Magyar Néplap
Az Országos Keresztényszocialista Párt ny.-szl.-i hetilapja (Pozsony, 1927–1936). A kisebbségi sérelmek ostorozása miatt sűrűn cenzúrázták, elkobozták, s 1933 dec.-től 1934 jún.-ig betiltották. A két ellenzéki párt egyesülése után hamarosan megszűnt, s helyébe az Új Hírek napilap lépett. – Szerk. Reinel János. – A szlovák...megnyit →
Az Országos Keresztényszocialista Párt ny.-szl.-i hetilapja (Pozsony, 1927–1936). A kisebbségi sérelmek ostorozása miatt sűrűn cenzúrázták, elkobozták, s 1933 dec.-től 1934 jún.-ig betiltották. A két ellenzéki párt egyesülése után hamarosan megszűnt, s helyébe az Új Hírek napilap lépett. – Szerk. Reinel János. – A szlovák...megnyit →
Részletek
Az Országos Keresztényszocialista Párt ny.-szl.-i hetilapja (Pozsony, 1927–1936). A kisebbségi sérelmek ostorozása miatt sűrűn cenzúrázták, elkobozták, s 1933 dec.-től 1934 jún.-ig betiltották. A két ellenzéki párt egyesülése után hamarosan megszűnt, s helyébe az Új Hírek napilap lépett. – Szerk. Reinel János. – A szlovák állam idején 1942 és 1944 között újra megjelent. – Szerk. Brogyányi Kálmán és Ásgúthy Erzsébet.
Magyar Néppárt
Szlovákiai magyar politikai párt (Pozsony, 1991–1998). Az Együttélés Politikai Mozgalom és a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom néhány parlamenti képviselője csatlakozott hozzá 1992 jan.-jában. Az 1992-es parlamenti választásokon az Együttélzéssel és a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalommal indult hármas koalícióban, de mandátumhoz nem jutott. 1998-ban, a Magyar Koalíció...megnyit →
Szlovákiai magyar politikai párt (Pozsony, 1991–1998). Az Együttélés Politikai Mozgalom és a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom néhány parlamenti képviselője csatlakozott hozzá 1992 jan.-jában. Az 1992-es parlamenti választásokon az Együttélzéssel és a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalommal indult hármas koalícióban, de mandátumhoz nem jutott. 1998-ban, a Magyar Koalíció...megnyit →
Részletek
Szlovákiai magyar politikai párt (Pozsony, 1991–1998). Az Együttélés Politikai Mozgalom és a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom néhány parlamenti képviselője csatlakozott hozzá 1992 jan.-jában. Az 1992-es parlamenti választásokon az Együttélzéssel és a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalommal indult hármas koalícióban, de mandátumhoz nem jutott. 1998-ban, a Magyar Koalíció Pártja megalakulása előtt beolvadt az Együttélés Politikai Mozgalomba. – Vezető: Popély Gyula.
Magyar P.E.N. Klub Pozsony
Részletek
A PEN Klub szlovákiai magyar szervezete (Pozsony, 1989 jún.). A rendszerváltás előtt alakult szlovákiai magyar írók és értelmiségiek részvételével Balla Kálmán kezdeményezésére. Több dokumentumot adott ki a Csehszl.-ban bebörtönzött írók és ellenzékiek védelmében. 1991-ben beolvadt a Szlovákiai PEN Klubba. – Vezető: Balla Kálmán.
Magyar Polgári Párt (MPP)
Szlovákiai magyar politikai párt (Pozsony, 1989–1998). Független Magyar Kezdeményezés (FMK) néven mint illegális polgári és politikai szerveződés 1989. nov. 18-án alakult Vágsellyén. Első szóvivői A. Nagy László és Tóth Károly voltak. Az FMK aktívan részt vett a rendszerváltásban. A bársonyos forradalom idején a pozsonyi...megnyit →
Szlovákiai magyar politikai párt (Pozsony, 1989–1998). Független Magyar Kezdeményezés (FMK) néven mint illegális polgári és politikai szerveződés 1989. nov. 18-án alakult Vágsellyén. Első szóvivői A. Nagy László és Tóth Károly voltak. Az FMK aktívan részt vett a rendszerváltásban. A bársonyos forradalom idején a pozsonyi...megnyit →
Részletek
Magyar Polgári Párt logója (FI)
Szlovákiai magyar politikai párt (Pozsony, 1989–1998). Független Magyar Kezdeményezés (FMK) néven mint illegális polgári és politikai szerveződés 1989. nov. 18-án alakult Vágsellyén. Első szóvivői A. Nagy László és Tóth Károly voltak. Az FMK aktívan részt vett a rendszerváltásban. A bársonyos forradalom idején a pozsonyi tüntetések egyik szervezője volt. Reflex néven Komárom egy közéleti hetilapot, ill. Pozsonyban Szabad Kapacitás c. tájékoztatót adott ki. Az FMK volt a második vh. utáni első független szlovákiai magyar (napi)lap, a Nap alapítója, ill. az első szlovákiai magyar alapítvány létrehozója (Márai Sándor Alapítvány). 1990 jan.-jában parlamenti képviselőket kooptált a prágai Szövetségi Gyűlésbe (Duray Miklós, Gémesi Károly, Németh Zsuzsanna, Popély Gyula, Sándor Eleonóra, Világi Oszkár), ill. a pozsonyi Szlovák Nemzeti Tanácsba (Csekes Erika, Grendel Lajos, Kovács László, A. Nagy László, Pirovits László, Zászlós Gábor). Zászlós Gábor a szlovák parlament, Varga Sándor a szlovák kormány alelnöke, Hunčík Péter pedig Václav Havel köztársasági elnök nemzetiségi tanácsadója lett. Az 1990-es első szabad választáson a Nyilvánosság az Erőszak Ellen (VPN) szlovák politikai tömörüléssel koalícióban indult, és tagjai kerültek be a Szövetségi Gyűlésbe (Gémesi Károly, Sándor Eleonóra, Szöllős Ilona, Világi Oszkár) és a Szlovák Nemzeti Tanácsba (Berényi József, Markotán Péter, A. Nagy László, Pirovits László, Zászlós Gábor, Varga Sándor). Ezt követően mind a prágai szövetségi, mind pedig a pozsonyi szlovák kormány tagja lett. Zászlós Gábor a szlovák kormánynak, A. Nagy László a szlovák parlamentnek, Világi Oszkár a Szövetségi Gyűlés Nemzetek Kamarájának lett az alelnöke, Gémesi Károly pedig a Szövetségi Gyűlés emberjogi és nemzetiségi bizottságának a kezdeményezője és az elnöke. 1992 jan.-jában az FMK liberális politikai párttá alakult ~ néven, programját Szabadság és Felelősség címmel jelentette meg. Elnöke A. Nagy László lett. 1992–1994 között parlamenten kívüli pártként működött, majd 1994-ben a Magyar Koalíció részeként újra parlamenti párttá vált (egy képviselője szerzett mandátumot, Mészáros Lajos, aki később az Alkotmánybíróság tagja lett). 1998-ban Magyar Koalíció Pártja néven egyesült a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalommal és az Együttélés Politikai Mozgalommal. – Tagja volt a Liberális Internacionálénak és az Európai Liberális Pártnak. – Vezető: Tóth Károly (1989); A. Nagy László (1991).
Magyar Szellemi Társaság
Polgári baloldali és szocialista írók, publicisták és művészek népfrontos jellegű kulturális egyesülete. Alakuló közgyűlését 1935. febr. 10-én tartotta Pozsonyban: alapszabálya értelmében a magyar kultúra ápolása és a magyar-szlovák-cseh kulturális kapcsolatok elmélyítése volt a fő célja. Kezdeményezője Barta Lajos emigráns író volt, aki azonban csehszlovák...megnyit →
Polgári baloldali és szocialista írók, publicisták és művészek népfrontos jellegű kulturális egyesülete. Alakuló közgyűlését 1935. febr. 10-én tartotta Pozsonyban: alapszabálya értelmében a magyar kultúra ápolása és a magyar-szlovák-cseh kulturális kapcsolatok elmélyítése volt a fő célja. Kezdeményezője Barta Lajos emigráns író volt, aki azonban csehszlovák...megnyit →
Részletek
Polgári baloldali és szocialista írók, publicisták és művészek népfrontos jellegű kulturális egyesülete. Alakuló közgyűlését 1935. febr. 10-én tartotta Pozsonyban: alapszabálya értelmében a magyar kultúra ápolása és a magyar-szlovák-cseh kulturális kapcsolatok elmélyítése volt a fő célja. Kezdeményezője Barta Lajos emigráns író volt, aki azonban csehszlovák állampolgárság hiányában nem lehetett az egyesület tisztségviselője. Az egyesület létrehozását a Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaság elnöksége aktívan támogatta, de később – a szociáldemokrata sajtóval együtt – politikai egyoldalúsággal, „bolsevista szellemmel” vádolta a vezetőséget. Az intrikák következtében és egy másik egyesület a Csehszlovákiai Magyar Kisebbségi Társaság megalakulása miatt csakhamar feloszlott.
Magyar Színházi Napok
Képes műsorfüzet (Pozsony, 1941, 1942). Egy-egy száma jelent meg a júl. első felében tartott pozsonyi magyar műkedvelő színi szezon alkalmából. A 44, ill. 88 oldalas kiadvány a műsor részletes ismertetésén kívül a színházzal kapcsolatos cikkeket, emlékezéseket, interjúkat, anekdotákat, verseket és képeket közölt. – Szerk. Rehorovszky...megnyit →
Képes műsorfüzet (Pozsony, 1941, 1942). Egy-egy száma jelent meg a júl. első felében tartott pozsonyi magyar műkedvelő színi szezon alkalmából. A 44, ill. 88 oldalas kiadvány a műsor részletes ismertetésén kívül a színházzal kapcsolatos cikkeket, emlékezéseket, interjúkat, anekdotákat, verseket és képeket közölt. – Szerk. Rehorovszky...megnyit →
Részletek
Képes műsorfüzet (Pozsony, 1941, 1942). Egy-egy száma jelent meg a júl. első felében tartott pozsonyi magyar műkedvelő színi szezon alkalmából. A 44, ill. 88 oldalas kiadvány a műsor részletes ismertetésén kívül a színházzal kapcsolatos cikkeket, emlékezéseket, interjúkat, anekdotákat, verseket és képeket közölt. – Szerk. Rehorovszky Jenő.
Magyar Szó 2.
Németbarát és antiszemita szellemiségű napilap (Pozsony, 1945. febr. 10.–márc. 29.). A lap elindításának előzményét Esterházy János lemondatása jelentette a Szlovenszkói Magyar Párt éléről, amelynek következtében a párt sajtóorgánuma, a Magyar Néplap is beszüntette megjelenését. A ~ kiadását a nyilas kormányzat pozsonyi megbízottja, Ferber Viktor kezdeményezte. A lap kiadója...megnyit →
Németbarát és antiszemita szellemiségű napilap (Pozsony, 1945. febr. 10.–márc. 29.). A lap elindításának előzményét Esterházy János lemondatása jelentette a Szlovenszkói Magyar Párt éléről, amelynek következtében a párt sajtóorgánuma, a Magyar Néplap is beszüntette megjelenését. A ~ kiadását a nyilas kormányzat pozsonyi megbízottja, Ferber Viktor kezdeményezte. A lap kiadója...megnyit →
Részletek
Németbarát és antiszemita szellemiségű napilap (Pozsony, 1945. febr. 10.–márc. 29.). A lap elindításának előzményét Esterházy János lemondatása jelentette a Szlovenszkói Magyar Párt éléről, amelynek következtében a párt sajtóorgánuma, a Magyar Néplap is beszüntette megjelenését. A ~ kiadását a nyilas kormányzat pozsonyi megbízottja, Ferber Viktor kezdeményezte. A lap kiadója hivatalosan az SS (SS Standardte „Kurt Eggers” Kommando Slowakei) pozsonyi parancsnoksága. A lapban többek között Duka Zólyomi Norbert is publikált. Felelős szerkesztője Klöne Henrik. – Szerk. Brogyányi Kálmán.
Magyar Tanügy
Tanügypolitikai lap, amelyet a Szlovenszkói Magyar Tanítók Haladó Csoportja adott ki. 1925-től 1928-ig Szlovenszkói Magyar Tanügy, 1928-tól 1933-ig pedig ~ néven jelent meg. Elsősorban a Szlovenszkói Általános Magyar Tanítóegyesület ellenzékét alkotó pedagógusok hozták létre. Fő követelésük a felekezeti iskolák teljes államosítása és a Tanítóegyesület,...megnyit →
Tanügypolitikai lap, amelyet a Szlovenszkói Magyar Tanítók Haladó Csoportja adott ki. 1925-től 1928-ig Szlovenszkói Magyar Tanügy, 1928-tól 1933-ig pedig ~ néven jelent meg. Elsősorban a Szlovenszkói Általános Magyar Tanítóegyesület ellenzékét alkotó pedagógusok hozták létre. Fő követelésük a felekezeti iskolák teljes államosítása és a Tanítóegyesület,...megnyit →
Részletek
Tanügypolitikai lap, amelyet a Szlovenszkói Magyar Tanítók Haladó Csoportja adott ki. 1925-től 1928-ig Szlovenszkói Magyar Tanügy, 1928-tól 1933-ig pedig ~ néven jelent meg. Elsősorban a Szlovenszkói Általános Magyar Tanítóegyesület ellenzékét alkotó pedagógusok hozták létre. Fő követelésük a felekezeti iskolák teljes államosítása és a Tanítóegyesület, valamint a Magyar Tanító c. lap Pozsonyba való áthelyezése volt. A szociáldemokráciához közel álló lapra egyformán jellemző volt az antikommunista és az antiklerikális hozzáállás. – Szerk. Farkas Gyula, Dezső Zoltán.
Magyar Ujság 1.
Politikai napilap (Pozsony, 1919–1928). 1919–1924-ben a nyomdatulajdonos Angermayer család független lapjaként a mérsékelt liberális szellemiség jellemezte. Nagy figyelmet szentelt a magyar–szlovák kulturális kapcsolatoknak. 1925–1926-ban, amikor a Országos Magyar Kisgazda, Iparos és Munkáspárt érdekkörébe tartozott, nemzeti szempontból radikálisabb lett, de liberális irányultságát végig megőrizte. Irodalmi...megnyit →
Politikai napilap (Pozsony, 1919–1928). 1919–1924-ben a nyomdatulajdonos Angermayer család független lapjaként a mérsékelt liberális szellemiség jellemezte. Nagy figyelmet szentelt a magyar–szlovák kulturális kapcsolatoknak. 1925–1926-ban, amikor a Országos Magyar Kisgazda, Iparos és Munkáspárt érdekkörébe tartozott, nemzeti szempontból radikálisabb lett, de liberális irányultságát végig megőrizte. Irodalmi...megnyit →
Részletek
Politikai napilap (Pozsony, 1919–1928). 1919–1924-ben a nyomdatulajdonos Angermayer család független lapjaként a mérsékelt liberális szellemiség jellemezte. Nagy figyelmet szentelt a magyar–szlovák kulturális kapcsolatoknak. 1925–1926-ban, amikor a Országos Magyar Kisgazda, Iparos és Munkáspárt érdekkörébe tartozott, nemzeti szempontból radikálisabb lett, de liberális irányultságát végig megőrizte. Irodalmi rovatában a magyarországi írók mellett helyet biztosított a kibontakozóban lévő Sarló mozgalom tagjainak is. – Szerk. (egymást váltva) Angermayer Károly, Szent-Ivány József, Kárpáthy Béla, Gál István, Moravek Gyula és Benyovszky Károly.
Magyar Ujság 2.
Aktivista politikai napilap (Pozsony, 1933. ápr. 16.–1938. okt. 14.). A két vh. közötti korszak egyik legszínvonalasabb lapja volt, amely mérsékelt kormánypártisága ellenére a kisebbségi sérelmeknek is gyakran hangot adott. A cseh–szlovák–magyar kulturális kapcsolatoknak állandó figyelmet szentelt; megszólaltatta a cseh és szlovák szellemi élet számos jeles...megnyit →
Aktivista politikai napilap (Pozsony, 1933. ápr. 16.–1938. okt. 14.). A két vh. közötti korszak egyik legszínvonalasabb lapja volt, amely mérsékelt kormánypártisága ellenére a kisebbségi sérelmeknek is gyakran hangot adott. A cseh–szlovák–magyar kulturális kapcsolatoknak állandó figyelmet szentelt; megszólaltatta a cseh és szlovák szellemi élet számos jeles...megnyit →
Részletek
A Magyar Ujság fejléce (FI)
Aktivista politikai napilap (Pozsony, 1933. ápr. 16.–1938. okt. 14.). A két vh. közötti korszak egyik legszínvonalasabb lapja volt, amely mérsékelt kormánypártisága ellenére a kisebbségi sérelmeknek is gyakran hangot adott. A cseh–szlovák–magyar kulturális kapcsolatoknak állandó figyelmet szentelt; megszólaltatta a cseh és szlovák szellemi élet számos jeles képviselőjét. Fénykorát a 30-as évek második felében élte, amikor erőteljesen szorgalmazta a demokratikus és antifasiszta rétegek összefogását, népszerűsítette a népfrontos kulturális szervezeteket. Az irodalmi és kulturális anyagoknak tág teret nyújtott, vasárnapi számai felértek egy irodalmi folyóirattal. Magyarországi, cseh, szlovák és külföldi szerzőktől is sok anyagot közölt. – Szerk. Dzurányi László, Győry Dezső, Jankó Zoltán.
Magyar Vidék
Részletek
Regionális kulturális és közéleti hetilap (Pozsony, 1932. dec. 31.–1933. ápr. 15.). 15 száma jelent meg. Alcíme szerint „Nyugat- és Dél-Szlovenszkó magyar lakossága részére” készült. – Szerk. Császár István.
Mai Lap
Független napilap (Pozsony, 1999. jún. 1.–nov. 30.). Indulásakor hetente kétszer, a 30. számtól naponta jelent meg, a Nový Trhák/Trhák magyar nyelvű mutációja. Tiszavirágéletű próbálkozás volt egy bulvárlap magyar nyelvű kiadására. A Horizont Slovakia Értékpapír-forgalmazó Rt. adta ki Somogyi Szilárd igazgatóhelyettes vezetésével. – Szerk. D....megnyit →
Független napilap (Pozsony, 1999. jún. 1.–nov. 30.). Indulásakor hetente kétszer, a 30. számtól naponta jelent meg, a Nový Trhák/Trhák magyar nyelvű mutációja. Tiszavirágéletű próbálkozás volt egy bulvárlap magyar nyelvű kiadására. A Horizont Slovakia Értékpapír-forgalmazó Rt. adta ki Somogyi Szilárd igazgatóhelyettes vezetésével. – Szerk. D....megnyit →
Részletek
A Mai Lap címoldala (FI)
Független napilap (Pozsony, 1999. jún. 1.–nov. 30.). Indulásakor hetente kétszer, a 30. számtól naponta jelent meg, a Nový Trhák/Trhák magyar nyelvű mutációja. Tiszavirágéletű próbálkozás volt egy bulvárlap magyar nyelvű kiadására. A Horizont Slovakia Értékpapír-forgalmazó Rt. adta ki Somogyi Szilárd igazgatóhelyettes vezetésével. – Szerk. D. Kovács József.
Márai Sándor Alapítvány
Közművelődési alapítvány (Pozsony, 1990–2004). A Független Magyar Kezdeményezés politikai tömörülés alapította. Székhelyét később áthelyezte Dunaszerdahelyre. Közéleti, kulturális, tudományos, szociális segítségnyújtási tevékenységet folytatott a Kárpát-medencében élő népek, népcsoportok közti jobb kommunikáció elősegítése céljából kutatások és rájuk épülő kommunikációs tréningek segítségével. Kutatómunkát végzett, melyek eredményeit konferenciák, publikációk...megnyit →
Közművelődési alapítvány (Pozsony, 1990–2004). A Független Magyar Kezdeményezés politikai tömörülés alapította. Székhelyét később áthelyezte Dunaszerdahelyre. Közéleti, kulturális, tudományos, szociális segítségnyújtási tevékenységet folytatott a Kárpát-medencében élő népek, népcsoportok közti jobb kommunikáció elősegítése céljából kutatások és rájuk épülő kommunikációs tréningek segítségével. Kutatómunkát végzett, melyek eredményeit konferenciák, publikációk...megnyit →
Részletek
Közművelődési alapítvány (Pozsony, 1990–2004). A Független Magyar Kezdeményezés politikai tömörülés alapította. Székhelyét később áthelyezte Dunaszerdahelyre. Közéleti, kulturális, tudományos, szociális segítségnyújtási tevékenységet folytatott a Kárpát-medencében élő népek, népcsoportok közti jobb kommunikáció elősegítése céljából kutatások és rájuk épülő kommunikációs tréningek segítségével. Kutatómunkát végzett, melyek eredményeit konferenciák, publikációk formájában ismertette. Az eredmények felhasználásával tréningeket szervezett a közéleti személyiségek számára Szl.-ban, Mo.-n és Romániában. Fontos feladatának tekintette Márai Sándor életművének ápolását is. – Fm. Ellenpróbák (1995); Slovensko 1995 (1996); Bordás Sándor–Hunčík Péter: FER (szlovákul és angolul, is1999); Confidence building in the Carpatian basin (1999); Márai, Sándor: Košická pochôdzka. Košickí mešťania (2000). – Vezető: Hunčík Péter. – Ir. Hunčík Péter: A Márai Sándor Alapítvány (Fórum Társadalomtudományi Szemle, 2001/2).
Mercurius Társadalomtudományi Kutatócsoport
Kutatóműhely (Pozsony, 1992). Tagjai társadalomkutatással foglalkozó szakemberek. A szlovákiai magyarsággal kapcsolatos kutatásokat végez. Az interetnikus kapcsolatokat vizsgálják a történelem, a szociológia, a demográfia, a társadalomstatisztika, a szociolingvisztika, a politológia, nyelvészet szempontjából. Kutatási eredményeiket a Kalligram Könyv- és Lapkiadó gondozásában megjelenő Mercurius Könyvek c. sorozatban...megnyit →
Kutatóműhely (Pozsony, 1992). Tagjai társadalomkutatással foglalkozó szakemberek. A szlovákiai magyarsággal kapcsolatos kutatásokat végez. Az interetnikus kapcsolatokat vizsgálják a történelem, a szociológia, a demográfia, a társadalomstatisztika, a szociolingvisztika, a politológia, nyelvészet szempontjából. Kutatási eredményeiket a Kalligram Könyv- és Lapkiadó gondozásában megjelenő Mercurius Könyvek c. sorozatban...megnyit →
Részletek
Kutatóműhely (Pozsony, 1992). Tagjai társadalomkutatással foglalkozó szakemberek. A szlovákiai magyarsággal kapcsolatos kutatásokat végez. Az interetnikus kapcsolatokat vizsgálják a történelem, a szociológia, a demográfia, a társadalomstatisztika, a szociolingvisztika, a politológia, nyelvészet szempontjából. Kutatási eredményeiket a Kalligram Könyv- és Lapkiadó gondozásában megjelenő Mercurius Könyvek c. sorozatban jelentetik meg. Elnöke Turczel Lajos (1992), Vadkerty Katalin (2003). – Vezető: Gyurgyík László (1992). – Ir. Kocsis Aranka: A Mercurius Társadalomtudományi Kutatócsoport (Fórum Társadalomtudományi Szemle, 2000/2).
Mezőgazdasági Termelés
Részletek
Szaklap (Pozsony, 1965. jan.–1966. dec.). Havonta jelent meg a Földművelési Megbízotti Hivatal kiadásában.
Microgramma Stúdió
Részletek
Kiadó, honlapkészítő, arculattervező magáncég (Pozsony, 1993). Könyveket, hanghordozókat, videókat jelentet meg, honlapkészítéssel, nyomdai előkészítéssel foglalkozik. Novellásköteteket, gyermekmeséket, regényeket és nyelvkönyvet ad ki. Működtetője a Magyar Interaktív Televíziónak. – Vezető: Haraszti Gyula.
Móricka
Humoros hetilap (Pozsony, 1926 okt.–1927 júl.). Sok olyan viccet közölt, amely a pozsonyi, nagyszombati, dunaszerdahelyi, komáromi, érsekújvári zsidó társaságokhoz kötődött. A pozsonyi és a Pozsony környéki magyar futballcsapatok (Ligeti, Vasas, Törekvés, PTE, ÉSE, KFC stb.) is gyakori viccforrásául szolgáltak. – Szerk. Alef Péter és...megnyit →
Humoros hetilap (Pozsony, 1926 okt.–1927 júl.). Sok olyan viccet közölt, amely a pozsonyi, nagyszombati, dunaszerdahelyi, komáromi, érsekújvári zsidó társaságokhoz kötődött. A pozsonyi és a Pozsony környéki magyar futballcsapatok (Ligeti, Vasas, Törekvés, PTE, ÉSE, KFC stb.) is gyakori viccforrásául szolgáltak. – Szerk. Alef Péter és...megnyit →
Részletek
Humoros hetilap (Pozsony, 1926 okt.–1927 júl.). Sok olyan viccet közölt, amely a pozsonyi, nagyszombati, dunaszerdahelyi, komáromi, érsekújvári zsidó társaságokhoz kötődött. A pozsonyi és a Pozsony környéki magyar futballcsapatok (Ligeti, Vasas, Törekvés, PTE, ÉSE, KFC stb.) is gyakori viccforrásául szolgáltak. – Szerk. Alef Péter és Kántor Iván.
Most–Híd politikai párt
Politikai párt (Pozsony, 2009). A Magyar Koalíció Pártjából kivált politikusok alapították 2009 jún.-ában. Nem tekinti magát etnikai pártnak, hanem a magyar–szlovák együttműködést célul kitűző pártként határozza meg magát. – A 2010-es szlovákiai parlamenti választáson a Polgári Konzervatív Párttal együttműködve 8,13%-nyi szavazatot szerezett, s hét...megnyit →
Politikai párt (Pozsony, 2009). A Magyar Koalíció Pártjából kivált politikusok alapították 2009 jún.-ában. Nem tekinti magát etnikai pártnak, hanem a magyar–szlovák együttműködést célul kitűző pártként határozza meg magát. – A 2010-es szlovákiai parlamenti választáson a Polgári Konzervatív Párttal együttműködve 8,13%-nyi szavazatot szerezett, s hét...megnyit →
Részletek
A Most−Híd alakuló ülése 2009-ben (FI)
Politikai párt (Pozsony, 2009). A Magyar Koalíció Pártjából kivált politikusok alapították 2009 jún.-ában. Nem tekinti magát etnikai pártnak, hanem a magyar–szlovák együttműködést célul kitűző pártként határozza meg magát. – A 2010-es szlovákiai parlamenti választáson a Polgári Konzervatív Párttal együttműködve 8,13%-nyi szavazatot szerezett, s hét magyar és hét szlovák nemzetiségű képviselőt juttatott be a parlamentbe. A párt 2010–2012 között a kormánykoalíció tagja volt, Bugár Béla a parlament alelnöke, Rudolf Chmel a kormány alelnöke, Simon Zsolt mezőgazdasági miniszter, Nagy József környezetvédelmi miniszter volt. – A 2012-es választáson 6,90%-os eredményt ért el, s kilenc magyar és négy szlovák nemzetiségű képviselője jutott mandátumhoz. A párt ellenzékbe vonult, ennek ellenére 2012–2013-ban A. Nagy László személyében ő adta a kisebbségi kormánybiztost. 2013 óta az Európai Néppárt tagja. – A 2014-es Európai Parlamenti választáson Nagy József szerzett mandátumot. – A 2016-os parlamenti választáson 6,50%-nyi szavazattal 11 képviselője lett (7 magyar és 4 szlovák nemzetiségű). – Vezető: Bugár Béla.
Munkás
Baloldali heti- majd napilap (Kassa, Moravská Ostrava, Pozsony, 1907–1937). Kassai Munkás néven a Felső-Magyarországi Szociáldemokrata Párt lapjaként jelent meg. 1914 aug.-ában háborúellenes közleményei miatt betiltották. 1918 nov.-étől újra megjelent, először ismét hetilapként, majd 1920 febr.-jától napilapként. A CSKP megalakulása után ~ címmel a párt országos...megnyit →
Baloldali heti- majd napilap (Kassa, Moravská Ostrava, Pozsony, 1907–1937). Kassai Munkás néven a Felső-Magyarországi Szociáldemokrata Párt lapjaként jelent meg. 1914 aug.-ában háborúellenes közleményei miatt betiltották. 1918 nov.-étől újra megjelent, először ismét hetilapként, majd 1920 febr.-jától napilapként. A CSKP megalakulása után ~ címmel a párt országos...megnyit →
Részletek
Baloldali heti- majd napilap (Kassa, Moravská Ostrava, Pozsony, 1907–1937). Kassai Munkás néven a Felső-Magyarországi Szociáldemokrata Párt lapjaként jelent meg. 1914 aug.-ában háborúellenes közleményei miatt betiltották. 1918 nov.-étől újra megjelent, először ismét hetilapként, majd 1920 febr.-jától napilapként. A CSKP megalakulása után ~ címmel a párt országos hatáskörű napilapja lett. Szerkesztősége 1927-től Moravská Ostravában, 1929-től Pozsonyban működött. Példányszáma 2500 és 5000 között mozgott. Publikált benne Merényi Gyula és Mihályi Ödön, 1925-től Fábry Zoltán is. Helyet kaptak benne magyarországi és emigráns írók (Balázs Béla, Barta Lajos, Kassák Lajos, Lukács György), közölte a Munkáskönyvtár könyvjegyzékét. 1930-tól ismét hetilappá vált, majd miután 1936-tól megjelent a Magyar Nap, a lap kiadását 1937-ben beszüntették. – Szerk. Surányi Lajos (1907), Drab Sándor (1921), Farkas Gábor (1922), Zamek Ferenc (1925), Moskovics Kálmán (1929).
Munkásújság
Részletek
A Csehszlovák Köztársaság Magyar Szociáldemokrata Munkáspártja hivatalos hetilapja (Pozsony, 1920–1926). Kárpátaljai testvérlapja a Ruszinszkói Népszava volt. Azzal együtt azért szűnt meg, mert a párt beolvadt a Csehszlovák Szociáldemokrata Munkáspártba, s annak hivatalos magyar lapja a Csehszlovákiai Népszava lett. – Szerk. Mayer Samu, Borovszky Géza.
Nap
Független közéleti hetilap (Pozsony, Dunaszerdahely, 1989. dec. 15.–1995 aug.). A Független Magyar Kezdeményezés által alapított lap a második vh. utáni első független szlovákiai sajtótermék volt. Fontos szerepet játszott a bársonyos forradalom és a rendszerváltás folyamatában. Napilapként indult, de hetente csak kétszer jelent meg Pozsonyban...megnyit →
Független közéleti hetilap (Pozsony, Dunaszerdahely, 1989. dec. 15.–1995 aug.). A Független Magyar Kezdeményezés által alapított lap a második vh. utáni első független szlovákiai sajtótermék volt. Fontos szerepet játszott a bársonyos forradalom és a rendszerváltás folyamatában. Napilapként indult, de hetente csak kétszer jelent meg Pozsonyban...megnyit →
Részletek
A Nap c. hetilap címoldala (FI)
Független közéleti hetilap (Pozsony, Dunaszerdahely, 1989. dec. 15.–1995 aug.). A Független Magyar Kezdeményezés által alapított lap a második vh. utáni első független szlovákiai sajtótermék volt. Fontos szerepet játszott a bársonyos forradalom és a rendszerváltás folyamatában. Napilapként indult, de hetente csak kétszer jelent meg Pozsonyban a Nyilvánosság az Erőszak Ellen Koordinációs Bizottsága (1989-től), a Danubius Kiadó (1990-től), majd a Nap Kiadó (1991-től) gondozásában. Később áttért a heti megjelenésre, s a szerkesztőség Dunaszerdahelyre költözött (1993). – Szerk. Hunčík Péter (1989); Balla Kálmán (1990); Barak László (1992–1995).
Nap Kiadó
Könyv- és lapkiadó (Pozsony, 1991-től; Dunaszerdahely, 1993-tól). Szl.-i magyar szerzők műveit gondozza, emellett azonban mo.-i, alkalmanként pedig szl. és cseh szerzők köteteit is megjelenteti. Magyar nyelvű könyveken kívül szl. és cseh eredetieket, vagy ezekre a nyelvekre fordítottakat is megjelentet. Az eddig megjelent kötetek felerészt...megnyit →
Könyv- és lapkiadó (Pozsony, 1991-től; Dunaszerdahely, 1993-tól). Szl.-i magyar szerzők műveit gondozza, emellett azonban mo.-i, alkalmanként pedig szl. és cseh szerzők köteteit is megjelenteti. Magyar nyelvű könyveken kívül szl. és cseh eredetieket, vagy ezekre a nyelvekre fordítottakat is megjelentet. Az eddig megjelent kötetek felerészt...megnyit →
Részletek
Könyv- és lapkiadó (Pozsony, 1991-től; Dunaszerdahely, 1993-tól). Szl.-i magyar szerzők műveit gondozza, emellett azonban mo.-i, alkalmanként pedig szl. és cseh szerzők köteteit is megjelenteti. Magyar nyelvű könyveken kívül szl. és cseh eredetieket, vagy ezekre a nyelvekre fordítottakat is megjelentet. Az eddig megjelent kötetek felerészt szépirodalmi művek, ill. a kiadónak szintén a profilját meghatározó ismeretterjesztő irodalom. Rendszeresen megjelenteti a szl.-i magyar szerzők esszé- és publicisztikai köteteit is. A könyvkiadáson kívül jelentős a szerepe a sajtó területén is. Kiadója volt a Napnak (1991–1995), ill. a Csallóköznek (1991–2009). – Vezető: Balla Kálmán (1991); Barak László (1993).
Nemzeti Bizottságok; Közigazgatás
A Belügyi Megbízotti Hivatal folyóirata a népi közigazgatás számára (Pozsony, 1952–1993). 1952–1972-ben a Národné výbory magyar melléklete volt, 1972-től önálló havilap. 1970-től az SZSZK kormánya adta ki. 1990-től Közigazgatás címmel kéthetente a Verejná správa magyar nyelvű mutációjaként jelent meg az államigazgatásban és az önkormányzatokban...megnyit →
A Belügyi Megbízotti Hivatal folyóirata a népi közigazgatás számára (Pozsony, 1952–1993). 1952–1972-ben a Národné výbory magyar melléklete volt, 1972-től önálló havilap. 1970-től az SZSZK kormánya adta ki. 1990-től Közigazgatás címmel kéthetente a Verejná správa magyar nyelvű mutációjaként jelent meg az államigazgatásban és az önkormányzatokban...megnyit →
Részletek
A Belügyi Megbízotti Hivatal folyóirata a népi közigazgatás számára (Pozsony, 1952–1993). 1952–1972-ben a Národné výbory magyar melléklete volt, 1972-től önálló havilap. 1970-től az SZSZK kormánya adta ki. 1990-től Közigazgatás címmel kéthetente a Verejná správa magyar nyelvű mutációjaként jelent meg az államigazgatásban és az önkormányzatokban dolgozók számára.
Nemzeti Kisebbségek
Kisebbségpolitikai és irodalmi folyóirat (Pozsony, 1922). 4 száma jelent meg. Kisebbségi viszonylatban tekintélyes terjedelmű (55-60 oldalas) számai voltak, s néhány jelentős írás németül is megjelent benne. A szerkesztő a csehszl. állam iránti lojalitást össze tudta egyeztetni a kirívó kisebbségi sérelmek ostorozásával. Könyvszemle c. rovatát...megnyit →
Kisebbségpolitikai és irodalmi folyóirat (Pozsony, 1922). 4 száma jelent meg. Kisebbségi viszonylatban tekintélyes terjedelmű (55-60 oldalas) számai voltak, s néhány jelentős írás németül is megjelent benne. A szerkesztő a csehszl. állam iránti lojalitást össze tudta egyeztetni a kirívó kisebbségi sérelmek ostorozásával. Könyvszemle c. rovatát...megnyit →
Részletek
Kisebbségpolitikai és irodalmi folyóirat (Pozsony, 1922). 4 száma jelent meg. Kisebbségi viszonylatban tekintélyes terjedelmű (55-60 oldalas) számai voltak, s néhány jelentős írás németül is megjelent benne. A szerkesztő a csehszl. állam iránti lojalitást össze tudta egyeztetni a kirívó kisebbségi sérelmek ostorozásával. Könyvszemle c. rovatát Gaál Gábor vezette, aki tanulmányokat és recenziókat írt Walt Whitmanről, Kassák Lajosról, Kosztolányi Dezsőről, Tóth Árpádról, Hatvany Lajosról. – Szerk. Antal Sándor.
Nemzetiségi Dokumentációs Centrum – NDC
Részletek
Dokumentációs, kulturális és közművelődési szervezet (Pozsony, 1991–1993). Célja a szlovákiai magyar nemzeti közösség múltjának és jelenének dokumentálása. Sajtófigyelő lapja a Pressinform. Egy publikációja jelent meg: NDC évkönyv `93 (1993). – Vezető: Varga Sándor (1991–1993).
Népakarat
Részletek
Az Országos Keresztényszocialista Párt ny.-szl.-i hetilapja (Nyitra, Pozsony, 1919–1925). Utódja a Magyar Néplap lett. – Szerk. Pesthy Pál, Máté Ferenc, Reinel János, Tobler János.
Népbíró
Részletek
Havilap (Pozsony, 1951. jan.–1967. dec.). Az Igazságügyi Megbízotti Hivatal havilapja a bíróságok népi ülnökei számára.
Népművelés
A Népművelési Intézet havonta megjelenő folyóirata, módszertani tanácsadója (Pozsony, 1954–1990). Anyagának egy részét az Osveta c. szlovák folyóiratban megjelent írások magyar fordításai alkották. Rendszeresen foglalkozott a kisebbségi magyar népművelés és népművészet kérdéseivel, a műkedvelő csoportok és a Csemadok-szervezetek munkájával. A 60-as években Így élünk...megnyit →
A Népművelési Intézet havonta megjelenő folyóirata, módszertani tanácsadója (Pozsony, 1954–1990). Anyagának egy részét az Osveta c. szlovák folyóiratban megjelent írások magyar fordításai alkották. Rendszeresen foglalkozott a kisebbségi magyar népművelés és népművészet kérdéseivel, a műkedvelő csoportok és a Csemadok-szervezetek munkájával. A 60-as években Így élünk...megnyit →
Részletek
A Népművelési Intézet havonta megjelenő folyóirata, módszertani tanácsadója (Pozsony, 1954–1990). Anyagának egy részét az Osveta c. szlovák folyóiratban megjelent írások magyar fordításai alkották. Rendszeresen foglalkozott a kisebbségi magyar népművelés és népművészet kérdéseivel, a műkedvelő csoportok és a Csemadok-szervezetek munkájával. A 60-as években Így élünk mi, majd Hang c. mellékletet jelentetett meg a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség és a Csemadok keretében működő ifjúsági klubok támogatására. Új hagyományok c. 8 oldalas tanácsadó melléklete (1972-től) a nemzeti bizottságok polgári ügyekkel foglalkozó testületei számára készült. – Szerk. szerkesztőbizottság (1954); Koczka István (1961).
Népnevelő Napló
Részletek
Népnevelők és előadók havi folyóirata (Pozsony, 1957. jan.–dec.). Korábban A Népnevelő Szava (1952–1954) címmel jelent meg az Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága kiadásában.
Néprajzi Közlések
Részletek
A Csemadok Központi Néprajzi Szakbizottsága tagjainak gyűjtéseiből szemelvényeket közreadó periodikum (Pozsony, 1974–1989). Összesen öt kötete látott napvilágot (az első szám még Néprajzi Közlemények címen jelent meg). – Szerk. Ág Tibor, Kaprálik Zsuzsanna, Liszka József, Méry Margit, D. Varga László.