Kronológiák - A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)

Kárpátalja az első világháború után a teljes autonómia ígéretével Podkarpatszka Rusz néven került a Csehszlovák Köztársasághoz. 1938–1939 fordulóján Cseh-Szlovákia kötelékében törvénnyel is alátámasztott autonóm terület Kárpáti Ukrajna néven, majd mint Kárpátaljai Kormányzóság Magyarország része az első bécsi döntés által meghúzott határokon belül. 1944 őszétől szovjet befolyási övezet (Kárpátontúli Ukrajna), 1946-tól a Szovjetunió, 1991-től pedig az Ukrán Köztársaság Kárpátontúli területe. A kronológia ennek a folyamatnak, illetve a kárpátaljai magyarság életének bemutatására vállalkozott. (összeállította: Fedinec Csilla)

1925. október 21-re : a kárpátaljai kisgazdapárt Beregszászba tanácskozásra hívta egybe a magyar pártok vezetőit. Korláth Endre nemzetgyűlési képviselő kifejtette, hogy „az egységes, vállvetett munka érdekében, de meg a választási harc sikeres lefolytatása céljából is, szükséges, hogy a ruszinszkói ellenzéki pártok, a keresztényszocialista párt kivételével, a nemzeti gondolat alapjára helyezkedve Ruszinszkói Magyar Nemzeti Párt név alatt menjenek a választási küzdelembe”, „a keresztényszocialista párttal továbbra is pártszövetséget alkotva haladjon azon cél felé, amely az itt élő magyarság és őslakosság minden irányú érvényesüléséhez vezet.” Az ülésen határozatban mondták ki: „a Szlovenszkói Országos Magyar Nemzeti Párttal és e párthoz csatlakozó más pártokkal közös listán megyen a választásokba és a pártszövetségben levő keresztényszocialistákkal is e közös lista alapján biztosít együttműködést.”

1925. május : A csehszlovák–román közös bizottság ülései nyomán államközi szerződés született arról, hogy a csehszlovák állampolgárok visszakapják a román területen a határtól számított tíz kilométeres övben fekvő földjeiket, amennyiben egy birtok nem haladja meg az 50 hektárt. Ugyancsak visszaadja a román kormány az úrbéri erdőket és közlegelőket is. – Kárpátalján szenátusi vizsgálóbizottság járt a közigazgatásban tapasztalható anomáliák kivizsgálására. – A kassai Kazinczy Irodalmi Társaság tagjai sorába választották Kárpátaljáról (a Kárpáti Híradó szerint mindazokat, akiknek „könyvük jelent meg, vagy napi és hetilapok, vagy irodalmi folyóiratok hasábjain tartósabb munkával tették ismertebbé nevüket”): Damó Oszkárt, Fülöp Árpádot, Kiss Lászlót, Gáborné Rózsa Elzát, Tvaroska Mihályt, Simon Menyhértet és R. Vozáry Aladárt (már korábban tag Rácz Pál). A társaság kezdeményezte szépírói és könyvbarát szakosztály létrehozását szlovenszkói és kárpátaljai hatáskörrel. – Munkácson megalakult a Ruszinszkói Gyümölcsfőzők Egyesülete. Elnök: Spiegel József.

1925. május 18. : Pöstyénben ülésezett a szlovenszkói és kárpátaljai ellenzéki pártok pártközi Vezérlő Bizottsága, melyen első ízben elnökölt Bittó Dénes. A keresztényszocialisták nevében Körmendy-Ékes Lajos, a kisgazdák nevében Szent-Ivány József, a kárpátaljai magyar pártok részéről Korláth Endre mondott üdvözlő beszédet. Foglalkoztak a keresztényszocialista párt május 16-i pozsonyi ülésével. A helyzet tisztázására, a pártok közötti együttműködés módozatának kidolgozása érdekében közös bizottságot hoztak létre, melynek tagjai Körmendy-Ékes Lajos, Jabloniczky János, Petrásek Ágoston, Szent-Ivány József, Szilassy Béla, Tarján Ödön és Kárpátalja részéről Korláth Endre.

1925. április 18. : Ungváron együttes ülést tartott a Ruszinszkói Magyar Pártok Szövetségének vezetősége és az Őslakosok Autonóm Pártjának parlamenti klubja, hogy állást foglaljanak az egységes magyar politikai tábor ügyében. A határozat: a kárpátaljai magyar pártok szövetsége tiszteletben tartja az ún. érsekújvári egyezményt, s egyedül az ennek alapján létesített pártközi Vezérlő Bizottságot tartja illetékesnek a magyar politika irányításában. Ezért a kárpátaljai magyar pártok szövetsége nem foglal állást az egységes magyar párt ügyében, hanem mindenben a pártközi Vezérlő Bizottság döntésének és irányításának veti alá magát. Az ülésen vendégként részt vett Szentiványi József kisgazdapárti elnök, aki kifejtette, hogy „csak erős és nemzeti alapon való tömörüléssel lehet az idezárt magyarság kulturális megmaradását biztosítani”.

1925. március : Ungváron le kellett bontani Nepomuki Szent János Ung-parti kápolnáját, mert a hídépítési munkálatok érdekében végzett robbantás következtében megrongálódott. ->1925. augusztus 23.

Részletek

KategóriaA kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
CímkeÓtátrafüred / Starý Smokovec / Munkács / Uzshorod / himnusz / Prága / Jabloniczky János / Ungvár / Szilassy Béla / Técső / Tyacsiv / Korláth Endre / görög katolikus / Praha / Beregszász / Berehove / Szolyva / Szvaljava / autonómiatervek / Egry Ferenc Baktay / Mukacseve / Kisgejőc / Mali Hejivci / Gebé Péter / római katolikus / Nagyszől[l]ős / Vinohragyiv / Rahó / Rahiv / Bittó Dénes / Országos Magyar Kisgazda-, Földműves és Kisiparos Párt / Szent-Ivány (Szentiványi) József / ünnepek, évfordulók / magyar pártszövetség / Kerekes István / Podkarpatszka Ruszi (Ruszinszkói) Őslakosok Autonóm Pártja (Autonóm Őslakos Párt) / Árky Ákos / Munkácsi Görög Katolikus Egyházmegye (Püspökség) / Nagymuzsaly, Muzsaly / Muzsijeve / Duchnovics Alekszandr / Rozsypal Antonín / Siménfalvy Árpád / Novek Béla / Beniczky Kálmán / Fábry Tivadar / Fried Sándor / Hunyady István / Mandics József / Palkovich Viktor / Szent Bazil Irodalmi Társaság / egyház / Petrogalli Oszkár / sajtó / Országos Keresztényszocialista Párt / Pozsony / Csehszlovákiai Magyar Népszövetségi Liga / Losonc / Bratislava / Lučenec / emlékhelyek
FejezetII. Kárpátalja az első Csehszlovák Köztársaságban 1919. IX. 10–1938. X. 11. - 4. a) Az első parlamenti választások (1923. XI. 18.)
TelepülésEgyházfa [Kostolná pri Dunaji] / Losonc [Lučenec] / Pozsony [Bratislava]
Év1925
Rövid URL
ID238927
Módosítás dátuma2007. augusztus 16.

1925. március 28. : Losoncról Szent-Ivány József és Szilassy Béla az alábbi levelet intézte a szlovenszkói és a kárpátaljai magyar lapokhoz „az egységes magyar párt ügyében”: „A keresztényszocialista párt nyugat-szlovenszkói osztályában végbement események (Jabloniczky János és Palkovich Viktor képviselőknek, továbbá Bittó Dénes, a pártközi Vezérlő Bizottság elnökének és a magyar közélet több kimagasló egyéniségének felfüggesztése a pártközi funkcióból) fölvetették az egységes párt megvalósításának eszméjét, amely már hosszabb idő óta foglalkoztatja politikai közvéleményünket. […] mindvégig reméltük, hogy valamennyi vezető politikusunkban végül is felülkerekedik a belátás és a szlovenszkói és ruszinszkói szövetkezett ellenzéki pártok pártközi Vezérlő Bizottsága útján megteremthetjük a szükséges egységet és fegyelmet. […] alig hogy idáig eljutottunk, újból felütötte fejét az átkos visszavonás. A keresztényszocialista párt nyugat-szlovenszkói osztályában bekövetkezett eseményeknek, különösen Bittó Dénesnek, a pártközi Vezérlő Bizottság nemrég, a keresztényszocialista párt képviselőinek hozzájárulásával, egyhangúlag megválasztott elnökének a pártbeli tevékenységtől való eltiltása és fegyelmi eljárás alá vonása […] meggyőztek bennünket arról, hogy e pártban és általában az ellenzéki pártszövetségben a kór annyira elharapódzott, hogy azt immár csak az operáló kés segítségével lehet megszűntetni. - A keresztényszocialista párt belső válsága által teremtett helyzetből csak egyetlen egészséges kibontakozás lehetséges és ez az, hogy megteremtjük az egységes pártot.”

1925. március 22. : Losoncon hivatalosan megalakult a Csehszlovákiai Magyar Népszövetségi Liga. Elnök: Novek Béla. A kárpátaljai alelnök: Egry Ferenc (Kisgejőc). Az elnökség kárpátaljai tagjai: Kerekes István (Ungvár), Fried Sándor (Munkács), Siménfalvy Árpád (Nagyszőlős), Fábry Tivadar (Beregszász), Beniczky Kálmán (Rahó), Mandics József (Técső), Hunyady István (Muzsaly). – Szolyván létrejött a német evangélikus egyházközség. – A pozsonyi Magyar Újság közölte Árky Ákosnak, az Őslakosok Autonóm Pártja elnökének „Egységes pártot!” című írását. Néhány gondolata: „A Csehszlovák Köztársaság keretében levő ellenzéki politikában és különösen a magyarság táborában, főként két irányzat alakult ki. Az egyik a nemzet, a másik a keresztények tömörítését célozza. Ruszinszkóban e két irányzat fölött áll az Őslakosok Autonóm Pártja, melynek programja az ellenzéki küzdelmet egységes és kizárólag az autonómia alapján álló programra helyezni. - Ez a politika több mint nemzeti és mint keresztény politika. És mert több, alkalmasabb is arra, hogy az őslakosság ellenzéki küzdelmének méltó bázisa legyen.” „Sajnos, nem értünk még el odáig, hogy az egységes országos ellenzéki politika küzdő vonalát kiépíthettük volna. […] A reális élet fogja […] meghozni azt, amit ma sokan lehetetlennek tartanak, hogy keresztényszocialista és magyar kisgazda, szlovák és ruszin, német és román mind mind egy táborba kényszerülten vállvetve dolgozzék azon, hogy az elmúlt 6 esztendőnek a pártokra szakadásból származó minden csorbáját kiküszöbölhesse. […] Parancsoló szükség, hogy addig is, amíg az őslakosság össze nem forr, legalább a magyarság tábora járjon elől saját jól felfogott érdekében […] Kell hogy a keresztényszocialista és a magyar kisgazda pártok vezérfiai megértsék, hogy úgy szolgálják nemzetünk érdekét, ha egységes pártban folytatják tovább a küzdelmet. - Lehet, hogy az egység nem teljesen ideális és nem is örök, de a parancsoló szükség komoly követelése. Ha elértük a közös célt, ha az autonómiánkhoz [Kárpátalja autonómiájához] és ezzel kapcsolatban egyéb jogainkhoz hozzájutottunk, ha segítségünkkel a prágai kormányba oly férfiakat juttattunk, akik ennek a köztársaságnak demokrata berendezését nemcsak frázisként kezelik, de komolyan is veszik, akkor ismét ráérünk azt a luxust űzni, amely a különféle világnézetek és elvek külön kultiválásának gyönyörűségéből áll, mert nem fogja többé se magyar életünket, se gazdasági és kulturális helyzetünket a hatalom elnyomó tendenciája fenyegetni. - Az ellenzéki pártok jelenlegi külön politikáját luxuspolitikának tartom.”

1925. február : Magyarországgal megindult a postai csomagforgalom. – Az ungvári rendőr-igazgatóság új vezetője Vohlidal Antonín lett (elődje Huber Jaroslav volt).

1925. február 10. : Pöstyénben üléseztek a szlovenszkói és kárpátaljai szövetkezett ellenzéki pártok. Megalakult az ún. érsekújvári egyezményben életre hívott pártközi Vezérlő Bizottság. Az elhunyt Petrogalli Oszkár helyébe a Központi Iroda igazgatójává Flachbarth Ernőt választották meg. Határozatban mondták ki, hogy a Központi Irodát Losoncról Pozsonyba helyezik át, a prágai osztályt továbbra is fenntartják. A kárpátaljai Korláth Endre képviselő és Egry Ferenc szenátor ezer-ezer koronás adománnyal kezdeményezték a Petrogalli Alap létrehozását. A felajánláshoz csatlakozott Nitzsch Andor német pártelnök is. A Vezérlő Bizottság megbízta a Központi Irodát, hogy a legközelebbi ülésen terjeszszen elő javaslatot az alap hovafordításáról. ->1925. március 2.

1925. január : Munkácson járt Markovic Iván közoktatásügyi miniszter. Az elbocsátott tanerők Bíró István vezette küldöttsége memorandumot nyújtott át, melyben többek között leszögezik: „Az 1919-ik évi impériumváltozás mint aktív állami tanítókat, óvókat talált bennünket. Zavartalanul folytattuk munkánkat, míg az uzhorodi iskolai felsőbb hatóság 1920 február végén felmentett állásunkból s beszűntette járandóságainkat. A hivatalos rendelet ezen intézkedését semmivel sem indokolta meg, de záradékában további intézkedést ígért. - Ezt a további intézkedést vártuk s várjuk azóta mindig, de hiába.” A miniszter felkereste Husztot és Ungvárt is.

1925. január 6. : Érsekújvárott az országos keresztényszocialista és az országos kisgazdapárt vezetősége külön, majd együttes ülésen tárgyalt az együttműködés módozatairól. A tanácskozáson részt vettek a jogpárt, a cipszerek és a kárpátaljai magyar pártok küldöttei is. Az egységes front biztosítása érdekében pártközi Vezérlő Bizottság megalakítását határozták el. Az előzmény, hogy az országos keresztényszocialista párt vezetősége Pozsonyban 1924. augusztus 28-án tartott ülésén helytelenítette, hogy a Szlovenszkói és Ruszinszkói Szövetkezett Ellenzéki Pártok Közös Bizottsága döntött az Intéző Bizottság megalakításáról. Ugyanitt a pártvezetőség az egységes ellenzéki front fenntartása és megerősítése érdekében a párt elnökségét bízta meg a szükséges tárgyalások megindításával. Ennek eredményeképpen most a pártok a programok egységesítése érdekében 21 tagú pártközi Vezérlő Bizottság megalakítását határozták el. A döntéshez csatlakozott a Zipser Deutsche Partei (elnök: Nitzsch Andor), a Magyar Jogpárt és a Ruszinszkói Egyesült Ellenzéki Pártok Szövetsége. A kárpátaljai magyar pártok csatlakozását Korláth Endre nemzetgyűlési képviselő jelentette be.

1924 folyamán : Podkarpatszka Ruszban mintegy 30 politikai párt fejtett ki tevékenységet. – A verhovinai lakosok nagy számban kezdtek útlevelet igényelni, hogy franciaországi bányákba mehessenek dolgozni. Az útlevélhez a hatóságok nem kérik az illetőségi bizonyítványt. – Egry-harangot avattak Nagybereznán a római katolikus templomban. – Ungváron volt kiállítása Ijjász Gyula, Boksay József, Spaláné Beneš Miláda kárpátaljai festőművészeknek. – Az időszak kormánypárti magyar lapjai: Kárpáti Szemle, Új Közlöny, Keleti Újság. – Megjelent: Fülöp Árpád: Az ember. Drámai költemény. Popper ny., Monor Simon Menyhért: Szivet, csak szivet. Versek. Hermann és Welber ny., Mukačevo–Munkács; Ewald Károly: A kétlábú. Regény. Ford. Szerényi Ferdinándné. /Cserkész-könyvtár, 1./ Viktória ny., Užhorod; Horny Oszkár: Glória. Imádságos és énekeskönyv. A latin szertartású kath. hívek, különösen a tanulóifjúság számára. Unio ny., Užhorod. (Kiadása azért vált szükségessé, mert „a tanügyi referátus a Magyarországról érkező imakönyvek behozatalát megtiltotta”); Nuller Méhl: Kóser kolecolásai… Viktória ny., Ungvár–Užhorod; Rózsa Ignác: Eszter története 8 énekben. Héber eredeti után. Reform Könyvnyomda, Munkács–Mukačevo; Bouwman Harm: Az egyházfegyelem. Ford. Galambos Zoltán. /A Szeretet Kiskönyvtára, 1./ Kálvin ny., Beregszász; Szabó Béla: Egy vak leány csodálatos története. /A Szeretet Kiskönyvtára, 2./ Kálvin ny., Beregszász; Peleskey Sándor: Építő esetek. /A Szeretet Kiskönyvtára, 3–4./ Kálvin ny., Beregszász; Nagy Lajos: Kálvin [Calvin Jean]. Az Isten igéjének diadalmas vitéze. /A Szeretet Kiskönyvtára, 5./ Kálvin ny., Beregszász; Vajas Klára: Hol járt Gyurika? [Elbeszélés.] /A Szeretet Kiskönyvtára, 6./ Kálvin ny., Beregszász; Nagy Lajos: A kis Bodnár Mariska története. [Elbeszélés.] /A Szeretet Kiskönyvtára, 7./ Kálvin ny., Beregszász; Bácsy Gyula: Kis káté. A református vallás alapigazságai. Konfirmandusok és bizonyos hitre vágyó lelkek számára. /A Szeretet Kiskönyvtára, 8–10./ Kálvin ny., Beregszász; Kemeneczky Kálmán: A Slovenskón és Podkarpatská Rusban hatályos magyar és csehszlovák jog rendszerbe foglalása. Igazságügyi, közigazgatási és pénzügyi (bankügyi) hármas mutató. A szerző saját kiadása, Košice; Ruszinszkói almanach. Naptári résszel és Podkarpatska Rus címtárával. Szerk.: Demkó Mihály. Lám ny., Užhorod–Ungvár. – Megindult a Zsidó Családi és Kereskedelmi Naptár. Szerk.: Szerényi Béla, Barát Henrik. Viktoria ny., Užhorod–Ungvár.

Részletek

KategóriaA kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
CímkeÓtátrafüred / Starý Smokovec / református / Munkács / Budapest / Uzshorod / Erdély / himnusz / Csap / Nagy Lajos / határkérdés / Huszt / Sátoraljaújhely / Szabó Lajos / Prága / Jabloniczky János / Masaryk Tomáš Garrigue / egészségügy / Galambos Zoltán / Ungvár / Szilassy Béla / Pittsburgh / Belgrád / Mécs László / Sárospatak / Franciaország / Técső / Tyacsiv / Amerikai Egyesült Államok / Ung / Korláth Endre / görög katolikus / egyéb pártok és pártszövetségek / Praha / csehszlovák törvények / Volosin Avgusztin (Volosin Ágoston) / Gáti József / Hadzsega Julij (Hadzsega Illés) / Beregszász / Berehove / bíróság, törvényszék, ügyészség, karhatalom / Papp Antal / Szolyva / Szvaljava / Bereg / autonómiatervek / hivatkozás: / csehszlovák, szlovák / Egry Ferenc Baktay / ipar, kereskedelem / Polchy István / Mukacseve / Kisgejőc / Mali Hejivci / Gebé Péter / kárpátaljai (szojm) / római katolikus / Csop / Nagyszől[l]ős / Vinohragyiv / nyelvkérdés / tanítóképzés / könyv, könyvtár, könyvkiadás, irodalmi élet / oktatásügy / csehszlovák rendeletek / Szolyvai / bank, hitelintézet, postatakarék, pénzügyek / csehszlovák választások / Körmendy-Ékes Lajos / posta, távközlés / Gyöngyösi Irodalmi Társaság (Gyöngyösi Társaság) / Kaminszki József / Országos Magyar Kisgazda-, Földműves és Kisiparos Párt / Szent-Ivány (Szentiványi) József / Zseltvay János / nemzetgyűlési, szenátusi / ünnepek, évfordulók / Ruszinszkói Magyar Jogpárt / statisztika / Demkó Mihály / Gagatko Andrij / cserkészet / Beregújfalu, Újfalu / Beregujfalu / Tóth Bálint / Eperjessy József / Mondok Iván / közlekedés, határforgalom, kishatár / Perecseny / Perecsin / főiskola, egyetem / Miskolc / Ungi Református Egyházmegye / pravoszláv, görögkeleti / magyar pártszövetség / Záhony / harangszentelés / sztrájk / Mezőkaszony, Kaszony / Nagyberezna / Velikij Bereznij / Mozaik Kultúregyesület / Vatikán / Peleskey Sándor / Ács Lajos Sámuel (Ács Lajos Ács L. Sámuel) / Doszifej / Podkarpatszka Ruszi (Ruszinszkói) Őslakosok Autonóm Pártja (Autonóm Őslakos Párt) / Spolarits (Spolarich) János / Bátyu / Batyove / Mocskos Iván / Árky Ákos / Kárpátaljai Pravoszláv Egyház (Kárpátorosz Keleti Pravoszláv Egyház) / Munkácsi Görög Katolikus Egyházmegye (Püspökség) / Jaross Gyula / Nagy Kálmán / Kárpátaljai Református Egyházkerület / Boksay József / Podkarpatszka Ruszi Orvosok Szövetsége / Bertók Béla / Margócsy Aladár / Safranko Emanuil / Hrabár Konstantin / Verhovina / Simon Menyhért / Ijjász Gyula / Kurtyák Iván / Demjén András / Tekeháza / Tekove / Ilosva / Irsava / Fülöp Árpád / Horny Oszkár / Rozsypal Antonín / Riskó Béla / Spaláné Beneš Miláda / Hidasnémeti / Masaryk Liga / Bródy András (Bródy Andrej) / Lenin V. I. / Tiszakeresztúr / Perehresztya / Császlóc / Csaszlivci / Felsőkerepec / Verhnyij Koropec / Alsóapsa / Gyibrova / Turda Pál / Weisz Mihály (id.) / Nagyidai (Nagyiday) Ferenc / Boross Zsigmond / Földes János / Hatfaludy Sándor / Jaczik Miklós / Szedorják Nikolaj / Nečas Jaromír / Bodnár István / Csehi Ferenc / Hadrianapolis / Pius XI. / Marmaggi F. / Katrics József (id.) / Jánosska György / Horváth Mária Alap / Kassai Kereskedelmi és Iparkamara / Pedagógiai Társaság / Szlovenszkói és Ruszinszkói Szépműves Céh / Rózsa Ignác / Szerényi Ferdinándné / Vajas Klára / Révai Julij (Révay Gyula) / Nuller Méhl / Barát Henrik / Bácsy Gyula / Bouwman Harm / Ewald Károly / Hrbek Jan / Kemeneczky Kálmán / Szerényi Béla / egyház / Petrogalli Oszkár / Sziklay Ferenc / színház / mezőgazdaság / Szabó Béla / sajtó / képzőművészet / közigazgatás / Országos Keresztényszocialista Párt / Pozsony / Kassa / Népszövetség / Losonc / Lelley Jenő / Bratislava / Veľké Kapušany / Košice / Lučenec / Eperjes / Prešov / Nagykapos / zsidók / emlékhelyek
FejezetII. Kárpátalja az első Csehszlovák Köztársaságban 1919. IX. 10–1938. X. 11. - 4. a) Az első parlamenti választások (1923. XI. 18.)
TelepülésBeregszeg [Šulekovo] / Csápor [Čápor] / Egyházfa [Kostolná pri Dunaji] / Eperjesenyicke [Haniska] / Kassa [Košice] / Losonc [Lučenec] / Nagykapos [Veľké Kapušany] / Perecsényszabadi [Prečínska Lehota] / Pozsony [Bratislava] / Ungmogyorós [Liesková]
Év1924
Rövid URL
ID238858
Módosítás dátuma2007. augusztus 16.

1924 nyara : Sztrájkoltak Ungvár, Munkács és Bátyu építőmunkásai.

Részletek

KategóriaA kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
CímkeÓtátrafüred / Starý Smokovec / református / Munkács / Budapest / Uzshorod / Erdély / himnusz / Csap / Nagy Lajos / határkérdés / Huszt / Sátoraljaújhely / Szabó Lajos / Prága / Jabloniczky János / Masaryk Tomáš Garrigue / egészségügy / Galambos Zoltán / Ungvár / Szilassy Béla / Pittsburgh / Belgrád / Mécs László / Sárospatak / Franciaország / Técső / Tyacsiv / Amerikai Egyesült Államok / Ung / Korláth Endre / görög katolikus / egyéb pártok és pártszövetségek / Praha / csehszlovák törvények / Volosin Avgusztin (Volosin Ágoston) / Gáti József / Hadzsega Julij (Hadzsega Illés) / Beregszász / Berehove / bíróság, törvényszék, ügyészség, karhatalom / Papp Antal / Szolyva / Szvaljava / Bereg / autonómiatervek / hivatkozás: / csehszlovák, szlovák / Egry Ferenc Baktay / ipar, kereskedelem / Polchy István / Mukacseve / Kisgejőc / Mali Hejivci / Gebé Péter / kárpátaljai (szojm) / római katolikus / Csop / Nagyszől[l]ős / Vinohragyiv / nyelvkérdés / tanítóképzés / könyv, könyvtár, könyvkiadás, irodalmi élet / oktatásügy / csehszlovák rendeletek / Szolyvai / bank, hitelintézet, postatakarék, pénzügyek / csehszlovák választások / Körmendy-Ékes Lajos / posta, távközlés / Gyöngyösi Irodalmi Társaság (Gyöngyösi Társaság) / Kaminszki József / Országos Magyar Kisgazda-, Földműves és Kisiparos Párt / Szent-Ivány (Szentiványi) József / Zseltvay János / nemzetgyűlési, szenátusi / ünnepek, évfordulók / Ruszinszkói Magyar Jogpárt / statisztika / Demkó Mihály / Gagatko Andrij / cserkészet / Beregújfalu, Újfalu / Beregujfalu / Tóth Bálint / Eperjessy József / Mondok Iván / közlekedés, határforgalom, kishatár / Perecseny / Perecsin / főiskola, egyetem / Miskolc / Ungi Református Egyházmegye / pravoszláv, görögkeleti / magyar pártszövetség / Záhony / harangszentelés / sztrájk / Mezőkaszony, Kaszony / Nagyberezna / Velikij Bereznij / Mozaik Kultúregyesület / Vatikán / Peleskey Sándor / Ács Lajos Sámuel (Ács Lajos Ács L. Sámuel) / Doszifej / Podkarpatszka Ruszi (Ruszinszkói) Őslakosok Autonóm Pártja (Autonóm Őslakos Párt) / Spolarits (Spolarich) János / Bátyu / Batyove / Mocskos Iván / Árky Ákos / Kárpátaljai Pravoszláv Egyház (Kárpátorosz Keleti Pravoszláv Egyház) / Munkácsi Görög Katolikus Egyházmegye (Püspökség) / Jaross Gyula / Nagy Kálmán / Kárpátaljai Református Egyházkerület / Boksay József / Podkarpatszka Ruszi Orvosok Szövetsége / Bertók Béla / Margócsy Aladár / Safranko Emanuil / Hrabár Konstantin / Verhovina / Simon Menyhért / Ijjász Gyula / Kurtyák Iván / Demjén András / Tekeháza / Tekove / Ilosva / Irsava / Fülöp Árpád / Horny Oszkár / Rozsypal Antonín / Riskó Béla / Spaláné Beneš Miláda / Hidasnémeti / Masaryk Liga / Bródy András (Bródy Andrej) / Lenin V. I. / Tiszakeresztúr / Perehresztya / Császlóc / Csaszlivci / Felsőkerepec / Verhnyij Koropec / Alsóapsa / Gyibrova / Turda Pál / Weisz Mihály (id.) / Nagyidai (Nagyiday) Ferenc / Boross Zsigmond / Földes János / Hatfaludy Sándor / Jaczik Miklós / Szedorják Nikolaj / Nečas Jaromír / Bodnár István / Csehi Ferenc / Hadrianapolis / Pius XI. / Marmaggi F. / Katrics József (id.) / Jánosska György / Horváth Mária Alap / Kassai Kereskedelmi és Iparkamara / Pedagógiai Társaság / Szlovenszkói és Ruszinszkói Szépműves Céh / Rózsa Ignác / Szerényi Ferdinándné / Vajas Klára / Révai Julij (Révay Gyula) / Nuller Méhl / Barát Henrik / Bácsy Gyula / Bouwman Harm / Ewald Károly / Hrbek Jan / Kemeneczky Kálmán / Szerényi Béla / egyház / Petrogalli Oszkár / Sziklay Ferenc / színház / mezőgazdaság / Szabó Béla / sajtó / képzőművészet / közigazgatás / Országos Keresztényszocialista Párt / Pozsony / Kassa / Népszövetség / Losonc / Lelley Jenő / Bratislava / Veľké Kapušany / Košice / Lučenec / Eperjes / Prešov / Nagykapos / zsidók / emlékhelyek
FejezetII. Kárpátalja az első Csehszlovák Köztársaságban 1919. IX. 10–1938. X. 11. - 4. a) Az első parlamenti választások (1923. XI. 18.)
TelepülésBeregszeg [Šulekovo] / Csápor [Čápor] / Egyházfa [Kostolná pri Dunaji] / Eperjesenyicke [Haniska] / Kassa [Košice] / Losonc [Lučenec] / Nagykapos [Veľké Kapušany] / Perecsényszabadi [Prečínska Lehota] / Pozsony [Bratislava] / Ungmogyorós [Liesková]
Év1924
Rövid URL
ID238810
Módosítás dátuma2007. augusztus 16.

1924. február : Ungváron zsidó színház kezdte meg működését. – A Vatikánban tett látogatást Papp Antal, a Munkácsi Görög Katolikus Egyházmegye püspöke.

Részletek

KategóriaA kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
CímkeÓtátrafüred / Starý Smokovec / Munkács / Uzshorod / Szabó Lajos / Prága / Ungvár / Técső / Tyacsiv / Korláth Endre / görög katolikus / Praha / Beregszász / Berehove / bíróság, törvényszék, ügyészség, karhatalom / Papp Antal / csehszlovák, szlovák / Egry Ferenc Baktay / Polchy István / Mukacseve / Kisgejőc / Mali Hejivci / Nagyszől[l]ős / Vinohragyiv / csehszlovák választások / ünnepek, évfordulók / Beregújfalu, Újfalu / Beregujfalu / Tóth Bálint / Eperjessy József / Perecseny / Perecsin / magyar pártszövetség / Vatikán / Ács Lajos Sámuel (Ács Lajos Ács L. Sámuel) / Podkarpatszka Ruszi (Ruszinszkói) Őslakosok Autonóm Pártja (Autonóm Őslakos Párt) / Spolarits (Spolarich) János / Bátyu / Batyove / Árky Ákos / Munkácsi Görög Katolikus Egyházmegye (Püspökség) / Jaross Gyula / Demjén András / Tekeháza / Tekove / Tiszakeresztúr / Perehresztya / Császlóc / Csaszlivci / Felsőkerepec / Verhnyij Koropec / Alsóapsa / Gyibrova / Turda Pál / Weisz Mihály (id.) / Nagyidai (Nagyiday) Ferenc / Boross Zsigmond / Földes János / Hatfaludy Sándor / Jaczik Miklós / színház / mezőgazdaság / sajtó / zsidók
FejezetII. Kárpátalja az első Csehszlovák Köztársaságban 1919. IX. 10–1938. X. 11. - 4. a) Az első parlamenti választások (1923. XI. 18.)
TelepülésPerecsényszabadi [Prečínska Lehota]
Év1924
Rövid URL
ID238723
Módosítás dátuma2007. augusztus 16.

1924. február 19. : A Ruszinszkói Szövetkezett Ellenzéki Pártok Szövetsége Beregszászban ülésezett, mely alkalommal megszavazták a Ruszinszkói Őslakosok Autonóm Pártjának listáját, melyre a magyarság szavazhat a március 16-i választásokon. Eszerint parlamenti képviselőjelöltek: 1.Korláth Endre (Ungvár), 2.Árky Ákos (Ungvár), 3.Jaczik Miklós (Ungvár), 4.Polchy István (Beregszász), 5.Szabó Lajos (Munkács), 6.Tóth Bálint (Beregújfalu), 7.Eperjessy József (Ungvár), 8.Turda Pál (Tekeháza), 9.Földes János (Császlóc), 10.Nagyidai Ferenc (Tiszakeresztúr), 11.Boross Zsigmond (Ungvár), 12.Demjén András (Bátyu). Szenátorjelöltek: 1.Egry Ferenc (Kisgejőc), 2.Hatfaludy Sándor (Alsóapsa), 3.Jaross Gyula (Perecseny), 4.Spolarits János (Nagyszőlős), 5.Ács Lajos (Técső), 6.Weisz Mihály (Felsőkerepec). (A szavazás listákra történik, az egyes listákra leadott szavazatok mennyisége alapján lehet bekerülni a törvényhozásba. A magyar lista a 4-es számú.) Az ülésen elfogadott határozatból: „a Ruszinszkói Magyar Pártok Szövetségének Elnöki Tanácsa mint az itteni magyarság eddig alkotmányos szerve elhatározza, hogy a Ruszinszkói Őslakosok Autonóm Pártjának listáján szereplő összes jelölteket [tehát nem csak a tényleg megválasztásra kerülő képviselőket és szenátorokat] az itteni magyarság megválasztott képviselőinek kell tekinteni, akik együttvéve – szám szerint 18-an és azonkívül a Szövetség kebelébe tartozó pártok elnökei – alkotják a ruszinszkói magyarság tágabb értelemben vett parlamenti klubját. A klub tagjainak száma szükség szerint kiegészíthető a magyar közélet terén szereplő más személyekkel. A klub tagjai útján érintkezést tart fenn a magyarság különböző pártjainak vezetőségeivel és magával a tömeg-magyarsággal. Ennek következményeképpen a ruszinszkói szövetkezett magyarság megválasztott képviselői a fontosabb parlamenti kérdésekben respektálni tartoznak a klub határozatait. - A képviselő- és szenátorjelöltek a jelöltséget elfogadó nyilatkozattal egyidejűleg egy lemondó nyilatkozatot is kötelesek aláírni az esetre, ha a pártfegyelemmel ellenkezésbe jutnának. […] A klub székhelye Ungvár.”

1924. január : Az igazságügy-miniszter rendelkezésére az ungvári törvényszéken ügyvédi tanácsot állítottak fel az egész Kárpátaljára kiterjedő hatáskörrel. – Ebben az időszakban a politikai pártok mintegy ötven újságot és folyóiratot adtak ki.

1924. január 13. : Az országos kisgazdapárt técsői szervezetének ülésén felszólaló Korláth Endre, a Szövetkezett Magyar Ellenzéki Pártok Szövetségének ügyvezetője elmondta: „ha bizonyos tekintetben talán ellentétesek is gazdasági érdekeink, mégis legyünk mindig egyek […] Ne hallgassunk azokra az uszítókra, akik azt mondják, hogy a kisgazdapárti magyar nem lehet együtt a keresztényszocialista magyarral, vagy hogy a kisgazdapárti magyar nem lehet együtt a liberális jogpárti magyarral, vagy – amint azt különösen szeretik az uszítók hangoztatni – a liberális magyar nem férhet meg abban a Szövetségben, amelyben a keresztényszocialista magyar van.” Jaross Gyula, az országos kisgazdapárt kárpátaljai kerületének főtitkára javasolta: „fel kell állítanunk Podkarpatszka Ruszban egy Magyar Bankot, amely az itteni magyarságot gazdaságilag talpra állítsa.” – Ungváron megalakult a Masaryk Liga. Feladata „a felvidéki ruszin népet a tüdővész, a vérbaj és az ennek következtében előforduló bajok ellen megvédelmezni”.