Kronológiák - A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)

Kárpátalja az első világháború után a teljes autonómia ígéretével Podkarpatszka Rusz néven került a Csehszlovák Köztársasághoz. 1938–1939 fordulóján Cseh-Szlovákia kötelékében törvénnyel is alátámasztott autonóm terület Kárpáti Ukrajna néven, majd mint Kárpátaljai Kormányzóság Magyarország része az első bécsi döntés által meghúzott határokon belül. 1944 őszétől szovjet befolyási övezet (Kárpátontúli Ukrajna), 1946-tól a Szovjetunió, 1991-től pedig az Ukrán Köztársaság Kárpátontúli területe. A kronológia ennek a folyamatnak, illetve a kárpátaljai magyarság életének bemutatására vállalkozott. (összeállította: Fedinec Csilla)

1 33 34 35
1050 találat

1919. április : Királyhű csoport összeesküvésére került sor Beregszászban, Munkácson, Huszton és Nagyszőlősön. – A csehszlovák katonaság vizsga nélkül kiosztatta a bizonyítványokat a munkácsi tanítóképzőben, ahol ezzel megszűnt a magyar nyelvű oktatás.

1919. április 16-án : a román hadsereg (a párizsi békekonferencián 1919. február 26-án megállapított, a nagyhatalmak által 1919. március 17-én jóváhagyott demarkációs vonal teljes hosszában), 1919. április 23-án a csehszlovák hadsereg megkezdte a régió elfoglalását. – Román megszállás alá jutott a területnek körülbelül 65 százaléka a Máramarossziget–Técső–Huszt–Beregszász–Csap vonalon. Husztra 1919. április 19-én, Királyházára és Nagyszőlősre 1919. április 20–21-én, Beregszászba (Tiszaújlak felől) 1919. április 27-én, Munkácsra 1919. április 28-án vonultak be. A román időszak beregszászi sajtóorgánuma az Új Élet című lap volt Papp László szerkesztésében. 1919. július 23-án Beregszászban a román katonaságot felváltotta a csehszlovák. – A csehszlovák hadsereg vette birtokába az Ungvári, a Nagybereznai, a Perecsenyi járást, a Munkácsi járás egy részét, egyetlen várost, Ungvárt, 1919. május 3-án foglalták el Csapot (a régiónak mintegy 35 százaléka). 1919. július 25-én a Vörös Hadsereg bombázta Csapot, mire a csehszlovák hadsereg megszállta a 1919. július 1-jei pozsonyi fegyverszüneti szerződésben kijelölt felvidéki semleges zónát. (1919. június 7-én G. B. Clemenceau, Franciaország miniszterelnöke, a párizsi békekonferencia elnöke jegyzékben követelte a budapesti Forradalmi Kormányzótanácstól a csehszlovák hadsereg elleni hadműveletek azonnali beszüntetését, a demarkációs vonalra történő visszavonulást. 1919. június 13-án az újabb Clemenceau-jegyzék kijelölte Magyarország új határait, amelyek északon és keleten megegyeznek a későbbi trianoni határokkal. Az ígéret szerint ha a magyar katonaság visszavonul e vonal mögé, a román csapatokat kivonják a Tiszántúlról. Ez nem történik meg.)

1918 folyamán : Megnyílt a Munkácsi Téglagyár. – Új lapok indultak: Ungváron a &#1053&#1072&#1091&#1082&#1072 (Tudomány) (1922. január 1-jétől &#1057&#1077&#1086&#1073&#1086&#1075&#1072 (Szabadság) címmel független kulturális, politikai és kereskedelmi újság, 1925 közepétől a Keresztény Néppárt hivatalos lapja, 1938. június 15-től &#1053&#1086&#1077&#1072 &#1089&#1077&#1086&#1073&#1086&#1075&#1072 (Új Szabadság) címmel ukrán napilap), a &#1050&#1072&#1088&#1087&#1072&#1084&#1086–&#1088&#1095&#1089&#1094&#1085&#1089&#1100&#1082&#1080&#1081 &#1077&#1098&#1089&#1084&#1085&#1094&#1082&#1098 (Kárpáti Ruszin Hírmondó) (független hetilap, felelős szerkesztő: Földesi Gyula, megjelent 1919 márciusáig); Beregszászban az Új Bereg (a város első napilapja, szociáldemokrata irányultságú, szerkesztő: Reisman Simon ügyvéd), ugyanitt a Beregi Munkás (szerkesztő: Simon Mózes); a Kassai Napló (az 1883-ban alapított Felsőmagyarország jogutódja, 1929-ben szűnt meg; Fábry Zoltán szerint „az induló magyar írás lényegében itt startolt”. Ungvári munkatársként tartották számon Merényi Gyulát, Jaczkó Olgát, Simándy Pált, Sebesi Ernőt, Sárosi Árpádot, Szende Pált, Szerényi Ferdinándot és Mécs Lászlót). Egybeolvadt a Beregszászban megjelenő Beregi Hírlap és a Beregi Közlöny. Az új lap címe: Beregi Hírlap. Szerkesztők: Klein Jenő, Radics Mihály. – Megjelent: Hegyaljai Kiss Géza: Szív a szívnek. Versek. Székely-Illés ny., Ungvár; Hegyaljai Kiss Géza: A legdrágább gyűrű. Prédikáció. Székely-Illés ny., Ungvár.

Részletek

KategóriaA kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
CímkeZemplén / Szepes / Zsolna / Žilina / Turócszentmárton / Martin / Munkács / Budapest / Uzshorod / Jugoszlávia / Németország / Beneš Edvard / Ausztria / Prága / Washington / Masaryk Tomáš Garrigue / Ungvár / New York / Pittsburgh / Nagy József / Belgrád / Mécs László / Roma / Genf / Franciaország / Szociális Misszió Társulat (Katolikus Missziós Társaság) / Farkas Edit / Técső / Tyacsiv / Hollósy Simon / Amerikai Egyesült Államok / Ung / Hamuth János / Korláth Endre / Nagy-Britannia (Anglia) / Csehszlovák Nemzeti Tanács / Homestead / Ruszinok Amerikai Néptanácsa / Zhatkovych Gregory (Zsatkovics Gergely) / Csopej Nyikolaj / Wilson Woodrow / Andrássy Gyula / Burián István / egyéb pártok és pártszövetségek / Közép-Európai Demokratikus Szövetség / Philadelphia / Praha / Magyar Nemzeti Tanács (Budapest) / Ungvári Nemzeti Tanács / Spoganics József / Reisman Henrik / Szabó Zoltán / Tahy Endre / Volosin Avgusztin (Volosin Ágoston) / Zombory Dezső / Rozgonyi József / Németh Imre / Berzeviczy István / Flach Jakab / Gáti József / Gulovics Tivadar / Guttman Sándor / Hadzsega Julij (Hadzsega Illés) / Hámos Aladár / Juhász János / Kiss Géza Hegyaljai / Lám Elemér / Magyar Bálint / Minay István / Szőke Andor / Beregszász / Berehove / Beregszászi Nemzeti Tanács / Holchman Károly / Padova / Magyarországi Rutének Néptanácsa / Papp Antal / Szabó Simon / Szovjetunió (Oroszország, Ukrajna) / Máramaros / Sztanyiszlav / Kőrösmező / Jaszinya / Máramarossziget / Sighetu Marmaţiei / Szolyva / Szvaljava / Hucul Néptanács (Jaszinyai [Kőrösmezei] Ukrán Néptanács) / Kárpáti Ruszin Néptanács / Máramarosi Néptanács / Abaúj, Abaúj-Torna / Bereg / Borsod / Sáros / Ugocsa / Scranton / Eckartsau / Károly IV. / Kramář Karel / Lensing Robert / Rácz Pál / Szabó Oreszt / Volenszky Kálmán / Szántó István / Bánó József / Bobulszky Antal / Egry Ferenc Baktay / Gaar Iván / Illés Andor / Juszkó János / Kutkafalvy József / Keleti Szlovák Nemzeti Tanács / Vix Ferdinand / Nevelőmunkások Országos Szövetségének Ung Megyei Szervezete / Nevelőmunkások Szövetségének Ungvári Városi Szervezete / Stefán Avgusztin / Zseltvay Viktor / Pap János / Sabján János / Bondiné Lendvay Vilma / Gresz József / Polchy István / Legeza Pál / Bartha Albert / Hodža Milan / Uzsok [Uzsoki-hágó] / Mukacseve / Izraelita Nőegylet / Horovitz Mórné / Sejkó Viktor / Fenczik István (Fencik Sztepan) / Bukovina / Galícia / Kisgejőc / Mali Hejivci / Szerényi Ferdinánd / Szende Pál / Simándy Pál / Radics Mihály / Sárosi Árpád / Sebesi Ernő / Reisman Simon / Simon Mózes / Pacsuta Nyikolaj / Földesi Gyula / Jaczkó Olga N. (Nátolyáné) / Klein Jenő / Merényi Gyula / Fábry Zoltán / Jászi Oszkár / Pozsony / Kassa / Népszövetség / Károlyi Mihály / Gömör / Szlovák Nemzeti Tanács / Bratislava / Košice / Eperjes / Prešov
FejezetI. Út a Csehszlovák Köztársasághoz 1918. IV. 8–1919. IX. 10. - 2. Ruszka Krajna és a Hucul Köztársaság (1918. X. 31.)
TelepülésBeregszeg [Šulekovo] / Bukovina [Bukovina] / Eperjesenyicke [Haniska] / Gömörpéterfala [Petrovce] / Kassa [Košice] / Pozsony [Bratislava] / Románfalva [Rumanová] / Sárosfa [Blatná na Ostrove] / Szepesbéla [Spišská Belá] / Turócszentmárton [Martin] / Ungmogyorós [Liesková] / Zemplénpálhegy [Pakostov] / Zsolnabánfalva [Bánová]
Év1918
Rövid URL
ID237098
Módosítás dátuma2007. augusztus 16.

1918. november : Új pártok alakultak: Beregszászi Polgári Radikális Párt, elnök: Polchy István; Ungvári Polgári Radikális Párt, elnök: Reisman Henrik.

Részletek

KategóriaA kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
CímkeZemplén / Szepes / Budapest / Uzshorod / Jugoszlávia / Németország / határkérdés / Beneš Edvard / Ausztria / Prága / Washington / Masaryk Tomáš Garrigue / Ungvár / Belgrád / Amerikai Egyesült Államok / Ung / Ruszinok Amerikai Néptanácsa / Zhatkovych Gregory (Zsatkovics Gergely) / görög katolikus / Wilson Woodrow / egyéb pártok és pártszövetségek / Praha / Csehszlovák Köztársaság megalakulása / csehszlovák törvények / Magyar Nemzeti Tanács (Budapest) / Ungvári Nemzeti Tanács / Reisman Henrik / Volosin Avgusztin (Volosin Ágoston) / Flach Jakab / Károlyi-kormány / Beregszász / Berehove / Beregszászi Nemzeti Tanács / Holchman Károly / Padova / padovai szerződés / bíróság, törvényszék, ügyészség, karhatalom / statárium / Magyarországi Rutének Néptanácsa / Papp Antal / Szabó Simon / Szovjetunió (Oroszország, Ukrajna) / Máramaros / Sztanyiszlav / Kőrösmező / Jaszinya / Máramarossziget / Sighetu Marmaţiei / Szolyva / Szvaljava / Hucul Néptanács (Jaszinyai [Kőrösmezei] Ukrán Néptanács) / Kárpáti Ruszin Néptanács / Máramarosi Néptanács / campagne-i kapituláció / Abaúj, Abaúj-Torna / Bereg / Borsod / Sáros / Ugocsa / Scranton / autonómiatervek / scrantoni nyilatkozat / Eckartsau / Károly IV. / belgrádi katonai konvenció / eckartsaui nyilatkozat / hivatkozás: / Kramář Karel / miniszterelnök Karel Kramář, nemzeti demokrata / csehszlovák, szlovák / Lensing Robert / Magyar Köztársaság megalakulása / Rácz Pál / Szabó Oreszt / Volenszky Kálmán / Szántó István / Bánó József / Bobulszky Antal / Egry Ferenc Baktay / Gaar Iván / Illés Andor / Juszkó János / Kutkafalvy József / ipar, kereskedelem / Keleti Szlovák Nemzeti Tanács / Vix Ferdinand / antant budapesti katonai missziója, Vix-jegyzék / Nevelőmunkások Országos Szövetségének Ung Megyei Szervezete / Nevelőmunkások Szövetségének Ungvári Városi Szervezete / Stefán Avgusztin / Zseltvay Viktor / Pap János / Sabján János / Bondiné Lendvay Vilma / Gresz József / Polchy István / Népszövetség / Gömör / Eperjes / Prešov
FejezetI. Út a Csehszlovák Köztársasághoz 1918. IV. 8–1919. IX. 10. - 2. Ruszka Krajna és a Hucul Köztársaság (1918. X. 31.)
TelepülésBeregszeg [Šulekovo] / Eperjesenyicke [Haniska] / Gömörpéterfala [Petrovce] / Sárosfa [Blatná na Ostrove] / Szepesbéla [Spišská Belá] / Ungmogyorós [Liesková] / Zemplénpálhegy [Pakostov]
Év1918
Rövid URL
ID237056
Módosítás dátuma2007. augusztus 16.

1918. november 17. : Ungváron megalakult az Ung Megyei Nemzeti Szociáldemokrata Párt. Elnök: Gaar Iván. Társelnökök: Egry Ferenc, Flach Jakab. Alelnökök: Bobulszky Antal, Szántó István. Titkár: Rácz Pál. A programból: 1.„kihúzni a munkásosztályt, a cseléd és önálló földművest a maga szörnyen elhagyatott állapotából”; 2.„az iparos osztályt az őt megillető élethez juttatni”; 3.harcolni „a közvetítő kereskedelem” ellen; 4.erősíteni „a szellemi erők, az erkölcs, a hit és hazafiasság hatalmát”. – Megalakult az ungvári Nemzetközi Szociáldemokrata Párt. Elnök: Juszkó János. Titkár: Bánó József. – A Magyarországi Rutének Néptanácsának javaslatára kormánybiztossá nevezték ki Ung megyében Szabó Oreszt belügyminiszteri osztálytanácsost, Bereg megyében Kutkafalvy József ügyvédet, Ugocsában Volenszky Kálmán ügyvédet, Máramaros megyében Illés Andor főügyészt.

1918. október 31. : Magyarországon győzött az őszirózsás forradalom. Károlyi Mihály lett a miniszterelnök (az október 23-án megalakult Magyar Nemzeti Tanács elnöke). Kormányában tárca nélküli miniszter Jászi Oszkár, akinek hatáskörébe a nemzetiségi önrendelkezési ügyek előkészítése tartozik. ->1919. január 18.– Megalakult az Ungvári Nemzeti Tanács. Elnök: Berzeviczy István, a város polgármestere. Titkár: Gáti József ügyvéd. Tagok: Flach Jakab, Guttman Sándor, Hámos Aladár, Juhász János, Kavasch Ernő, Lám Elemér, Minay István, Németh Imre, Reisman Henrik, Rozgonyi József, Spoganics József, Szabó Zoltán, Szőke Andor. Vármegyei nemzeti tanács nem jött létre, helyette néhány nap múlva az ungvári tanács egészült ki, átvéve ezzel a vármegyei jogkört is. Új tagok: Tahy Endre, Magyar Bálint, H. Kiss Géza, Nagy József, Zombory Dezső, Gulovics Tivadar, Avgusztin Volosin, Julij Hadzsega. ->1918. november 5.

1 33 34 35
1050 találat