szabó Sándor). Grafikával és könyvillusztrációval is foglalkozott. 2007-ben életművét bemutató album jelent meg.

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Személyiségek
TelepülésPárkány [Štúrovo] / Pozsony [Bratislava]
SzerzőGI - Gaál Ida
Rövid URL
ID371100
Módosítás dátuma2019. december 3.

Barta Lajos

Részletek

(* 1878. okt. 20. Kistapolca [Mo.], † 1964. okt. 18. Budapest [Mo.]) Próza- és drámaíró, publicista. Pécsett jogi, Budapesten bölcsészeti tanulmányokat végzett. 1907-től Kassán volt újságíró és lapszerkesztő. Drámaíróként 1911-ben Parasztok c. színművével mutatkozott be. A Magyar Tanácsköztársaság bukása után emigrációba kényszerült (Berlin, Bécs), 1934-től Pozsonyban élt, de már ezt megelőzően kapcsolatot tartott baloldali csehszlovákiai magyar körökkel. 1928-ban megalapította az Írók Kiadóvállalatát, 1929-ben az Új Szó c. folyóiratot. 1939-ben Londonban telepedett le, 1945-től haláláig Budapesten élt. 1956-ban Kossuth-díjat kapott. Csehszl.-ban megjelent regénye: A sötét ujj (1928). Szerelem c. színművét (cseh)szlovákiai magyar társulatok, színházak is játszották.

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Személyiségek
TelepülésKassa [Košice] / Pozsony [Bratislava]
SzerzőLT - Lacza Tihamér
Rövid URL
ID371103
Módosítás dátuma2019. december 3.

Bartal Aurél

Részletek

Bartal Aurél
Bartal Aurél (FI)

(* 1856. febr. 25. Pozsony, † 1931. máj. 13. Damazérkarcsa) Nagybirtokos, jogász, politikus. A jogakadémiát Pozsonyban végezte, majd birtokain gazdálkodott. 1903–1906, valamint 1910–1917 között Pozsony vármegye főispánja volt. Egyik kezdeményezője a csallóközi vasútvonal és a pozsonyi Erzsébet Tudományegyetem létrehozásának. 1918 után a Csallóköznek a Csehszlovák Köztársasághoz való csatolása mellett foglalt állást, amiért az új hatalom kinevezte Pozsony vármegye törvényhatósági bizottságába. Az 1920-as évek elején viszont a budapesti kormányzat bizalmi embere, s egyike a szlovákiai magyar politikai élet megszervezőinek, ám egyik pártban sem vállalt tisztséget. Ismertek gazdasági jellegű írásai.

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Személyiségek
TelepülésPozsony [Bratislava]
SzerzőSA - Simon Attila
Rövid URL
ID371106
Módosítás dátuma2019. december 3.

Bartal Iván

Részletek

(* 1892. febr. 26. Kislúcs, † 1977. aug. 3. Budapest [Mo.]) Nagybirtokos, politikus. Keszthelyen gazdasági akadémiát, Pozsonyban jogakadémiát végzett. Az első vh. után családi birtokain gazdálkodott, majd bekapcsolódott a szlovákiai magyar politikai életbe. A Magyar Nemzeti Párt, később az Egyesült Magyar Párt egyik helyi vezetője. Az első bécsi döntést követően 1939. júl.-i nyugdíjazásáig Komárom megye főispánja. A szélsőjobb felé sodródó magyar politikával nem tudott azonosulni: támogatta a földosztást, 1944-ben zsidókat mentett meg a deportálástól. A háború után nyugdíjasként Győrben élt.

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Személyiségek
TelepülésKislúcs [Malá Lúč]
SzerzőSA - Simon Attila
Rövid URL
ID371109
Módosítás dátuma2019. december 3.

Bartal Károly Tamás

Részletek

Bartal Károly Tamás
Bartal Károly Tamás (ST)

(* 1933. aug. 27. Karva) Premontrei szerzetes, jászóvári nyugalmazott apát. Párkányban érettségizett (1953), a pozsonyi r. k. teológián szentelték pappá (1958). 1958 és 1990 között Körmöcbányán, Besztercebányán, Érsekújvárott, Köbölkúton, Paláston káplán, plébános, esperes-plébános, 1990-től nyugdíjba vonulásáig a premontrei kanonokrend apátja Jászón. 1986–1989-ben a pozsonyi r. k. papi szeminárium rektora.

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Személyiségek
TelepülésKarva [Kravany nad Dunajom]
SzerzőLT - Lacza Tihamér
Rövid URL
ID371112
Módosítás dátuma2019. december 3.

Bartalos Menyhért

Részletek

(* 1924. jan. 6. Tejfalu – † 1999. szept. 18. Dunaszerdahely) Növénynemesítő, szakíró. Az elemi iskolát szülőfalujában, a polgári iskolát Somorján végezte, a győri felső kereskedelmi iskolában 1943-ban érettségizett. A mosonmagyaróvári Agrártudományi Főiskolán 1949-ben szerzett oklevelet. 1950–1952-ben a gombai Növénynemesítő Állomás technikusa, ezt követően a sósszigeti Nemesítő Állomás munkatársa, 1961-től vezető növénynemesítője, 1982 és 1992 között vezetője. Kutatási területe a takarmánynövények nemesítése és terméshozamának vizsgálata. Öt búzafajtát, négy új takarmánycirok-fajtát és négy dinnyefajtát nemesített. 1983-ban Klement Gottwald állami Díjat kapott. Életéről két portréfilm is készült (SZTV, 1983; MTV, 1988). – Fm. Zvyšujeme úrodu krmovín na ornej pôde (1964); Využitie samčej sterility v heteróznom šľachtení kŕmnych cirokov (Rákóczi Lajossal, 1967); Špeciálna genetika poľnohospodárskych plodín (társszerzőkkel, 1974).

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Személyiségek
TelepülésTejfalu [Mliečno] / Dunaszerdahely [Dunajská Streda]
SzerzőLT - Lacza Tihamér
Rövid URL
ID371115
Módosítás dátuma2019. december 3.

1 2 3 4 5 47
1403 találat