Kronológiák - A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)

Kárpátalja az első világháború után a teljes autonómia ígéretével Podkarpatszka Rusz néven került a Csehszlovák Köztársasághoz. 1938–1939 fordulóján Cseh-Szlovákia kötelékében törvénnyel is alátámasztott autonóm terület Kárpáti Ukrajna néven, majd mint Kárpátaljai Kormányzóság Magyarország része az első bécsi döntés által meghúzott határokon belül. 1944 őszétől szovjet befolyási övezet (Kárpátontúli Ukrajna), 1946-tól a Szovjetunió, 1991-től pedig az Ukrán Köztársaság Kárpátontúli területe. A kronológia ennek a folyamatnak, illetve a kárpátaljai magyarság életének bemutatására vállalkozott. (összeállította: Fedinec Csilla)

1 2 3 4
102 találat

1944. január : A pápa Dudás Miklós hajdúdorogi görög katolikus megyéspüspököt a munkácsi egyházmegye apostoli adminisztrátorává nevezte ki. A püspök a Munkácsi Görög Katolikus Egyházmegye általános helynökévé Ilniczky Sándor nagyprépostot tette meg. – A prágai Légióbank Rt. és a pozsonyi Szlovák Általános Hitelbank felvidéki és kárpátaljai fiókjai, valamint a kassai Felső-magyarországi Hitelbank Rt. helyébe az Egyesült Felső-magyarországi Hitelbank és Kassai Takarékpénztár Rt. lépett. – Ungváron tartott előadást Hankiss János egyetemi tanár, VKM államtitkár.

1 2 3 4
102 találat