Kronológiák - A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)

Kárpátalja az első világháború után a teljes autonómia ígéretével Podkarpatszka Rusz néven került a Csehszlovák Köztársasághoz. 1938–1939 fordulóján Cseh-Szlovákia kötelékében törvénnyel is alátámasztott autonóm terület Kárpáti Ukrajna néven, majd mint Kárpátaljai Kormányzóság Magyarország része az első bécsi döntés által meghúzott határokon belül. 1944 őszétől szovjet befolyási övezet (Kárpátontúli Ukrajna), 1946-tól a Szovjetunió, 1991-től pedig az Ukrán Köztársaság Kárpátontúli területe. A kronológia ennek a folyamatnak, illetve a kárpátaljai magyarság életének bemutatására vállalkozott. (összeállította: Fedinec Csilla)

1 2 3 4 5 9
242 találat

1937. október 28. : Edvard Beneš köztársasági elnök prágai ünnepi beszédéből (a köztársaság alapításának 19. évfordulója): „A Podkarpatszka Rusz önkormányzatáról szóló törvény e napokban első fázisában már életbe lépett. A távolabbi lépések bizonyára nem túlságosan távoli időben fognak történni s ezekben meghatározzák ennek a területnek különleges viszonyai szerint a további fejlődést. […] Ennek az államnak kormánya tudatában van mind kötelezettségeinek, mind erejének, amellett ki fog tartani evolúciós módszerei mellett.” – Az iskolaügyi minisztérium rendelkezésére a kárpátaljai ruszin/orosz/ukrán tannyelvű iskolák tanulóinak szülei körében írásos közvélemény-kutatást végeztek annak megállapítására, hogy mely nyelven legyenek a tankönyvek és az oktatás. 69,2 százalék az orosz nyelv mellett foglalt állást, az Ungvári járásban a megkérdezettek 51,6 százaléka az orosz, 39 százaléka az ukrán mellett. – Felavatták Ungvár új betonhídját (a Galagót köti össze a régi vásártérrel).

1937. szeptember 4–5. : Beregszászban tartották az Egyesült Magyar Párt kárpátaljai kerületének gyűlését, ahol a vidék magyar kisebbségének gazdasági, kulturális és szociális problémáival, valamint időszerű politikai kérdésekkel foglalkoztak. Hokky Károly felszólalásából: Kárpátalján „magyar tanítóképző nincs és nem tudunk gondoskodni 311 magyar tanító utánpótlásáról”. Az elfogadott határozatból: fokozottan szolgálni a munkásság („a nemzeti közélet egyik legjelentősebb tényezője”) érdekeit, egyetértésben és megértésben élni a más nemzetiségű őslakosokkal, tiszteletben tartani nemzeti törekvéseiket, „magyarnak csak az tekinthető, aki nem támogat a magyarság ellen irányuló törekvést, politikai irányzatot”, továbbra is megmaradni az ellenzéki úton, a párt nem fogadja el a prágai parlament által a kormányzói hatáskör kibővítéséről hozott törvényt, „az autonómia kenyeret, megélhetést jelent, annak elmaradása pusztulást és tönkremenést”, fokozott figyelemmel kell kísérni a kárpátaljai magyar iskolaügyeket. – Felszentelték a felújított ősi radvánci római katolikus templomot. A bejárat előtt helyezték el Nepomuki Szent János 1726-ból származó szobrát, mely eddig az ungvári Bercsényi étterem előtt állt.

1937. március : PRMKE helyi szervezetek alakultak a következő településeken: Beregújfalu (elnök: Györke István), Gecse (Ágoston Margit), Bene (Orémusz László), Búcsú (Kájel Mihály), Asztély (Simon Zsigmond), Badaló (Kiss Tivadar), Csoma (Gyurkovics Endre), Halábor (Orosz Imre), Mezőhomok (Drohobeczky Gyula), Muzsaly (Hunyady István), Déda (Papp István), Gát (Kiss Gyula), Nagypalád (Zsurky József), Tivadar (Kacsa Gábor).

Részletek

KategóriaA kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
CímkePrága / Praha / csehszlovák törvények / autonómiatervek / hivatkozás: / csehszlovák, szlovák / Rácz Pál / Hodža Milan / kárpátaljai (szojm) / Központi Orosz (Ruszin) Nemzeti Tanács / oktatásügy / csehszlovák választások / Györke István / Beregújfalu, Újfalu / Beregujfalu / Badaló / Badalovo / Tivadarfalva, Tivadar / Fedorove / Nagymuzsaly, Muzsaly / Muzsijeve / Borzsova / Borzsava / Homok / Beregdéda, Déda / Deda / Beregbene, Bene / Benya / Asztély / Nagygejőc / Veliki Hejivci / Bródy András (Bródy Andrej) / Hunyady István / Nagypalád / Podkarpatszka Ruszi Magyar Kultúregyesület (PRMKE), Kárpátaljai Magyar Kultúregyesület (KMKE), Északkelet-magyarországi (Magyar) Kultúregyesület (ÉMKE) / Gát / Haty / Karmasin / Csehszlovák Újságírók Szindikátusa / Mezőhomok / Tiszacsoma / Csoma / Búcsú / Gecse / Halábor / Zsurky József / Papp István / Orémusz László / Simon Zsigmond / Ágoston Margit / Orosz Imre / Drohobeczky Gyula / Gyurkovics Endre / Kacsa Gábor / Kájel Mihály / Kiss Gyula / Kiss Tivadar / sajtó / közigazgatás
FejezetII. Kárpátalja az első Csehszlovák Köztársaságban 1919. IX. 10–1938. X. 11. - 6. a) Feléledő autonómiaremények (1935. II. 15.)
TelepülésBucsuháza [Bučuháza] / Csomatelke [Čamovce] / Gatály [Hatalov]
Év1937
Rövid URL
ID241519
Módosítás dátuma2007. augusztus 16.

1937. március 11. : Prágában a Csehszlovák Újságírók Szindikátusának ünnepi estjén Hodža miniszterelnök mondott beszédet. Többek között kitért arra, hogy „sok szemrehányás érte a kormányt Podkarpatszka Rusz miatt, pedig inkább a körülmények voltak azok, amelyek az autonómia kérdésének megoldását elodázták. Azok a podkarpatszka ruszi politikusok, akik világosan látták a helyzetet, tisztában vannak azzal, hogy az önkormányzat bevezetésének elsietése kaotikus viszonyokat teremtett volna Kárpátalján. Az autonómia nemcsak jogokkal, de kötelességekkel is jár s elsősorban az alapokat kellett lerakni, hogy a nép a közjó érdekében hasznosítsa jogait. Podkarpatszka Rusz népe megérett az önkormányzatra és a csehszlovák kormány az utolsó betűig teljesíteni fogja kötelezettségét, amit a békeszerződésben vállalt. - Podkarpatszka Rusz megkapja az autonómiát. A kormányzó hatáskörének kiszélesítése megtörtént, meg lesz a kormányzói tanács és ez az önkormányzat megvalósításának első fejezetét jelenti. - Bizonyos körök elégedetlenek és azzal vádolják a kormányt, hogy el akarja szabotálni az önkormányzatot s látszat-autonómiát ad. Felelősségem teljes tudatában kijelentem, hogy csak rövid időre szóló megoldás a jelenlegi, nemsokára sor kerül a szojm-választásokra és a nép által választott képviselők veszik át a kormányzói tanács szerepét. - Podkarpatszka Rusz területi autonómiát kap s ez mindent megmond. Hogy egy feltett kérdésre válaszoljak, az iskolaügy teljesen a kormányzói hatáskör alá kerül. A kisebbségi iskoláknak – a cseh, német és magyar iskolákra gondolok – lesz külön referensük, de ez mit sem változtat a fenti tényeken.”

1936 folyamán : Az ungvári rendőr-igazgatóság statisztikája szerint Ungváron összesen 44 újság jelent meg, ebből 1 cseh, 16 ruszin és 6 magyar politikai, illetve 4 cseh, 13 ruszin, 4 magyar pártsemleges. 14-szer került sor lapbetiltásra és 47 esetben lapelkobzásra. – Róth Béla munkácsi újságíró új lapot indított Független Újság címmel. – Kárpátalján 3211 magyar gyermeket anyakönyveztek (26,18%). – Az étkezőkocsival is ellátott gyorsvonat négy és fél óra alatt teszi meg a Csap–Budapest távolságot. – Ungváron, illetve Munkácson volt kiállítása Sárkány Baba, Gál Emma, Ijjász Gyula kárpátaljai festőművészeknek. – Megjelent: Ilku Pál: Lendület. Regény. Kultúra, Slovenská Grafiá, Pozsony Sütő Kálmán: Lelkeket jöttem venni. Versek. Merkur Nyomda, Beregszász Tamás Mihály: Két part közt fut a víz. Regény. Franklin, Budapest Tamás Mihály: Szép szerelmes nyár. Regény. Kassa Új magyar líra. A szlovenszkói és kárpátaljai magyar költők lírai antológiája 1919–1936. Szerk.: Wallentinyi Samu. Karpatia ny., Kassa; Balogh Sándor: A szernyei gyöngykaláris. Magánkiadás; A Podkarpatszka Ruszi Magyar Dalos Szövetség 4.dalos ünnepélyének emlékkönyve és a hangverseny részletes műsora. Ungvár, 1936. június 7.Kreisler ny., Užhorod; Korláth Endre Parlamenti beszéde a kárpátaljai autonómiáról. Kárpáti Magyar Gazda, Berehovo; Az Orosz Központi Nemzeti Tanács törvényjavaslata az autonóm Podkárpátszká Rusz alkotmányáról. Kiadja Bródy Andrej. Welber ny. (Munkács), Uzshorod; Levicky Mihály: Nyílt levél a kommunista párt és a Vörös szakszervezetek összes tagjaihoz Kárpátalján. Typographia ny., Munkács–Mukačevo; Csak a népfront kormány véd meg Hitler ellen! Eszenyi Balázs, Skolnaja Pomoscs ny., Ungvár–Užhorod; Csomár Zoltán: Csendes órák. Kis imakönyv az ifjúság és gyermekek számára. Földesi ny., Užhorod; E. Beneš: Hogyan dolgozzunk? Ford.: Sas Andor. Ungvár Horkay Antal: Beszélő kövek. Rozsnyó Reprezentačný Lexikon Slovenska a Podkarpatskej Rusi. [Szlovenszkói és Podkarpatszka Ruszi társadalmi lexikon.] Academia, Bratislava Balogh-Beéry László: A magyar–lengyel közös határ és a ruthén terület. Magyar Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Lengyelbarát Egyesülete, Budapest.1937. január 1-jével megszűnt a Csehszlovákia és Románia közötti vízumkényszer. – Nyugdíjba vonult Antonín Rozsypal, a kárpátaljai Országos Hivatal elnöke, aki 14 évig töltötte be ezt a tisztet. Hivatalos búcsúztatása: január 2-án. Helyét nem töltik be az autonómia „közelgő bevezetése” miatt. Az elnöki teendőket ettől kezdve Jaroslav Meznik országos alelnök látja el. ->1937. október 8.

Részletek

KategóriaA kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
CímkeBártfa / Bardejov / Homonna / Mezőlaborc / Medzilaborce / Szobránc / Sobrance / Sztropkó / Stropkov / Tőketerebes / Kisszeben / Sabinov / gimnázium / Varannó / Vranov nad Topľou / református / Petőfi Sándor / Koroleve / Munkács / Budapest / Uzshorod / Románia / Csap / Girált / Giraltovce / Ólubló / Stará Ľubovňa / Szepesófalu / Spišská Stará Ves / Németország / határkérdés / Huszt / Bécs / Beneš Edvard / Prága / nőkérdés / Hitler Adolf / Ungvár / Rákóczi Ferenc II. / Ilku Pál / Ady Endre / Mécs László / Magyar Fiatalok Szövetsége / Técső / Tyacsiv / Korláth Endre / görög katolikus / egyéb pártok és pártszövetségek / Praha / csehszlovák törvények / Beregszász / Berehove / bíróság, törvényszék, ügyészség, karhatalom / Szovjetunió (Oroszország, Ukrajna) / Máramaros / Bereg / autonómiatervek / csehszlovák, szlovák / Rácz Pál / Egry Ferenc Baktay / Gaar Iván / ipar, kereskedelem / Polchy István / Hodža Milan / Mukacseve / Fenczik István (Fencik Sztepan) / Eperjesi Ruszin Nemzeti Tanács / katonai irányítás / kárpátaljai (szojm) / római katolikus / Huszti / Ungvári (Ungvidéki) / Csop / Nagyszől[l]ős / Vinohragyiv / Királyháza / Tiszaújlak, Újlak / Vilok / nyelvkérdés / tanítóképzés / Rahó / Rahiv / Központi Orosz (Ruszin) Nemzeti Tanács / könyv, könyvtár, könyvkiadás, irodalmi élet / oktatásügy / csehszlovák rendeletek / Nagyszől[l]ősi / Brascsajko Julij / bank, hitelintézet, postatakarék, pénzügyek / csehszlovák választások / posta, távközlés / Iskola Segély Egyesület (Skolnaja Pomoscs) / Kaminszki József / ünnepek, évfordulók / statisztika / Demkó Mihály / Podkarpatszka Ruszi Cserkész Szövetség / cserkészet / Kováts Miklós / közlekedés, határforgalom, kishatár / elemi, polgári iskola / Černy Jan / főiskola, egyetem / Kárpátaljai (és Kelet-szlovenszkói) Magyar Színtársulat / magyar pártszövetség / borászat, szőlészet / sztrájk / Wien / Viskovo / Kerekes István / Nagybereg, Bereg / Berehi / Szatmár / Bátyu / Batyove / Beregi Református Egyházmegye / Nevicke / Tamás (Tvaroska) Mihály / Balogh-Beéry László / Kárpátaljai Református Egyházkerület / Vozáry Aladár R. / Zádor Dezső / Lengyelország / Bertók Béla / Bacsinszki Edmund / Dercen / Homok / Holmok / Szova (Gmitrov) Péter / Hrabár Konstantin / Beszkid Sándor (Beszkid Alekszandr) / Hokky Károly / Simon Menyhért / Ijjász Gyula / Nagydobrony / Velika Dobrony / Rafajnaújfalu / Rafajlovo / Szernye / Beregsom / Som / Bótrágy / Batragy / Csongor / Csomonin / Barkaszó / Barkaszove / Ungtarnóc, Tarnóc / Tarnyivci / Szlovenszkói és Ruszinszkói Egyetemes Református Egyház (Csehszlovákiai Egyetemes Magyar Református Egyház) / községi / Rozsypal Antonín / Bródy András (Bródy Andrej) / Tiszakeresztúr / Perehresztya / Császlóc / Csaszlivci / Nečas Jaromír / Révai Julij (Révay Gyula) / Krakkó / Siménfalvy Árpád / Szlovenszkói Magyar Kultúregyesület (SZMKE), Felvidéki Magyar Közművelődési Egyesület / Beregszászi Irodalomi és Műpártoló Egyesület / Kolozsvár / Cluj-Napoca / Köszörű Károly / Piłsudski / Kárpátaljai Római Katolikus Apostoli Kormányzóság / Podkarpatszka Ruszi Magyar Kultúregyesület (PRMKE), Kárpátaljai Magyar Kultúregyesület (KMKE), Északkelet-magyarországi (Magyar) Kultúregyesület (ÉMKE) / Kárpátaljai Magyar Akadémikusok Egyesülete / Franklin Társulat / Bellyei Zapf László (Zapf László) / Kárpátaljai Magyar Színházi Szövetkezet / Wellmann Mihály / Kárpátaljai Magyar Dalos Szövetség / Meznik Jaroslav / Szvoboda Ferenc / Wallentinyi Samu / szabadkőműves-páholyok / Ortutay Jenő / Széchenyi Mozgalom / Bárdháza / Barbovo / Dudás Ernő / Csehszlovákiai Magyar Kisebbségi Társaság / Jankó Zoltán / Egyesült Magyar Párt (Egyesült Országos Keresztényszocialista és Magyar Nemzeti Párt, Felvidéki Egyesült Magyar Párt) / Ruszin (Magyarorosz) Nemzeti Színház Szövetkezet / Podkarpatszka Ruszi Magyar Nőegylet / Kerekes Istvánné / Lahita Ernő / Gát / Haty / Füsti László / Vacsy István / Bártfay Kálmán / Gorkij Makszim / Szinna / Snina / Joó Kálmán / Gyertyánliget / Kobilecka Poljana / Beregszászi Ipartársulat / Máriapócs / Tučný Alois / Makkosjánosi / Janosi / Csonkapapi / Kispapi / Koncháza / Koncove / Macsola / Mocsola / Stok Károly / Burecz Bálint / Kovács Lajos / Károly (román király) / Mihály (román trónörökös) / Ungvári Keresztény Cserkészcsapat / Czibur Sándor / Slovenska Liga / Weisbecker Gyuláné / Podolcsák Miklós / Róth Béla / Sütő Kálmán / Sárkány Baba (Sárkány Jolán) / Csomár Zoltán / Eszenyi Balázs / Gál Emma / Horkay Antal / Levicky Mihály / népszámlálás / Balogh Sándor / Esterházy János / színház / Fábry Zoltán / mezőgazdaság / sajtó / zene / képzőművészet / közigazgatás / Magyar Nemzeti Párt / Országos Keresztényszocialista Párt / szakszervezetek / Jaross Andor / Sas Andor / Pozsony / Érsekújvár / Kassa / Komárom / Losonc / Rozsnyó / Komárno / Nové Zámky / Rožňava / Kráľovský Chlmec / Bratislava / Veľké Kapušany / Košice / Lučenec / Trebišov / Michalovce / Eperjes / Prešov / Humenné / Visk / Nagykapos / Nagymihály / Királyhelmec / árvíz / zsidók
FejezetII. Kárpátalja az első Csehszlovák Köztársaságban 1919. IX. 10–1938. X. 11. - 6. a) Feléledő autonómiaremények (1935. II. 15.)
TelepülésBártfa [Bardejov] / Becsó [Bečov] / Beregszeg [Šulekovo] / Csápor [Čápor] / Eperjesenyicke [Haniska] / Érsekújvár [Nové Zámky] / Gatály [Hatalov] / Girált [Giraltovce] / Homonna [Humenné] / Jánosi [Rimavské Janovce] / Kassa [Košice] / Királyhelmec [Kráľovský Chlmec] / Kisszeben [Sabinov] / Komárnó [Komárno] / Komáromfüss [Trávnik] / Losonc [Lučenec] / Mezőlaborc [Medzilaborce] / Nagykapos [Veľké Kapušany] / Nagymihály [Michalovce] / Ólubló [Stará Ľubovňa] / Pozsony [Bratislava] / Rozsnyó [Rožňava] / Somszeg [Vieska] / Szepesófalu [Spišská Stará Ves] / Szinnamező [Nechválova Polianka] / Szobránckomoróc [Komárovce] / Sztropkóolyka [Nižná Oľka] / Tőketerebes [Trebišov] / Varannómező [Vranovské Dlhé] / Viskó [Vyškovce]
Év1936
Rövid URL
ID241459
Módosítás dátuma2007. augusztus 16.

1936. december : Beregszász küldöttsége Prágában járt, ahol sikerült kieszközölni, hogy a városból ne helyezzék el a törvényszéket. – A Magyar Nemzeti Párt Magyar a magyarért jelszóval indított mozgalmat. – Beregszászban a Vérke-parton korcsolyapálya nyílt.

1936. november : Hrabár Konstantin kárpátaljai kormányzó a koalíciós pártok megbízottai által készített, az autonómia bevezetésének előkészítését célzó csomagot nyújtott át Edvard Beneš köztársasági elnöknek és Milan Hodža miniszterelnöknek. „A javaslat a kormányzói jogkör szabályozásáról szóló törvény tervezetét, a kormányzói tanács létesítésére vonatkozó tervezetet és egy kisebb rendeletet tartalmaz, amely szerint Kárpátalja felsőbíróságot, ügyvédi, kereskedelmi és iparkamarát kapna.” – Az ellenzéki ruszin autonomista pártok autonómiajavaslatot terjesztettek a kormány elé. – A Slovenska Liga pozsonyi kongresszusának napirendjén szerepelt a ruszin propaganda kérdése, melynek célja „tovább tolni nyugat felé a ruszinföld határait Szlovenszkó rovására. Ennek kapcsán követelik [a Slovenska Liga] a szlovák–ruszin határoknak végleges és törvény által biztosított kijelölését. […] Követelik, hogy a szlovák érdekből és a ruszin érdekből is nagyobb figyelem fordíttassék azokra a vidékekre, amelyek a fordulat előtt meg lettek magyarosítva.” – A Podkarpatszka Ruszi Gazdasági Szövetkezetek Kereskedelmi Központja által építtetett gabonaraktárakat adtak át Ungváron, Munkácson, Beregszászban, Nagyszőlősön, Bátyuban. – A Nemzetgazdasági Testület illetékes helyen kérelmezte, hogy Kárpátalja kapjon önálló vasút-igazgatóságot. A kérelmet elutasították azzal, hogy a területen a vasúti hálózat teljes hossza mindössze 650 kilométer, a vasúti alkalmazottak száma 2300 fő. – Felmerült az ötlet, hogy Kárpátalján kutatóintézetet kellene létrehozni a természeti adottságok tanulmányozására. – A postaügyi minisztérium és a Nemzetgazdasági Testület képeslapsorozat megjelentetését határozta el Kárpátalja népszerűsítésére. – Irodalmi rovatot indított a Kárpáti Magyar Hírlapban Kováts Miklós szerkesztő. Mottója: „Ne feledd: az úri lakás a könyvtárnál kezdődik.” – A Szlovenszkóba és Kárpátaljára ebben az időszakban beengedett budapesti lapok: Népszava, Újság, Magyar Hírlap, Esti Kurir. – Megalakult a PRMKE 4., nagyszőlősi kerülete. Elnök: Siménfalvy Árpád. – Ady-est volt Beregszászban.

Részletek

KategóriaA kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
Címkereformátus / Munkács / Budapest / Uzshorod / határkérdés / Beneš Edvard / Prága / Ungvár / Ady Endre / Korláth Endre / görög katolikus / egyéb pártok és pártszövetségek / Praha / csehszlovák törvények / Beregszász / Berehove / bíróság, törvényszék, ügyészség, karhatalom / autonómiatervek / ipar, kereskedelem / Hodža Milan / Mukacseve / római katolikus / Huszti / Ungvári (Ungvidéki) / Nagyszől[l]ős / Vinohragyiv / Központi Orosz (Ruszin) Nemzeti Tanács / könyv, könyvtár, könyvkiadás, irodalmi élet / csehszlovák rendeletek / Nagyszől[l]ősi / Brascsajko Julij / posta, távközlés / Kaminszki József / ünnepek, évfordulók / statisztika / cserkészet / Kováts Miklós / közlekedés, határforgalom, kishatár / borászat, szőlészet / Bátyu / Batyove / Hrabár Konstantin / Bródy András (Bródy Andrej) / Siménfalvy Árpád / Beregszászi Irodalomi és Műpártoló Egyesület / Podkarpatszka Ruszi Magyar Kultúregyesület (PRMKE), Kárpátaljai Magyar Kultúregyesület (KMKE), Északkelet-magyarországi (Magyar) Kultúregyesület (ÉMKE) / Ungvári Keresztény Cserkészcsapat / Czibur Sándor / Slovenska Liga / színház / sajtó / zene / közigazgatás / Pozsony / Kassa / Bratislava / Košice
FejezetII. Kárpátalja az első Csehszlovák Köztársaságban 1919. IX. 10–1938. X. 11. - 6. a) Feléledő autonómiaremények (1935. II. 15.)
TelepülésKassa [Košice] / Pozsony [Bratislava]
Év1936
Rövid URL
ID241417
Módosítás dátuma2007. augusztus 16.

1936. október 15. : A Szlovenszkói és Ruszinszkói Egyetemes Református Egyház konventje ülésezett Kassán, melyen részt vett Bertók Béla kárpátaljai püspök. A konvent elhatározta, hogy Losoncon az eddigi szellemben folytatja a magyar református lelkészképzést, és nem adja fel önálló teológiáját. A konvent elvetette a cseh egyháznak azt a javaslatát, hogy a prágai Husz János teológiai fakultáson neveljék a magyar református lelkészeket, mert a kívánatos magyar református szellemű nevelést csak az eddigi keretek között látja biztosítva, és annak közvetlen felügyeletéről és irányításáról sohasem mondhat le. – A járási hivatal tavaly feloszlatta Visk község képviselő-testületét, mert nem akart együttműködni Stok Károly agrárpárti községi bíróval. A márciusi választásokon Kovács Lajos magyar nemzeti párti tagot választották meg községi bírónak. A hatóságok a választást nem erősítették meg, és az ügyek vezetésével Stok Károlyt bízták meg mint kormánybiztost. Hónapok múlva új választást rendeltek el, és akkor Burecz Bálint magyar nemzeti párti tagot választották bíróvá. Stok kormánybiztos ezt a választást is megfellebbezte. Most megérkezett a kárpátaljai Országos Hivatal döntése, hogy Burecz megválasztását érvényesnek tekinti, így hivatalát elfoglalhatja.

1936. július : Hrabár Konstantin kárpátaljai kormányzó Prágában Hodža miniszterelnökkel tárgyalt a kormányzói hatáskör kibővítését célzó törvénytervezetről („részleges autonómia”). A tervezetet a kormány megküldte a koalíciós pártok képviselőinek és szenátorainak. – Új autonómiatervezetet („alkotmányt”) dolgozott ki Fenczik István kárpátaljai parlamenti képviselő. – A munkácsi Joó Kálmán a következő felhívást tette közzé: „A kárpátaljai magyar fiatalsághoz szólunk! […] Akár az iskola padjaiban, akár a műhelyben, akár az eke szarva mellett keresitek a jövőt, egyformán kell hogy fűtsön benneteket a kultúra szeretete, a tudásvágy. […] Mindenütt kezdjük meg a munkát és minden városban, falun vagy tanyán, akár ha ketten, hárman vagytok is, rakjátok le egy új kultúrmozgalom alapjait. […] A felületesen ismert történelem, a félremagyarázott irodalom, az elhanyagolt társadalomtudomány mindannyiunkat eltéríthet a helyes életútról. Ezért foglalkoznunk kell saját élethelyzetünkkel, ezért kell tanulnunk. […] Tömörüljetek csoportokba és értesítsetek bennünket, hogy megalakíthassuk az egységes irányító bizottságot és kiépíthessük egy egységes kárpátaljai magyar ifjúsági egyesületnek az alapjait.” – Légvédelmi és elsötétítési gyakorlatokat tartottak Szlovenszkóban és Ruszinszkóban. Az MTI szerint ezek „háborús előkészületek”.

Részletek

KategóriaA kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
CímkeBártfa / Bardejov / Homonna / Mezőlaborc / Medzilaborce / Szobránc / Sobrance / Sztropkó / Stropkov / Tőketerebes / Kisszeben / Sabinov / gimnázium / Varannó / Vranov nad Topľou / Munkács / Uzshorod / Girált / Giraltovce / Ólubló / Stará Ľubovňa / Szepesófalu / Spišská Stará Ves / határkérdés / Prága / Ungvár / Praha / csehszlovák törvények / Máramaros / autonómiatervek / csehszlovák, szlovák / Hodža Milan / Mukacseve / Fenczik István (Fencik Sztepan) / kárpátaljai (szojm) / nyelvkérdés / Központi Orosz (Ruszin) Nemzeti Tanács / csehszlovák választások / statisztika / Podkarpatszka Ruszi Cserkész Szövetség / cserkészet / Vozáry Aladár R. / Szova (Gmitrov) Péter / Hrabár Konstantin / Szinna / Snina / Joó Kálmán / Kráľovský Chlmec / Veľké Kapušany / Trebišov / Michalovce / Eperjes / Prešov / Humenné / Nagykapos / Nagymihály / Királyhelmec
FejezetII. Kárpátalja az első Csehszlovák Köztársaságban 1919. IX. 10–1938. X. 11. - 6. a) Feléledő autonómiaremények (1935. II. 15.)
TelepülésBártfa [Bardejov] / Eperjesenyicke [Haniska] / Girált [Giraltovce] / Homonna [Humenné] / Királyhelmec [Kráľovský Chlmec] / Kisszeben [Sabinov] / Mezőlaborc [Medzilaborce] / Nagykapos [Veľké Kapušany] / Nagymihály [Michalovce] / Ólubló [Stará Ľubovňa] / Szepesófalu [Spišská Stará Ves] / Szinnamező [Nechválova Polianka] / Szobránckomoróc [Komárovce] / Sztropkóolyka [Nižná Oľka] / Tőketerebes [Trebišov] / Varannómező [Vranovské Dlhé]
Év1936
Rövid URL
ID241309
Módosítás dátuma2007. augusztus 16.

1936. január : A munkácsi magyar szülők újabb beadványban fordultak az iskolaügyi minisztériumhoz és Edvard Beneš köztársasági elnökhöz a magyar gimnáziumi osztályok megnyitása ügyében. – Kárpátalja katolikus társadalmában elterjedt a hír, hogy a szatmári egyházmegyétől elcsatolt kárpátaljai és kelet-felvidéki résznek mint apostoli kormányzóságnak az önállósága megszűnik, és a kassai püspökséghez csatolják. A lakosság az ügyben aláírásokat gyűjt, melyet a római Szentszékhez továbbít azzal a céllal, hogy kérje a Kárpátaljai Apostoli Kormányzóság önállóságának fenntartását, illetve a területen önálló püspökség felállítását.

1935 folyamán : A munkácsi „városi vízmű-vezeték első üzemi éve”. – A kárpátaljai Országos Hivatal nyilvántartása szerint Kárpátalján az ezer lakosra számított népességgyarapodás 16,36%, a házasságkötési arány 6,39%. A legnagyobb a születések száma a Volóci járásban, ahol ezer lakosra számítva 41,77 élő gyermek születik, a legkisebb Ungváron (13,92). A legkisebb a halálozási arányszám Ungváron és a járásban (10,38), a legmagasabb a Nagyszőlősi járásban (21,17). A különböző szintű iskolákban mintegy 150 ezer gyermek tanul, a be nem iskolázottak száma 2 ezer körül van. – Kárpátalján 3130 magyar gyermeket anyakönyveztek (25,80%). – Kárpátalján 592 könyvtár van, ebből 109 magyar, 421 ruszin/orosz/ukrán, 36 cseh/szlovák, a többi német és román. A könyvállomány 98 728 kötet. – A munkácsi városi könyvtár összesítése szerint a közönség körében a következők voltak a legolvasottabb magyar írók: Jókai Mór, Gárdonyi Géza, Mikszáth Kálmán, Zilahy Lajos, Csathó Pál, Harsányi Zsolt, Herczeg Ferenc, Gulácsy Irén, Makkai Sándor. Az MTI közlése: az 1935-ben itt kölcsönzött könyvek 80 százaléka magyar volt. – Nagyszőlősön a könyvtárból kölcsönzött könyvek 90 százaléka magyar nyelvű volt. – Komáromban megalakult a Csehszlovákiai Magyar Irodalmi Szövetség (a Jókai Egyesület, a Toldy Kör, a Kazinczy Társaság egyesülésével). Cél: „a Szlovenszkón és Kárpátalján működő magyar szellemi termelők összefogása.” – Munkácson megindult a kárpátaljai németek ellenzéki hetilapja Karpatendeutsche Rundschau címmel. Szerkesztő: Eckschmidt János. – Farkas Pál budapesti színészeket szerződtetett a Kárpátaljai Magyar Színtársulathoz. Ezenkívül vendégszereplést vállalt többek között Perczel Zita, Neményi Lili, Tímár József, Beregi Oszkár. – Megjelent: Demjén Ferenc: Hegyek alján. Versek. Merkur Nyomda, Beregszász Sáfáry László: Verhovina. Versek. Typografia ny., Munkács Várady Ilona, Chalanskyné: Egy élet útja. Színmű 6 felvonásban iskolás gyermekek részére. Skolnaja Pomoscs ny., Ungvár–Užhorod; Konkoly-Thege István: Református keresztyén vallástan az elemi iskolák III–IV. évfolyama tanulói számára. Az egyetemes konvent által kötelező használatra elrendelt kiadás. A Kárpátaljai Ref. Egyházkerület iratterjesztése. Kálvin ny., Beregszász–Berehovo; Szabó Béla: Én hiszem és vallom! Református keresztyén káté a heidelbergi káté alapján. Kárpátaljai Ref. Egyházkerület, [Beregszász]; Grám Ábel: Riporter a rács mögött. Börtönélmények. Lám ny., Ungvár–Užhorod; Kovács Károly: Megtévesztők és megtévesztettek. A szerző kiadása. Ungvár Kovács Károly: A kapitalizmus válsága Csehszlovákiában. Munkás Újság, Skolnaja Pomoscs ny., Ungvár–Užhorod; Sziklay Ferenc: A Csehszlovák Köztársaság népművelési törvényei és rendeletei. Kassa; T. G. Masaryk: A nemzetiségi kérdés. Összeáll. és ford.: Szerényi Ferdinánd. Prager Könyvkiadó Vállalat, Bratislava; A szlovenszkói és podkarpatszká ruszi grafikai munkások egyesülete užhorodi helycsoportja könyvtárának könyvjegyzéke. Skolnaja Pomoscs ny., Ungvár–Užhorod; Mandel Mór: A tüdő tuberculosisról. Néhány új gondolat ennek kezeléséről és az izolálás új módszeréről. Novina ny., Ungvár–Užhorod.

Részletek

KategóriaA kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
CímkeRózsahegy / Ružomberok / Szepes / gimnázium / Zsolna / Žilina / református / Jókai Egyesület / Munkács / Budapest / Uzshorod / Erdély / himnusz / Moszkva / határkérdés / Huszt / Sátoraljaújhely / Beneš Edvard / Toldy Kör / Prága / nőkérdés / Masaryk Tomáš Garrigue / Brünn / egészségügy / Ungvár / Rákóczi Ferenc II. / Mikszáth Kálmán / Roma / Farkas Pál / Genf / Ung / Csehszlovák Nemzeti Tanács / görög katolikus / egyéb pártok és pártszövetségek / Praha / csehszlovák törvények / Beregszász / Berehove / bíróság, törvényszék, ügyészség, karhatalom / Szovjetunió (Oroszország, Ukrajna) / Szolyva / Szvaljava / Bereg / Ugocsa / autonómiatervek / csehszlovák, szlovák / Rácz Pál / Gaar Iván / ipar, kereskedelem / Hodža Milan / Mukacseve / Fenczik István (Fencik Sztepan) / Szerényi Ferdinánd / Rahói / katonai irányítás / kárpátaljai (szojm) / római katolikus / Huszti / Técsői, Taracvölgyi / Nagyszől[l]ős / Vinohragyiv / Munkácsi (Munkácsvidéki) / Tiszaújlak, Újlak / Vilok / nyelvkérdés / tanítóképzés / Rahó / Rahiv / Központi Orosz (Ruszin) Nemzeti Tanács / könyv, könyvtár, könyvkiadás, irodalmi élet / oktatásügy / csehszlovák rendeletek / Beregszászi / Nagyszől[l]ősi / Volóci / bank, hitelintézet, postatakarék, pénzügyek / csehszlovák választások / posta, távközlés / Proszvita Egyesület (Kultúregyesület, Társaság) / Iskola Segély Egyesület (Skolnaja Pomoscs) / nemzetgyűlési, szenátusi / Vöröskereszt / ünnepek, évfordulók / kormányzók / statisztika / Demkó Mihály / Podkarpatszka Ruszi Cserkész Szövetség / cserkészet / közlekedés, határforgalom, kishatár / elemi, polgári iskola / szakoktatás / főiskola, egyetem / Kárpátaljai (és Kelet-szlovenszkói) Magyar Színtársulat / magyar pártszövetség / borászat, szőlészet / sztrájk / Mezőkaszony, Kaszony / Salánk / Salanki / Hlinka Andrej / Bátyu / Batyove / Beregi Református Egyházmegye / Mandel Mór / Tamás (Tvaroska) Mihály / Munkácsi Görög Katolikus Egyházmegye (Püspökség) / templomszentelés / Farkasfalva / Vlková / Vozáry Aladár R. / Podkarpatszka Ruszi Orvosok Szövetsége / Lengyelország / Bertók Béla / Dercen / Beregdéda, Déda / Deda / Hrabár Konstantin / Podkarpatszka Ruszi Országos Tűzoltó Szövetség / Hokky Károly / Beregi Oszkár / Szernye / Szlovenszkói és Ruszinszkói Egyetemes Református Egyház (Csehszlovákiai Egyetemes Magyar Református Egyház) / Malypetr Jan / Brno / községi / Rozsypal Antonín / Bródy András (Bródy Andrej) / Kassai Kereskedelmi és Iparkamara / Siménfalvy Árpád / Kazinczy Irodalmi Társaság (Kazinczy Társaság) / Bencze György / Herczeg Ferenc / Fehér (Fejér) Herman / Gárdonyi Géza / tartományi, járási / Lavocsne / Lawoczne / Sáfáry László / Kárpátaljai Római Katolikus Apostoli Kormányzóság / Podkarpatszka Ruszi Magyar Kultúregyesület (PRMKE), Kárpátaljai Magyar Kultúregyesület (KMKE), Északkelet-magyarországi (Magyar) Kultúregyesület (ÉMKE) / Kárpátaljai Magyar Akadémikusok Egyesülete / Csehszlovákiai (Felvidéki) Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaság (Masaryk Akadémia) / Zilahy Lajos / Bellyei Zapf László (Zapf László) / Estók Gyula / Wellmann Mihály / Revilliod Pierre / Demjén Ferenc / Szvoboda Ferenc / Gulácsy Irén / Iván Sándor / Klima Viktor / Makkai Sándor / Kárpátaljai Református Segítő Egyesület / Marina Gyula / Kozma György / Komlósi László / Tiszabecs / Nevicki Irina / Ortutay Jenő / Révaj Fedor / Rusznyák Vaszil / Szidor Pál / Balega Iván / Hadzsa György / Hidi András / Kroó Sándor / Stefán Antal / (II.) Malypetr-kormány / Kárpátaljai Ortodox Zsidó Központi Iroda / Szőlő-, Bor- és Gyümölcsértékesítő Szövetkezet / Ungvári Önkéntes Tűzoltó Egyesület / Kárpátaljai Ruszin Tanító Egyesület / Pálóczi Horváth Lajos / Barabás / Széchenyi Mozgalom / Fornos / Bárdháza / Barbovo / Ungvári Héber Klub / Wassermann Sámuel / Garbai Sándor / Kun Béla / (I.) Hodža-kormány; a miniszterelnök kinevezése: / Mátyfalva / Matyijeve / Tiszaújhely / Nove Szelo / Karácsfalva / Karacsin / Dudás Ernő / Csehszlovákiai Magyar Irodalmi Szövetség / Szlovenszkói és Podkarpatszka Ruszi Grafikai Munkások Egyesülete / Várady Ilona (Chalanskyné) / Tímár József / Perczel Zita / Neményi Lili / Csathó Pál / Eckschmidt János / Grám Ábel / Harsányi Zsolt / Konkoly-Thege István / Kovács Károly / népszámlálás / Balogh Sándor / Sziklay Ferenc / színház / mezőgazdaság / sport / Szabó Béla / sajtó / zene / közigazgatás / Magyar Nemzeti Párt / Szüllő Géza / Országos Keresztényszocialista Párt / Sas Andor / Pozsony / Kassa / Komárom / Komárno / Bratislava / Košice / Jókai Mór / zsidók / emlékhelyek
FejezetII. Kárpátalja az első Csehszlovák Köztársaságban 1919. IX. 10–1938. X. 11. - 6. a) Feléledő autonómiaremények (1935. II. 15.)
TelepülésBeregszeg [Šulekovo] / Farkasfalva [Vlková] / Fornószeg [Tepličky] / Kassa [Košice] / Komárnó [Komárno] / Komáromfüss [Trávnik] / Pozsony [Bratislava] / Románfalva [Rumanová] / Rózsahegy [Ružomberok] / Szepesbéla [Spišská Belá] / Ungmogyorós [Liesková] / Zsolnabánfalva [Bánová]
Év1935
Rövid URL
ID241165
Módosítás dátuma2007. augusztus 16.

1935. október : Viktor Klima tanügyi referens Moszkvában járt, ahol az orosz színházak működését tanulmányozta. – Inkognitóban Moszkvából Ungvárra érkezett Kun Béla, ahol találkozott a városban időző Garbai Sándor volt népbiztossal. (Ungváron él Kun sógora, Wassermann Sámuel.) – A Munkácsi Görög Katolikus Egyházmegyéhez tartozó „magyar ajkú görög katolikusok” (a beregi esperesség területén 7580, az ugocsaiban 12 600, az ungiban 5300, a bodrogköziben 445 fő) önálló magyar egyházhatóságot kérnek. – Rahó körzetében lengyel felségjelzésű katonai repülőgépeket észleltek. Az ügyben a kormány diplomáciai lépéseket tett.

1935. szeptember : Ungváron megalakult a héberül beszélő zsidó értelmiség pártsemleges klubja. – A munkácsi katonatiszti iskolát Husztra helyezték át. – Egy hétig égett a Szernye-mocsár a Dercen–Fornos–Bárdháza körzetben. – Ekkor Szlovenszkón és Kárpátalján összesen 634 magyar könyvtár működik, Kárpátalján a 745 népiskolából 611 állami, 4 községi, 31 római katolikus, 44 görög katolikus, 47 református, 8 zsidó felekezeti.

1935. szeptember 15. : A Kárpátaljai Magyar Akadémikusok Egyesülete a Széchenyi Mozgalom jegyében ifjúsági nagygyűlést tartott Ungváron, melyet Sziklay Ferenc kassai kultúrreferens nyitott meg. Megállapítást nyert: a gazdasági válság, a kulturális sérelmek, a kisebbségi magyarság sorsa harcos kiállást követelnek. A nagygyűlés 15 pontban fogalmazta meg a követeléseket: 1.Ungváron és Munkácson állítsák vissza a magyar gimnáziumot; 2.nyissanak magyar tanítóképzőt, 3.a magyar iskolákból távolítsák el a nem magyar tanerőket; 4.állítsanak fel magyar iskolatanácsot; 5.önálló magyar tanfelügyelőséget; 6.magyar tanszéket Pozsonyban, Brünnben és Prágában; 7.kulturális autonómiát; 8.ne új cseh, hanem magyar iskolákat nyissanak; 9.költségvetésből finanszírozzák a magyar kulturális szervezeteket; 10.segítsék elő a magyar könyvtárak állományának gyarapítását; 11.csak olyan könyvek kerüljenek forgalomba, amelyek nem sértik a magyarság nemzeti érzelmeit; 12.nyissanak magyar árva- és lelencházakat; 13.a Vöröskereszt pénztárából segélyezzék a magyar gyerekeket; 14.nemzetiségi arányuknak megfelelően segélyezzék a magyar főiskolásokat és egyetemistákat; 15.nyissanak több államilag segélyezett magyar óvodát. „A magyar ifjúság dolga a magyar összefogás, egy nemzeti alapon álló új magyar társadalom elősegítése.” Wellmann Mihály felszólalásából: Kárpátalján 118 magyar elemi iskola van 331 osztállyal, 18 000 tanulóval (3 ezren más tannyelvűbe járnak) a polgári iskolák közül háromban vannak magyar párhuzamos osztályok 807 tanulóval (862 magyar gyermek jár más tannyelvűbe) egyetlen gimnáziumban vannak magyar párhuzamos osztályok, s csak ruszin felekezeti tanítóképzőben lehet magyar tannyelvű elemi iskolára szóló tanítói oklevelet szerezni. A területen 331 magyar tanító van állásban. A magyar kultúregyesületek közül az állam csak a magyar színjátszást részesíti támogatásban. – Dédában felavatták az első világháborúban elesettek hősi emlékoszlopát.

1935. július : A Proszvita Kultúregyesület alapszabályának módosítását kérte arra vonatkozóan, hogy abban az egyesület hivatalos nyelveként az ukrán legyen megjelölve. Miután a kérelmet a belügyminisztérium elutasította, az egyesület a bírósághoz fordult, ismét eredménytelenül. A határozat szerint „Podkarpatszka Ruszban csak kisorosz és orosz nyelv” van. – Elkezdődött Ungvár második (galagói) hídjának építése. – Hivatalos jelentés szerint Kárpátalján több mint hétezer rádióelőfizető van, ebből 1760 Ungváron.

1 2 3 4 5 9
242 találat