Kronológiák - A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)

Kárpátalja az első világháború után a teljes autonómia ígéretével Podkarpatszka Rusz néven került a Csehszlovák Köztársasághoz. 1938–1939 fordulóján Cseh-Szlovákia kötelékében törvénnyel is alátámasztott autonóm terület Kárpáti Ukrajna néven, majd mint Kárpátaljai Kormányzóság Magyarország része az első bécsi döntés által meghúzott határokon belül. 1944 őszétől szovjet befolyási övezet (Kárpátontúli Ukrajna), 1946-tól a Szovjetunió, 1991-től pedig az Ukrán Köztársaság Kárpátontúli területe. A kronológia ennek a folyamatnak, illetve a kárpátaljai magyarság életének bemutatására vállalkozott. (összeállította: Fedinec Csilla)

1 2 3
84 találat

1925. április 5. : Kárpátalján Bakó Gábor, Meisels László, Fábry Tivadar, Paulik János, Földes János, Hetey Bertalan, Polchy István, Jaross Gyula, Földes Miksa kisgazdapárti vezetők bejelentették, hogy támogatják Szent-Ivány Józsefnek az egységes magyar párt megteremtésére vonatkozó tervét. – Nagyszőlősön megalakult a Ruszinszkói Vadászati Védegylet. Elnök: Vohlidal Antonín rendőrigazgató. Díszelnökök: Beszkid Anton kormányzó és Schönborn-Bucheim Ervin nagybirtokos. – A Ruszinszkói Magyar Hírlap leközölte Avgusztin Stefán huszti ügyvéd, Ruszka Krajna volt kormányzója levelét, amelyben bejelenti lengyelországi (krakkói) önkéntes száműzetéséből való hazatérését: „Családom kérésére, hogy a közigazgatási zaklatásoktól megmeneküljenek, amnesztiát kértem a múlt év elején. Nem adták meg az amnesztiát. Mégis hazamegyek. A bírósági ítélettől nem tartok. […] Lelkiismeretem szabad és boldog.” Stefán még ezen a napon Ungvárra érkezett, és a Kárpáti Híradó szerint „lejelentkezett Vohlidal rendőrigazgatónál s loyalitási nyilatkozatot tett Rozsypal alkormányzónál”.

1925. március : Ungváron le kellett bontani Nepomuki Szent János Ung-parti kápolnáját, mert a hídépítési munkálatok érdekében végzett robbantás következtében megrongálódott. ->1925. augusztus 23.

Részletek

KategóriaA kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
CímkeÓtátrafüred / Starý Smokovec / Munkács / Uzshorod / himnusz / Prága / Jabloniczky János / Ungvár / Szilassy Béla / Técső / Tyacsiv / Korláth Endre / görög katolikus / Praha / Beregszász / Berehove / Szolyva / Szvaljava / autonómiatervek / Egry Ferenc Baktay / Mukacseve / Kisgejőc / Mali Hejivci / Gebé Péter / római katolikus / Nagyszől[l]ős / Vinohragyiv / Rahó / Rahiv / Bittó Dénes / Országos Magyar Kisgazda-, Földműves és Kisiparos Párt / Szent-Ivány (Szentiványi) József / ünnepek, évfordulók / magyar pártszövetség / Kerekes István / Podkarpatszka Ruszi (Ruszinszkói) Őslakosok Autonóm Pártja (Autonóm Őslakos Párt) / Árky Ákos / Munkácsi Görög Katolikus Egyházmegye (Püspökség) / Nagymuzsaly, Muzsaly / Muzsijeve / Duchnovics Alekszandr / Rozsypal Antonín / Siménfalvy Árpád / Novek Béla / Beniczky Kálmán / Fábry Tivadar / Fried Sándor / Hunyady István / Mandics József / Palkovich Viktor / Szent Bazil Irodalmi Társaság / egyház / Petrogalli Oszkár / sajtó / Országos Keresztényszocialista Párt / Pozsony / Csehszlovákiai Magyar Népszövetségi Liga / Losonc / Bratislava / Lučenec / emlékhelyek
FejezetII. Kárpátalja az első Csehszlovák Köztársaságban 1919. IX. 10–1938. X. 11. - 4. a) Az első parlamenti választások (1923. XI. 18.)
TelepülésEgyházfa [Kostolná pri Dunaji] / Losonc [Lučenec] / Pozsony [Bratislava]
Év1925
Rövid URL
ID238927
Módosítás dátuma2007. augusztus 16.

1925. március 28. : Losoncról Szent-Ivány József és Szilassy Béla az alábbi levelet intézte a szlovenszkói és a kárpátaljai magyar lapokhoz „az egységes magyar párt ügyében”: „A keresztényszocialista párt nyugat-szlovenszkói osztályában végbement események (Jabloniczky János és Palkovich Viktor képviselőknek, továbbá Bittó Dénes, a pártközi Vezérlő Bizottság elnökének és a magyar közélet több kimagasló egyéniségének felfüggesztése a pártközi funkcióból) fölvetették az egységes párt megvalósításának eszméjét, amely már hosszabb idő óta foglalkoztatja politikai közvéleményünket. […] mindvégig reméltük, hogy valamennyi vezető politikusunkban végül is felülkerekedik a belátás és a szlovenszkói és ruszinszkói szövetkezett ellenzéki pártok pártközi Vezérlő Bizottsága útján megteremthetjük a szükséges egységet és fegyelmet. […] alig hogy idáig eljutottunk, újból felütötte fejét az átkos visszavonás. A keresztényszocialista párt nyugat-szlovenszkói osztályában bekövetkezett eseményeknek, különösen Bittó Dénesnek, a pártközi Vezérlő Bizottság nemrég, a keresztényszocialista párt képviselőinek hozzájárulásával, egyhangúlag megválasztott elnökének a pártbeli tevékenységtől való eltiltása és fegyelmi eljárás alá vonása […] meggyőztek bennünket arról, hogy e pártban és általában az ellenzéki pártszövetségben a kór annyira elharapódzott, hogy azt immár csak az operáló kés segítségével lehet megszűntetni. - A keresztényszocialista párt belső válsága által teremtett helyzetből csak egyetlen egészséges kibontakozás lehetséges és ez az, hogy megteremtjük az egységes pártot.”

1925. március 22. : Losoncon hivatalosan megalakult a Csehszlovákiai Magyar Népszövetségi Liga. Elnök: Novek Béla. A kárpátaljai alelnök: Egry Ferenc (Kisgejőc). Az elnökség kárpátaljai tagjai: Kerekes István (Ungvár), Fried Sándor (Munkács), Siménfalvy Árpád (Nagyszőlős), Fábry Tivadar (Beregszász), Beniczky Kálmán (Rahó), Mandics József (Técső), Hunyady István (Muzsaly). – Szolyván létrejött a német evangélikus egyházközség. – A pozsonyi Magyar Újság közölte Árky Ákosnak, az Őslakosok Autonóm Pártja elnökének „Egységes pártot!” című írását. Néhány gondolata: „A Csehszlovák Köztársaság keretében levő ellenzéki politikában és különösen a magyarság táborában, főként két irányzat alakult ki. Az egyik a nemzet, a másik a keresztények tömörítését célozza. Ruszinszkóban e két irányzat fölött áll az Őslakosok Autonóm Pártja, melynek programja az ellenzéki küzdelmet egységes és kizárólag az autonómia alapján álló programra helyezni. - Ez a politika több mint nemzeti és mint keresztény politika. És mert több, alkalmasabb is arra, hogy az őslakosság ellenzéki küzdelmének méltó bázisa legyen.” „Sajnos, nem értünk még el odáig, hogy az egységes országos ellenzéki politika küzdő vonalát kiépíthettük volna. […] A reális élet fogja […] meghozni azt, amit ma sokan lehetetlennek tartanak, hogy keresztényszocialista és magyar kisgazda, szlovák és ruszin, német és román mind mind egy táborba kényszerülten vállvetve dolgozzék azon, hogy az elmúlt 6 esztendőnek a pártokra szakadásból származó minden csorbáját kiküszöbölhesse. […] Parancsoló szükség, hogy addig is, amíg az őslakosság össze nem forr, legalább a magyarság tábora járjon elől saját jól felfogott érdekében […] Kell hogy a keresztényszocialista és a magyar kisgazda pártok vezérfiai megértsék, hogy úgy szolgálják nemzetünk érdekét, ha egységes pártban folytatják tovább a küzdelmet. - Lehet, hogy az egység nem teljesen ideális és nem is örök, de a parancsoló szükség komoly követelése. Ha elértük a közös célt, ha az autonómiánkhoz [Kárpátalja autonómiájához] és ezzel kapcsolatban egyéb jogainkhoz hozzájutottunk, ha segítségünkkel a prágai kormányba oly férfiakat juttattunk, akik ennek a köztársaságnak demokrata berendezését nemcsak frázisként kezelik, de komolyan is veszik, akkor ismét ráérünk azt a luxust űzni, amely a különféle világnézetek és elvek külön kultiválásának gyönyörűségéből áll, mert nem fogja többé se magyar életünket, se gazdasági és kulturális helyzetünket a hatalom elnyomó tendenciája fenyegetni. - Az ellenzéki pártok jelenlegi külön politikáját luxuspolitikának tartom.”

1925. február : Magyarországgal megindult a postai csomagforgalom. – Az ungvári rendőr-igazgatóság új vezetője Vohlidal Antonín lett (elődje Huber Jaroslav volt).

1925. február 10. : Pöstyénben üléseztek a szlovenszkói és kárpátaljai szövetkezett ellenzéki pártok. Megalakult az ún. érsekújvári egyezményben életre hívott pártközi Vezérlő Bizottság. Az elhunyt Petrogalli Oszkár helyébe a Központi Iroda igazgatójává Flachbarth Ernőt választották meg. Határozatban mondták ki, hogy a Központi Irodát Losoncról Pozsonyba helyezik át, a prágai osztályt továbbra is fenntartják. A kárpátaljai Korláth Endre képviselő és Egry Ferenc szenátor ezer-ezer koronás adománnyal kezdeményezték a Petrogalli Alap létrehozását. A felajánláshoz csatlakozott Nitzsch Andor német pártelnök is. A Vezérlő Bizottság megbízta a Központi Irodát, hogy a legközelebbi ülésen terjeszszen elő javaslatot az alap hovafordításáról. ->1925. március 2.

1925. január : Munkácson járt Markovic Iván közoktatásügyi miniszter. Az elbocsátott tanerők Bíró István vezette küldöttsége memorandumot nyújtott át, melyben többek között leszögezik: „Az 1919-ik évi impériumváltozás mint aktív állami tanítókat, óvókat talált bennünket. Zavartalanul folytattuk munkánkat, míg az uzhorodi iskolai felsőbb hatóság 1920 február végén felmentett állásunkból s beszűntette járandóságainkat. A hivatalos rendelet ezen intézkedését semmivel sem indokolta meg, de záradékában további intézkedést ígért. - Ezt a további intézkedést vártuk s várjuk azóta mindig, de hiába.” A miniszter felkereste Husztot és Ungvárt is.

1925. január 6. : Érsekújvárott az országos keresztényszocialista és az országos kisgazdapárt vezetősége külön, majd együttes ülésen tárgyalt az együttműködés módozatairól. A tanácskozáson részt vettek a jogpárt, a cipszerek és a kárpátaljai magyar pártok küldöttei is. Az egységes front biztosítása érdekében pártközi Vezérlő Bizottság megalakítását határozták el. Az előzmény, hogy az országos keresztényszocialista párt vezetősége Pozsonyban 1924. augusztus 28-án tartott ülésén helytelenítette, hogy a Szlovenszkói és Ruszinszkói Szövetkezett Ellenzéki Pártok Közös Bizottsága döntött az Intéző Bizottság megalakításáról. Ugyanitt a pártvezetőség az egységes ellenzéki front fenntartása és megerősítése érdekében a párt elnökségét bízta meg a szükséges tárgyalások megindításával. Ennek eredményeképpen most a pártok a programok egységesítése érdekében 21 tagú pártközi Vezérlő Bizottság megalakítását határozták el. A döntéshez csatlakozott a Zipser Deutsche Partei (elnök: Nitzsch Andor), a Magyar Jogpárt és a Ruszinszkói Egyesült Ellenzéki Pártok Szövetsége. A kárpátaljai magyar pártok csatlakozását Korláth Endre nemzetgyűlési képviselő jelentette be.

1 2 3
84 találat