Sima Ferenc

(* 1917. márc. 28. Alsócsitár, † 2005. ápr. 24. Pozsony) Nyelvész, egyetemi oktató. Pozsonyban érettségizett (1935), majd a Comenius Egyetemen szlovák–magyar szakos tanári oklevelet szerzett (1944). Ezt követően néhány kiadói év után (Pravda), 1953–1983 között az egyetem Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékének adjunktusa, majd...megnyit →

(* 1917. márc. 28. Alsócsitár, † 2005. ápr. 24. Pozsony) Nyelvész, egyetemi oktató. Pozsonyban érettségizett (1935), majd a Comenius Egyetemen szlovák–magyar szakos tanári oklevelet szerzett (1944). Ezt követően néhány kiadói év után (Pravda), 1953–1983 között az egyetem Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékének adjunktusa, majd...megnyit →
Részletek

Sima Ferenc (csa)
(* 1917. márc. 28. Alsócsitár, † 2005. ápr. 24. Pozsony) Nyelvész, egyetemi oktató. Pozsonyban érettségizett (1935), majd a Comenius Egyetemen szlovák–magyar szakos tanári oklevelet szerzett (1944). Ezt követően néhány kiadói év után (Pravda), 1953–1983 között az egyetem Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékének adjunktusa, majd docense. 1976–1979-ben Finnországban vendégtanár. Szakterülete a fonetika, a fonológia, valamint a magyar és a finnugor nyelvtörténet. Chrenka Edittel és Kazimír Máriával összeállított egy szlovák–magyar és magyar–szlovák zsebszótárt. Ág Tiborral közösen felvidéki magyar népballadakötetet adott ki (Vétessék ki szóló szívem, 1979). – Fm. Magyar nyelvtörténet I (1971); Magyar–szlovák szlovák–magyar iskolai szótár (1992, 2006).
Simai Sándor; Steiner
(* 1897. Budapest [Mo.], † ?) Újságíró, színműíró. Az 1918/19-es mo.-i forradalmak emigránsaként jött Csehszlovákiába, s itt rövid ideig vállalati könyvelőként, majd színészként és újságíróként dolgozott. 1938 nyarán 15 tagú alkalmi színtársulat részére kért játszási engedélyt, sikertelenül. A müncheni döntés után elhagyta az országot. Apák sorsa, fiúk...megnyit →
(* 1897. Budapest [Mo.], † ?) Újságíró, színműíró. Az 1918/19-es mo.-i forradalmak emigránsaként jött Csehszlovákiába, s itt rövid ideig vállalati könyvelőként, majd színészként és újságíróként dolgozott. 1938 nyarán 15 tagú alkalmi színtársulat részére kért játszási engedélyt, sikertelenül. A müncheni döntés után elhagyta az országot. Apák sorsa, fiúk...megnyit →
Részletek
(* 1897. Budapest [Mo.], † ?) Újságíró, színműíró. Az 1918/19-es mo.-i forradalmak emigránsaként jött Csehszlovákiába, s itt rövid ideig vállalati könyvelőként, majd színészként és újságíróként dolgozott. 1938 nyarán 15 tagú alkalmi színtársulat részére kért játszási engedélyt, sikertelenül. A müncheni döntés után elhagyta az országot. Apák sorsa, fiúk sorsa c. háromfelvonásos drámáját 1918 előtt a Bethlen téri színház mutatta be Budapesten, 1935 nov.-ben pedig Földes Dezső színtársulata Pozsonyban és vidéken. – Ir. Kováts Miklós: Magyar színjátszás és drámairodalom Csehszlovákiában 1918–1938 (1974).
Simkó Margit
(* 1901. jan. 13. Budapest, † 1988. dec. 17. Pozsony) Költő, novellista. Budapesten a Málnai Intézetben tanítói képesítést szerzett (1918), később uo. tanított. 1921 -ben Szlovákiába jött férjhez. – Az 50-es évek közepétől publikált az Új Szóban, a Hétben, a (Dolgozó) Nőben és az Irodalmi Szemlében. Halk...megnyit →
(* 1901. jan. 13. Budapest, † 1988. dec. 17. Pozsony) Költő, novellista. Budapesten a Málnai Intézetben tanítói képesítést szerzett (1918), később uo. tanított. 1921 -ben Szlovákiába jött férjhez. – Az 50-es évek közepétől publikált az Új Szóban, a Hétben, a (Dolgozó) Nőben és az Irodalmi Szemlében. Halk...megnyit →
Részletek
(* 1901. jan. 13. Budapest, † 1988. dec. 17. Pozsony) Költő, novellista. Budapesten a Málnai Intézetben tanítói képesítést szerzett (1918), később uo. tanított. 1921 -ben Szlovákiába jött férjhez. – Az 50-es évek közepétől publikált az Új Szóban, a Hétben, a (Dolgozó) Nőben és az Irodalmi Szemlében. Halk szavú, míves költő volt, akit elsősorban a harmónia, a szeretet, a szerelem és a városi hangulat foglalkoztatott. Az irodalmi élet perifériájára szorítva is megőrizte emberi, költői hitelét, polgári értékrendjét. – Fm. Szeretlek, élet (v., 1965).
Simkó Tibor

(* 1931. febr. 8. Pozsony, † 1998. ápr. 10. Pozsony) Költő, író, műfordító. Gimnáziumi tanulmányai az 1940-es évek végén megszakadtak, s csak 1951-ben érettségizhetett Komáromban. Különböző munkahelyeken dolgozott, végül a Hét munkatársa, majd haláláig szabadfoglalkozású író volt. Szerepelt a Fiatal szlovákiai magyar költők (1958)...megnyit →

(* 1931. febr. 8. Pozsony, † 1998. ápr. 10. Pozsony) Költő, író, műfordító. Gimnáziumi tanulmányai az 1940-es évek végén megszakadtak, s csak 1951-ben érettségizhetett Komáromban. Különböző munkahelyeken dolgozott, végül a Hét munkatársa, majd haláláig szabadfoglalkozású író volt. Szerepelt a Fiatal szlovákiai magyar költők (1958)...megnyit →
Részletek

Simkó Tibor (FI)
(* 1931. febr. 8. Pozsony, † 1998. ápr. 10. Pozsony) Költő, író, műfordító. Gimnáziumi tanulmányai az 1940-es évek végén megszakadtak, s csak 1951-ben érettségizhetett Komáromban. Különböző munkahelyeken dolgozott, végül a Hét munkatársa, majd haláláig szabadfoglalkozású író volt. Szerepelt a Fiatal szlovákiai magyar költők (1958) antológiában. Gyermekversei a 20. sz. második fele magyar gyermekversköltészetének élvonalbeli alkotói között jelölik ki a helyét. Elbeszéléseket is írt. A Szlovákiai Magyar Írók Társasága 2013-ban róla nevezte el a legjobb felvidéki gyermekirodalmi mű szerzőjének odaítélendő díjat. –Fm. Pólusok (v., 1967); Karcsi kacsa kalandjai (verses mese, 1973); Tikirikitakarak (gyermekv., 1977, 1983, 1991, 2004); Akkor tavasszal (elb., 2000).
Siposs Jenő 2.

(* 1949. okt. 8. Pozsony) Kórusvezető, zenepedagógus. A pedagógiai főiskolát Nyitrán végezte. Négy évig a Ponitran Népi Együttes zenekarában nagybőgőn játszott és a főiskola énekkarában énekelt. Pedagógus pályáját a komáromi alapiskolában kezdte 1973-ban, majd az Eötvös utcai iskolában folytatta. Az iskola énekkarát 1984-ben vette...megnyit →

(* 1949. okt. 8. Pozsony) Kórusvezető, zenepedagógus. A pedagógiai főiskolát Nyitrán végezte. Négy évig a Ponitran Népi Együttes zenekarában nagybőgőn játszott és a főiskola énekkarában énekelt. Pedagógus pályáját a komáromi alapiskolában kezdte 1973-ban, majd az Eötvös utcai iskolában folytatta. Az iskola énekkarát 1984-ben vette...megnyit →
Részletek

Siposs Jenő, kórusvezető (GJ)
(* 1949. okt. 8. Pozsony) Kórusvezető, zenepedagógus. A pedagógiai főiskolát Nyitrán végezte. Négy évig a Ponitran Népi Együttes zenekarában nagybőgőn játszott és a főiskola énekkarában énekelt. Pedagógus pályáját a komáromi alapiskolában kezdte 1973-ban, majd az Eötvös utcai iskolában folytatta. Az iskola énekkarát 1984-ben vette át, azóta vezeti. Volt olyan időszak, amikor a kórus több mint 100 tagot számlált. Rendszeres résztvevői a különböző kulturális rendezvényeknek és versenyeknek. 2009-től tagja a Stirber Lajos által vezetett komáromi Gaudium Énekkar zenekarának (gitár, ritmushangszerek). – Ir. Szőke József és Viczián János szerk.: Ki kicsoda Kassától Prágáig? (1993); Balázs F. Attila szerk.: Szlovákiai magyar ki kicsoda (2001); Dobi Géza: A szlovákiai zenei élet magyar és magyar származású képviselői (2004).
Solymos László
(* 1968. nov. 16. Pozsony). Politikus, környezetvédelmi miniszter. 1974–1987 között végezte az általános iskolát és a gimnáziumot Pozsonyban. 1987–1992 között a pozsonyi Műszaki Egyetem hallgatója volt, ahol mérnöki oklevelet szerzett, ezt követően magánvállalkozó volt. Az 1990-es évek második felétől aktívan politizál: a Magyar Koalíció Pártja...megnyit →
(* 1968. nov. 16. Pozsony). Politikus, környezetvédelmi miniszter. 1974–1987 között végezte az általános iskolát és a gimnáziumot Pozsonyban. 1987–1992 között a pozsonyi Műszaki Egyetem hallgatója volt, ahol mérnöki oklevelet szerzett, ezt követően magánvállalkozó volt. Az 1990-es évek második felétől aktívan politizál: a Magyar Koalíció Pártja...megnyit →
Részletek
(* 1968. nov. 16. Pozsony). Politikus, környezetvédelmi miniszter. 1974–1987 között végezte az általános iskolát és a gimnáziumot Pozsonyban. 1987–1992 között a pozsonyi Műszaki Egyetem hallgatója volt, ahol mérnöki oklevelet szerzett, ezt követően magánvállalkozó volt. Az 1990-es évek második felétől aktívan politizál: a Magyar Koalíció Pártja (MKP) pozsonyi helyi szervezetének az elnöke, országos elnökségének a tagja volt. 2009-ben egyik alapítója lett a MOST-HÍD-nak, 2010-től a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának képviselője. 2016-ban környezetvédelmi miniszter lett Robert Fico kormányában.
Sólyom Lajos; Schlesinger
(* ?, † ?) Költő. 1918 és 1938 között Pozsonyban élt, kiskereskedő volt. A második vh. éveiben nyoma veszett. Az irodalomkritikusok műkedvelő s epigon költőnek tartották. Versein főleg Kassák és Ady költészetének hatása érezhető. – Fm. Zúg az erdő (v., 1928); A mi Janus-arcunk (v., 1930); Ember...megnyit →
(* ?, † ?) Költő. 1918 és 1938 között Pozsonyban élt, kiskereskedő volt. A második vh. éveiben nyoma veszett. Az irodalomkritikusok műkedvelő s epigon költőnek tartották. Versein főleg Kassák és Ady költészetének hatása érezhető. – Fm. Zúg az erdő (v., 1928); A mi Janus-arcunk (v., 1930); Ember...megnyit →
Részletek
(* ?, † ?) Költő. 1918 és 1938 között Pozsonyban élt, kiskereskedő volt. A második vh. éveiben nyoma veszett. Az irodalomkritikusok műkedvelő s epigon költőnek tartották. Versein főleg Kassák és Ady költészetének hatása érezhető. – Fm. Zúg az erdő (v., 1928); A mi Janus-arcunk (v., 1930); Ember a ködben (v., 1933).
Soós István
Részletek
(* 1897. dec. 13. Baja [Mo.], † 1972. jan. 6. Pozsony) Műfordító, szerkesztő, 1953–1962 között a Politikai Könyvkiadó, a Szlovákiai Szépirodalmi Könyvkiadó, majd a Tatran Magyar Üzemének szerkesztője. Számos cseh és szlovák író művét fordította magyarra.
Staudt Csengeli Mihály

(* 1907. ápr. 18. Komárom, † 1970. márc. 3. Pozsony) Festő, restaurátor. Pályafutását mint műbútorasztalos kezdte. Autodidakta, Harmos Károlynál és Gwerk Ödönnél tanult. 1926-tól állított ki Komáromban, Pozsonyban, Selmecbányán, Zólyomban. Első pozsonyi kiállítása után 1934-ben a Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaság ösztöndíjával...megnyit →

(* 1907. ápr. 18. Komárom, † 1970. márc. 3. Pozsony) Festő, restaurátor. Pályafutását mint műbútorasztalos kezdte. Autodidakta, Harmos Károlynál és Gwerk Ödönnél tanult. 1926-tól állított ki Komáromban, Pozsonyban, Selmecbányán, Zólyomban. Első pozsonyi kiállítása után 1934-ben a Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaság ösztöndíjával...megnyit →
Részletek

Staudt Csengeli Mihály (SZM)
(* 1907. ápr. 18. Komárom, † 1970. márc. 3. Pozsony) Festő, restaurátor. Pályafutását mint műbútorasztalos kezdte. Autodidakta, Harmos Károlynál és Gwerk Ödönnél tanult. 1926-tól állított ki Komáromban, Pozsonyban, Selmecbányán, Zólyomban. Első pozsonyi kiállítása után 1934-ben a Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaság ösztöndíjával Párizsba, majd Budapestre utazott. 1938 után Szl.-ban marad, Pozsonyban és Menyhén élt. 1945-től Pozsonyban telepedett le. 1948-tól kizárólag képzőművészettel foglalkozott, mint restaurátor és festőművész. 1954-ben restaurátori képesítést nyer Prágában. 1960–1964 között restaurátorként tevékenykedett. – Ir. Szíj Rezső: Staudt Csengeli Mihály művészetéről (mon., 1986).
Stelczer Endre
(* 1923. dec. 17. Pozsony, † 1945. ápr. 6. Pozsony) Költő. 1942-ben érettségizett, utána a Komenský Egyetem német–magyar szakos hallgatója lett, de tanulmányait nem fejezhette be. 1945. ápr. 3-án a város szovjet elfoglalását előkészítő tüzérségi támadás során gránátszilánkoktól halálosan megsebesült. – Tehetséges költőnek mutatkozott. 1942-ben két iskolatársával,...megnyit →
(* 1923. dec. 17. Pozsony, † 1945. ápr. 6. Pozsony) Költő. 1942-ben érettségizett, utána a Komenský Egyetem német–magyar szakos hallgatója lett, de tanulmányait nem fejezhette be. 1945. ápr. 3-án a város szovjet elfoglalását előkészítő tüzérségi támadás során gránátszilánkoktól halálosan megsebesült. – Tehetséges költőnek mutatkozott. 1942-ben két iskolatársával,...megnyit →
Részletek
(* 1923. dec. 17. Pozsony, † 1945. ápr. 6. Pozsony) Költő. 1942-ben érettségizett, utána a Komenský Egyetem német–magyar szakos hallgatója lett, de tanulmányait nem fejezhette be. 1945. ápr. 3-án a város szovjet elfoglalását előkészítő tüzérségi támadás során gránátszilánkoktól halálosan megsebesült. – Tehetséges költőnek mutatkozott. 1942-ben két iskolatársával, Szabó Lászlóval és Hentz Zoltánnal közös verskötete jelent meg, melyet Válogatott költemények címmel tanáruk, Szalatnai Rezső állított össze. – Fm. Üzentek értem (v., 1993).
Stelczer Lajos
(* 1890. jún. 19. Pozsony, † 1967. szept. 10. Budapest [Mo.]) Tanulmányíró, lapszerkesztő. Szülővárosában érettségizett, majd a budapesti egyetemen (Eötvös-kollégistaként) magyar–német szakos tanári képesítést szerzett. 1918 után a magyar ellenzéki pártok sajtójában dolgozott, s főleg a kisebbségi iskolaügy problémáival foglalkozott. Felelős szerkesztője volt a Pozsonyban 1936 és...megnyit →
(* 1890. jún. 19. Pozsony, † 1967. szept. 10. Budapest [Mo.]) Tanulmányíró, lapszerkesztő. Szülővárosában érettségizett, majd a budapesti egyetemen (Eötvös-kollégistaként) magyar–német szakos tanári képesítést szerzett. 1918 után a magyar ellenzéki pártok sajtójában dolgozott, s főleg a kisebbségi iskolaügy problémáival foglalkozott. Felelős szerkesztője volt a Pozsonyban 1936 és...megnyit →
Részletek
(* 1890. jún. 19. Pozsony, † 1967. szept. 10. Budapest [Mo.]) Tanulmányíró, lapszerkesztő. Szülővárosában érettségizett, majd a budapesti egyetemen (Eötvös-kollégistaként) magyar–német szakos tanári képesítést szerzett. 1918 után a magyar ellenzéki pártok sajtójában dolgozott, s főleg a kisebbségi iskolaügy problémáival foglalkozott. Felelős szerkesztője volt a Pozsonyban 1936 és 1938 között megjelent Szülőföldünk c. honismereti lapnak. A szlovák állam idején a Magyar Párt funkcionáriusa volt, s forrásértékű tanulmányt írt a magyar iskolákról (A szlovákiai magyar iskolaügy, 1942). 1945-ben Budapestre menekült, ahol aktívan részt vett a magyarok szlovákiai jogfosztását sérelmező akciókban, ill. a menekült és kitoloncolt magyarok jogi és szociális segítésében. – Ir. Tóth László szerk.: „Hívebb emlékezésül… ” Csehszlovákiai magyar emlékiratok és egyéb dokumentumok a jogfosztottság éveiből 1945–1948 (1995).
Strešňák Gábor
(* 1974. máj. 18., Pozsony) Levéltáros, történész, múzeumigazgató. Gyermekkorát Szencen töltötte, itt végezte általános és között középiskolai tanulmányait (1992). A pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án 1998-ban szerzett levéltáros–történelem szakos oklevelet. 1998–2003 között a pozsonyi Állami Levéltárának, 2003 szeptemberétől 2010. január 15-ig a Nemzeti Emlékezet Hivatala levéltári...megnyit →
(* 1974. máj. 18., Pozsony) Levéltáros, történész, múzeumigazgató. Gyermekkorát Szencen töltötte, itt végezte általános és között középiskolai tanulmányait (1992). A pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án 1998-ban szerzett levéltáros–történelem szakos oklevelet. 1998–2003 között a pozsonyi Állami Levéltárának, 2003 szeptemberétől 2010. január 15-ig a Nemzeti Emlékezet Hivatala levéltári...megnyit →
Részletek
(* 1974. máj. 18., Pozsony) Levéltáros, történész, múzeumigazgató. Gyermekkorát Szencen töltötte, itt végezte általános és között középiskolai tanulmányait (1992). A pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án 1998-ban szerzett levéltáros–történelem szakos oklevelet. 1998–2003 között a pozsonyi Állami Levéltárának, 2003 szeptemberétől 2010. január 15-ig a Nemzeti Emlékezet Hivatala levéltári osztályának munkatársa. 2010 januárjától a szenci Városi Múzeum igazgatója. Levéltárosi és muzeológiai tevékenysége mellett elsősorban címertannal, családtörténeti kutatásokkal, valamint Szenc, Somorja és vidéke helytörténetével foglalkozik. Vezetőségi tagja a Szlovák Levéltárosok Egyesületének és a Mátyusföldi Muzeológiai Társaságnak. Több regionális monográfia, tanulmánykötet társszerzője. Fm.: Szenc. Egy város évszázadai (szerkesztő és szerző, 2013).
Sunyovszky Szilvia
(* 1948. febr. 2. Rozsnyó) Színésznő, diplomata, politikai tanácsadó. A gimnáziumot szülővárosában végezte; a pozsonyi Színművészeti Főiskolán szerzett színészdiplomát 1970-ben, majd a Magyar Területi Színház kassaiThália Színpadának tagja lett. 1971-ben Budapestre települt, a Madách Színházhoz szerződött. 1991–1995 között a Pozsonyi Magyar Kulturális Központ igazgatója,...megnyit →
(* 1948. febr. 2. Rozsnyó) Színésznő, diplomata, politikai tanácsadó. A gimnáziumot szülővárosában végezte; a pozsonyi Színművészeti Főiskolán szerzett színészdiplomát 1970-ben, majd a Magyar Területi Színház kassaiThália Színpadának tagja lett. 1971-ben Budapestre települt, a Madách Színházhoz szerződött. 1991–1995 között a Pozsonyi Magyar Kulturális Központ igazgatója,...megnyit →
Részletek
(* 1948. febr. 2. Rozsnyó) Színésznő, diplomata, politikai tanácsadó. A gimnáziumot szülővárosában végezte; a pozsonyi Színművészeti Főiskolán szerzett színészdiplomát 1970-ben, majd a Magyar Területi Színház kassaiThália Színpadának tagja lett. 1971-ben Budapestre települt, a Madách Színházhoz szerződött. 1991–1995 között a Pozsonyi Magyar Kulturális Központ igazgatója, ezután 1997-ig a Miniszterelnökség Határon Túli Magyarok Hivatalának főtanácsosa volt. 1986-tól Jászai Mari-díjas; 2013-ban megkapta a Magyarország Érdemes Művésze díjat, többszörös televíziós nívódíjas. 1998-tól szülővárosa díszpolgára.
Svoboda Sarolta; Kovarik

(* 1914. aug. 1. Pozsony, † 2001. márc. 15. Pozsony) Gordonkaművész. A magyar elemi iskolát (1920−1924), a magyar reálgimnáziumot (1924−1932), a magyar tanítóképzőt (1932−1933), a gordonka szakot a Zene- és Drámaművészeti Akadémián (1934−1940) Pozsonyban végezte. Tanulmányait a bécsi Zeneakadémián folytatta Paul Grümmernél. Pozsonyban (az...megnyit →

(* 1914. aug. 1. Pozsony, † 2001. márc. 15. Pozsony) Gordonkaművész. A magyar elemi iskolát (1920−1924), a magyar reálgimnáziumot (1924−1932), a magyar tanítóképzőt (1932−1933), a gordonka szakot a Zene- és Drámaművészeti Akadémián (1934−1940) Pozsonyban végezte. Tanulmányait a bécsi Zeneakadémián folytatta Paul Grümmernél. Pozsonyban (az...megnyit →
Részletek

Svoboda Sarolta (csa)
(* 1914. aug. 1. Pozsony, † 2001. márc. 15. Pozsony) Gordonkaművész. A magyar elemi iskolát (1920−1924), a magyar reálgimnáziumot (1924−1932), a magyar tanítóképzőt (1932−1933), a gordonka szakot a Zene- és Drámaművészeti Akadémián (1934−1940) Pozsonyban végezte. Tanulmányait a bécsi Zeneakadémián folytatta Paul Grümmernél. Pozsonyban (az iskola bezárásáig) a magyar evangélikus elemi iskolában tanított (1933−1945). Tagja volt a Szlovák Nemzeti Színház zenekarának (1947−1979). 1941-ben mutatkozott be a Kosima-trióban (később Bratislavské klavírne trio). A trió T. Svoboda művészi irányítása mellett működött. A második világháború alatt egyike volt a legrendszeresebben működő vonósegyüttesnek. 1953-ig, T. Svoboda haláláig működött, ezután már csak elvétve szerepelt a Pozsonyi Rádióban. Tagja volt a Szlovák Női Kamarazenekar (1969−1986). Ő volt az első női gordonkajátékos Szlovákiában. – Ir. Československý slovník osob a institucí II. (1965); Čížik, Vladimír: Slovenskí koncertní umelci. II. (1976).
Szabó Antal
(* 1915. szept. 12. Losonc, † 2004. júl. 17. Pozsony) Ref. püspökhelyettes, tanulmányíró. 1937– 1976 között ref. lelkész (Munkács, Csicsó, Garamlök, Léva, Kéty, Újbars, Diósförgepatony); 1976-tól haláláig Pozsonyban élt. 1953–1954-ben a prágai egyetem protestáns teológiai karán a ref. hallgatóknak tartott előadásokat. Irányításával újították fel...megnyit →
(* 1915. szept. 12. Losonc, † 2004. júl. 17. Pozsony) Ref. püspökhelyettes, tanulmányíró. 1937– 1976 között ref. lelkész (Munkács, Csicsó, Garamlök, Léva, Kéty, Újbars, Diósförgepatony); 1976-tól haláláig Pozsonyban élt. 1953–1954-ben a prágai egyetem protestáns teológiai karán a ref. hallgatóknak tartott előadásokat. Irányításával újították fel...megnyit →
Részletek
(* 1915. szept. 12. Losonc, † 2004. júl. 17. Pozsony) Ref. püspökhelyettes, tanulmányíró. 1937– 1976 között ref. lelkész (Munkács, Csicsó, Garamlök, Léva, Kéty, Újbars, Diósförgepatony); 1976-tól haláláig Pozsonyban élt. 1953–1954-ben a prágai egyetem protestáns teológiai karán a ref. hallgatóknak tartott előadásokat. Irányításával újították fel a dióspatonyi ref. templomot. Egyházi lapokban publikált.
Szabó Béla; Meller Bernard
Részletek

Szabo Bela (FI)
(* 1906. szept. 21. Nagymihály, † 1980. okt. 16. Pozsony) Költő, író. 1949–1970 között az Új Szó szerkesztője. Noha pályája elején verseket is írt, elsősorban prózai művei révén vált ismertté. – Fm. Felszakadt gondolatok (v., 1928); Éhes vagyok! (v., 1931); Érett szegénység (v., 1935); Ezra elindul I–II. (r., 1935); Az első ajándék (elb., 1951); Marci, a csodakapus (ifjúsági r., 1955); A menyasszony (r., 1956); A család kedvence (r., 1958); Ebek lázadása (r., 1964); Hűség (r., 1968); Mindhalálig (r., 1972); Nehéz búcsú (cikkek, elb., 1981). – Ir. Fábry Zoltán: Stószi délelőttök. (1968); Turczel Lajos: Írás és szolgálat. (1965); Szilvássy József: Nehéz búcsú. (Új Szó, 1981); Görömbei András: A csehszlovákiai magyar irodalom 1945—1980. (1982); Szeberényi Zoltán: Magyar irodalom Szlovákiában (1945-1999) I. (2000.); A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918—1995. (1997); A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918—2004. (2004).
Szabó Géza
Részletek

Szabo Geza (FI)
(* 1940. júl. 5. Pozsony) Közgazdasági szakközépiskolát végzett. 1958 júniusában került az Új Szó szerkesztőségébe. A belpolitikai, majd az ipari rovat munkatársa, később a pártélet rovat szerkesztője. 1992-től a Szabad Földműves Újság, majd 1993-2009-ig a Szabad Újság főszerkesztője.
Szabó Imre

(* 1956. szept. 9. Érsekújvár) Orgonaművész. Orgonatanulmányait Baróti Istvánnál kezdte Budapesten, majd Pozsonyban folytatta, ahol a Zene- és Színházművészeti Főiskolán Ferdinand Klinda tanítványaként szerzett diplomát. 1988 és 2003 között a Pozsonyi Konzervatórium, 1995-től a pozsonyi Zene-, Színház- és Filmművészeti Főiskola orgonatanára, docense. Vendégszerepelt több...megnyit →

(* 1956. szept. 9. Érsekújvár) Orgonaművész. Orgonatanulmányait Baróti Istvánnál kezdte Budapesten, majd Pozsonyban folytatta, ahol a Zene- és Színházművészeti Főiskolán Ferdinand Klinda tanítványaként szerzett diplomát. 1988 és 2003 között a Pozsonyi Konzervatórium, 1995-től a pozsonyi Zene-, Színház- és Filmművészeti Főiskola orgonatanára, docense. Vendégszerepelt több...megnyit →
Részletek

Szabó Imre (SZM)
(* 1956. szept. 9. Érsekújvár) Orgonaművész. Orgonatanulmányait Baróti Istvánnál kezdte Budapesten, majd Pozsonyban folytatta, ahol a Zene- és Színházművészeti Főiskolán Ferdinand Klinda tanítványaként szerzett diplomát. 1988 és 2003 között a Pozsonyi Konzervatórium, 1995-től a pozsonyi Zene-, Színház- és Filmművészeti Főiskola orgonatanára, docense. Vendégszerepelt több nemzetközi orgonafesztiválon. Számos hanglemez-, rádió- és televíziófelvételt készített. Kezdeményezője és művészeti vezetője a pozsonyi Szlovák Rádió már hagyományos orgonahangversenyeinek. A pozsonyi Szlovák Filharmónia új orgonahangképének tervezője (2009).
Szabó Károly
(* 1917. jan. 1. Pozsony, † 1988. júl. 28. Budapest [Mo.]) Történész. Pozsonyban és Szegeden jogot végzett, 1940 és 1944 között megyei tisztviselő volt Érsekújvárott. 1947-től a pozsonyi Magyar Meghatalmazott Hivatal vezető tisztviselője, s 1949 szept.-ben utolsóként hagyva el állomáshelyét Mo.-ra költözött. A soproni egyetem üzemtani tanszékén...megnyit →
(* 1917. jan. 1. Pozsony, † 1988. júl. 28. Budapest [Mo.]) Történész. Pozsonyban és Szegeden jogot végzett, 1940 és 1944 között megyei tisztviselő volt Érsekújvárott. 1947-től a pozsonyi Magyar Meghatalmazott Hivatal vezető tisztviselője, s 1949 szept.-ben utolsóként hagyva el állomáshelyét Mo.-ra költözött. A soproni egyetem üzemtani tanszékén...megnyit →
Részletek
(* 1917. jan. 1. Pozsony, † 1988. júl. 28. Budapest [Mo.]) Történész. Pozsonyban és Szegeden jogot végzett, 1940 és 1944 között megyei tisztviselő volt Érsekújvárott. 1947-től a pozsonyi Magyar Meghatalmazott Hivatal vezető tisztviselője, s 1949 szept.-ben utolsóként hagyva el állomáshelyét Mo.-ra költözött. A soproni egyetem üzemtani tanszékén tanítva címzetes egyetemi tanár lett. 1979. évi nyugdíjazása után – Berecz Kálmán és Szőke István közreműködésével – feldolgozta a csehszlovák–magyar lakosságcsere történetét. A mű szerepelt az Akadémiai Kiadó tervében, kiadása azonban elmaradt. – Fm. A csehszlovák–magyar lakosságcsere története (kézirat, MTA kézirattára). – Ir. Molnár Imre–Tóth László szerk.: A hontalanság éveinek irodalma Csehszlovákiában 1945–1949 (1990).
Szabó László; Kövesdi László; Garamkövesdi Szabó
(* 1924 Pozsony, † 1988 Budapest [Mo.]) Költő. A gimnáziumot Pozsonyban végezte. 8. osztályos korában két iskolatársával, Hentz Zoltánnal és Stelczer Endrével közös verseskötete jelent meg, melyet tanáruk, Szalatnai Rezső állított össze Válogatott költemények címmel. Két önálló kötetét már Kövesdi László álnéven írta. Versei Babits Mihály költészetének...megnyit →
(* 1924 Pozsony, † 1988 Budapest [Mo.]) Költő. A gimnáziumot Pozsonyban végezte. 8. osztályos korában két iskolatársával, Hentz Zoltánnal és Stelczer Endrével közös verseskötete jelent meg, melyet tanáruk, Szalatnai Rezső állított össze Válogatott költemények címmel. Két önálló kötetét már Kövesdi László álnéven írta. Versei Babits Mihály költészetének...megnyit →
Részletek
(* 1924 Pozsony, † 1988 Budapest [Mo.]) Költő. A gimnáziumot Pozsonyban végezte. 8. osztályos korában két iskolatársával, Hentz Zoltánnal és Stelczer Endrével közös verseskötete jelent meg, melyet tanáruk, Szalatnai Rezső állított össze Válogatott költemények címmel. Két önálló kötetét már Kövesdi László álnéven írta. Versei Babits Mihály költészetének ihletésében születtek, de ez nem epigonság volt, hanem a költői eszménykép módszerének tudatos átvétele saját témákra, érzésekre. 1945 után Mo.-on élt, újságíróként dolgozott. Ottani verskötetei és a Tűztánc antológiában közölt versei Garamkövesdi Szabó név alatt jelentek meg. – Fm. Fény nélkül (v., 1944); Ketten az Istennel (v., 1945); Jégkorszak (v., 1947); Perben az örömért, (v., 1967). – Ir. Sziklay László: Fény nélkül (Új Magyar Múzeum, 1944/2); Mint fészkéből kizavart madár… In: Molnár Imre–Tóth László szerk.: A hontalanság éveinek irodalma Csehszlovákiában 1945–1949 (1990).
Szalatnai Artúr; Slatinský
(* 1891. febr. 11. Felsőszalatna (Slatina nad Bebravou), † 1961. nov. 2. Pozsony) Műépítész. A budapesti Műszaki Egyetemen megkezdett tanulmányait 1918-ban fejezte be, közben 1914–1917 között az első vh. több frontján harcolt. 1919-től haláláig Pozsonyban működött mint műépítész. Építészeti munkássága a városrendezéstől és -építészettől...megnyit →
(* 1891. febr. 11. Felsőszalatna (Slatina nad Bebravou), † 1961. nov. 2. Pozsony) Műépítész. A budapesti Műszaki Egyetemen megkezdett tanulmányait 1918-ban fejezte be, közben 1914–1917 között az első vh. több frontján harcolt. 1919-től haláláig Pozsonyban működött mint műépítész. Építészeti munkássága a városrendezéstől és -építészettől...megnyit →
Részletek
(* 1891. febr. 11. Felsőszalatna (Slatina nad Bebravou), † 1961. nov. 2. Pozsony) Műépítész. A budapesti Műszaki Egyetemen megkezdett tanulmányait 1918-ban fejezte be, közben 1914–1917 között az első vh. több frontján harcolt. 1919-től haláláig Pozsonyban működött mint műépítész. Építészeti munkássága a városrendezéstől és -építészettől a belső berendezésig széles területet ölelt fel. Legjobb épületeit a két vh. közötti években tervezte. – Fm. Die architektonischen Formen der Pressburgen Friedhofauslagen (tan., 1920). 1939–1950 között több város és község (pl. Nagytapolcsány, Pöstyén, Dunaszerdahely, Komárom) településrendezési tervén dolgozott.
Szalatnai Rezső; Ráchel

(* 1904. okt. 23. Nagyszalatna (Zvolenská Slatina), † 1977. márc. 23. Budapest [Mo.]) Tanár, kritikus, irodalomtörténész. A pozsonyi Comenius Egyetemen filozófia–földrajz szakos tanári oklevelet szerzett (1926). A pozsonyi magyar tanítóképzőben, majd a magyar gimnáziumban tanított 1945-ig. 1945–1948 között a szlovákiai magyarság jogfosztottsága ellen küzdött....megnyit →

(* 1904. okt. 23. Nagyszalatna (Zvolenská Slatina), † 1977. márc. 23. Budapest [Mo.]) Tanár, kritikus, irodalomtörténész. A pozsonyi Comenius Egyetemen filozófia–földrajz szakos tanári oklevelet szerzett (1926). A pozsonyi magyar tanítóképzőben, majd a magyar gimnáziumban tanított 1945-ig. 1945–1948 között a szlovákiai magyarság jogfosztottsága ellen küzdött....megnyit →
Részletek

Szalatnai Rezső (FI)
(* 1904. okt. 23. Nagyszalatna (Zvolenská Slatina), † 1977. márc. 23. Budapest [Mo.]) Tanár, kritikus, irodalomtörténész. A pozsonyi Comenius Egyetemen filozófia–földrajz szakos tanári oklevelet szerzett (1926). A pozsonyi magyar tanítóképzőben, majd a magyar gimnáziumban tanított 1945-ig. 1945–1948 között a szlovákiai magyarság jogfosztottsága ellen küzdött. Egyik szervezője és szellemi irányítója volt a Magyar Végrehajtó Bizottság nevű illegális szervezetnek és az üldözött szlovákiai magyarokat segítő Segélybizottságnak. A magyarokat sújtó üldözés ellen a szlovák és magyar politikusoknak írt tiltakozó levelek tucatjaival, valamint a nemzetközi közvéleményhez is eljuttatott memorandumokkal is tiltakozott. 1948-ban Mo.-on telepedett le. Itt először a Kelet-európai Tudományos Intézet tanára volt, majd 1950-től nyugdíjazásáig az Egyetemi Könyvtár tájékoztatási osztályán dolgozott. A Mi Lapunkban kezdett publikálni, majd elsősorban baloldali lapokban (pl. A Reggel, Magyar Újság, Magyar Figyelő, Új Szó, Csehszlovákiai Népszava), de polgári jellegű szlovákiai magyar és magyarországi folyóiratokban (Magyar Írás, Nyugat, Századok) is megjelentek kritikái, tanulmányai, művelődéstörténeti írásai. Együttműködött a Sarló mozgalommal. Vezetőségi tagja volt a Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaságnak, s szerkesztette annak lapját, a Magyar Figyelőt. Az első bécsi döntést követően Pozsonyban maradt, ahol – Peéry Rezsőhöz hasonlóan – lapszerkesztőként és publicistaként az első Szlovák Köztársaságban élő magyarság egyik – a fasizmust elutasító – szellemi vezére volt. Már csehszlovákiai működése idején is foglalkozott a cseh–magyar és szlovák–magyar irodalmi és kulturális kapcsolatok kérdéskörével, számos jelentős cseh és szlovák szerző művét fordította magyarra, de a Szl. területére eső magyar irodalmi hagyományok feltárásában is élen járt. Életének magyarországi szakaszában regényeket is írt. 2001-ben posztumusz Magyar Örökség Díjat kapott. Pozsonyban, a Duna utcai magyar gimnázium falán felavatták emléktábláját. – Fm. Van menekvés (publ., 1932); Utazás a Szepességben (útirajz, 1943); Kempelen, a varázsló (r., 1952); Petőfi Pozsonyban (tan., 1954); Juhász Gyula hatszáz napja (mon., 1962); A szlovák irodalom története (1964); A cseh irodalom története (1964); Magyar írók nyomában (tan., 1967); Arcképek, háttérben hegyekkel (tan., 1969); Kisebbségben és igazságban (publ., 1970); Két hazában egy igazsággal (tan., 1982); Magyar magatartás és irodalom Csehszlovákiában (tan., 1994); Kedves Rezső! Drága Bió! Peéry Rezső és Szalatnai Rezső levelezése (2001); Elfeledett esszék (emlékezések és karcolatok, 2004).
Szalay Szilvia

(* 1957. dec. 28. Pozsony) Zenetanár, énekes, hangszeres zenész. A Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskolát (1964−1973), a Művészeti Iskolát – hegedű (1966−1973) és a Konzervatóriumot – ének, hárfa, zongora, furulya (1973−1980) Pozsonyban végezte, majd ugyanott 1987−1993 között oboából szerzett szakosítást. 1980−91-ig a Komáromi Művészeti Alapiskolában...megnyit →

(* 1957. dec. 28. Pozsony) Zenetanár, énekes, hangszeres zenész. A Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskolát (1964−1973), a Művészeti Iskolát – hegedű (1966−1973) és a Konzervatóriumot – ének, hárfa, zongora, furulya (1973−1980) Pozsonyban végezte, majd ugyanott 1987−1993 között oboából szerzett szakosítást. 1980−91-ig a Komáromi Művészeti Alapiskolában...megnyit →
Részletek

Szalay Szilvia (csa)
(* 1957. dec. 28. Pozsony) Zenetanár, énekes, hangszeres zenész. A Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskolát (1964−1973), a Művészeti Iskolát – hegedű (1966−1973) és a Konzervatóriumot – ének, hárfa, zongora, furulya (1973−1980) Pozsonyban végezte, majd ugyanott 1987−1993 között oboából szerzett szakosítást. 1980−91-ig a Komáromi Művészeti Alapiskolában tanított furulyát, oboát, hegedűt, zongorát, éneket és gitárt, 1991−96-ban ugyanennek az iskolának volt igazgatója. 1996−2005-ig a Schola Comaromiensis Komárom (Benedek Elek Pedagógiai Főiskola, Sopron) óraadó tanára. 1973−75 között az Ifjú Szívek Magyar Dal- és Táncegyüttes zenekarának a tagja (hegedű), 1975−80-ig a Pozsonyi Konzervatórium Szimfonikus Zenekarában hárfán játszott. 1981-től tagja, szólamvezetője és szólistája a komáromi Concordia Vegyeskarnak, 1985−96-ig a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Vass Lajos Kórusának énekese, szólamvezetője. 1985-től tagja a komáromi Comorra Kamarazenekarnak (hegedű, oboa, furulya, énekszólista). 1990−99-ig a komáromi Borostyán Együttes tagja volt (hegedű, furulya, ének). 1994-ben megalapítója a Komáromi Művészeti Alapiskola Consonantia Furulyazenekarának. 1996-tól vendégénekléseken vesz részt otthon és külföldön. 1995-től a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége Ének–Zenei Szakmai Társulásának vezetője, mesterkurzusok társszervezője, területi választmányi tag. 2012-től elnöke a Csemadok mellett működő Szlovákiai Magyar Zenebarátok Társaságának (főszervezője a lévai Kadosa Pál Zongoraversenynek és a Bartók Béla Zenei Találkozónak, ill. az érsekújvári Csengő Énekszó Gyermek- és Ifjúsági Kórusok Országos Találkozójának, társrendezője a galántai Kodály Napoknak). Több szakmai díj és elismerés birtokosa. – Ir. Dobi Géza: A szlovákiai zenei élet magyar és magyar származású képviselői (2004); Ha megszólít az ének… (A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Vass Lajos Kórusának [CSMTKÉ] története [1964–2004]) (2004).
Száz Pál
(* 1987. ápr. 20. Vágsellye) Író, szerkesztő. A galántai Kodály Zoltán Gimnáziumban érettségizett (2006), a Pozsonyi Művészeti Főiskola Színház Karának Rendezői és Dramaturgiai Tanszékén végzett (2013), közben (2009 és 2010 között) a budapesti Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatója volt. 2011 és 2012 között a...megnyit →
(* 1987. ápr. 20. Vágsellye) Író, szerkesztő. A galántai Kodály Zoltán Gimnáziumban érettségizett (2006), a Pozsonyi Művészeti Főiskola Színház Karának Rendezői és Dramaturgiai Tanszékén végzett (2013), közben (2009 és 2010 között) a budapesti Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatója volt. 2011 és 2012 között a...megnyit →
Részletek
(* 1987. ápr. 20. Vágsellye) Író, szerkesztő. A galántai Kodály Zoltán Gimnáziumban érettségizett (2006), a Pozsonyi Művészeti Főiskola Színház Karának Rendezői és Dramaturgiai Tanszékén végzett (2013), közben (2009 és 2010 között) a budapesti Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatója volt. 2011 és 2012 között a Pátria Rádió szerkesztője, 2013 és 2016 között az Irodalmi Szemle szerkesztője, 2017-től a Kalligram folyóirat szerkesztője. Pozsonyban él. Halott föld, halott lányok c. novelláskötete 2014-ben szlovákul is megjelent (Gabriela Magová ford.). Főbb díjak: Madách Imre nívódíj (2023); Sziveri János-díj (2022), Talamon Alfonz-díj (2018); Arany Opus Díj (2009). – Fm. Arcadia (r., 2011); Halott föld, halott lányok (elb., 2013); Fűje sarjad mezőknek. Phytolegendárium (elb., 2017); „Haszid vérző Kisjézuska”. Kultúraköziség és szövegköziség Borbély Szilárd műveiben (mon., 2020); A tizedik kapu. A haszidizmus hatása a magyar irodalomra (mon., 2022).
Szenes Erzsi
Részletek

Szenes Erzsi (FI)
(* 1902. jún. 5. Rajec, † 1981. Tel-Aviv [Izrael]) Költő, író. Kassán lett újságíró; a Kassai Napló, később a Prágai Magyar Hírlap és a Magyar Újság munkatársa volt. Verseit a Nyugat és a Szép Szó is közölte. 1942-ben Budapestre menekült, 1944-ben a németek Auschwitzba, majd Németországba hurcolták. 1945–1949-ben Pozsonyban élt, egy szlovák hetilap munkatársa volt. 1949-ben Izraelbe emigrált, ahol újságíróként és előadóművészként tevékenykedett. Irodalmi munkásságáért Jeruzsálemben Nordau-díjjal tüntették ki. – Fm. Selyemgombolyag (v., 1924); Fehér kendő (v., 1927); Szerelmet és halált énekelek (v., 1936); Nyártól nyárig (r., 1943); Van Hazám (emlékezések, karcolatok, 1956); A lélek ellenáll (v. és napló, 1966); Pkaat hamesi (vál. v., héberül, 1977); Mitan kaved (vál. elb., héberül, 1977).
Szepessy Sándor; Seidl
(* 1884, † ?) Újságíró, lapszerkesztő, író. Tanári végzettsége volt, a pozsonyi magyar gimnáziumban, majd a leánypolgáriban tanított. A 20-as évek elején az első Magyar Ujságban dolgozott, s több cikkben szorgalmazta a szlovákiai magyar írók egyesületének Magyar Helikon néven való megalakítását. A Pressburger Zeitungban is újságíróskodott, s...megnyit →
(* 1884, † ?) Újságíró, lapszerkesztő, író. Tanári végzettsége volt, a pozsonyi magyar gimnáziumban, majd a leánypolgáriban tanított. A 20-as évek elején az első Magyar Ujságban dolgozott, s több cikkben szorgalmazta a szlovákiai magyar írók egyesületének Magyar Helikon néven való megalakítását. A Pressburger Zeitungban is újságíróskodott, s...megnyit →
Részletek
(* 1884, † ?) Újságíró, lapszerkesztő, író. Tanári végzettsége volt, a pozsonyi magyar gimnáziumban, majd a leánypolgáriban tanított. A 20-as évek elején az első Magyar Ujságban dolgozott, s több cikkben szorgalmazta a szlovákiai magyar írók egyesületének Magyar Helikon néven való megalakítását. A Pressburger Zeitungban is újságíróskodott, s német nyelvű kiadványai is voltak. Szepessy Sándor néven főszerkesztője volt az 1936 és 1938 között szórványosan megjelenő honismereti folyóiratnak, a Szülőföldünknek. – Fm. Eszterág – Egy gólya története (mese, é. n.); Idegen szavak zsebszótára (é. n.); A magyar helyesírás zsebszótára (1940).
Szeredai Gruber Károly
(* 1886. jan. 6. Pozsony, † 1956. febr. 20. Pöstény) Költő, író, szerkesztő. Budapesten bölcsészetet, Pozsonyban jogot tanult (1905). Már 1918 előtt lapszerkesztő volt, 1920–1921-ben a Tavasz szerkesztője, 1922–1937-ben a Híradó munkatársa. Regényeket, verseket, dal- és táncjátékokat írt. – Fm. Pressburgtól Pozsonyig (tárcanovellák, 1914);...megnyit →
(* 1886. jan. 6. Pozsony, † 1956. febr. 20. Pöstény) Költő, író, szerkesztő. Budapesten bölcsészetet, Pozsonyban jogot tanult (1905). Már 1918 előtt lapszerkesztő volt, 1920–1921-ben a Tavasz szerkesztője, 1922–1937-ben a Híradó munkatársa. Regényeket, verseket, dal- és táncjátékokat írt. – Fm. Pressburgtól Pozsonyig (tárcanovellák, 1914);...megnyit →
Részletek
(* 1886. jan. 6. Pozsony, † 1956. febr. 20. Pöstény) Költő, író, szerkesztő. Budapesten bölcsészetet, Pozsonyban jogot tanult (1905). Már 1918 előtt lapszerkesztő volt, 1920–1921-ben a Tavasz szerkesztője, 1922–1937-ben a Híradó munkatársa. Regényeket, verseket, dal- és táncjátékokat írt. – Fm. Pressburgtól Pozsonyig (tárcanovellák, 1914); A knídoszi lány (v., 1929).
Szerényi Ferdinánd
(* 1886. okt. 15. Pozsony, † 1938. máj. 23. Pozsony) Pedagógiai író, lapszerkesztő. Kassán érettségizett (1904), Budapesten földrajz–természetrajz szakos tanári oklevelet szerzett (1909), majd 1919-ig Miskolcon tanított. 1919 után előbb Ausztriába, azután Csehszl.-ba költözött. 1921–1931-ben Ungvárott a ruszin gimnáziumban, 1931-től a pozsonyi magyar tanítóképzőben...megnyit →
(* 1886. okt. 15. Pozsony, † 1938. máj. 23. Pozsony) Pedagógiai író, lapszerkesztő. Kassán érettségizett (1904), Budapesten földrajz–természetrajz szakos tanári oklevelet szerzett (1909), majd 1919-ig Miskolcon tanított. 1919 után előbb Ausztriába, azután Csehszl.-ba költözött. 1921–1931-ben Ungvárott a ruszin gimnáziumban, 1931-től a pozsonyi magyar tanítóképzőben...megnyit →
Részletek
(* 1886. okt. 15. Pozsony, † 1938. máj. 23. Pozsony) Pedagógiai író, lapszerkesztő. Kassán érettségizett (1904), Budapesten földrajz–természetrajz szakos tanári oklevelet szerzett (1909), majd 1919-ig Miskolcon tanított. 1919 után előbb Ausztriába, azután Csehszl.-ba költözött. 1921–1931-ben Ungvárott a ruszin gimnáziumban, 1931-től a pozsonyi magyar tanítóképzőben tanított. 1918-tól publikált. Bár nem volt ellenzéki beállítottságú, írásaiban mégis objektíven elemezte a szlovákiai magyar oktatásügy helyzetét. Az 1920-as években a Néplap és a Magyar Iskola szerkesztője; később a Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaságnak egyik alapítója, a Magyar Figyelő felelős szerkesztője. 1934-ben összeállította a csehszlovákiai magyar tanítók almanachját (700 magyar tanító fényképével). – Fm. Tennivalók a falun (előadások, Jarnó Józseffel, 1932); Bene község jelene és múltja (szociográfiai tan., Mónus Gyulával, 1934).
Szíjjártó Jenő

(* 1919. júl. 17. Gölnicbánya, † 1986. júl. 28. Pozsony) Zeneszerző, karnagy. Zeneszerzést és zongorajátékot Budapesten a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán (1945), vezénylést a pozsonyi konzervatóriumban tanult (1951). Több szlovákiai magyar együttes alapítója és karnagya (Népes, 1953; Ifjú Szivek, 1955; Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi...megnyit →

(* 1919. júl. 17. Gölnicbánya, † 1986. júl. 28. Pozsony) Zeneszerző, karnagy. Zeneszerzést és zongorajátékot Budapesten a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán (1945), vezénylést a pozsonyi konzervatóriumban tanult (1951). Több szlovákiai magyar együttes alapítója és karnagya (Népes, 1953; Ifjú Szivek, 1955; Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi...megnyit →
Részletek

Szíjjártó Jenő (SZM)
(* 1919. júl. 17. Gölnicbánya, † 1986. júl. 28. Pozsony) Zeneszerző, karnagy. Zeneszerzést és zongorajátékot Budapesten a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán (1945), vezénylést a pozsonyi konzervatóriumban tanult (1951). Több szlovákiai magyar együttes alapítója és karnagya (Népes, 1953; Ifjú Szivek, 1955; Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi Énekkara 1964). 1951–1954 a Csehszlovák Rádió pozsonyi zenei szerkesztője. 1954–1984 között a Népművelési Intézet szakelőadója, később a Szlovák Rádió zenei rendezője. Népdalgyűjtéssel is foglalkozott. Kórusműveket, dalokat komponált különböző együttesek (köztük az Ifjú Szivek) számára. 2007-ben posztumusz Magyar Kultúra Lovagja címmel tüntették ki. Zene és lélek címmel 2008-ban dokumentumfilm készült róla. Emlékezete megőrzésére Szíjjártó Jenő Művészi Öröksége Egyesület alakult. – Fm. 100 szlovákiai magyar népdal (Ág Tiborral, 1958); Virágok vetélkedése (válogatás népzenei gyűjtéséből, 2001, 2008); Vokális művek (CD, 2002); Válogatott művei (CD, 2006); Megzenésített gyermekversek (2008).
Szőke Edit; Kiss Edit
(* 1954. márc. 12. Pozsony) Szerkesztő, műfordító. A pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án szerzett magyar–szlovák szakos tanári oklevelet 1981-ben. 1980–1986-ban, az Irodalmi Szemle és a Madách-Posonium Könyv- és Lapkiadó szerkesztője, 1989–1995-ben a A Nap, 1996–1998-ban az Életünk c. hetilap szerkesztője, 1997–1998 főszerkesztője. 1999-ben a Mai...megnyit →
(* 1954. márc. 12. Pozsony) Szerkesztő, műfordító. A pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án szerzett magyar–szlovák szakos tanári oklevelet 1981-ben. 1980–1986-ban, az Irodalmi Szemle és a Madách-Posonium Könyv- és Lapkiadó szerkesztője, 1989–1995-ben a A Nap, 1996–1998-ban az Életünk c. hetilap szerkesztője, 1997–1998 főszerkesztője. 1999-ben a Mai...megnyit →
Részletek
(* 1954. márc. 12. Pozsony) Szerkesztő, műfordító. A pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án szerzett magyar–szlovák szakos tanári oklevelet 1981-ben. 1980–1986-ban, az Irodalmi Szemle és a Madách-Posonium Könyv- és Lapkiadó szerkesztője, 1989–1995-ben a A Nap, 1996–1998-ban az Életünk c. hetilap szerkesztője, 1997–1998 főszerkesztője. 1999-ben a Mai Lap szerkesztője. 2000–2007 között a Madách-Posonium pozsonyi Kultúra Könyvesboltjának vezetője volt. Cseh és szlovák szerzők munkáit fordítja magyar nyelvre.