Kronológiák - A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)

Kárpátalja az első világháború után a teljes autonómia ígéretével Podkarpatszka Rusz néven került a Csehszlovák Köztársasághoz. 1938–1939 fordulóján Cseh-Szlovákia kötelékében törvénnyel is alátámasztott autonóm terület Kárpáti Ukrajna néven, majd mint Kárpátaljai Kormányzóság Magyarország része az első bécsi döntés által meghúzott határokon belül. 1944 őszétől szovjet befolyási övezet (Kárpátontúli Ukrajna), 1946-tól a Szovjetunió, 1991-től pedig az Ukrán Köztársaság Kárpátontúli területe. A kronológia ennek a folyamatnak, illetve a kárpátaljai magyarság életének bemutatására vállalkozott. (összeállította: Fedinec Csilla)

1936. június 22. : Polchy István magyar nemzeti párti képviselő indítványára Beregszász képviselő-testülete korábban emlékirattal fordult az iskolaügyi minisztériumhoz, amelyben magyar tannyelvű állami tanítóképző felállítását kérte. A kárpátaljai tanítóság utánpótlása nincs kellőképpen biztosítva, mert Pozsonyból évenként kikerülő 40 magyar tanítóból alig kerül ide néhány. Azonkívül a pozsonyi tanítóképzés súlyos anyagi terheket ró a tanulni vágyó kárpátaljai magyar ifjúságra. Pedagógiai szempontból is helytelen a tanítóképzés mostani megoldása, mert annak a tanítónak, aki Kárpátalján akar tanítani, helyben kell elsajátítani a néppel kapcsolatban a szükséges ismereteket. Az ungvári Országos Hivatal e napon hozta a város tudomására az iskolaügyi minisztérium határozatát, miszerint magyar nyelvű állami tanítóképzőnek Beregszászban való felállítása tárgyi, pedagógiai és költségvetési akadályokba ütközik. ->1937. szeptember 4.

1936. június 21. : Érsekújvárott megalakult az Egyesült Országos Keresztényszocialista és Magyar Nemzeti Párt, röviden: az Egyesült Magyar Párt. A párt célja harcolni Szlovenszkó és Kárpátalja autonómiájáért oly módon, hogy azon belül biztosítani kívánja minden nemzet külön nemzeti önkormányzatát. A párt négy alapelve: nemzeti eszme, keresztény valláserkölcsi felfogás, szociális igazságosság, demokrácia. Hokky Károly: „A kárpátaljai országos magyar pártszövetség részéről ünnepélyesen jelentem be csatlakozásunkat az egységes politikai vezetés kimondásához és elfogadásához annak biztosítottsága mellett, hogy Kárpátalja eddig elismert és gyakorolt belső adminisztratív és szervezeti autonóm önállóságát továbbra is az egységes keretben minden vonatkozásban fenntartja.” A párt elnöke: Jaross Andor. Ügyvezető: Esterházy János. Kárpátalja részéről az alelnök: Korláth Endre nemzetgyűlési képviselő. A végrehajtó bizottságban kárpátaljai tagok: Bártfay Kálmán római katolikus plébános, Egry Ferenc volt szenátor, Köszörű Károly főtitkár, Polchy István lapszerkesztő, Siménfalvy Árpád volt tartományi képviselő, Simon Menyhért lapszerkesztő.

1936. május : Fenczik István parlamenti képviselő Milan Hodža miniszterelnökhöz interpellált annak érdekében, hogy a kormány biztosítsa „az oroszországi emigránsok Kárpátalján való fokozottabb mérvű elhelyezését, az oroszországi emigránsok jobb megélhetését és az oroszországi emigránsok gyermekei orosz (nagyorosz) nyelvű iskoláztatását”. – Kárpátalján járt előadó körúton Fábry Zoltán író. – Dercenben megalakult a PRMKE helyi csoportja. Elnök: Vacsy István. – Fennállásának 200 éves jubileumát ünnepelte a Munkács melletti német község, Bárdháza. Eredeti neve: Bardhaus. „1736-ban alapították, őslakói tiroli famunkások voltak, akik azt kapták feladatul, hogy Munkács körül az őserdőket kiirtsák és lecsapolják a mocsarakat.”

1936. március 7. : Az Őslakó írta: „Podkarpatszka Rusz villamosítása keretében Visk község is elhatározta a villamos világítás bevezetését […] kívánatos lenne, ha Podkarpatszka Rusz többi községe is követné e hasznos példát és kihasználná az állam hathatós támogatását”. – Fábry Zoltán írta a Magyar Napban azzal kapcsolatban, hogy Rácz Pál egyetértését fejezte ki Heinrich Mann-nak Németországból történt kiutasításával: „Mécs László udvari krónikása ez egyszer emberére akadt, mert Heinrich Mann mégiscsak valaki. Hogy Rácz Pál kicsoda? Öröme után ítélve – törpe. A Rácz Pálok öröme: a törpék öröme. […] Csehszlovákiában szerencsére nemcsak Henleinek, Št&#1096íbrnýk, Jarossok és Rácz Pálok vannak. Nemcsak a fasizmus szálláscsinálói, kótyagosai, bankárai, szegénylegényei és tollforgatói. Csehszlovákiában kultúremberek is vannak, akik élik, érzik és hirdetik a Heinrich Mannok és Rácz Pálok ég–föld különbségét. […] Világ törpéi, egyesüljetek!”