Kronológiák - A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)

Kárpátalja az első világháború után a teljes autonómia ígéretével Podkarpatszka Rusz néven került a Csehszlovák Köztársasághoz. 1938–1939 fordulóján Cseh-Szlovákia kötelékében törvénnyel is alátámasztott autonóm terület Kárpáti Ukrajna néven, majd mint Kárpátaljai Kormányzóság Magyarország része az első bécsi döntés által meghúzott határokon belül. 1944 őszétől szovjet befolyási övezet (Kárpátontúli Ukrajna), 1946-tól a Szovjetunió, 1991-től pedig az Ukrán Köztársaság Kárpátontúli területe. A kronológia ennek a folyamatnak, illetve a kárpátaljai magyarság életének bemutatására vállalkozott. (összeállította: Fedinec Csilla)

1 2 3
85 találat

1937. március : PRMKE helyi szervezetek alakultak a következő településeken: Beregújfalu (elnök: Györke István), Gecse (Ágoston Margit), Bene (Orémusz László), Búcsú (Kájel Mihály), Asztély (Simon Zsigmond), Badaló (Kiss Tivadar), Csoma (Gyurkovics Endre), Halábor (Orosz Imre), Mezőhomok (Drohobeczky Gyula), Muzsaly (Hunyady István), Déda (Papp István), Gát (Kiss Gyula), Nagypalád (Zsurky József), Tivadar (Kacsa Gábor).

Részletek

KategóriaA kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
CímkePrága / Praha / csehszlovák törvények / autonómiatervek / hivatkozás: / csehszlovák, szlovák / Rácz Pál / Hodža Milan / kárpátaljai (szojm) / Központi Orosz (Ruszin) Nemzeti Tanács / oktatásügy / csehszlovák választások / Györke István / Beregújfalu, Újfalu / Beregujfalu / Badaló / Badalovo / Tivadarfalva, Tivadar / Fedorove / Nagymuzsaly, Muzsaly / Muzsijeve / Borzsova / Borzsava / Homok / Beregdéda, Déda / Deda / Beregbene, Bene / Benya / Asztély / Nagygejőc / Veliki Hejivci / Bródy András (Bródy Andrej) / Hunyady István / Nagypalád / Podkarpatszka Ruszi Magyar Kultúregyesület (PRMKE), Kárpátaljai Magyar Kultúregyesület (KMKE), Északkelet-magyarországi (Magyar) Kultúregyesület (ÉMKE) / Gát / Haty / Karmasin / Csehszlovák Újságírók Szindikátusa / Mezőhomok / Tiszacsoma / Csoma / Búcsú / Gecse / Halábor / Zsurky József / Papp István / Orémusz László / Simon Zsigmond / Ágoston Margit / Orosz Imre / Drohobeczky Gyula / Gyurkovics Endre / Kacsa Gábor / Kájel Mihály / Kiss Gyula / Kiss Tivadar / sajtó / közigazgatás
FejezetII. Kárpátalja az első Csehszlovák Köztársaságban 1919. IX. 10–1938. X. 11. - 6. a) Feléledő autonómiaremények (1935. II. 15.)
TelepülésBucsuháza [Bučuháza] / Csomatelke [Čamovce] / Gatály [Hatalov]
Év1937
Rövid URL
ID241519
Módosítás dátuma2007. augusztus 16.

1937. március 11. : Prágában a Csehszlovák Újságírók Szindikátusának ünnepi estjén Hodža miniszterelnök mondott beszédet. Többek között kitért arra, hogy „sok szemrehányás érte a kormányt Podkarpatszka Rusz miatt, pedig inkább a körülmények voltak azok, amelyek az autonómia kérdésének megoldását elodázták. Azok a podkarpatszka ruszi politikusok, akik világosan látták a helyzetet, tisztában vannak azzal, hogy az önkormányzat bevezetésének elsietése kaotikus viszonyokat teremtett volna Kárpátalján. Az autonómia nemcsak jogokkal, de kötelességekkel is jár s elsősorban az alapokat kellett lerakni, hogy a nép a közjó érdekében hasznosítsa jogait. Podkarpatszka Rusz népe megérett az önkormányzatra és a csehszlovák kormány az utolsó betűig teljesíteni fogja kötelezettségét, amit a békeszerződésben vállalt. - Podkarpatszka Rusz megkapja az autonómiát. A kormányzó hatáskörének kiszélesítése megtörtént, meg lesz a kormányzói tanács és ez az önkormányzat megvalósításának első fejezetét jelenti. - Bizonyos körök elégedetlenek és azzal vádolják a kormányt, hogy el akarja szabotálni az önkormányzatot s látszat-autonómiát ad. Felelősségem teljes tudatában kijelentem, hogy csak rövid időre szóló megoldás a jelenlegi, nemsokára sor kerül a szojm-választásokra és a nép által választott képviselők veszik át a kormányzói tanács szerepét. - Podkarpatszka Rusz területi autonómiát kap s ez mindent megmond. Hogy egy feltett kérdésre válaszoljak, az iskolaügy teljesen a kormányzói hatáskör alá kerül. A kisebbségi iskoláknak – a cseh, német és magyar iskolákra gondolok – lesz külön referensük, de ez mit sem változtat a fenti tényeken.”

1937. február : A tanügyi referátus élén Viktor Klimát felváltotta František Chmelár tanácsos. Első nyilatkozatában a tartományban dúló nyelvi harcokkal kapcsolatban elmondta, hogy „a nyelvi probléma itt Podkarpatszka Ruszban belső ügy, amelyben végérvényesen csak a szojm dönthet. Addig is, amíg erre sor kerülhet, nem lehet erőszakos úton az egyik vagy a másik nyelvi irányzatot előnyben részesíteni.” – Az iskolaügyi és a munkaügyi minisztérium bizottságai a helyszínen tanulmányozták a kárpátaljai viszonyokat. – Kárpátalján eljárás indult azok ellen, akik „toborzást és gyűjtést szerveztek a spanyol kormánycsapatok részére”.

1 2 3
85 találat