Kronológiák - A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)

Kárpátalja az első világháború után a teljes autonómia ígéretével Podkarpatszka Rusz néven került a Csehszlovák Köztársasághoz. 1938–1939 fordulóján Cseh-Szlovákia kötelékében törvénnyel is alátámasztott autonóm terület Kárpáti Ukrajna néven, majd mint Kárpátaljai Kormányzóság Magyarország része az első bécsi döntés által meghúzott határokon belül. 1944 őszétől szovjet befolyási övezet (Kárpátontúli Ukrajna), 1946-tól a Szovjetunió, 1991-től pedig az Ukrán Köztársaság Kárpátontúli területe. A kronológia ennek a folyamatnak, illetve a kárpátaljai magyarság életének bemutatására vállalkozott. (összeállította: Fedinec Csilla)

1 2 3 4
119 találat

1922. március 20–23. : Prágában tárgyaltak a kárpátaljai politikai pártok a tartományt illető kormányprogramról. Az Orosz Néppárt (Avgusztin Volosin), Ruszin Parasztpárt (Brascsajko Mihajlo), Köztársasági Agrárpárt (Balog Juro), Ruszin Földműves Autonóm Párt (Mocskos Iván), Kárpátorosz Munkapárt (Gagatko Andrij), Földműves Szövetség (Kaminszki József), Magyar Kisgazdapárt (Egry Ferenc), Keresztényszocialista Párt (Kerekes István), Autonóm Őslakos Párt (Árky Ákos), Magyar Jogpárt (Korláth Endre), Magyar Kisgazdapárt (Bakó Gábor), Ortodox Zsidó Párt (Weisz K.), Zsidó Polgári Párt (Salamon K.), Cionista Párt (Spiegel A.), Kommunista Párt (Gáti József) közös ülést tartott. (A magyar pártok részéről jelen volt Korláth Endre, Kerekes István, Árky Ákos, Egry Ferenc és Bakó Gábor.) Ez volt az első és utolsó alkalom, hogy a tartományt érintő kérdésben a pártok ilyen széles körben képviseltették magukat. Az elfogadott közös nyilatkozatból: „Tekintettel arra, hogy a ruszinszkói válság tisztán politikai jellegű, hogy a kormány által előterjesztett program tulajdonképpen csak gazdasági–kulturális és szociális beruházásokat tartalmaz, de nem érinti egyáltalán az elsőrendű fontossággal bíró kérdéseket, hogy a programot a ruszinszkói Sojm nélkül hajtják végre, a ruszinszkói politikai pártok, mint az autonóm tartomány egyedüli politikai szervei, a kormányprogramot kielégítőnek és célravezetőnek nem tartják, mert a ruszinszkói válság megoldása szempontjából továbbra is megmaradnak a válság okai, nevezetesen az, a) hogy a ruszinszkói polgárok a politikai jogokból a törvényhozásban és a közigazgatásban ki vannak zárva, b) hogy a tartományt oktroj segítségével igazgatják.” A politikai jogokat követelő memorandumot eljuttatták a Népszövetséghez.

1922. január : Az eperjesi Ruszin Nemzeti Tanács Beszkid Anton, Bereczky Viktor és Rojkovics Tivadar megfogalmazásában emlékiratot nyújtott be a képviselőházba, melyben követeli, hogy Ruszinszkó határai a Szepességnél kezdődjenek, Ungváron nyissanak egyetemet, a ruszin iskolákban ruszin nyelven tanítsanak, azonnal írják ki a választásokat. – Az USA kormánya moratóriumot rendelt el a csehszlovákiai bevándorlókra. – A Szlovák Biztosító Rt. (Pozsony) irodát nyitott Ungváron.

Részletek

KategóriaA kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
CímkeSzepes / Munkács / Uzshorod / határkérdés / Beneš Edvard / Prága / Masaryk Tomáš Garrigue / egészségügy / Ungvár / Amerikai Egyesült Államok / Ung / Korláth Endre / egyéb pártok és pártszövetségek / Praha / csehszlovák törvények / Beregszász / Berehove / statárium / Bereg / autonómiatervek / csehszlovák, szlovák / Rácz Pál / Egry Ferenc Baktay / Mukacseve / Eperjesi Ruszin Nemzeti Tanács / Beszkid Anton / katonai irányítás / kárpátaljai (szojm) / nyelvkérdés / oktatásügy / csehszlovák rendeletek / bank, hitelintézet, postatakarék, pénzügyek / csehszlovák választások / Kaminszki József / Országos Magyar Kisgazda-, Földműves és Kisiparos Párt / ünnepek, évfordulók / Ehrenfeld Péter / Ruszinszkói Magyar Jogpárt / Demkó Mihály / Havas Emil / főiskola, egyetem / magyar pártszövetség / Bereg Megyei Gazdasági Egyesület / Plotényi Nándor / Fritzsche Artúr / Ruszinszkói Hivatásos Újságírók Szindikátusa / Rojkovics Tivadar / Bereczky Viktor / mezőgazdaság / sajtó / közigazgatás / Léva / Pozsony / Kassa / Rozsnyó / Levice / Rožňava / Bratislava / Košice / Eperjes / Prešov
FejezetII. Kárpátalja az első Csehszlovák Köztársaságban 1919. IX. 10–1938. X. 11. - 3. Interregnum 1. (1921. V. 17.)
TelepülésBeregszeg [Šulekovo] / Eperjesenyicke [Haniska] / Kassa [Košice] / Léva [Levice] / Pozsony [Bratislava] / Rozsnyó [Rožňava] / Szepesbéla [Spišská Belá] / Ungmogyorós [Liesková]
Év1922
Rövid URL
ID238104
Módosítás dátuma2007. augusztus 16.

1922. január 16. : E. Beneš miniszterelnök expozéja Kárpátalja viszonyairól az alkotmányjogi bizottság ülésén: „itt nem a Csehszlovák Köztársaságban való föderációról van szó, hanem egy autonómiáról: iskolai és kultuszügyekben az összállam keretén belül […] a lakosság politikailag teljesen éretlen és 70 százaléka írni-olvasni nem tud. A nemzetiségi és felekezeti viszonyok nagyon bonyolultak. Gazdaságilag elsősorban az agrárkérdés oldandó meg. A katonai diktatúra már meg lett, a statárium meg lesz szűntetve. A választásokat illetőleg az előmunkálatokat a lehetőség szerint mielőbb megteszik. […] A minisztertanács elnöki osztályában Podkarpatszka Rusz számára egy ügyosztályt fognak szervezni, amelynek élére egy podkarpatszka ruszi ember lesz állítva.” – Kaminszki József, a Podkarpatszka Ruszi Földműves Szövetség elnöke értekezletre hívta egybe a ruszin pártok vezetőit, hogy „az együttműködés közelebbi feltételeiről” tárgyaljanak. A parasztpárt, a munkapárt és a földműves szövetség elhatározta, hogy Földműves Autonóm Párt néven egyesül. A földműves párt nem fogadta el a csatlakozást.

1922. január 5. : E. Beneš miniszterelnök Pozsonyban az államtudományi társaság ülésén beszámolt podkarpatszka ruszi tapasztalatairól, többek között a következőket mondta: „Podkarpatszka Ruszból jövök. Igen fontos dolog ma annak megállapítása, hogy ott mi a valóságban a politikai realitás. […] Én abban a várakozásban mentem Podkarpatszka Ruszba, hogy ott rendkívül súlyos, azt mondhatnám szibériai viszonyokat, nehézségeket fogok találni minden vonalon. Amikor odaérkeztem megállapítottam, hogy a viszonyoknak ilyen módon való ecsetelése mértéken felül túlzott dolog. Podkarpatszka Ruszt itt nem ismerik, de különösen nem ismerik Prágában. […] nagy mértékben a sajtó az oka annak, hogy Podkarpatszka Rusz és Szlovenszkó politikai viszonyait az egész köztársaságban helytelenül ítélik meg. - Podkarpatszka Rusz kérdése nemcsak fontos belső, de fontos külpolitikai probléma is […] A podkarpatszka ruszi […] viszonyok konszolidáltak”. – Korláth Endre, a Ruszinszkói Magyar Pártok Szövetségének ügyvezetője az új év alkalmából az alábbi felhívással fordult a ruszinszkói magyar sajtó képviselőihez: „A múlt év utolsó hónapjainak politikai küzdelmében az ungvári magyar sajtóban több disszonancia merült fel […] Szeretném, ha e hangnem a magyar újságírásból […] végképp eltűnnék. - Ne bélyegezzük egymást a látszólagos ellentétes vélemény miatt sem pimasznak, se árulónak. Erre kérem az új év alkalmából a jelenleg elfoglalt politikai szerepemből kifolyólag a magyar újságokat, újságírókat, az én kedves küzdőtársaimat egyaránt.”

1922. január 1. : Részlet T. G. Masaryk köztársasági elnök beszédéből (üzenet a nemzetgyűlésnek): „Podkarpatszka Rusz a leginkább elhanyagolt terület. A háború előtti magyar abszolutizmus és magyarosítás kihatásait éppen Podkarpatszka Ruszban érezzük leginkább. Ott sokkal inkább, mint Szlovenszkóban. A podkarpatszka ruszi polgárságot rá kell nevelni a közigazgatásra és ki kell művelni. E tekintetben igazgatásunk derekas munkát végzett. Zsatkovics kormányzó minduntalan megerősítette előttem, hogy a podkarpatszka ruszi közigazgatás tisztességes, sokkal tisztességesebb, mint amilyen a régi rezsim alatt volt. - De Podkarpatszka Ruszban nagy előszeretettel művelik az ún. magas politikát. Kivált az intelligencia jelentős része, amely elidegenült a néptől, űz meddő pártpolitikát a politikátlan nép rovására. - Podkarpatszka Ruszban, mint Szlovenszkón is, végre kell hajtani a földbirtokreformot, de ugyanakkor a népet meg kell nevelni a földművelésre, eddig a túlságosan külterjes gazdálkodást szokta meg, kivált a legelőgazdálkodást. Magától értetődik, hogy eredményes közigazgatási reformok a lakosság műveltségét követelik meg, az iskola és a közművelődési tevékenység ezért oly halaszthatatlan követelés. E tekintetben már szintén sokat végeztünk, de három év alatt nem lehet behozni, amit egész korok hanyagoltak el.” „Nézetem szerint a cseh–német kérdés a legfontosabb, sőt tulajdonképpen csak ez az egy kérdésünk van. Szlovenszkó és Podkarpatszka Rusz kérdése sokkal könnyebb. Nemzeti kisebbségeink kérdésénél meg kell különböztetnünk kisebbségeinket kvantitás és kvalitás alapján. Sablonos megoldás nem lehetséges.” „A republikánus és demokratikus politikának minden téren kulturálisnak kell lennie a szó legjobb értelmében, igazi demokrácia műveltség nélkül lehetetlen.”

1 2 3 4
119 találat