Kronológiák - A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)

Kárpátalja az első világháború után a teljes autonómia ígéretével Podkarpatszka Rusz néven került a Csehszlovák Köztársasághoz. 1938–1939 fordulóján Cseh-Szlovákia kötelékében törvénnyel is alátámasztott autonóm terület Kárpáti Ukrajna néven, majd mint Kárpátaljai Kormányzóság Magyarország része az első bécsi döntés által meghúzott határokon belül. 1944 őszétől szovjet befolyási övezet (Kárpátontúli Ukrajna), 1946-tól a Szovjetunió, 1991-től pedig az Ukrán Köztársaság Kárpátontúli területe. A kronológia ennek a folyamatnak, illetve a kárpátaljai magyarság életének bemutatására vállalkozott. (összeállította: Fedinec Csilla)

1 2 3
66 találat

1919. január 18. : A köztársasági elnök Berinkey Dénest nevezte ki miniszterelnökké. ->1919. március 21.Berinkey átvette Jászi korábbi ügykörét is, a Magyarországon élő nemzetek önrendelkezésének előkészítését. (A hónap végén Károlyi a béke előkészítésére megalakítja a Külügyi Tanácsot Jászi Oszkár elnökletével.) A kormányban Szabó Oreszt a ruszka krajnai ügyek minisztere. – E napon megnyílt a párizsi békekonferencia. ->1919. február 6.A csehszlovák kormány nevében E. Beneš és K. Kram&#1073&#1096 volt jelen, akik a ruszinok képviseletére meghívták Zhatkovych Gregoryt és Gardosh Julijt, az amerikai ruszinok küldötteit és Anton Beszkidet, az Eperjesi Ruszin Nemzeti Tanács elnökét. ->1919. február 16.Beneš és Kram&#1073&#1096 a csehszlovák ügyekben 11 feljegyzést terjesztettek be, ezek közül az egyik a „magyarországi ruszinokra” vonatkozott. Az általuk lakott területekre való csehszlovák igényt nemzeti elvre alapozták. ->1919. március 12.

1 2 3
66 találat