Lexikonok - Személyiségek
1 2 3 7
195 találat

Alapy Gáspár

Részletek

(1880, Komárom – 1945. febr. 5. Dachau [Németország]). Várospolitikusként még Trianon előtt kapcsolódott be a komáromi politikai életbe. 1921-ben D-Komáromba költözött, ahol először helyettes, majd 1928-től kinevezett polgármester volt. Polgármesterként nagy szerepe volt a Duna jobb partján található városrész gyors fejlődésében. 1939 nyarán az első bécsi döntés után újraegyesített Komárom polgármesterévé nevezték ki. Mivel az ország német megszállása utáni budapesti kormányzat intézkedéseivel, elsősorban a zsidóság gettósításával és deportálásával nem tudott azonosulni, 1944 nyarán lemondott polgármesteri tisztségéről. A nyilas hatalomátvétel után letartóztatták és Dachauba hurcolták, ahol 1945 febr.-jában elhunyt.

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Személyiségek
TelepülésKomárom [Komárno]
SzerzőSA - Simon Attila
Rövid URL
ID488404
Módosítás dátuma2019. december 2.

Alapy Gyula; Alapi

Részletek

Alapy Gyula; Alapi
Alapy Gyula (FI)

(* 1872. okt. 20. Komárom, † 1936. jan. 20. Komárom) Történész, levéltáros, muzeológus, lapszerkesztő. Középiskolába Komáromban kezdett járni, Esztergomban érettségizett, majd Budapesten végzett jogot és bölcsészetet. Tanulmányai elvégzése után Budapesten a Földművelési Minisztérium tisztviselője, majd 1898-tól Komáromban a városnál, ill. a megyénél töltött be különféle tisztségeket; 1903-tól nyugdíjazásáig (1921) a megye levéltárosa. Közben a Múzeum Egyesület titkára (1904–1911), a Jókai Egyesület főtitkára (1912–1931), a Szlovenszkói Magyar Kultúregyesület főtitkára, a Jókai Egyesület múzeumának az igazgatója (1913–1936). Néprajztudomány területén is hasznosítható levéltári kutatásokat végzett, levéltári forrásokat tett közzé, régészeti feltárásokban vett részt. A Nemzeti Kultúra szerkesztője (1933–1935). – Fm. Bűbájosok és boszorkányok Komárom vármegyében (1914); A szülőföld Jókai regényeiben (1925); A csallóközi halászat története (1933, 1994). – Ir. Balogh Edgár: Hét próba. (visszaemlékezés, 1965); Csanda Sándor: Első nemzedék. (tan., 1968); A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918–1995. (1997); A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918–2004. (2004).

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Személyiségek
TelepülésKomárom [Komárno]
SzerzőLJ - Liszka József
Rövid URL
ID370581
Módosítás dátuma2019. december 2.

Albert Sándor

Részletek

Albert Sándor
Albert Sándor (FI)

(* 1943. máj. 24. Nagykapos) Egyetemi tanár, politikus. A kassai magyar tanítási nyelvű ipariskolában érettségizett (1961), a kassai Műszaki Egyetemen szerzett gépészmérnöki oklevelet (1966). 1966–1990-ben a kassai magyar tanítási nyelvű ipariskola tanára. 1990–2004-ben a kassai Műszaki Egyetem tanszékvezető docense, 2002–2006-ban a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának képviselője (MKP). A komáromi Selye János Egyetem rektora (2004–2008). A Nyugat-magyarországi Egyetem díszdoktora (2008). Kutatóként fő szakterülete a gépészettan oktatásának módszertana. Pedagógiai szakcikkek, tankönyvek, módszertani könyvek szerzője, fordítója. – Főbb díjak: Szlovák Kormány Ezüstérme (2002); Magyar Köztársaság Országgyűlésének Emlékérme (2007); Magyar Köztársaság Elnökének Emlékérme (2008); Magyar Érdemrend tisztikeresztje (2013); Pro Probitate – Helytállásért díj (2015). – Fm. Zbierka príkladov zo stavby a prevádzky strojov (tankönyv, 1974); Konštrukčné cvičenia pre 2. roč. SPSŠ (tankönyv, 1982).

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Személyiségek
TelepülésNagykapos [Veľké Kapušany] / Komárom [Komárno]
SzerzőLT - Lacza Tihamér
Rövid URL
ID370587
Módosítás dátuma2019. december 2.

Bajnok István

Részletek

Bajnok István
Bajnok István (FI)

(* 1941. jan. 15. Ipolyság, † 2013. szept. 20. Komárom) Gyermek- és elmegyógyász. Általános és középiskolai tanulmányait Ipolyságon végezte (1947–1958). A prágai Károly Egyetem Orvostudományi Karán szerzett oklevelet (1965). 1965–1976-ban Rimaszombatban orvos, 1976–1989 közt a komáromi alkoholelvonó rendelő vezetője volt. Gyermekpszichiátriai szakrendelést is folytatott. A bilingvizmus neurotizáló hatásáról és kezeléséről számos szakcikket, továbbá ismeretterjesztő írásokat publikált. 1961–1965-ben a prágai Ady Endre Diákkör elnöke volt, 1965-től a Csemadokban fejtett ki aktív tevékenységet. 1990-től a Csehszlovákiai Magyar Tudományos Társaság tagja. 1990–1998-ban az Együttélés Politikai Mozgalom helyi, járási és országos szerveiben tevékenykedett. Összegyűjtött írásai és a vele készült riportok, beszélgetések 2010-ban a Diagnózisok (I–IV.) című könyvben jelentek meg. Munkásságát Komárom Város Önkormányzata Pro Urbe díjjal jutalmazta 2001-ben, a Csemadok részéről pedig Életmű Díjban részesült 2010-ben. 2012-ben megkapta a Magyar Köztársasági Arany Érdemkeresztjét.

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Személyiségek
TelepülésIpolyság [Šahy] / Komárom [Komárno]
SzerzőLT - Lacza Tihamér
Rövid URL
ID370893
Módosítás dátuma2019. december 3.

Balázsy Géza

Részletek

(* 1959. márc. 25. Párkány) Festő, grafikus. 1985-ben orosz–rajz szakos tanári diplomát szerzett Nyitrán. Főleg gyermekeknek szóló publikációk (folyóiratok, tankönyvek, mesék) illusztrálásával foglalkozik. Komáromban él.

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Személyiségek
TelepülésPárkány [Štúrovo] / Komárom [Komárno]
SzerzőGI - Gaál Ida
Rövid URL
ID370932
Módosítás dátuma2019. december 3.

Baranyay József

Részletek

(* 1876. szept. 6. Kamocsa, † 1952. jan. 20. Komárom) Újságíró, könyvtáros, helytörténész. Budapesten végzett jogot. Szerkesztette a dunaszerdahelyi Csallóközi Lapokat (1904–1912), a Komáromi Újságot (1914–1919), a Vagyunk c. folyóiratot (1920), a Barázda c. agrárpolitikai és kisebbségvédelmi újságot (1921–1926, 1936–1939), miközben a Komáromi Lapok egyik szerkesztője (1920–1944). Egyidejűleg könyvtáros 1945-ig. Komáromra és tágabb térségére vonatkozó történeti, néprajzi, művelődéstörténeti cikkeket publikált. – Fm. A csallóközi aranymosás (1911); A komáromi nyomdászat és a komáromi sajtó története (1914); Komárom a magyar népdalokban (1938); A komáromi magyar színészet története 1811–1941 (1941); Kalandozások Komárom vármegyében (1998); Nagyobb munkái (2002).

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Személyiségek
TelepülésKamocsa [Komoča] / Komárom [Komárno]
SzerzőLJ - Liszka József
Rövid URL
ID371019
Módosítás dátuma2019. december 3.

Barna Annie; Faa Anna; Borosné

Részletek

Barna Annie; Faa Anna; Borosné (* 1905. márc. 6. Komárom, † ?) Költő. 1945-ig Komáromban volt tisztviselő. Verseit először a Komáromi Lapokban publikálta. – Fm. Vissza Istenhez (v., 1929); Vagyok (v., 1935); Most férfihoz szólok (v., 1939).

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Személyiségek
TelepülésKomárom [Komárno]
SzerzőCsS - Csanda Sándor
Rövid URL
ID495580
Módosítás dátuma2019. december 3.

Bastrnák Ferenc

Részletek

(* 1936. febr. 23. Gúta) Sebész főorvos, szakíró. 1960-ban a pozsonyi Comenius Egyetem Orvostudományi Karán orvosdoktori oklevelet szerzett. 1960-tól Komáromban a Járási Népegészségügyi Központ sebészorvosa, 1964-tól szakorvosa, 1983-tól főorvosa. Kutatási területe: érsebészet, baleseti sebészet. Főbb kitüntetései: Dérer-emlékérem (2002), Magyar Sebészetért Emlékérem (2004).

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Személyiségek
TelepülésGúta [Kolárovo] / Komárom [Komárno]
SzerzőOE - Ozogány Ernő
Rövid URL
ID371133
Módosítás dátuma2019. december 3.

Bastrnák Tibor

Részletek

Bastrnák Tibor
Bastrnák Tibor-P (ST)

(* 1964. nov. 17. Ipolyság) Nőgyógyász, politikus, polgármester. Az ipolysági magyar gimnáziumban érettségizett (1982), a brünni Purkyně Egyetem Orvostudományi Karán szerzett oklevelet (1988). 1991–1999-ben a komáromi kórház nőgyógyásza. 1999–2002-ben a Nyitrai Kerületi Hivatal helyettes elöljárója. 2002–2010-ben az MKP parlamenti képviselője, ill. Komárom polgármestere. 2009-ben részt vett a Most-Híd párt megalapításában, a párt elnökségi tagja, 2010-től a párt országgyűlési képviselője.

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Személyiségek
TelepülésIpolyság [Šahy] / Komárom [Komárno]
SzerzőLT - Lacza Tihamér
Rövid URL
ID371136
Módosítás dátuma2019. december 3.

Beke Sándor

Részletek

(* 1939. febr. 26. Csilizradvány) Rendező, színházigazgató, színész, színházi szakíró. 1958-ban befejezte a pozsonyi magyar tanítóképzőt. Ezt követően a komáromi Magyar Területi Színház tagja lett; 1959–1963 között elvégezte a pozsonyi színművészeti főiskola színész szakát, 1963–1968 között rendezői képesítést szerzett Budapesten. Az 1960-as évek derekán több irodalmi műsort rendezett; a csehszlovákiai magyar kisszínpadi mozgalom megalapítói közé tartozik. Ezt követően visszatért Komáromba, 1969-ben megalakította a kassai Thália Színpadot, melynek 1976-ig volt vezető személyisége és rendezője. Ezután Mo.-ra települt. Itt különböző színházak rendezője (Miskolc, Kecskemét, Eger – itt igazgató is volt; Budapest: Népszínház, Kamaraszínház). Az 1989-es rendszerváltás után azonnal vendégrendezést vállal Kassán, majd Komáromban. 1990–1994 között a Magyar Területi Színház igazgatója, mely neki köszönhetően vette fel a Komáromi Jókai Színház nevet. Szerepe volt a Kassai Thália Színház önállóvá válásában is. Később – főrendezőként, művészeti vezetőként – többször visszatért Kassára. Komáromban létrehozta a Bástya Színházat (1991). – Főbb rendezései: Matesz: William Shakespeare: Rómeó és Júlia. Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde. Dobozy Imre: Szélvihar. Kassai Thália Színpad: Henrik Ibsen: Kísértetek. Gál Sándor: Szürke ló. Osvald Záhradník: Kinek üt a toronyóra. Szakonyi Károly: Adáshiba. Jean-Paul Sartre: Altonai foglyok. Tersánszky Józsi Jenő: Kakuk Marci. Tamási Áron: Énekes madár. Sarkadi Imre: Elveszett paradicsom. Jean Cocteau: Rettenetes szülők. Komáromi Jókai Színház: Alfred de Musset: Lorenzaccio. Sütő András.: Kain és Ábel. Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij: A félkegyelmű. Örkény István: Macskajáték. Örkény István: Tóték, Molière: A fösvény. Háy Gyula: Mohács. Tadeusz Rózewicz: Fehér házasság. Madách Imre: Az ember tragédiája. Kassai Thália Színház: N. Richard Nash: Esőcsináló. Tennessee Williams: A vágy villamosa. Dobos László.: Földönfutók. William Shakespeare: Hamlet. Csurka István: Döglött aknák. Friedrich Schiller: Ármány és szerelem. Gál Sándor: A pokol tornáca. Ratkó József: Segítsd a királyt. Márai Sándor.: A gyertyák csonkig égnek. – Fm. A rendezés története (1974); Korunk és költészetünk – irodalmi összeállítás. – Díjak, elismerések: Magyar Művészeti Akadémia Színházművészeti díja (2019); Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt (2005); Határon Túli Magyar színházak V. Fesztiválja, A legjobb rendezés díja (1993). – Ir. Székely György: Magyar Színházművészeti Lexikon (1994); Kolár Péter és szerzőtársak: A Kassai Thália Színház negyven éve (2009); Tóth László (Filep Tamás Gusztávval közösen): A (cseh)szlovákiai magyar színjátszás nyolcvan éve 1918–1989 (1999); Színházi évkönyvek (OSZMI Budapest); Divadlá na Slovensku (Az 1970/71-es évadtól 2010/11-ig); Darvay Nagy Adrienne: Színek Kisvárdán (1998); Ötvös Anna: Akikkel találkozhat(t)unk (2000).

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Személyiségek
TelepülésCsilizradvány [Čiližská Radvaň] / Komárom [Komárno]
SzerzőTL - Tóth László
Rövid URL
ID371193
Módosítás dátuma2019. december 11.

Bende István

Részletek

(* 1938. jún. 29. Pozsony) Publicista, szerkesztő. Iskoláit szülővárosában végezte (1944–1953), uo. tanítói oklevelet szerzett a Magyar Tannyelvű Pedagógiai Középiskolában (1957). Levelező tagozaton magyar–történelem szakos tanári képesítést szerzett a nyitrai Pedagógiai Főiskolán (1966), uo. doktorált (1982). 1958–1962-ben Marcelházán tanított, 1962 és 1990 között részt vett Komárom és környéke kulturális életének szervezésében és irányításában, helytörténeti kiadványokat, újságot szerkeszt, kiállításokat rendez. – Fm. Komárno fejlődése 1945–1975 között (1975).

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Személyiségek
TelepülésPozsony [Bratislava] / Komárom [Komárno]
SzerzőSzZ - Szeberényi Zoltán
Rövid URL
ID495584
Módosítás dátuma2019. december 3.

Benes Ildikó

Részletek

(* 1952. szept. 24. Érsekújvár) Színésznő. Galántán érettségizett 1971-ben, majd Pozsonyban éneket és színészetet tanult, egyidejűleg rádióbemondó, ill. az Ifjú Szivek énekese volt. 1972-től a kassai Thália Színpad, 1974–2004 között a Magyar Területi Színház, ill. jogutódja, a Komáromi Jókai Színház színésze (itt közönségszervező is). 1968-ban országos magyar táncdalversenyt nyert. Hang- és mesejátékok, továbbá szerkesztett műsorok szereplője, s fellépett a Teátrum Polgári Társulás előadásaiban is.

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Személyiségek
TelepülésÉrsekújvár [Nové Zámky] / Komárom [Komárno]
SzerzőTL - Tóth László
Rövid URL
ID371256
Módosítás dátuma2019. december 3.

Berecz Gyula

Részletek

Berecz Gyula
Berecz Gyula (DMA)

(* 1894. okt. 20. Komárom, † 1951. okt. 7. Budapest [Mo.]) Szobrász. Iskoláit Komáromban, ill. Győrben a Fa- és Fémipari Középiskolában végezte. 1923-ban fejezte be ötvösművészi és szobrászati tanulmányait a budapesti Iparművészeti Iskolán, majd visszatért Komáromba. Ezután1927-ig Budapesten főleg mellszobrok mintázásával foglalkozott. 1926-ban a Jókai Egyesület ösztöndíjával négyhónapos tanulmányúton volt (Róma, Firenze). 1948-ig Komáromban élt, ekkor Mo.-ra telepítették át. Legismertebb alkotása a komáromi Jókai-szobor (1924). További munkái a hősi halottak emlékműve (Komárom); hadi emlékművek Nemesócsán, Megyeren, Barsfűzön. – Ir. Mácza Mihály: A komáromi Jókai-szobor története (Limes, 1993/3–4.); Dr. Szénássy Z.: Emlékeim ~ról, a szobrászról (Atelier, 2001/3., Irodalmi Szemle,1975/4.).

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Személyiségek
TelepülésKomárom [Komárno]
SzerzőKKK - Kubička Kucsera Klára
Rövid URL
ID371289
Módosítás dátuma2019. december 3.

Bíró Lucián Géza

Részletek

Bíró Lucián Géza
Cserkészparancsnokként − balról Szlávik belügyminiszter, Kocsis Károly és Bíró Luciún Géza

(* 1898. ápr. 4. Zsitvaújfalu, † 1990. máj. 15. Komárom) Bencés szerzetes-tanár, lapszerkesztő, tankönyvíró. Teológiai tanulmányait Pannonhalmán végezte, s közben magyar–latin szakos tanári képesítést is szerzett. 1922. jún. 29-én szentelték pappá. 1922–1939 között a komáromi, 1939–1944 között a pápai bencés gimnázium tanára, igazgatója. 1945-től a komáromi bencés gimnázium igazgatója, 1949-ig az itteni rendház főnöke, 1944–1978 között a pannonhalmi főapát szlovákiai vikáriusa. 1946-tól lelkipásztor Komáromban. 1949-ben rendtársaival É-Szl.-ba internálták, ahonnan csak 1960-ban térhetett vissza magyar hívei közé (Balony, Medve, Nyárad). A két háború között a szlovákiai magyar cserkészet szervezője, több lap szerkesztője volt (Tábortűz, Szűz Mária Új Virágos Kertje, Komáromi Római Katholikus Autonóm Egyházközség Értesítője). Liturgikus reformot kezdeményezett, 1933-ban szerkesztője a Liturgikus Lexikonnak, 1989-ben társszerzője a Verbényi–Arató-féle, már a zsinati szellemben átdolgozott új liturgikus lexikonnak. 1947-ben – a magyarok jogfosztottsága idején – illegálisan imakönyvet (Miatyánk) és katolikus kalendáriumot adott ki. Kivette részét az 1968-as eseményekből, ott volt a Zsinati Megújulás mozgalomban, amiért 1968 után zaklatták, 1970-ben kényszernyugdíjazták. Ettől kezdve haláláig kisegítő lelkész volt Komáromban. 1989-ben Márton Áron-emlékéremmel tüntették ki Budapesten. – Fm. Kis égi lant (énekek és imádságok, 1924); Magyar helyesírási szótár a művelt nagyközönség és a tanulóifjúság részére (1922); Kincses-könyv (1936); Miatyánk (ima- és énekeskönyv, 1969). – Ir. Cornides István: Szabálytalan interjú B. L. bencés tanárral. Magyarok, 1990; Koller Gyula: B. L. 1898–1990. Remény, 1990/8.; Virt László: B. L. Uo., 1990/9.

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Személyiségek
TelepülésZsitvaújfalu [Nová Ves nad Žitavou] / Komárom [Komárno]
SzerzőOBM - Orbánné Bertha Mária
Rövid URL
ID371394
Módosítás dátuma2019. december 3.

Boček Zsuzsa

Részletek

Boček Zsuzsa
Boček Zsuzsa (TSZA)

(* 1920. ápr. 22. Komárom, † 2004. dec. 9. Pozsony) Jelmeztervező. Pozsonyban iparművészeti szakiskolát (1937) végzett, majd magántanulóként a komáromi Bencés Gimnáziumban tett érettségit (1939). Közben tervezőként és varrónőként dolgozott anyja ruhaszalonjában. 1944-ben a nyilasok elhurcolták; 1945 nyarán került haza Rawensbrückből. 1949-től jelmeztervező (1949–1951: Szlovák Nemzeti Színház, Pozsony; 1952–1954: Magyar Területi Színház, Komárom; 1954–1955: Csehszlovákiai Magyar Népművészeti Együttes, Pozsony; 1955–1982: Szlovák Nemzeti Színház, Pozsony). Szlovák és cseh filmek, tévéjátékok kosztümtervezője; dolgozott Svédországban, Hollandiában, Jugoszláviában, Lengyelországban, Ausztriában, ill. Budapesten, itt a Színművészeti Főiskolán is tartott előadásokat. – Fontosabb színházi munkái: Konsztantyin Mihajlovics Szimonov: Orosz kérdés; Anton Pavlovics Csehov: Háztűznéző; Molière: A fösvény; Szigligeti Ede: A csikós; Egri Viktor: Pünkösdi királyság; Pierre-Augustin Caron de Beumarchais: A sevillai borbély; Gabriela Zápolská: Finom uriház; Iszajev Galics: Nem magánügy; Jókai Mór: Az aranyember; Dávid Teréz: Az asszony és a halál; Lovicsek Béla: Csillagszemű asszony; Arisztophanész: Lüszisztraté; Móricz Zsigmond: Kismadár. – Film: Nevéhez nemcsak színházi, hanem egy tucat csehszlovák film és számos televíziós játék jelmezeinek tervezése is fűződik. Ő volt a jelmezek tervezője többek között az „Ember a hídon” (Človek na moste), „Az urak mulatnak” (Páni sa zabávajú), a „Szent Erzsébet tér” (Námestie svätej Alžbety) és az „ A halál esőben érkezik” (Smrť prichádza v daždi) c. csehszlovák filmeknek. Profizmusának, színvonalas alkotó munkájának elismeréseként vissza-visszahívták őt svéd, német, osztrák, holland, lengyel és jugoszláv színházak is. Két szlovákiai magyar színházunk szintén sokat köszönhet Boček Gesztes Zsuzsának, mert ő szakmai munkáján és tanácsain túl kapcsolataival is támogatta a Matesz és a Thália Színpad-Színház tevékenységét. – Ir. Kolár Péter és szerzőtársak: A Kassai Thália Színház negyven éve (2009); Divadlá na Slovensku (Az 1970/71-es évadtól 2010/11-ig); Takács András: A Népes (Gyurcsó István Alapítvány Könyvek 33., Dunaszerdahely 2003.); Boček Péter visszaemlékezései (a Kassai Thália Színház archívuma).

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Személyiségek
TelepülésKomárom [Komárno] / Pozsony [Bratislava]
SzerzőLT - Lacza Tihamér
Rövid URL
ID371433
Módosítás dátuma2019. december 3.

Bödők László

Részletek

Bödők László
Bödők László (FI)

(* 1966. jún. 17. Komárom) Könyvkereskedő, vállalkozó. Csicsón járt alapiskolába. Az Érsekújvári Elektrotechnikai Szakközépiskolában érettségizett (1984), majd a kassai és a pozsonyi Elektrotechnikai Főiskolán végezte a felsőfokú tanulmányait. Könyvkereskedéssel foglalkozott, nagymegyeri vállalkozóként 1992-ben alapította meg a Panta Rhei könyvesbolthálózatot, amelynek immár 27 boltja van egész Szlovákiában.

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Személyiségek
TelepülésKomárom [Komárno] / Nagymegyer [Veľký Meder]
SzerzőTK - Tóth Károly
Rövid URL
ID495473
Módosítás dátuma2019. december 4.

Bödők Zsigmond

Részletek

Bödők Zsigmond
Bödők Zsigmond (FI)

(* 1957. máj. 22. Komárom, † 2010. júl. 26.) Asztrofizikus, szakíró, tudománytörténész. Nagymegyeren érettségizett (1976), majd 1979–1981-ben a prágai Károly Egyetemen tanult, 1984-ben a pozsonyi Comenius Egyetemen szerzett fizikusi oklevelet. 1977–1989-ben a Dunaszerdahelyi járási Csillagászati Kabinet, 1990-től az SZTA Csillagászati Intézetének munkatársa. Csillagászati és tudománytörténeti cikkeket, könyveket publikál. Felvételeiből több csillagászati témájú hazai és külföldi fotókiállítást rendezett. – Fm. Harmatlegelő (1986, több kiadásban); Nobel-díjas magyarok (1997); Világjáró magyarok (1998); Magyar feltalálók I. (2000); Magyar feltalálók a repülés történetében (2001); Magyar feltalálók az automobilok történetében (2002); Magyar feltalálók a nyomdászat történetében (2003); Magyar feltalálók a hajók és a vasút történetében (2004); Magyar feltalálók a távközlés történetében (2005); Magyarok égi képeskönyve (2006), Magyar feltalálók a számítástechnika történetében (2007).

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Személyiségek
TelepülésKomárom [Komárno] / Dunaszerdahely [Dunajská Streda]
SzerzőLT - Lacza Tihamér
Rövid URL
ID371454
Módosítás dátuma2019. december 4.

Bognár Cecil Pál

Részletek

(* 1883. jan. 24. Csepreg [Mo.], † 1967. jún. 28. Győr [Mo.]) Irodalomtörténész, pedagógiai szakíró, tanár. 1902-ben érettségizett Győrött, 1907-ben Pannonhalmán matematika–fizika, 1911-ben Budapesten filozófia–pedagógia szakot végzett. 1906–1909, majd 1912–1925 között a komáromi bencés gimnáziumban tanított. Később Budapesten, Pécsen, Szegeden volt egyetem tanár. 1950-ben politikai okból nyugdíjazták. Fm: A fizika alapfogalmainak és alapelveinek ismeretelméleti vizsgálata (tan., 1911); Okság és törvényszerűség a fizikában (tan., 1919); Logika (tankönyv, 1922); Értékelmélet (tan., 1924); Jókai lélekrajza (1925); Tanulmányok a gyermeklélekről (1925); Pszichológia (tan., 1935); Lélektan és gondolkodástan (tan., 1941). Ir.: Dr. Hász Erzsébet: Bognár Cecil (írásaiból vett szemelvényekkel, 2002).

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Személyiségek
FejezetSzemélyiségek
TelepülésKomárom [Komárno]
SzerzőLT - Lacza Tihamér
Rövid URL
ID371508
Módosítás dátuma2019. december 4.

Boldoghy Katalin

Részletek

(* 1943. febr. 22. Komárom, † 2013. ápr. 21. Komárom) Színésznő, rendező. 1965–1972 között a Magyar Területi Színház színésze, ezt követően 1994-ig a pozsonyi rádió magyar adásának rendezője volt. Előadóművészként, konferansziéként is ismert. 1993–1997 között a Komáromi Jókai Színház segédrendezője, ill. irodalmi titkára.

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Személyiségek
TelepülésKomárom [Komárno]
SzerzőTL - Tóth László
Rövid URL
ID371544
Módosítás dátuma2019. december 4.

Boldoghy Olivér

Részletek

Boldoghy Olivér
Boldoghy Olivér (ST)

(* 1970. jan. 19. Komárom) Színész. Pozsonyban végezte iskoláit, 1992-ben a pozsonyi Színművészeti Főiskolán szerzett színészdiplomát. Már főiskolásként jelentős szerepekben játszott a Komáromi Jókai Színházban, melynek 1995-ig volt tagja, ezt követően egy évadon át a Kassai Thália Színház színésze, majd pályát módosított. A Ferenczy Anna-díj első jutalmazottja (1993). – Főbb színházi szerepei: II. Lajos király (Háy Gyula.: Mohács); Fekete Péter (Eisemann Mihály–Zágon István–Somogyi Gyula: Fekete Péter); Rádiós (Presser Gábor–Sztevanovity Dusan–Horváth Péter: A padlás); Gérard (Illyés Gyula: Tiszták); Ádám (Madách: Az ember tragédiája); Almaviva gróf (Pierre Beumarchais: Figaro házassága, avagy egy őrült nap); Estragon (Samuel Beckett: Godot-ra várva); János apostol (Tolcsvay László–Müller Péter–Müller Péter Sziámi: Mária evangéliuma); Dawson tizedes (Aaron Sorkin: Semmi és végtelen); Petur bán (Katona József: Bánk bán). – Film: Szabadság, szerelem (r. Gothár P.); Hra pre dvoch (r. Kleis M.) – Díjak, kitüntetések: Ferenczy Anna-díj (1993); Esterházy János Emlékplakett (2013).  – Ir. Székely György: Magyar Színházművészeti Lexikon (1994); Kolár Péter és szerzőtársak: A Kassai Thália Színház negyven éve (2009); Színházi évkönyvek (OSZMI Budapest); Divadlá na Slovensku (Az 1970/71-es évadtól 2010/11-ig); Ötvös Anna: Akikkel találkozhat(t)unk (2000).

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Személyiségek
TelepülésKomárom [Komárno]
SzerzőTL - Tóth László
Rövid URL
ID371547
Módosítás dátuma2019. december 4.

Boráros Imre

Részletek

Boráros Imre
Boráros Imre (FI)

(* 1944. febr. 28. Pozsony) Színész. Középiskolába szülővárosában járt. 1963-ban érettségizett, majd egy évig a pozsonyi Szépművészeti Akadémia színészhallgatója; 1965–1971 között a komáromi Magyar Területi Színház színésze, azután táncdalénekes. 1972-től már ismét a Magyar Területi Színház, ill. jogutódja, a Komáromi Jókai Színház tagja: előbb, 1977-ig, a kassai Tháliában, majd újból Komáromban játszott. Fellépett a Theátrum Polgári Társulat néhány előadásában; többször vendégszerepelt magyarországi színházaknál. Számos hangjáték mellett több magyar, szlovák, cseh és egy olasz film szereplője. Monodráma-színreviteleivel, ill. húsz önálló előadói műsorával Szl.-n és Mo.-n kívül nyugat-európai, észak-amerikai és ausztráliai turnékon is részt vett. – Főbb színházi szerepei: Őrnagy (Örkény István: Tóték); Lucifer (Madách Imre: Az ember tragédiája); Cervantes (Don Quiote: La Mancha lovagja); Színész (Molnár Ferenc: A testőr); Puzsér (Molnár Ferenc: Doktor úr); Tarpataky (Zerkovitz Béla: Csókos asszony); Viszockij (Siposhegyi Péter: Mielőtt csillag lettem); Czillei Ulrich (Vörösmarty Mihály: Czillei és a Hunyadiak); Higgins professzor (Alan Jay Lerner–Frederick Loewe: My Fair Lady); Id. Csaholyi Balázs (Hunyadi Sándor: Három Sárkány); A menyasszony apja (Federico García Lorca: Vérnász); Luther Márton (Sütő András: Egy lócsiszár virágvasárnapja); Félix (Neil Simon: Furcsa pár); Kossuth (Illyés Gyula: Fáklyaláng); Mixi gróf (Szirmai Albert–Bakonyi Károly: Mágnás Miska); Pierre (Francis Veber: Balfácánt vacsorára); Sáfrány ügyvéd (Halász Imre–Békeffi István–Eisemann Mihály: Egy csók és más semmi); du Grélé tábornok (Georges Feydeau: Egy hölgy a Maximból). – Monodrámák, pódiumjátékok: Székely János: Dózsa; Vysockij (Siposhegyi Péter: Mielőtt csillag lettem); Márió (Siposhegyi Péter: A varázsló); Esterházy János passió (Siposhegyi Péter: Hantjával sem takar); Mindszenty bíboros oltárköve (Tarics Péter: Állok Istenért, Egyházért, Hazáért); Nyelvcsapások (zenés irodalmi összeállítás). – Vendégjátékok: Kassai Thália Színház, Székesfehérvári Vörösmarty Színház, József Attila Színház, Miskolci Nemzeti Színház. – Film, TV : Feltámadás (olasz film), Dosztojevszkij – Pszichiáter (olasz film), Želary – Juriga (cseh Oscar-Díjra jelölt film), Čas grímáš – battyányi püspök (szlovák film), arany kenyér (szlovák mese); pribina herceg (szlovák tv-film). – Díjak: Sylvánia-díj (1991); Határon Túli Magyar Színházak Fesztiválja, a legjobb férfi alakítás díja (1990, 1996); A Szlovák Köztársaság ezüstplakettje (2004); a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (2004); Esterházy-díj (2007); A Szlovák Irodalmi Alap életműdíja (2006); A Világ Magyarságáért művészeti díj (2012); Kossuth-díj (2014); Esterházy János Emlékplakett (2017). – Ir. Székely György: Magyar Színházművészeti Lexikon (1994); Tóth László (Filep Tamás Gusztávval közösen): A (cseh)szlovákiai magyar színjátszás nyolcvan éve 1918–1989 (1999); Divadlá na Slovensku (Az 1970/71-es évadtól 2010/11-ig); Darvay Nagy Adrienne: Színek Kisvárdán (1998); Boráros Imre honlapja.

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Személyiségek
TelepülésPozsony [Bratislava] / Komárom [Komárno] / Kassa [Košice]
SzerzőTL - Tóth László
Rövid URL
ID371568
Módosítás dátuma2019. december 4.

Bordás Sándor

Részletek

Bordás Sándor
Bordás Sándor (csa)

(* 1952. szept. 9. Ómoravica [Szerbia]) Pszichológus, szakíró, egyetemi oktató. Vegyészeti szakközépiskolában érettségizett Szabadkán. 1972–1977-ben a budapesti ELTE BTK-án pszichológiát tanult. 1978-tól Dunaszerdahelyen él. Szakterülete a szexuálpszichológia és az etnopszichológia. A komáromi Selye János Egyetem oktatója, a székesfehérvári Kodolányi János Főiskola docense. Több kötet társszerzője. – Fm. Lelkünk útvesztői (tan., 1994); Szexposta (tan., 1997).

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Személyiségek
TelepülésDunaszerdahely [Dunajská Streda] / Komárom [Komárno]
SzerzőLT - Lacza Tihamér
Rövid URL
ID371571
Módosítás dátuma2019. december 4.

Borka Géza

Részletek

(* 1894. júl. 11. Gúta, † 1977. jún. 17. Kaposvár [Mo.]) Tanár, lapszerkesztő, költő, író, színműíró. Középiskolai tanulmányait Komáromban és Győrben, egyetemi tanulmányait a budapesti egyetem bölcsészkarán végezte. 1923–1944 között a komáromi bencés gimnáziumban tanított, segédtankönyveket állított össze, szerkesztette a Szivárvány és a Tábortűz c. lapokat. A komáromi Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesület titkára is volt. 1945-ben Mo.-ra, Kaposvárra került, a helyi gimnáziumban tanított. Népies hangvételű színdarabjait a műkedvelők gyakran játszották. – Fm. Bánatmalom (v.,1920); Karikagyűrű (színmű,1935); A maharadzsa (színmű,1936); Áldomás – Csillagok (színmű, 1937); Muskátlis ablakok (színmű, 1937).

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Személyiségek
TelepülésGúta [Kolárovo] / Komárom [Komárno]
SzerzőLT - Lacza Tihamér
Rövid URL
ID371577
Módosítás dátuma2019. december 4.

Böszörményi János

Részletek

(* 1928. jún. 10. Perbete, † 1993. okt. 6. Komárom) Tanár, helytörténész. Pápán érettségizett 1950-ben, Pozsonyban szerzett magyar–történelem szakos tanári oklevelet 1954-ben. 1950–1968 között különböző iskolákban tanított, 1968–1970-ban a Szlovák Kormány Nemzetiségi Titkárságának munkatársa volt. Pedagógiai és kisebbségpolitikai témájú cikkeket, kritikákat, helytörténeti dolgozatokat, ill. tankönyveket írt. 1970-ben politikai okok miatt félreállították és a publikálástól is eltiltották. 1990-ben megkapta a Madách Kiadó nívódíját. – Fm. Dunamocs évszázadai (1990).

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Személyiségek
TelepülésPerbete [Pribeta] / Komárom [Komárno]
SzerzőHI - Hornyák István
Rövid URL
ID371622
Módosítás dátuma2019. december 4.

Bugár Béla 1.

Részletek

Bugár Béla 1.
Bugár Béla − színész (JSZA)

(* 1931. ápr. 18. Pozsonyeperjes, † 2011. máj. 20.) Színész. Pályáját műkedvelő színjátszóként kezdte. 1952-től tagja az Állami Faluszínház magyar tagozatának, majd 1959-ben, a társulat megszűnése után került át Komáromba a Magyar Területi Színházhoz, melynek nyugdíjba vonulásáig színésze maradt (2008-ban a színháztól Örökös Tag címet kapott). Számos hangjátékban, s több szlovák filmben is szerepelt. Főbb színházi szerepei: Lucentio (William Shakespeare: A makrancos hölgy); George (John Steinbeck: Egerek és emberek); Liliom (Molnár Ferenc: Liliom); Eddie Carbone (Arthur Miller: Pillantás a hídról); Ferdinánd (Friedrich Schiller: Ármány és szerelem); Tardiveau (Marc Michael–Eugène Labiche: Olasz szalmakalap); Kanyar (Ján Solovič: S.O.S); rudolf (Blanka Jirásková: Zűrzavar); Illér (Kmeczkó Mihály: Harc a kutyafejűekkel), Cominius, szenátor (Háy Gyula: CAliguLÓ); Jégapó, Menelaos (Weöres Sándor: Holdbéli csónakos); Szász (Csurka István: Házmestersirató); Mátyás (Bertolt Brecht: Koldusopera); Fischl (Ivan Bukovčan: Mielőtt a kakas megszólal); Moracchio (Carlo Goldoni: A legyező); Bakics vajda (Háy Gyula: Mohács); Berci bácsi (Móricz Zsigmond: Rokonok); Pázmár (Mikszáth Kálmán: A Noszty fiú esete Tóth Marival); Apa (Osvald Záhradník: Tűzijáték); Klitty-klatty (Kőszeghy F. László: Lusta királyság); Fleuron, nyugalmazott altábornagy (Eisemann Mihály–Somogyi Gyula–Zágon István: Fekete Péter); Ireneus, a kovács (Márai Sándor: Kassai polgárok); Varga lehel, Asztalos (Kertész Ákos: Névnap); Szenátor (William Shakespeare: Coriolanus); Boros (Osvald Záhradník: Utóirat); Földrajztanár (Molnár Ferenc: Doktor úr); A bonc (Bertolt Brecht: A szecsuáni jólélek); Igazságügy-miniszter (Percs Zejtuncjan: Egy szabad ember); Mikhál bán (Katona József: Bánk bán); Canty (Mark Twain: Koldus és királyfi); Sauveral alprefektus (Georges Feydeau: Osztrigás Mici); Linzman (Molnár Ferenc: Liliom); Bodó Tóni (Lovicsek Béla: Végállomás); Örkényi báró (Csiky Gergely: A nagymama); Csendőr (Joseph Stein–Sólem Aléchem: Hegedűs a háztetőn); Az inkvizíció századosa (Dale Wasserman: La Mancha lovagja); Fater (Szép Ernő: Vőlegény); Brigádvezető, rendőr (Schwajda György: Segítség). – Film: Valahol Magyarországon – Ir. Székely György: Magyar Színházművészeti Lexikon (1994); Tóth László (Filep Tamás Gusztávval közösen): A (cseh)szlovákiai magyar színjátszás nyolcvan éve 1918–1989 (1999); Tóth László: Déryné nyomában. A komáromi magyar színjátszás története II. (1998); Kulisszák, ünnepi kiadás (2002); Tarics Péter: A tűzkeresztségtől a kereszttűzig 1952–1997 (1997); Színházi évkönyvek (OSZMI Budapest); Divadlá na Slovensku (Az 1970/71-es évadtól 2010/11-ig).

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Személyiségek
TelepülésPozsonyeperjes [Jahodná] / Komárom [Komárno]
SzerzőTL - Tóth László
Rövid URL
ID371706
Módosítás dátuma2019. december 4.

Bugár Gáspár

Részletek

Bugár Gáspár
Bugár Gáspár (JSZ)

(*1932. febr. 25. Pozsonyeperjes, † 2008. ápr. 03. Komárom) Színész. Elemi iskolába szülőfalujában járt. 1952-től az Állami Faluszínház Magyar Tagozata, majd megszűnése után, 1959-től nyugdíjazásáig a Magyar Területi Színház, ill. jogutódja, a Komáromi Jókai Színház színésze (1960–1970 között színházi ügyelő). Gyakran szerepelt hangjátékokban, szilveszteri és egyéb műsorokban, műsoros esteken, pódiumműsorokban. – Főbb színházi szerepei: Fleurant gyógyszerész (Jean-Baptiste Molière: A képzelt beteg); Montano (William Shakespeare: Othello); Shallow Róbert (William Shakespeare: A windsori víg nők); Ottavio (Carlo Goldoni: A hazug); Coronato (Carlo Goldoni: A legyező); Csikász (Háy Gyula.: Mohács); Tanfelügyelő (Nyikolaj Vasziljevics Gogol: Revizor); Firsz (Anton Pavlovics Csehov: Cseresznyéskert); Simon bán (Katona József: Bánk bán); Suffenus (CAliguLÓ); Polgár (Csurka István: Házmestersirató); Sárkány (Molnár Ferenc: A doktor úr); Abbé (Georges Feydeau: Osztrigás Mici); Tódorka Szilárd (Csiky Gergely: Nagymama); Vézine (Marc Michael–Eugène Labiche: Olasz szalmakalap); Pál úr, közhuszár (Jókai Mór: A kőszívű ember fiai). – Film: Valahol Magyarországon; Ítélet – Ir. Székely György: Magyar Színházművészeti Lexikon (1994); Tóth László (Filep Tamás Gusztávval közösen): A (cseh)szlovákiai magyar színjátszás nyolcvan éve 1918–1989 (1999); Tóth László: Déryné nyomában. A komáromi magyar színjátszás története II. (1998); Kulisszák, ünnepi kiadás (2002); Tarics Péter: A tűzkeresztségtől a kereszttűzig 1952–1997. (1997); Színházi évkönyvek (OSZMI Budapest); Divadlá na Slovensku (Az 1970/71-es évadtól 2010/11-ig).

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Személyiségek
FejezetSzemélyiségek
TelepülésPozsonyeperjes [Jahodná] / Komárom [Komárno]
SzerzőTL - Tóth László
Rövid URL
ID371709
Módosítás dátuma2019. december 4.

Csehi Ágota

Részletek

Csehi Ágota
Csehi Ágota (FI)

(* 1966. márc. 27. Komárom) Egyetemi oktató, zongoraművész. Általános iskolai tanulmányait szülővárosában végezte, majd a Pozsonyi Konzervatóriumban folytatta középiskolai tanulmányait (1980−1985). Egyetemi diplomát 1990-ben szerzett a pozsonyi Zeneművészeti Főiskolán. Zenei tanulmányait a Liszt Ferenc Zeneművészeti Akadémián folytatta Budapesten, zongorajáték és a zongorajáték módszertana szakon. 1995-ben az ELTE Bölcsészettudományi Karán doktorált (PhD.) 2003-ban. 2004-ben az Ostravai Tudományegyetemen habilitált zenepedagógia–zeneelmélet szakon. A nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Zenei Tanszékének oktatója (1990-től). 1999−2002 között a komáromi művészeti alapiskola igazgatója, 2007-ig zongoratanára volt. Zongoristaként számos hazai és külföldi hangverseny szereplője, rádió-, televízió-, CD-felvételek aktív résztvevője, továbbá zenetudományi, zenepedagógiai konferenciák előadója. Kutatási területe mindenekelőtt Bartók és Kodály szlovákiai vonatkozásai, valamint a zenei képességek fejlődésének lehetőségei. 1990-től a Szlovákiai Magyar Zenebarátok Társaságának tagja, a Kadosa Pál Zongoraverseny (1993−2011 között) és a Bartók Béla Zenei Találkozó (1991−2007) fesztiváljának egyik szakmai vezetője. 1990-től több különböző jellegű tanulmánya jelent meg a szlovákiai, magyarországi, külföldi sajtóban. – Díjak, kitüntetések: a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Pedagógiai Karának „Dékáni díja” (2011); a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem rektora és a Közép-európai Tanulmányok Karának dékáni „kitüntetése és emlékérme” (2010); elismerés és emlékoklevél a komáromi művészeti alapiskola fennállásának 150. évfordulója alkalmából az iskolában végzett eredményes oktató-nevelő munkáért (2011). – Fm. Bartók Béla és a Felvidék (1994); Csehi Á.−Dombi E.: Zeneirodalmi, zenehallgatási szemelvények a gyermekek és az ifjúság részére I., II. (1998); Bartók and Slovakia (In: „Past-Present-Future” EPTA, 2000); Bartók szlovákiai kapcsolatai és azok hatása alkotómunkásságára (In.: Parlando, 2001, XLIII/3.); Kreatívne vyučovanie klavírnej hry budúcich pedagógov na 1. stupni ZŠ, I., II. (In: Múzy, 1997); Problematika autentickej interpretácie a nasledujúce generácie interpretov Bartókových skladieb (In: Hudobno – pedagogické interpretácie VII, 2003); A népzene és az instruktivitás kapcsolata Bartók alkotómunkásságában (In: Új pedagógiai közlemények, 2004); 20 éves a Szlovákiai Magyar Zenebarátok Társasága: emlékkönyv a társaság fennállásának 20. évfordulója alkalmából (2010); Dvadsať rokov existencie Maďarskej spoločnosti priateľov hudby na Slovensku (In: Slovenská hudba: Revue pre hudobnú kultúru. 2011, 37/4.); A Szlovákiai Magyar Zenebarátok Társaságának tevékenysége − Liszt, Bartók, Kodály, Kadosa szellemében (In: Liszt−Mahler: Tanulmánykötet. 2012); Ľudová hudba ako inšpiračný zdroj v hudobnom vzdelávaní v prvej polovici 20. storočia (In: Zborník Janáčkiana, 2012); Liszt Ferenc és Erkel Ferenc művészete Pozsonyban (In: Parlando, 2012/1.); Umelecký a hudobno-pedagogický odkaz Zoltána Kodálya na Slovensku (In: Slovenská hudba: Revue pre hudobnú kultúru, 2013).

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Személyiségek
TelepülésKomárom [Komárno]
SzerzőHG - Horváth Géza
Rövid URL
ID371910
Módosítás dátuma2019. december 3.

Csémy Olivér

Részletek

(* 1959. jan. 1. Komárom) kÉpítész. Komáromban érettségizett, 1983-ban a pozsonyi Műszaki Egyetem magasépítészeti szakán szerzett mérnöki oklevelet. 1994-ben a pozsonyi Képzőművészeti Főiskolán építészetet tanult. 1988-tól önálló tervezőirodában dolgozik, vezetése alatt működött a KOMBIT D tervezőiroda, majd megalapította a DECART Kft-t, melynek társvezetője lett. Jelenleg az AKVADRAT iroda építésze és a Csémy Olivér Design Kft. tulajdonosa. Fm: Fontosabb munkái: 1992: Zichy-kastély rekonstrukciója, Vásárcsarnok (Komárom); 1993: a Tiszti pavilon rekonstrukciójának, ill. szabadtéri színpadának tervei (Komárom); 1996: a Postabank épületének belsőépítészeti tervei (Pozsony); 1998: a Volksbank épületének építészeti tervei (Besztercebánya), a Vámbéry tér építészeti kialakítása (Dunaszerdahely); a Termálfürdő átalakítása, a FORRÁS LÁNCHÁZ főépülete és a látványfürdő (Komárom, Magyarország); 2000: MILLENNIUM üzletház (uo.); 2006: Horgásztanya (Pöstyén).

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Személyiségek
FejezetSzemélyiségek
TelepülésKomárom [Komárno]
SzerzőGI - Gaál Ida
Rövid URL
ID372018
Módosítás dátuma2019. december 4.

Csiba László

Részletek

(* 1908. okt. 8. Tótmegyer, † 1975. nov. 3. Komárom) Dalszerző. Érsekújvárott tanult, a két vh. között Negyeden és Szőgyénben élt. 1945 után a Komárom Megyei Könyvtárban dolgozott. Saját szerzésű dalait hegedűn adta elő. “Bíró uram, panaszom van” c. nótáját a Magyar Muzsikus díszoklevéllel tüntette ki. – Fm. Sok ma az isten (v., 1934).

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Személyiségek
TelepülésTótmegyer [Palárikovo] / Komárom [Komárno]
SzerzőCsS - Csanda Sándor
Rövid URL
ID495624
Módosítás dátuma2019. december 4.

Csízy István

Részletek

(* 1906. márc. 23. Pelsőc, † 1981. nov. 17. Pozsony) Építész. 1924-ben érettségizett Rozsnyón, építészmérnöki tanulmányait a Brünnben végezte. 1930–1953 között Komáromban élt, A modern építészet formajegyeit magukon viselő épületei a városban és környékén (az Alsó-csallóközi és Csilizközi Ármentesítő Társulás székház,1934; Népbank, 1935; Kovács Tihamér gyógyszerész háza, 1936; a főgimnázium tornaterme, 1939–1940; Szivattyútelep, Komárom-Kabátfalu, 1949). 1953-tól a Szlovák Vízgazdálkodási Vállalat, 1960 után a Hydroprojekt alkalmazottja volt.

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Személyiségek
FejezetSzemélyiségek
TelepülésPelsőc [Plešivec] / Komárom [Komárno]
SzerzőKKK - Kubička Kucsera Klára
Rövid URL
ID372111
Módosítás dátuma2019. december 4.

1 2 3 7
195 találat