Szőke József

(* 1928. szept. 16. Nyitranagykér, † 2010. okt. 24. Somorja.) Lapszerkesztő, író, bibliográfus. 1955- ben magyar szakos tanári oklevelet szerzett a pozsonyi Pedagógiai Főiskolán. 1950–1952-ben a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség magyar osztályának előadója, 1952–1969-ben az Új Ifjúság főszerkesztője. 1969-ben rövid ideig a Csemadok KB főtitkára,...megnyit →

(* 1928. szept. 16. Nyitranagykér, † 2010. okt. 24. Somorja.) Lapszerkesztő, író, bibliográfus. 1955- ben magyar szakos tanári oklevelet szerzett a pozsonyi Pedagógiai Főiskolán. 1950–1952-ben a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség magyar osztályának előadója, 1952–1969-ben az Új Ifjúság főszerkesztője. 1969-ben rövid ideig a Csemadok KB főtitkára,...megnyit →
Részletek

Szőke József (FI)
(* 1928. szept. 16. Nyitranagykér, † 2010. okt. 24. Somorja.) Lapszerkesztő, író, bibliográfus. 1955- ben magyar szakos tanári oklevelet szerzett a pozsonyi Pedagógiai Főiskolán. 1950–1952-ben a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség magyar osztályának előadója, 1952–1969-ben az Új Ifjúság főszerkesztője. 1969-ben rövid ideig a Csemadok KB főtitkára, majd politikai okokból leváltották. 1970–1972-ben A Hét munkatársa, 1972–1990-ben a Csemadok központi levéltárosa. 1995–1997 között az Életünk c. hetilap főszerkesztője. Tagja volt a Csehszlovákiai Magyar Kisebbség Jogvédő Bizottságának (1978–1989). 1982–1992 között négy kötetben megjelentette a Csehszlovákiai magyar irodalom válogatott bibliográfiáját. Szerkesztője volt (Viczián Jánossal) a Ki kicsoda Kassától Prágáig c. lexikonnak (1993). Fábry Zoltán-díjas; 2006-ban megkapta a Posonium Irodalmi Díj Életműdíját. – Fm. Az asszony vár (elb., 1959); Katicabogár (r., 1964, 2003); A síró hóember (mesék, 1985); A napraforgóvá vált leány (mesék, 1989); Nagykér (mon., 1993); A hencegő nyúl (mesék, 1995); Csatangoló (történelmi séták, 2005).
Szőnyi Endre
(* 1885. okt. 13. Jászberény [Mo.], † 1968. aug. 23. Pozsony) Műépítész, művészeti író. Családja 1900-ban költözött Pozsonyba. 1903–1907 között elvégezte a zürichi kanton építészeti technikumát Winterthurban, utána svájci tervezőirodákban dolgozott. Később Párizsban tartózkodott, építészetet és művészettörténetet tanult. 1915–1918 között a hadsereg építészeti osztagában...megnyit →
(* 1885. okt. 13. Jászberény [Mo.], † 1968. aug. 23. Pozsony) Műépítész, művészeti író. Családja 1900-ban költözött Pozsonyba. 1903–1907 között elvégezte a zürichi kanton építészeti technikumát Winterthurban, utána svájci tervezőirodákban dolgozott. Később Párizsban tartózkodott, építészetet és művészettörténetet tanult. 1915–1918 között a hadsereg építészeti osztagában...megnyit →
Részletek
(* 1885. okt. 13. Jászberény [Mo.], † 1968. aug. 23. Pozsony) Műépítész, művészeti író. Családja 1900-ban költözött Pozsonyba. 1903–1907 között elvégezte a zürichi kanton építészeti technikumát Winterthurban, utána svájci tervezőirodákban dolgozott. Később Párizsban tartózkodott, építészetet és művészettörténetet tanult. 1915–1918 között a hadsereg építészeti osztagában dolgozott Olaszország területén. 1918-ban visszatért Pozsonyba, 1919-től közös tervezőirodát létesített Wimmer Ferenc műépítésszel. Különböző pályázatokon vett részt, tervei főleg Pozsonyban (35 épület), Pöstyénben, Somorján és más városokban valósultak meg. A Forum folyóirat kiadója és foszerkesztője, más szakmai társaságok mellett vezetőségi tagja volt a Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaságnak; pozsonyi Káptalan utcai házában kiállítótermet működtetett. Építészeti tevékenysége főleg a két vh. közötti időszakban volt jelentős. Munkásságában egyaránt kimutatható a mediterrán építészetre utaló klasszicizáló vonulat és az 1920-as évek modern építészetének hatása. 1938–1953 között a pöstyéni Rózsa-malom építészeti tanácsadója, tervezője majd beruházó hivatalnoka, 1953–1958 között a pozsonyi Malmok és Pékségek vállalat alkalmazottja. Nyugdíjas éveiben építészettörténeti kutatással és tanulmányokkal foglalkozott. 1966-tól Érdemes művész. – Fm. Tak rástla Bratislava (1967); Pozsonytól Kassáig. Felső-Mo. építészete 1848–1918 között. (1996).
Szűcs Béla

(* 1930. máj. 11. Királyhelmec, † 2005. okt. 5. Pozsony) Újságíró, szerkesztő. Pozsonyban érettségizett (1951), a pozsonyi Komenský Egyetem BTK-án szerzett magyar szakos tanári oklevelet (1958). 1950-től az Új Szó Ifjúsági Szemle c. mellékletét, majd az Alkotó Ifjúságot szerkesztette. 1953–1955-ben az Új Ifjúság munkatársa, 1955–1970-ben az...megnyit →

(* 1930. máj. 11. Királyhelmec, † 2005. okt. 5. Pozsony) Újságíró, szerkesztő. Pozsonyban érettségizett (1951), a pozsonyi Komenský Egyetem BTK-án szerzett magyar szakos tanári oklevelet (1958). 1950-től az Új Szó Ifjúsági Szemle c. mellékletét, majd az Alkotó Ifjúságot szerkesztette. 1953–1955-ben az Új Ifjúság munkatársa, 1955–1970-ben az...megnyit →
Részletek

Szucs Bela (FI)
(* 1930. máj. 11. Királyhelmec, † 2005. okt. 5. Pozsony) Újságíró, szerkesztő. Pozsonyban érettségizett (1951), a pozsonyi Komenský Egyetem BTK-án szerzett magyar szakos tanári oklevelet (1958). 1950-től az Új Szó Ifjúsági Szemle c. mellékletét, majd az Alkotó Ifjúságot szerkesztette. 1953–1955-ben az Új Ifjúság munkatársa, 1955–1970-ben az Új Szó külpolitikai rovatának vezetője. 1970-ben politikai okokból elbocsátották, ekkor a Rodina c. szlovák lap grafikusa. 1989-ben rehabilitálták, és a Vasárnap, majd hétvégi mellékletének (Hang és Kép) a szerkesztője lett. – Fm. Virágmajális (verses mese, 1955).
Szunyog Zsuzsa
(* 1971. máj. 28. Királyhelmec) Író, költő, előadó, dalszerzőművész. Királyhelmecen érettségizett (1989), a pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án magyar–angol szakon végzett (1994). Dolgozott a Výtvarný život – Art life lapnál, az International House nyelviskolában, a pozsonypüspöki alapiskolában és a pozsonyi Páneurópai Főiskolán. Pozsonyban él. Jelenleg...megnyit →
(* 1971. máj. 28. Királyhelmec) Író, költő, előadó, dalszerzőművész. Királyhelmecen érettségizett (1989), a pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án magyar–angol szakon végzett (1994). Dolgozott a Výtvarný život – Art life lapnál, az International House nyelviskolában, a pozsonypüspöki alapiskolában és a pozsonyi Páneurópai Főiskolán. Pozsonyban él. Jelenleg...megnyit →
Részletek
(* 1971. máj. 28. Királyhelmec) Író, költő, előadó, dalszerzőművész. Királyhelmecen érettségizett (1989), a pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án magyar–angol szakon végzett (1994). Dolgozott a Výtvarný život – Art life lapnál, az International House nyelviskolában, a pozsonypüspöki alapiskolában és a pozsonyi Páneurópai Főiskolán. Pozsonyban él. Jelenleg szabadúszó, gyermekeknek és felnőtteknek szóló műsorokkal, koncertekkel járja az országot. – Fm. Rózsavigasz (v., 2005); Olé/Olé (v., 2009); Szél, szoknya, tenger (r., 2013); Mesemadarak (gyermekv., 2015).
Szütsy Lóránt
Részletek
(* 1914. jún. 26. Pozsony, † 1991. aug. 10. Nagytapolcsány) Vadászíró, tanár. 1936–1945-ben a pozsonyi magyar gimnázium tanára, 1946-tól a tapolcsányi szlovák gimnáziumban francia, német, angol és latin nyelvet tanított. Szlovák–német vadászati szótárt is szerkesztett (1968). – Fm. Boldog vadászévek (emlékezések, 1980).
Takács András

(* 1931. jan. 8. Sajótiba) Néptáncgyűjtő, koreográfus. A pozsonyi magyar pedagógiai gimnázium esti tagozatán érettségizett (1952). Később Nyitrán levelező tagozaton magyar–történelem szakos tanári oklevelet szerzett (1966), majd ugyanott doktorált (1986). 1950–1951-ben a Szlovák Állami Népművészeti Együttes táncosa, 1952–1955-ben a Csemadok KB szakelőadója, egyidejűleg részt...megnyit →

(* 1931. jan. 8. Sajótiba) Néptáncgyűjtő, koreográfus. A pozsonyi magyar pedagógiai gimnázium esti tagozatán érettségizett (1952). Később Nyitrán levelező tagozaton magyar–történelem szakos tanári oklevelet szerzett (1966), majd ugyanott doktorált (1986). 1950–1951-ben a Szlovák Állami Népművészeti Együttes táncosa, 1952–1955-ben a Csemadok KB szakelőadója, egyidejűleg részt...megnyit →
Részletek

Takács András (ST)
(* 1931. jan. 8. Sajótiba) Néptáncgyűjtő, koreográfus. A pozsonyi magyar pedagógiai gimnázium esti tagozatán érettségizett (1952). Később Nyitrán levelező tagozaton magyar–történelem szakos tanári oklevelet szerzett (1966), majd ugyanott doktorált (1986). 1950–1951-ben a Szlovák Állami Népművészeti Együttes táncosa, 1952–1955-ben a Csemadok KB szakelőadója, egyidejűleg részt vesz a Csehszlovákiai Magyar Népművészeti Együttes (Népes) megalapításában, a tánckar művészeti vezetője és koreográfusa; 1956–1960-ban a Szlovákiai Népművészeti Alkotások Központi Háza magyar néptánc-szakelőadója, ill. az Ifjú Szivek Magyar Dal- és Táncegyüttes tánckarának művészeti vezetője és koreográfusa volt. 1960–1992 között a Csemadok KB szakelőadója (közben 1961–1968 között a népművészeti osztály vezetője, 1969–1971 között központi titkár). 1990–1995-ben az Országos Népművészeti Fesztivál, 1995–1996-ban az Ifjú Szivek igazgatója. Módszeresen feltérképezte a szlovákiai magyar tájegységek tánchagyományát, és feldolgozta több tájegység (Csallóköz, Mátyusföld, Gömör) táncanyagát. Az öntevékeny szlovákiai magyar táncmozgalom egyik megalapozója. Főbb díjai, kitüntetések: Pribina-kereszt I. fokozata (2023); Pro Cultura Hungarica-díj (2021); Pro Probitate – A Helytállásért Díj (2006); a Szlovák Köztársaság Kormányának Ezüstplakettje (2001); a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának Életfa-díja (1998) . – Fm. Mátyusföldi népi táncok (Martin Györggyel, 1981); Gömöri népi táncok (Fügedi Jánossal, 1992); Csallóközi néptáncok (mon., 2000); A Népes (tan., 2004); Bertókéknál (tan., 2005); Az országos népművészeti fesztiválok ötven éve (2007, 2016); A legkisebb fiú vándorlásai (2010, 2014).
Tamás Lajos; Tomaschek
(* 1903. máj. 24. Szered, † 1960. dec. 27. Budapest [Mo.]) Költő, újságíró. Budapesten a közgazdasági egyetemen diplomázott (1925), majd Pozsonyban telepedett le. Rövid tisztviselősködés után újságíró lett (Új Auróra, Magyar Írás, Tátra). 1945-től Székesfehérvárott élt. – Fm. Jóságom sátora (v., 1926); Üvegen keresztül...megnyit →
(* 1903. máj. 24. Szered, † 1960. dec. 27. Budapest [Mo.]) Költő, újságíró. Budapesten a közgazdasági egyetemen diplomázott (1925), majd Pozsonyban telepedett le. Rövid tisztviselősködés után újságíró lett (Új Auróra, Magyar Írás, Tátra). 1945-től Székesfehérvárott élt. – Fm. Jóságom sátora (v., 1926); Üvegen keresztül...megnyit →
Részletek
(* 1903. máj. 24. Szered, † 1960. dec. 27. Budapest [Mo.]) Költő, újságíró. Budapesten a közgazdasági egyetemen diplomázott (1925), majd Pozsonyban telepedett le. Rövid tisztviselősködés után újságíró lett (Új Auróra, Magyar Írás, Tátra). 1945-től Székesfehérvárott élt. – Fm. Jóságom sátora (v., 1926); Üvegen keresztül (v., 1929); Fonál mentén (v., 1932); A Toldy Kör története 1906–1935 (mon., 1938); Mi történt a Kompkötő-szigeten? (ifjúsági r., 1942).
Tankó László
(* 1934. dec. 21. Rimaszombat, † 2014. ápr. 24. Pozsony) Pedagógus, tudományos kutató. Füleken érettségizett 1954-ben, majd a pozsonyi Comenius Egyetemen 1959-ben magyar–szlovák szakos tanári oklevelet szerzett (1977-től bölcsészdoktor, 1985-től kandidátus). – 1961–1963-ban a nagymegyeri gimnáziumban tanított, 1963–1965 között a Szlovák Pedagógiai Kiadó szerkesztője,...megnyit →
(* 1934. dec. 21. Rimaszombat, † 2014. ápr. 24. Pozsony) Pedagógus, tudományos kutató. Füleken érettségizett 1954-ben, majd a pozsonyi Comenius Egyetemen 1959-ben magyar–szlovák szakos tanári oklevelet szerzett (1977-től bölcsészdoktor, 1985-től kandidátus). – 1961–1963-ban a nagymegyeri gimnáziumban tanított, 1963–1965 között a Szlovák Pedagógiai Kiadó szerkesztője,...megnyit →
Részletek
(* 1934. dec. 21. Rimaszombat, † 2014. ápr. 24. Pozsony) Pedagógus, tudományos kutató. Füleken érettségizett 1954-ben, majd a pozsonyi Comenius Egyetemen 1959-ben magyar–szlovák szakos tanári oklevelet szerzett (1977-től bölcsészdoktor, 1985-től kandidátus). – 1961–1963-ban a nagymegyeri gimnáziumban tanított, 1963–1965 között a Szlovák Pedagógiai Kiadó szerkesztője, 1965-től a pozsonyi Pedagógiai Kutatóintézet munkatársa – 1975-től 1990-ig a magyar tanítási nyelvű iskolák csoportjának vezetője – volt. Kutatásai főleg a középiskolai irodalomoktatásra irányultak, szótárírással is foglalkozott. Számos középiskolai irodalomtankönyv szerzője, társszerzője. – Fm. Szlovák–magyar és magyar–szlovák szótár (társszerzőként, 1973, több kiadásban); Maďarčina pre samoukov (társszerzőként, 1983, több kiadásban); Szlovák–magyar / magyar–szlovák pedagógiai kisszótár (2000); Szlovák–magyar kéziszótár (2002).
Tarjáni Andor; Tarr János
(* 1922. dec. 20. Budapest, [Mo.] † 1986. ápr. 20. Pozsony) Műfordító, újságíró. A Csehszlovákiai Magyar Könyvkiadó munkatársa (1953), majd 1956-tól A Hét nyelvi szerkesztője. – Ford. Janko Jesenský: Kisváros (1954); Janko Jesenský: Demokraták (1955); Eduard Štorch: Mammutvadászok (1955); Eduard Štorch: Kincs az őserdőben (1957); František Kožík:...megnyit →
(* 1922. dec. 20. Budapest, [Mo.] † 1986. ápr. 20. Pozsony) Műfordító, újságíró. A Csehszlovákiai Magyar Könyvkiadó munkatársa (1953), majd 1956-tól A Hét nyelvi szerkesztője. – Ford. Janko Jesenský: Kisváros (1954); Janko Jesenský: Demokraták (1955); Eduard Štorch: Mammutvadászok (1955); Eduard Štorch: Kincs az őserdőben (1957); František Kožík:...megnyit →
Részletek
(* 1922. dec. 20. Budapest, [Mo.] † 1986. ápr. 20. Pozsony) Műfordító, újságíró. A Csehszlovákiai Magyar Könyvkiadó munkatársa (1953), majd 1956-tól A Hét nyelvi szerkesztője. – Ford. Janko Jesenský: Kisváros (1954); Janko Jesenský: Demokraták (1955); Eduard Štorch: Mammutvadászok (1955); Eduard Štorch: Kincs az őserdőben (1957); František Kožík: Jó reggelt, Párizs! (1956); Peter Jilemnický: Győzelmes bukás (1960).
Terebessy Károly
(* 1910. máj. 8. Nyitra, † 1985. febr. 8. Pozsony) Publicista, pszichológus. Jómódú családból származott, mely még születésének évében Pozsonyba költözött, így tanulmányait már itt végezte. Az 1930-as évek elején kapcsolatba került a kommunista mozgalommal. Antisztálinista röpiratokat adott ki, a trockizmus híve volt. Jó...megnyit →
(* 1910. máj. 8. Nyitra, † 1985. febr. 8. Pozsony) Publicista, pszichológus. Jómódú családból származott, mely még születésének évében Pozsonyba költözött, így tanulmányait már itt végezte. Az 1930-as évek elején kapcsolatba került a kommunista mozgalommal. Antisztálinista röpiratokat adott ki, a trockizmus híve volt. Jó...megnyit →
Részletek
(* 1910. máj. 8. Nyitra, † 1985. febr. 8. Pozsony) Publicista, pszichológus. Jómódú családból származott, mely még születésének évében Pozsonyba költözött, így tanulmányait már itt végezte. Az 1930-as évek elején kapcsolatba került a kommunista mozgalommal. Antisztálinista röpiratokat adott ki, a trockizmus híve volt. Jó kapcsolatokat ápolt a szlovák szürrealista költőkkel, kiadványaikat anyagilag is támogatta. 1937-ben az egyik alapítója volt a Magyar Demokrata Írókörnek. A második vh. idején tudományos könyvsorozatot adott ki. A háború után szlovák kapcsolatai révén megtarthatta csehszlovák állampolgárságát, s a Szlovák Pszichoterápiai Intézet munkatársa lett. Az 1950-es évektől trockista múltja miatt azonban már csak fizikai munkásként dolgozhatott. 1957-ben pártellenes szervezkedés, röpiratok terjesztése, valamint az 1956-os magyar forradalom támogatásának vádjával kilenc évi börtönbüntetésre ítélték. 1960-ban, amnesztiával szabadult, ezt követően 1974-es nyugdíjazásáig villamosvezető volt. Pszichológiai és nyelvészeti tanulmányokat írt, angol, magyar és szlovák nyelvű szakirodalmat fordított. – Fm. Jazyk, kultúra a hlbinná psychológia (1999).
Thirring Viola

(* 1941. dec. 5. Budapest) Színésznő, színészpedagógus, rendező. 1963-ban végzett a pozsonyi színművészeti főiskolán; 1963–1969 között a komáromi Magyar Területi Színház színésze volt. Ezt követően pályája Budapesten folytatódott. Színészpedagógusként is aktív (az 1990-es évek elején a pozsonyi színművészeti főiskolán oktatott beszédtanári minőségben), gyermekcsoportokkal is...megnyit →

(* 1941. dec. 5. Budapest) Színésznő, színészpedagógus, rendező. 1963-ban végzett a pozsonyi színművészeti főiskolán; 1963–1969 között a komáromi Magyar Területi Színház színésze volt. Ezt követően pályája Budapesten folytatódott. Színészpedagógusként is aktív (az 1990-es évek elején a pozsonyi színművészeti főiskolán oktatott beszédtanári minőségben), gyermekcsoportokkal is...megnyit →
Részletek

Thirring Viola (TSZA)
(* 1941. dec. 5. Budapest) Színésznő, színészpedagógus, rendező. 1963-ban végzett a pozsonyi színművészeti főiskolán; 1963–1969 között a komáromi Magyar Területi Színház színésze volt. Ezt követően pályája Budapesten folytatódott. Színészpedagógusként is aktív (az 1990-es évek elején a pozsonyi színművészeti főiskolán oktatott beszédtanári minőségben), gyermekcsoportokkal is foglalkozik. A szarvasi Vertigo Szlovák Színháznál szlovák nyelvű szerepeket vállal. – Főbb színházi szerepei: Zara (Leonyid Zorin: Házasságtörés); Mária (Békeffi István–Lajtai Lajos: A régi nyár); Hókirálynő (Jevgenyij Svarc–Romhányi József–Lendvay Kamilló: Hókirálynő); Elvira (Noel Coward: Vidám kísértet); Manon (Vitězslav Nezval: Manon Lescaut); Lüszisztraté (Arisztophanész: Lüszisztraté); Eszter (Fejes Endre: Rozsdatemető); Lida (Pavel Kohout: Ilyen nagy szerelem); Amália (Friedrich Schiller: Haramiák); Angyalka (Jean-Baptiste Molière: Dandin György, vagy a megcsúfolt férj); Mariska (Szigligeti Ede: Liliomfi); Júlia (William Shakespeare: Rómeó és Júlia); Cecily (Oscar Wilde: Hazudj igazat!); Borbála (Háy Gyula: Isten, császár, paraszt); Éva (Madách Imre: Az ember tragédiája). Vendégjátékok: Mária (Peter Sherehaufer: Mosd meg kezecskéidet, eszünk) – A Vertigo Szlovák Színház előadása a Merlin Színházban. – Díjak, elismerések: ARCUS Színházi Találkozó, A legjobb női alakítás díja, 2007 – Ir. Székely György: Magyar Színházművészeti Lexikon (1994); Tóth László (Filep Tamás Gusztávval közösen): A (cseh)szlovákiai magyar színjátszás nyolcvan éve 1918–1989 (1999); Tóth László: Déryné nyomában. A komáromi magyar színjátszás története II. (1998); Kulisszák, ünnepi kiadás (2002); Tarics Péter: A tűzkeresztségtől a kereszttűzig 1952–1997 (1997); Kolár Péter és szerzőtársak: A Kassai Thália Színház negyven éve (2009); Ötvös Anna: Akikkel találkozhat(t)unk (2000).
Tichy G. György; Csöndes György
(* 1898. nov. 15. Brassó [Románia], † 1979. febr. 16. Pozsony) Zenekritikus, műkedvelő zeneszerző. Pozsonyi tisztviselő volt, alkalmi zenei cikkeit és kritikáit főleg a helyi lapokban közölte. Gyakran használta a Csöndes György nevet. Hegedűkompozíciókat is alkotott, s Arany-, Ady-, Mécs- és Páll Miklós-verseket zenésített meg. Számos előadást...megnyit →
(* 1898. nov. 15. Brassó [Románia], † 1979. febr. 16. Pozsony) Zenekritikus, műkedvelő zeneszerző. Pozsonyi tisztviselő volt, alkalmi zenei cikkeit és kritikáit főleg a helyi lapokban közölte. Gyakran használta a Csöndes György nevet. Hegedűkompozíciókat is alkotott, s Arany-, Ady-, Mécs- és Páll Miklós-verseket zenésített meg. Számos előadást...megnyit →
Részletek
(* 1898. nov. 15. Brassó [Románia], † 1979. febr. 16. Pozsony) Zenekritikus, műkedvelő zeneszerző. Pozsonyi tisztviselő volt, alkalmi zenei cikkeit és kritikáit főleg a helyi lapokban közölte. Gyakran használta a Csöndes György nevet. Hegedűkompozíciókat is alkotott, s Arany-, Ady-, Mécs- és Páll Miklós-verseket zenésített meg. Számos előadást tartott a Toldy Körben.
Tichy Lajos
(* 1871. aug. 25. Ciffer, † 1925. júl. 1. Pozsony) Prózaíró. A modori tanítóképző elvégzése után szülőfalujában, majd 1895 és 1923 között Pozsonyban tanított. Török tárgyú elbeszélésein Jókai és Mikszáth erős hatása érződik; nemcsak a meseszövés módját vette át tőlük, hanem témái nagy részét is az ő...megnyit →
(* 1871. aug. 25. Ciffer, † 1925. júl. 1. Pozsony) Prózaíró. A modori tanítóképző elvégzése után szülőfalujában, majd 1895 és 1923 között Pozsonyban tanított. Török tárgyú elbeszélésein Jókai és Mikszáth erős hatása érződik; nemcsak a meseszövés módját vette át tőlük, hanem témái nagy részét is az ő...megnyit →
Részletek
(* 1871. aug. 25. Ciffer, † 1925. júl. 1. Pozsony) Prózaíró. A modori tanítóképző elvégzése után szülőfalujában, majd 1895 és 1923 között Pozsonyban tanított. Török tárgyú elbeszélésein Jókai és Mikszáth erős hatása érződik; nemcsak a meseszövés módját vette át tőlük, hanem témái nagy részét is az ő történeteik alapján alakította ki. – Fm. Abdul meg a pénz (elb., 1927); A turbán és egyéb elbeszélések (1925).
Tilkovszky Béla
(* 1902. aug. 18. Lőcse, † 1978. ápr. 10. Prága [Csehország]) Művészettörténész, szerkesztő, művészeti író. 1920 után Budapesten közgazdaságtant, 1921–1924-ben Bécsben, 1926–1928-ban Pozsonyban művészettörténetet tanult, s emellett elvégezte a francia–német szakot is, 1929-ben pedig bölcsészdoktori címet szerzett. Bécsben szoros kapcsolatban volt Kassák Lajossal. 1923-ban...megnyit →
(* 1902. aug. 18. Lőcse, † 1978. ápr. 10. Prága [Csehország]) Művészettörténész, szerkesztő, művészeti író. 1920 után Budapesten közgazdaságtant, 1921–1924-ben Bécsben, 1926–1928-ban Pozsonyban művészettörténetet tanult, s emellett elvégezte a francia–német szakot is, 1929-ben pedig bölcsészdoktori címet szerzett. Bécsben szoros kapcsolatban volt Kassák Lajossal. 1923-ban...megnyit →
Részletek
(* 1902. aug. 18. Lőcse, † 1978. ápr. 10. Prága [Csehország]) Művészettörténész, szerkesztő, művészeti író. 1920 után Budapesten közgazdaságtant, 1921–1924-ben Bécsben, 1926–1928-ban Pozsonyban művészettörténetet tanult, s emellett elvégezte a francia–német szakot is, 1929-ben pedig bölcsészdoktori címet szerzett. Bécsben szoros kapcsolatban volt Kassák Lajossal. 1923-ban Csehszlovákiában A Szép címmel művészeti folyóiratot alapított, 1929-ben Párizsban Magyar Európa címmel kezdeményezett irodalmi és művészeti folyóiratot. Részt vett Divald Kornél szepességi kutatásaiban. 1924-ig a Kassai Napló munkatársa, 1927–1928-ban a A Reggel szerkesztője. Az 1930-as években a Csehszlovák Rádió magyar adásának szerkesztője volt. A második vh. idején a Szlovák Rádió, majd a Propaganda Hivatal munkatársaként dolgozott. A háború után Prágában, ill. Pozsonyban töltött be különböző tisztségeket, többek közt művészettörténetet tanított a Comenius Egyetemen. 1956–1959-ben a pozsonyi Výtvarný život, majd 1970-ig a prágai Umění a řemesla c. művészeti folyóirat szerkesztője, ill.főszerkesztője volt. – Fm. Daumier (monogr., 1951); Mánes (monogr., 1961); Ladislav Čemický (monogr., 1962); Štefan Bednár (monogr. 1963). – Ir. Hushegyi Gábor: A Szép (1923). Fórum 1999/1.
Tirinda Péter

(* 1948. júl. 26. Érsekújvár) Tudományos kutató. A komáromi Gépipari Szakközépiskolában érettségizett 1967-ben; 1972-ben a pozsonyi Szlovák Műszaki Főiskola Gépészeti Karán szerzett mérnöki oklevelet. 1972-től a SZTA Gépmechanikai Intézetének aspiránsa, majd tudományos kutatója, osztályvezetője lett. 1992-től a dán Brüel&Kjaer műszertechnikai cég szlovákiai képviseletének igazgatója....megnyit →

(* 1948. júl. 26. Érsekújvár) Tudományos kutató. A komáromi Gépipari Szakközépiskolában érettségizett 1967-ben; 1972-ben a pozsonyi Szlovák Műszaki Főiskola Gépészeti Karán szerzett mérnöki oklevelet. 1972-től a SZTA Gépmechanikai Intézetének aspiránsa, majd tudományos kutatója, osztályvezetője lett. 1992-től a dán Brüel&Kjaer műszertechnikai cég szlovákiai képviseletének igazgatója....megnyit →
Részletek

Tirinda Péter (csa)
(* 1948. júl. 26. Érsekújvár) Tudományos kutató. A komáromi Gépipari Szakközépiskolában érettségizett 1967-ben; 1972-ben a pozsonyi Szlovák Műszaki Főiskola Gépészeti Karán szerzett mérnöki oklevelet. 1972-től a SZTA Gépmechanikai Intézetének aspiránsa, majd tudományos kutatója, osztályvezetője lett. 1992-től a dán Brüel&Kjaer műszertechnikai cég szlovákiai képviseletének igazgatója. Kutatási területe a gumirugók dinamikus tulajdonságainak vizsgálata, gépmechanikai mérések automatizálása, rezgésdiagnosztika. 1990–1992-ben a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom parlamenti képviselője. 1981-ben a SZTA díjával tüntették ki.
Török Elemér
(* 1930. nov. 14. Lelesz, † 2006. máj. 30. Pozsony) Költő, újságíró, tanító. Pozsonyban tanítói oklevelet szerzett (1953). 1956–1961-ben az Új Ifjúság munkatársa, 1961–1977 között Leleszen nevelő, majd Abarán tanító, iskolaigazgató. 1977-től nyugdíjazásáig az Új Szó munkatársa Pozsonyban. 2005-ben megkapta a Posonium Irodalmi Díj...megnyit →
(* 1930. nov. 14. Lelesz, † 2006. máj. 30. Pozsony) Költő, újságíró, tanító. Pozsonyban tanítói oklevelet szerzett (1953). 1956–1961-ben az Új Ifjúság munkatársa, 1961–1977 között Leleszen nevelő, majd Abarán tanító, iskolaigazgató. 1977-től nyugdíjazásáig az Új Szó munkatársa Pozsonyban. 2005-ben megkapta a Posonium Irodalmi Díj...megnyit →
Részletek
(* 1930. nov. 14. Lelesz, † 2006. máj. 30. Pozsony) Költő, újságíró, tanító. Pozsonyban tanítói oklevelet szerzett (1953). 1956–1961-ben az Új Ifjúság munkatársa, 1961–1977 között Leleszen nevelő, majd Abarán tanító, iskolaigazgató. 1977-től nyugdíjazásáig az Új Szó munkatársa Pozsonyban. 2005-ben megkapta a Posonium Irodalmi Díj Szülőföld Díját. – Fm. Fényért perelek (v., 1968); Delelő (v., 1976); Forgó évszakok (v., 1989); Tavaszi ágon tél zokog (v., 1998); Éveim fehér havasán (v., 2003).
Tóth Elemér

(* 1940. jan. 14. Hanva, † 2018. febr. 15. Pozsony) Költő, író, műfordító, szerkesztő. Tornalján érettségizett (1958), a pozsonyi Pedagógiai Főiskolán magyar–testnevelés szakon tanult, de tanulmányait nem fejezte be. 1961-től a Szabad Földműves, majd az Új Ifjúság, azután pedig a Tábortűz szerkesztője, főszerkesztője. 1959-től publikál;...megnyit →

(* 1940. jan. 14. Hanva, † 2018. febr. 15. Pozsony) Költő, író, műfordító, szerkesztő. Tornalján érettségizett (1958), a pozsonyi Pedagógiai Főiskolán magyar–testnevelés szakon tanult, de tanulmányait nem fejezte be. 1961-től a Szabad Földműves, majd az Új Ifjúság, azután pedig a Tábortűz szerkesztője, főszerkesztője. 1959-től publikál;...megnyit →
Részletek

Tóth Elemér (FI)
(* 1940. jan. 14. Hanva, † 2018. febr. 15. Pozsony) Költő, író, műfordító, szerkesztő. Tornalján érettségizett (1958), a pozsonyi Pedagógiai Főiskolán magyar–testnevelés szakon tanult, de tanulmányait nem fejezte be. 1961-től a Szabad Földműves, majd az Új Ifjúság, azután pedig a Tábortűz szerkesztője, főszerkesztője. 1959-től publikál; műfordítóként főleg kortárs szlovák írók műveit fordította magyarra. – Főbb díjak: Madách Imre-díj (1981); Posonium Irodalmi Díj Szülőföld Díj (2008). – Fm. A halak mélyben úsznak (v., 1965); Ketten (v., 1966); Kérgek (v., 1969); Sárga, mint a Nap (elb., 1975); Csillagménes (gyermekv., 1976); Tegnapelőtt, kiskedden (gyermekv., 1982); Szivárvány(gyermekv., 1996); Mese az aranykalapácsról (mesék, 2002); Tölgyek (v., 2007); Magányom erdejében (v., 2010); Keserű leltár (v., 2010); A bátor nyúl (v., 2010); Dúdoló (v., 2015); Gyermekkorom emlékcserepei (m., 2016) .
Tóth Tibor 1.
Részletek
(* 1921. máj. 29. Pozsony, † 1964. máj. 31. Pozsony) Szerkesztő, író, költő, kritikus, műfordító. Szülővárosában érettségizett (1939); 1952-től kiadói szerkesztő, 1958-tól az Irodalmi Szemle szerkesztője. Több cseh és szlovák író művét fordította magyar nyelvre. – Fm. Pozsonyi nyár (ifj. r., 1970).
Tőzsér Árpád

(* 1935. okt. 6. Gömörpéterfala) Költő, irodalomkritikus, esszéíró, szerkesztő. Komáromban érettségizett (1954), majd szülőfalujában tanított; 1956–1960 között a pozsonyi Pedagógiai Főiskolán magyar–szlovák szakos tanári oklevelet szerzett (1975-től bölcsészdoktor, 1988-tól kandidátus). 1960–1965-ben a Hét, 1965–1971-ben az Irodalmi Szemle szerkesztője, 1971–1976 a nyitrai Pedagógiai Főiskola adjunktusa, 1976–1992...megnyit →

(* 1935. okt. 6. Gömörpéterfala) Költő, irodalomkritikus, esszéíró, szerkesztő. Komáromban érettségizett (1954), majd szülőfalujában tanított; 1956–1960 között a pozsonyi Pedagógiai Főiskolán magyar–szlovák szakos tanári oklevelet szerzett (1975-től bölcsészdoktor, 1988-tól kandidátus). 1960–1965-ben a Hét, 1965–1971-ben az Irodalmi Szemle szerkesztője, 1971–1976 a nyitrai Pedagógiai Főiskola adjunktusa, 1976–1992...megnyit →
Részletek

Tőzsér Árpád (GJ)
(* 1935. okt. 6. Gömörpéterfala) Költő, irodalomkritikus, esszéíró, szerkesztő. Komáromban érettségizett (1954), majd szülőfalujában tanított; 1956–1960 között a pozsonyi Pedagógiai Főiskolán magyar–szlovák szakos tanári oklevelet szerzett (1975-től bölcsészdoktor, 1988-tól kandidátus). 1960–1965-ben a Hét, 1965–1971-ben az Irodalmi Szemle szerkesztője, 1971–1976 a nyitrai Pedagógiai Főiskola adjunktusa, 1976–1992 között a Madách Könyv- és Lapkiadó szerkesztője, majd az Irodalmi Szemle főszerkesztője, 1992–2002-ben a Comenius Egyetem adjunktusa, 2002-től óraadó tanára, ill. a Madách-Posonium Könyv- és Lapkiadó főszerkesztője. A Fiatal szlovákiai magyar költők antológia felfedezettje 1958-ban; a szlovákiai magyar irodalom egyik vezető képviselője. Több antológiát szerkesztett. Jelentős műfordítói tevékenysége is. – Főbb díjak: Magyar Örökség Díj (2023); Forbáth Imre-díj (2016); Nemzet Művésze (2014); Madách Imre-díj (1980, 1984, 2013); Érdemes Művész (1988); Fábry Zoltán-díj (1991); József Attila-díj (1993); Kemény Zsigmond-díj (1995); Déry Tibor-díj (1996); Az Év Könyve Díj (1996, 2006); Füst Milán-díj (2002); Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje (1996); Ady Endre-díj (1997); Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje (2002); Kossuth-díj (2004); Ľudovít Štúr Érdemrend III. fokozata (2004); Magyar Művészetért Díj (2005). – Fm. Mogorva csillag (v., 1963); Kettős űrben (v., 1967); Az irodalom valósága (tan., 1970); Érintések (v., 1972); Szavak barlangjában (tan., 1980); Adalékok a nyolcadik színhez (v., 1982); Régi költők – mai tanulságok (tan., 1984); Történetek Mittel úrról, a gombáról és a magánvalóról (v., 1989); Escorial Közép-Európában (esszék, 1992); Pozsonyi páholy (tan., 1994); Leviticus (v., 1997); A nem létező tárgy tanulmányozása (tan., 1999); Finnegan halála (v., 2001); Milétoszi kumisz (tan., 2004); Tanulmányok költőportrékhoz (v., 2004); Faustus Prágában (dráma, 2005); Léggyökerek (versek, Budapest, 2006); Félnóta (v., 2012); Lélekvándor (v., Budapest, 2019); A lélek hossza (tan., Budapest, 2020); Suttogások sötétben (v., Budapest, 2021). – Ir. Pécsi Györgyi: T. Á. (mon., 1995).
Turner Zsigmond; Tatár Zsigmond

(* 1925. jún. 10. Pozsony, † 2010. okt. 27.) Színész. Gyermek- és fiatalkorában részben Budapesten élt, itt végezte iskoláit, majd az Országos Színészegyesület színésziskolájában tanult. 1943–1946-ban a Vígszínház színésze volt. 1947-ben visszatért szülővárosába, ahol a Szlovák Nemzeti Színház színésze lett. 1950-től az Állami Faluszínház...megnyit →

(* 1925. jún. 10. Pozsony, † 2010. okt. 27.) Színész. Gyermek- és fiatalkorában részben Budapesten élt, itt végezte iskoláit, majd az Országos Színészegyesület színésziskolájában tanult. 1943–1946-ban a Vígszínház színésze volt. 1947-ben visszatért szülővárosába, ahol a Szlovák Nemzeti Színház színésze lett. 1950-től az Állami Faluszínház...megnyit →
Részletek

Turner Zsigmond (SZM)
(* 1925. jún. 10. Pozsony, † 2010. okt. 27.) Színész. Gyermek- és fiatalkorában részben Budapesten élt, itt végezte iskoláit, majd az Országos Színészegyesület színésziskolájában tanult. 1943–1946-ban a Vígszínház színésze volt. 1947-ben visszatért szülővárosába, ahol a Szlovák Nemzeti Színház színésze lett. 1950-től az Állami Faluszínház magyar tagozatának, 1952-től 1987-ben történt nyugdíjazásáig a komáromi Magyar Területi Színház tagja. Több magyar és szlovák filmben szerepelt, s állandó szereplője volt a pozsonyi rádió magyar adása hangjátékainak és egyéb műsorainak. 2008-ban megkapta a Szlovák Irodalmi Alap Életműdíját, s ugyanezen évtől a Komáromi Jókai Színház Örökös Tagja. – Főbb színházi szerepei: Szlovák Nemzeti színház: Rettegett Iván (Mikhail Afanaszievich Bulgakov: Rettegett Iván). Állami Faluszínház magyar tagozata: Kocskarev (Nyikolaj Vasziljevics Gogol: Leánynéző). Matesz: Figaro (Pierre-Augustin Caron de Beaumarchais: A sevillai borbély, Figaro házassága); Petruchio (William Shakespeare: A makrancos hölgy); Marco (Arthur Miller: Pillantás a hídról); Capulet (William Shakespeare: Rómeó és Júlia); Karenin (Lev Tolsztoj: Anna Karenina); Topaze (Marcel Pagnol: Topaze); Pereviczky (Mikszáth Kálmán–Jana Melichárková: Különös házasság); Krisztyán Tódor (Jókai Mór–Fellegi István: Az aranyember); Pantalone (Carlo Goldoni: A hazug); Gara László (Vörösmarty Mihály: Czillei és a Hunyadiak); Luther Márton (Sütő András: Egy lócsiszár virágvasárnapja); Bercsényi Miklós (Jókai Mór: Szeretve mind a vérpadig); Cseresnyés (Molnár Ferenc–Kellér Dezső–Zerkovitz Béla: A doktor úr) – Filmszerepei: Ékszerész (Valamit visz a víz. Szlovák – magyar koprodukció); Altábornagy (Októberi vasárnap. Magyar film); Tanár (Robbanás. Szlovák film) – Díjak, elismerések: A kultúra érdemes dolgozója, 1985; Szlovák Irodalmi Alap Életműdíja, 2008 – Ir. Székely György: Magyar Színházművészeti Lexikon (1994); Tóth László (Filep Tamás Gusztávval közösen): A (cseh)szlovákiai magyar színjátszás nyolcvan éve 1918–1989 (1999); Tóth László: Déryné nyomában. A komáromi magyar színjátszás története II. (1998); Kulisszák, ünnepi kiadás (2002); Tarics Péter: A tűzkeresztségtől a kereszttűzig 1952–1997 (1997).
Udvardy Anna; Unatínska

(* 1927. júl. 25. Pireus [Görögország], † 1987. ápr. 20. Pozsony) Színésznő. Hétéves korában került szüleivel Budapestre; itt járta ki iskoláit, majd az Országos Színészképző Iskolában tanult színészetet 1943–1946 között. Családjával ekkor Csehországba költözött, ezért a prágai konzervatóriumban folytatta tanulmányait. 1952-től nyugdíjazásáig a komáromi...megnyit →

(* 1927. júl. 25. Pireus [Görögország], † 1987. ápr. 20. Pozsony) Színésznő. Hétéves korában került szüleivel Budapestre; itt járta ki iskoláit, majd az Országos Színészképző Iskolában tanult színészetet 1943–1946 között. Családjával ekkor Csehországba költözött, ezért a prágai konzervatóriumban folytatta tanulmányait. 1952-től nyugdíjazásáig a komáromi...megnyit →
Részletek

Udvardy Anna (JSZ)
(* 1927. júl. 25. Pireus [Görögország], † 1987. ápr. 20. Pozsony) Színésznő. Hétéves korában került szüleivel Budapestre; itt járta ki iskoláit, majd az Országos Színészképző Iskolában tanult színészetet 1943–1946 között. Családjával ekkor Csehországba költözött, ezért a prágai konzervatóriumban folytatta tanulmányait. 1952-től nyugdíjazásáig a komáromi Magyar Területi Színház tagja volt. – Főbb színházi szerepei: Eliza (Jean-Baptiste Molière: A fösvény); Elza (Csiky Gergely: Ingyenélők); Tímea (Jókai Mór–Fellegi István: Az aranyember); Beatrice (Heltai Jenő: A néma levente); Anya (Karel Čapek: Az anya); Márta (Illyés Gyula: Dupla vagy semmi); Bianka (William Shakespeare: A makrancos hölgy); Lujza (Friedrich Schiller: Ármány és szerelem); Kamilla (Szigligeti Ede: Liliomfi); Fráter Erzsébet (Felkai Ferenc: Madách); Plankerhorst báróné (Jókai Mór–Kopányi György: A kőszívű ember fiai); Málcsi (Móricz Zsigmond: Nem élhetek muzsikaszó nélkül). – Ir. Székely György: Magyar Színházművészeti Lexikon (1994); Tóth László (Filep Tamás Gusztávval közösen): A (cseh)szlovákiai magyar színjátszás nyolcvan éve 1918–1989 (1999); Tóth László: Déryné nyomában. A komáromi magyar színjátszás története II. (1998); Kulisszák, ünnepi kiadás (2002); Tarics Péter: A tűzkeresztségtől a kereszttűzig 1952–1997 (1997).
Ungváry Ferenc; Ungar

(* 1892. máj. 31. Nyitra, † 1984. jan. 14. Pozsony) Színész, rendező, hangjáték-szerző, rádióbemondó, műfordító. Szülővárosában érettségizett (1911), majd Budapesten szerzett színészi oklevelet. Előbb Nyitrán, 1919-ben Pozsonyban Polgár Károly társulatánál, később magyarországi színtársulatoknál színész (Egerben, Miskolcon, Budapesten), azután 1925-től Faragó Ödönhöz szegődik el Kassára....megnyit →

(* 1892. máj. 31. Nyitra, † 1984. jan. 14. Pozsony) Színész, rendező, hangjáték-szerző, rádióbemondó, műfordító. Szülővárosában érettségizett (1911), majd Budapesten szerzett színészi oklevelet. Előbb Nyitrán, 1919-ben Pozsonyban Polgár Károly társulatánál, később magyarországi színtársulatoknál színész (Egerben, Miskolcon, Budapesten), azután 1925-től Faragó Ödönhöz szegődik el Kassára....megnyit →
Részletek

Ungváry Ferenc (FI)
(* 1892. máj. 31. Nyitra, † 1984. jan. 14. Pozsony) Színész, rendező, hangjáték-szerző, rádióbemondó, műfordító. Szülővárosában érettségizett (1911), majd Budapesten szerzett színészi oklevelet. Előbb Nyitrán, 1919-ben Pozsonyban Polgár Károly társulatánál, később magyarországi színtársulatoknál színész (Egerben, Miskolcon, Budapesten), azután 1925-től Faragó Ödönhöz szegődik el Kassára. 1930–1934 között újságíró, 1934–1942 között pedig a pozsonyi rádió magyar adásának rendezője, bemondója, később vezetője, majd a rádió programstatisztikai osztályának vezetője. 1944–1945-ben megjárta Auschwitzot, majd visszakerült korábbi beosztásába. Rádiójátékokat is írt (Apuka, 1934; A rádióbemondó álma, 1935; Matt második lépésre, 1936; Eltűnt egy ember, 1936; Liszt, 1936; Holnap minden jóra fordul, 1942; A gyilkos a függöny mögött jár, 1971); a rádiókrimi szlovákiai meghonosítója. Cseh és szlovák színműveket, hangjátékokat fordított magyarra. – Fm. A pozsonyi magyar színjátszás története I–III. (kéziratban). – Ir. A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918–2004. (2004).
Urbán Zsolt
(* 1959. szept. 17. Zalaba) Szerkesztő. A magyar tanítási nyelvű gimnáziumban végzett Zselizen (1978), majd a Szlovák Műszaki Egyetemen gépészmérnöki szakán szerzett diplomát (1983). A Szlovák Pedagógiai Kiadó Magyar szerkesztőségében 1985-től szerkesztőként, majd 2000-től főszerkesztőként dolgozik. Főszerkesztője volt annak a 2014-ben megjelent lexikonnak, amely...megnyit →
(* 1959. szept. 17. Zalaba) Szerkesztő. A magyar tanítási nyelvű gimnáziumban végzett Zselizen (1978), majd a Szlovák Műszaki Egyetemen gépészmérnöki szakán szerzett diplomát (1983). A Szlovák Pedagógiai Kiadó Magyar szerkesztőségében 1985-től szerkesztőként, majd 2000-től főszerkesztőként dolgozik. Főszerkesztője volt annak a 2014-ben megjelent lexikonnak, amely...megnyit →
Részletek
(* 1959. szept. 17. Zalaba) Szerkesztő. A magyar tanítási nyelvű gimnáziumban végzett Zselizen (1978), majd a Szlovák Műszaki Egyetemen gépészmérnöki szakán szerzett diplomát (1983). A Szlovák Pedagógiai Kiadó Magyar szerkesztőségében 1985-től szerkesztőként, majd 2000-től főszerkesztőként dolgozik. Főszerkesztője volt annak a 2014-ben megjelent lexikonnak, amely ennek az internetes verziónak az alapjául szolgált. 1980–1988 között a Szőttesben táncolt. – Fm. A (Cseh)Szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig (főszerk., 2014).
Varga Emőke

(* 1965. júl. 29. Dunaszerdahely) Képzőművész, főiskolai oktató. 1980–1984 között a pozsonyi Iparművészeti Középiskolán tanult. 1984–1991 között elvégezte a pozsonyi Képzőművészeti Főiskolát. Pályája kezdetén papírmunkáival tűnt fel, újabban – sajátos ötletekkel és humorérzékkel vegyítve – installációkkal is foglalkozik, s a fényképészet eszköztárához is szívesen...megnyit →

(* 1965. júl. 29. Dunaszerdahely) Képzőművész, főiskolai oktató. 1980–1984 között a pozsonyi Iparművészeti Középiskolán tanult. 1984–1991 között elvégezte a pozsonyi Képzőművészeti Főiskolát. Pályája kezdetén papírmunkáival tűnt fel, újabban – sajátos ötletekkel és humorérzékkel vegyítve – installációkkal is foglalkozik, s a fényképészet eszköztárához is szívesen...megnyit →
Részletek

Varga Emőke (SZM)
(* 1965. júl. 29. Dunaszerdahely) Képzőművész, főiskolai oktató. 1980–1984 között a pozsonyi Iparművészeti Középiskolán tanult. 1984–1991 között elvégezte a pozsonyi Képzőművészeti Főiskolát. Pályája kezdetén papírmunkáival tűnt fel, újabban – sajátos ötletekkel és humorérzékkel vegyítve – installációkkal is foglalkozik, s a fényképészet eszköztárához is szívesen nyúl. 1992-ben Martin Benka-díjat kapott. 1999-ben Az Év Fiatal Képzőművésze lett, mellyel egy amerikai ösztöndíjat és kiállítási lehetőséget nyert. A pozsonyi Képzőművészeti Főiskola oktatója.
Varga Erzsébet
(* 1951. jan. 12. Kisújfalu, † 1999. ápr. 8. Pozsony) Költő, műfordító, szerkesztő. Párkányban érettségizett (1969), a pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án magyar–latin szakos tanári oklevelet szerzett (1974). 1974–1981-ben a Hét, 1981-től az Irodalmi Szemle szerkesztője, 1983-tól főszerkesztője. 1990-től a Madách Könyv- és Lapkiadó, majd...megnyit →
(* 1951. jan. 12. Kisújfalu, † 1999. ápr. 8. Pozsony) Költő, műfordító, szerkesztő. Párkányban érettségizett (1969), a pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án magyar–latin szakos tanári oklevelet szerzett (1974). 1974–1981-ben a Hét, 1981-től az Irodalmi Szemle szerkesztője, 1983-tól főszerkesztője. 1990-től a Madách Könyv- és Lapkiadó, majd...megnyit →
Részletek
(* 1951. jan. 12. Kisújfalu, † 1999. ápr. 8. Pozsony) Költő, műfordító, szerkesztő. Párkányban érettségizett (1969), a pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án magyar–latin szakos tanári oklevelet szerzett (1974). 1974–1981-ben a Hét, 1981-től az Irodalmi Szemle szerkesztője, 1983-tól főszerkesztője. 1990-től a Madách Könyv- és Lapkiadó, majd a Madách-Posonium Könyv- és Lapkiadó szerkesztője, később vezető szerkesztője. Kritikákat, irodalomtörténeti tanulmányokat is írt; műfordítással is foglalkozott. – Fm. Zöld vizek, piros kavicsok (v., 1976); Jégmadárkák télben (v., 1988); A fecskebekecs (gyermekv., 1992); Pozsony (útikönyv, 1995); Szlovákiai turistalexikon (1999).
Varga Sándor

(* 1942. nov. 6. Hetény) Levéltáros, történész. Komáromban érettségizett (1959), majd a nyitrai Pedagógiai Főiskolán tanult, végül a pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án szerzett történelem–levéltáros szakos oklevelet (1966), 1975-től bölcsészdoktor. 1968–1970-ben a Csemadok KB titkára, majd szakelőadója. 1971–1989 között a pozsonyi Állami Központi Levéltár munkatársa,...megnyit →

(* 1942. nov. 6. Hetény) Levéltáros, történész. Komáromban érettségizett (1959), majd a nyitrai Pedagógiai Főiskolán tanult, végül a pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án szerzett történelem–levéltáros szakos oklevelet (1966), 1975-től bölcsészdoktor. 1968–1970-ben a Csemadok KB titkára, majd szakelőadója. 1971–1989 között a pozsonyi Állami Központi Levéltár munkatársa,...megnyit →
Részletek

Varga Sándor (FI)
(* 1942. nov. 6. Hetény) Levéltáros, történész. Komáromban érettségizett (1959), majd a nyitrai Pedagógiai Főiskolán tanult, végül a pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án szerzett történelem–levéltáros szakos oklevelet (1966), 1975-től bölcsészdoktor. 1968–1970-ben a Csemadok KB titkára, majd szakelőadója. 1971–1989 között a pozsonyi Állami Központi Levéltár munkatársa, 1989. dec.-től 1990 jún.-ig a szlovák kormány miniszterelnök-helyettese. 1990. júl. 1-jétől 1993-ig ismét az Állami Központi Levéltár dolgozója, 1994-től a Csemadok Országos Tanácsának levéltárosa, 1995–2005 között az Illyés Közalapítvány Kuratóriumának szlovákiai titkára. Diákként tevékenyen bekapcsolódott a szlovákiai magyar ifjúsági szerveződésekbe, 1968-ban egyik alapítója a MISZ-nek. 1978–1989-ben tagja volt a Csehszlovákiai Magyar Kisebbség Jogvédő Bizottságának. 1991-ben létrehozta a rövid életű Nemzetiségi Dokumentációs Centrumot. Az 1970-es évektől technikatörténeti dolgozatot is publikált.
Vavrikné Szarka Erzsébet; Vavrik Gyuláné
(* 1924. máj. 10. Pozsony) Autodidakta festő.. Tanulmányait szülővárosában kezdte, 1943-ban Szencen érettségizett, 1949-ben Pozsonyban fogász szakvizsgát tett. Az 1952-ben alakult komáromi Harmos-körben tanult rajzolni, később is több képzőművészeti tanfolyamon, ill. alkotótáborban vett részt. 1967-től csoportos kiállítások rendszeres résztvevője. 1975-től önálló kiállításokat is rendez,...megnyit →
(* 1924. máj. 10. Pozsony) Autodidakta festő.. Tanulmányait szülővárosában kezdte, 1943-ban Szencen érettségizett, 1949-ben Pozsonyban fogász szakvizsgát tett. Az 1952-ben alakult komáromi Harmos-körben tanult rajzolni, később is több képzőművészeti tanfolyamon, ill. alkotótáborban vett részt. 1967-től csoportos kiállítások rendszeres résztvevője. 1975-től önálló kiállításokat is rendez,...megnyit →
Részletek
(* 1924. máj. 10. Pozsony) Autodidakta festő.. Tanulmányait szülővárosában kezdte, 1943-ban Szencen érettségizett, 1949-ben Pozsonyban fogász szakvizsgát tett. Az 1952-ben alakult komáromi Harmos-körben tanult rajzolni, később is több képzőművészeti tanfolyamon, ill. alkotótáborban vett részt. 1967-től csoportos kiállítások rendszeres résztvevője. 1975-től önálló kiállításokat is rendez, kiállított Angliában, Svédországban, Németországban; 2004-ben Komáromban életmű-kiállítását rendezték meg. Főleg tájképeket fest. Komáromban él.
Veres István
(*1984. júl. 13. Érsekújvár) Író, szerkesztő. A párkányi gimnáziumban érettségizett (2002), a pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án magyar–történelem szakon végzett (2008). Közéleti kérdésekkel foglalkozó kommentárjai és tárcái az Új Szóban jelennek meg. A Vasárnap családi magazin szerkesztője. Pozsonyban él. Széchenyi c. gyermekkönyve 2016-ban (Jitka Rožňová...megnyit →
(*1984. júl. 13. Érsekújvár) Író, szerkesztő. A párkányi gimnáziumban érettségizett (2002), a pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án magyar–történelem szakon végzett (2008). Közéleti kérdésekkel foglalkozó kommentárjai és tárcái az Új Szóban jelennek meg. A Vasárnap családi magazin szerkesztője. Pozsonyban él. Széchenyi c. gyermekkönyve 2016-ban (Jitka Rožňová...megnyit →
Részletek
(*1984. júl. 13. Érsekújvár) Író, szerkesztő. A párkányi gimnáziumban érettségizett (2002), a pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án magyar–történelem szakon végzett (2008). Közéleti kérdésekkel foglalkozó kommentárjai és tárcái az Új Szóban jelennek meg. A Vasárnap családi magazin szerkesztője. Pozsonyban él. Széchenyi c. gyermekkönyve 2016-ban (Jitka Rožňová ford.), Petőfi c. gyermekkönyve pedig 2022-ben (Beck Tímea ford.) szlovákul is megjelent. Főbb díjak: Talamon Alfonz-díj (2017); Arany Opus Díj (2008). – Fm. Galvánelemek és akkumulátorok (elb., 2011); Dandaranda. Szerelem, biztonság, kutyák (r., 2013); Széchenyi (gyermekm., 2016); Petőfi (gyermekm., 2020).
Viczay Pál

(* 1930. ápr. 23. Pozsony, † 1989. okt. 24. Pozsony) Zenei szakelőadó, szakíró, énekes. Pozsonyban elvégezte a magyar tannyelvű (Csáky) iskolát (1941) és a magyar tannyelvű gimnáziumot (1944). Zenét tanult a szaleziánusoknál (1945−1948), a Pozsonyi Konzervatórium ének szakán államvizsgázott (1955). A pozsonyi Katonai Művészegyüttes...megnyit →

(* 1930. ápr. 23. Pozsony, † 1989. okt. 24. Pozsony) Zenei szakelőadó, szakíró, énekes. Pozsonyban elvégezte a magyar tannyelvű (Csáky) iskolát (1941) és a magyar tannyelvű gimnáziumot (1944). Zenét tanult a szaleziánusoknál (1945−1948), a Pozsonyi Konzervatórium ének szakán államvizsgázott (1955). A pozsonyi Katonai Művészegyüttes...megnyit →
Részletek

Viczay Pál (csa)
(* 1930. ápr. 23. Pozsony, † 1989. okt. 24. Pozsony) Zenei szakelőadó, szakíró, énekes. Pozsonyban elvégezte a magyar tannyelvű (Csáky) iskolát (1941) és a magyar tannyelvű gimnáziumot (1944). Zenét tanult a szaleziánusoknál (1945−1948), a Pozsonyi Konzervatórium ének szakán államvizsgázott (1955). A pozsonyi Katonai Művészegyüttes (1951−1953), majd a Népes énekese (1953−1955). A Népművelődési Intézet szakelőadója (1956−1962). 1957-ben elindította a hazai magyar zeneszerzők műveinek kiadását. A Csemadok által megrendezett első zselízi Országos Népművészeti Fesztivál főszervezője volt. Az Ifjú Szivek hangképzője (1956−61), majd igazgatója (1962−1970). Operaénekes a Trieri Városi Színházban (Németország) (1967−1968) és a Pforzheimi Városi Színházban (1981−1988). Közben a Csemadok KB zenei szakelőadója (1970−1981; 1988−1989) és a szlovákiai magyar énekkari mozgalom egyik irányítója. 1971–1979 között a Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi Énekkarának szervező titkára. Módszertani segédanyagok, kórusművek szerzője.– Fm. A karének jelentősége 1., 2. köt. (1969); Hangképzés és egészségtan (1971); Adalékok a csehszlovákiai magyar énekkarok történetéhez (1973); A Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi Énekkara 1964−1974 (Pálinkás Zsuzsával és Teleky Miklóssal, 1975). – Ir. Csikmák Imre: Ifjú Szivek 1955−1975 (1975); Dobi Géza: A szlovákiai zenei élet magyar és magyar származású képviselői (2004).
Vojtek Miklós; Mikuláš Vojtek

(* 1947. nov. 26. Pozsony) Táncos, táncpedagógus, balettdramaturg, tánctörténész. 1968-ban a pozsonyi Konzervatóriumban táncszakot végzett. Később Leningrádban tanult koreográfiát; Pozsonyban táncpedagógusi képesítést is szerzett 1975-ben. 1968-tól a Szlovák Nemzeti Színház balett-táncosa, közben a berlini Komische Oper táncosa is volt. 1978-tól klasszikus balettet tanít a...megnyit →

(* 1947. nov. 26. Pozsony) Táncos, táncpedagógus, balettdramaturg, tánctörténész. 1968-ban a pozsonyi Konzervatóriumban táncszakot végzett. Később Leningrádban tanult koreográfiát; Pozsonyban táncpedagógusi képesítést is szerzett 1975-ben. 1968-tól a Szlovák Nemzeti Színház balett-táncosa, közben a berlini Komische Oper táncosa is volt. 1978-tól klasszikus balettet tanít a...megnyit →
Részletek

Vojtek Miklós (ST)
(* 1947. nov. 26. Pozsony) Táncos, táncpedagógus, balettdramaturg, tánctörténész. 1968-ban a pozsonyi Konzervatóriumban táncszakot végzett. Később Leningrádban tanult koreográfiát; Pozsonyban táncpedagógusi képesítést is szerzett 1975-ben. 1968-tól a Szlovák Nemzeti Színház balett-táncosa, közben a berlini Komische Oper táncosa is volt. 1978-tól klasszikus balettet tanít a pozsonyi Balettintézetben. Ismertek tánctörténeti írásai is. – Fm. A magyar–szlovák színpaditánc-művészeti kapcsolatok 1918–1998. Terpsichora Istropolitana (szlovák nyelven) 2009. In: A (cseh)szlovákiai magyar művelődés története 1918-1998 III. (1999). – Ir. Szabó G. László: Coppelins mester befejezte. Vojtek Miklós pályafutásáról, Új Szó 1991.