Kronológiák - A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)

Kárpátalja az első világháború után a teljes autonómia ígéretével Podkarpatszka Rusz néven került a Csehszlovák Köztársasághoz. 1938–1939 fordulóján Cseh-Szlovákia kötelékében törvénnyel is alátámasztott autonóm terület Kárpáti Ukrajna néven, majd mint Kárpátaljai Kormányzóság Magyarország része az első bécsi döntés által meghúzott határokon belül. 1944 őszétől szovjet befolyási övezet (Kárpátontúli Ukrajna), 1946-tól a Szovjetunió, 1991-től pedig az Ukrán Köztársaság Kárpátontúli területe. A kronológia ennek a folyamatnak, illetve a kárpátaljai magyarság életének bemutatására vállalkozott. (összeállította: Fedinec Csilla)

1 2 3
87 találat

1926. szeptember : Ungvár kormánybiztosának rendelete értelmében a városi tisztviselők négy csoportba sorolandók: állandó, szerződéses, szegődtetett és ideiglenes alkalmazottak. – A munkácsi városi kultúrbizottság megbízta elnökét, R. Vozáry Aladárt, hogy hívja össze Ungvár, Beregszász, Munkács, Nagyszőlős és a többi érdekelt település képviselőit, hogy megvitassák a cseh, a magyar és a zsidó színikerületek beosztását. A cél: megalapozni az autonóm jogokkal bíró kárpátaljai színikerület létesítését „kikapcsolva minden politikai és nemzetiségi vonatkozást, – tisztán a különböző nemzetiségek színikultúrájának emelésére, valamint a különböző társulatok gazdasági létének biztosítására fektetve a fősúlyt.” – Több hetes kényszerű szünet után újraindult a Ruszinszkói Színházi Élet című lap.

1926. június 1. : Küldöttség jelent meg Zseltvay János ungi zsupánnál, és átnyújtotta a következő memorandumot (részlet): „Zsupán úr! Az Ön által feloszlatott Ungvár városi képviselőtestületben – a cseh nemzetiszocialista és a szociáldemokrata pártok kivételével – képviselve volt pártok megbízásából jelentünk meg, hogy ezek közös egyetértésben hozott határozatát átadva kérjük Zsupán urat, miszerint a Zsupán úr által ezelőtt 20 hónappal feloszlatott képviselőtestületet ugyancsak disretionális joga alapján, de egyúttal a még érvényben levő törvények betartása okából is, újra egybehívni méltóztassék.” A hivatkozott törvény: „1886.évi XXII. tc. 61.§.” Zseltvay válasza: a feloszlatás nem a hivatkozott, hanem csehszlovák kormányrendelet adta jog alapján történt; „a képviselőtestület összehívására sajnos pozitív ígéretet nem tehetek, mert az előbb jelzett törvény […] a képviselőtestület összehívását nem utalja a hatáskörömbe.” ->1928. október 17.

1925 folyamán : Korláth Endre képviselő interpellált a parlamentben a csehszlovákiai román kisebbségi jogok megadása ügyében. – Ungváron megalakult az SK Ruszj Sportegyesület (1945-ig állt fenn). Labdarúgócsapata 1929–1934 között ruszinszkói bajnok volt, 1933-ban és 1936-ban a csehszlovák állami ligában szerepelt.) – Ungváron megalakult az orosz irányzatú Podkarpatszka Ruszi Tanító Egyesület. Elnök: Spenik László. Hivatalos lapja 1929–1938 között a &#1085&#1072&#1088&#1086&#1075&#1085&#1072 &#1096&#1082&#1086&#1083&#1072 (Népiskola). – Ungváron hangversenyezett Zathureczky Ede hegedűművész. – Ungváron vendégszerepelt Beregi Oszkár budapesti színművész. – Összevonták a Kárpáti Futár és a Földműves című lapot. Az új cím: Kárpáti Földműves. Főszerkesztő: Lakesz Mihály. – A beregardói római katolikus templomban Egry-harangot szenteltek. – Kárpátalja-szerte Jókai-ünnepségek zajlottak az író születésének 100. évfordulója alkalmából. – Kárpátalján 4046 magyar gyermeket anyakönyveztek (az édesanya nemzetiségi alapján) (35,56%). – Megjelent: Fülöp Árpád: Kapisztrán. Színjáték. Popper ny., Monor Jaczkó Olga: Csendes mederben. Elbeszélések. Földesi ny., Uzshorod; Kallus Hermina: Etelka. Dráma 4 felvonásban. Reform, Munkács–Mukačevo; Nagy Lajos: Vallás nélkül. [Elbeszélés.] [Kersék János: Édesanyám imakönyve.] [Vers.] /A Szeretet Kiskönyvtára, 11./ Kálvin ny., Beregszász; Boross Kálmán: Egyházi évkör. /A Szeretet Kiskönyvtára, 12./ Kálvin ny., Beregszász; Szabó Béla: Vallásunk és egyházunk a múltban rövid időrendi áttekintésben. /A Szeretet Kiskönyvtára, 13./ Kálvin ny., Beregszász; Zsemlye Lajos: A kálvinizmus és a vagyon kérdése. /A Szeretet Kiskönyvtára, 14./ Kálvin ny., Beregszász; Péter Mihály: A magyar református lelkipásztor a történelemben. /A Szeretet Kiskönyvtára, 15./ Kálvin ny., Beregszász; Peleskey Sándor: A viski református egyház története. Viski ref. egyházközség, Beregszász; Roykó Alfréd: A gyümölcsfa. Beregszász. (Szakkönyv gyümölcstermesztőknek.); Az új ipartörvény Szlovenszkó és Podkarpatszka Rusz területére. Kelt 1924. október 10-én, kihirdetve 1924. december 1-jén 259. sz. kormányrendelet az eddigi ipartestületeknek ipartársulatokká való átalakításáról. Košice; Kárpátaljai magyar almanach az 1925. évre. Szerk. és kiadja: Kun István. Lám rt. ny., Užhorod–Ungvár; A szeretet naptára az 1926. évre. A ref. egyházi konvent kiadása. Kálvin ny., Beregszász–Berehovo; A Néplap naptára az 1926. évre. Skolnaja Pomoscs ny., Užhorod–Ungvár.

Részletek

KategóriaA kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
CímkeÓtátrafüred / Starý Smokovec / Piešťany / gimnázium / Zsolna / Žilina / református / Munkács / Budapest / Uzshorod / Románia / himnusz / Nagy Lajos / határkérdés / Huszt / Sátoraljaújhely / Szabó Lajos / Prága / Bukarest / Jabloniczky János / Ungvár / Szilassy Béla / Flachbarth Ernő / Mécs László / Kiss László / Técső / Tyacsiv / Amerikai Egyesült Államok / Ung / Korláth Endre / görög katolikus / egyéb pártok és pártszövetségek / Praha / csehszlovák törvények / Volosin Avgusztin (Volosin Ágoston) / Gáti József / Beregszász / Berehove / bíróság, törvényszék, ügyészség, karhatalom / Papp Antal / Máramarossziget / Sighetu Marmaţiei / Szolyva / Szvaljava / autonómiatervek / hivatkozás: / csehszlovák, szlovák / Rácz Pál / Egry Ferenc Baktay / ipar, kereskedelem / Stefán Avgusztin / Polchy István / Mukacseve / Kisgejőc / Mali Hejivci / Jaczkó Olga N. (Nátolyáné) / Beszkid Anton / katonai irányítás / Gebé Péter / római katolikus / Ungvári (Ungvidéki) / Nagyszől[l]ős / Vinohragyiv / nyelvkérdés / Rahó / Rahiv / könyv, könyvtár, könyvkiadás, irodalmi élet / Švehla Antonín / oktatásügy / csehszlovák rendeletek / bank, hitelintézet, postatakarék, pénzügyek / csehszlovák választások / Bittó Dénes / Körmendy-Ékes Lajos / posta, távközlés / Iskola Segély Egyesület (Skolnaja Pomoscs) / Országos Magyar Kisgazda-, Földműves és Kisiparos Párt / Szent-Ivány (Szentiványi) József / nemzetgyűlési, szenátusi / ünnepek, évfordulók / Ruszinszkói Magyar Jogpárt / statisztika / Gagatko Andrij / Beregújfalu, Újfalu / Beregujfalu / Mondok Iván / közlekedés, határforgalom, kishatár / elemi, polgári iskola / szakoktatás / Spenik László / főiskola, egyetem / Miskolc / pravoszláv, görögkeleti / magyar pártszövetség / Záhony / harangszentelés / Mozaik Kultúregyesület / Vatikán / Viskovo / Peleskey Sándor / Ács Lajos Sámuel (Ács Lajos Ács L. Sámuel) / Kerekes István / Paulik János / Podkarpatszka Ruszi (Ruszinszkói) Őslakosok Autonóm Pártja (Autonóm Őslakos Párt) / Nagybereg, Bereg / Berehi / Árky Ákos / Tamás (Tvaroska) Mihály / Bakó Gábor / Munkácsi Görög Katolikus Egyházmegye (Püspökség) / Jaross Gyula / Nagy Kálmán / templomszentelés / Tiszapéterfalva / Petrove / Kavasch Ernő / Vozáry Aladár R. / Lengyelország / Huber Jaroslav / Bertók Béla / Nagymuzsaly, Muzsaly / Muzsijeve / Ungvári Atlétikai Klub (UAC) / Margócsy Aladár / Beregardó, Ardó / Ardiv / Szova (Gmitrov) Péter / Hrabár Konstantin / Castella Pascal / Hokky Károly / Simon Menyhért / Beregi Oszkár / Kun István / Kurtyák Iván / Demjén András / Hetey Bertalan / Meisels László / Ilosva / Irsava / Fülöp Árpád / Duchnovics Alekszandr / községi / Rozsypal Antonín / Péter Mihály / Weisz Mihály (id.) / Nagyidai (Nagyiday) Ferenc / Boross Zsigmond / Földes János / Hatfaludy Sándor / Jaczik Miklós / Szedorják Nikolaj / Nečas Jaromír / Bodnár István / Katrics József (id.) / Hrbek Jan / Nitzsch Andor / érsekújvári egyezmény / Beszkid Biztosító Társaság / Bíró István / Markovic Iván / Krakkó / Kornitzer József / Petrogalli Alap / Munkácsi Szövetkezetek Országos Szövetsége / Országos Szövetkezeti Központ / Ruszinszkói Szövetkezetek Szövetsége / Ungvári Szövetkezeti Egyesület / Egressy Gyula / Papp Ferenc / Vohlidal Antonín / Siménfalvy Árpád / Novek Béla / Beniczky Kálmán / Fábry Tivadar / Fried Sándor / Hunyady István / Mandics József / Palkovich Viktor / Szent Bazil Irodalmi Társaság / Ruszinszkói Vadászati Védegylet / Földes Miksa / Schönborn-Bucheim Ervin / Petrásek Ágoston / Jánoky-Madocsay Gyula / Tarján Ödön / Kazinczy Irodalmi Társaság (Kazinczy Társaság) / Ruszinszkói Gyümölcsfőzők Egyesülete / Spiegel József / Damó Oszkár / Gáborné Rózsa Elza / Schweiger Sámuel / Bencze György / Szlovenszkói Magyar Kultúregyesület (SZMKE), Felvidéki Magyar Közművelődési Egyesület / Berlin / Kazinczy Társaság Könyvbarátai / Tiszapéterfalvai Magyar Kultúregyesület / Mészáros Ferenc / Prchala Lev / Beregszászi Kereskedelmi Egyesület / Református Irodalmi Társaság / Kersék János / Törköly József / Limbach Emánuel / Vucskómező / Vucskove / Rescsuk Vaszil / Králik Frantisek / Szilvay Sion / Olcsvári Gyula / Steierer Ferdinánd / (II.) Švehla-kormány / Dohánytermelők Szövetsége / Lator István / Kárpátorosz Tanító Egyesület / SK Ruszj Sportegyesület (Ungvár) / Zsemlye Lajos / Roykó Alfréd / Zathureczky Ede / Boross Kálmán / Kallus Hermina / Lakesz Mihály / egyház / Petrogalli Oszkár / színház / mezőgazdaság / sport / Szabó Béla / sajtó / zene / képzőművészet / közigazgatás / Magyar Nemzeti Párt / Szüllő Géza / Országos Keresztényszocialista Párt / Pozsony / Érsekújvár / Kassa / Csehszlovákiai Magyar Népszövetségi Liga / Losonc / Lelley Jenő / Nové Zámky / Bratislava / Košice / Lučenec / Visk / Pöstyén / árvíz / cigányok / Jókai Mór / zsidók / emlékhelyek
FejezetII. Kárpátalja az első Csehszlovák Köztársaságban 1919. IX. 10–1938. X. 11. - 4. a) Az első parlamenti választások (1923. XI. 18.)
TelepülésEgyházfa [Kostolná pri Dunaji] / Érsekújvár [Nové Zámky] / Kassa [Košice] / Losonc [Lučenec] / Pőstyén [Piešťany] / Pozsony [Bratislava] / Ungmogyorós [Liesková] / Viskó [Vyškovce] / Zsolnabánfalva [Bánová]
Év1925
Rövid URL
ID239110
Módosítás dátuma2007. augusztus 16.

1925. április 5. : Kárpátalján Bakó Gábor, Meisels László, Fábry Tivadar, Paulik János, Földes János, Hetey Bertalan, Polchy István, Jaross Gyula, Földes Miksa kisgazdapárti vezetők bejelentették, hogy támogatják Szent-Ivány Józsefnek az egységes magyar párt megteremtésére vonatkozó tervét. – Nagyszőlősön megalakult a Ruszinszkói Vadászati Védegylet. Elnök: Vohlidal Antonín rendőrigazgató. Díszelnökök: Beszkid Anton kormányzó és Schönborn-Bucheim Ervin nagybirtokos. – A Ruszinszkói Magyar Hírlap leközölte Avgusztin Stefán huszti ügyvéd, Ruszka Krajna volt kormányzója levelét, amelyben bejelenti lengyelországi (krakkói) önkéntes száműzetéséből való hazatérését: „Családom kérésére, hogy a közigazgatási zaklatásoktól megmeneküljenek, amnesztiát kértem a múlt év elején. Nem adták meg az amnesztiát. Mégis hazamegyek. A bírósági ítélettől nem tartok. […] Lelkiismeretem szabad és boldog.” Stefán még ezen a napon Ungvárra érkezett, és a Kárpáti Híradó szerint „lejelentkezett Vohlidal rendőrigazgatónál s loyalitási nyilatkozatot tett Rozsypal alkormányzónál”.

1925. március 22. : Losoncon hivatalosan megalakult a Csehszlovákiai Magyar Népszövetségi Liga. Elnök: Novek Béla. A kárpátaljai alelnök: Egry Ferenc (Kisgejőc). Az elnökség kárpátaljai tagjai: Kerekes István (Ungvár), Fried Sándor (Munkács), Siménfalvy Árpád (Nagyszőlős), Fábry Tivadar (Beregszász), Beniczky Kálmán (Rahó), Mandics József (Técső), Hunyady István (Muzsaly). – Szolyván létrejött a német evangélikus egyházközség. – A pozsonyi Magyar Újság közölte Árky Ákosnak, az Őslakosok Autonóm Pártja elnökének „Egységes pártot!” című írását. Néhány gondolata: „A Csehszlovák Köztársaság keretében levő ellenzéki politikában és különösen a magyarság táborában, főként két irányzat alakult ki. Az egyik a nemzet, a másik a keresztények tömörítését célozza. Ruszinszkóban e két irányzat fölött áll az Őslakosok Autonóm Pártja, melynek programja az ellenzéki küzdelmet egységes és kizárólag az autonómia alapján álló programra helyezni. - Ez a politika több mint nemzeti és mint keresztény politika. És mert több, alkalmasabb is arra, hogy az őslakosság ellenzéki küzdelmének méltó bázisa legyen.” „Sajnos, nem értünk még el odáig, hogy az egységes országos ellenzéki politika küzdő vonalát kiépíthettük volna. […] A reális élet fogja […] meghozni azt, amit ma sokan lehetetlennek tartanak, hogy keresztényszocialista és magyar kisgazda, szlovák és ruszin, német és román mind mind egy táborba kényszerülten vállvetve dolgozzék azon, hogy az elmúlt 6 esztendőnek a pártokra szakadásból származó minden csorbáját kiküszöbölhesse. […] Parancsoló szükség, hogy addig is, amíg az őslakosság össze nem forr, legalább a magyarság tábora járjon elől saját jól felfogott érdekében […] Kell hogy a keresztényszocialista és a magyar kisgazda pártok vezérfiai megértsék, hogy úgy szolgálják nemzetünk érdekét, ha egységes pártban folytatják tovább a küzdelmet. - Lehet, hogy az egység nem teljesen ideális és nem is örök, de a parancsoló szükség komoly követelése. Ha elértük a közös célt, ha az autonómiánkhoz [Kárpátalja autonómiájához] és ezzel kapcsolatban egyéb jogainkhoz hozzájutottunk, ha segítségünkkel a prágai kormányba oly férfiakat juttattunk, akik ennek a köztársaságnak demokrata berendezését nemcsak frázisként kezelik, de komolyan is veszik, akkor ismét ráérünk azt a luxust űzni, amely a különféle világnézetek és elvek külön kultiválásának gyönyörűségéből áll, mert nem fogja többé se magyar életünket, se gazdasági és kulturális helyzetünket a hatalom elnyomó tendenciája fenyegetni. - Az ellenzéki pártok jelenlegi külön politikáját luxuspolitikának tartom.”

1923 folyamán : Haba Ferenc Kárpátalján elindította a magyar cserkészmozgalmat. A szokásos évi táborozás színhelye Rahó vidéke (Szlovenszkóban Rozsnyó). (Az ország három cserkészkerületre oszlik: cseh-morva, szlovenszkói és kárpátaljai. A kárpátaljai cserkészkerület keleti és nyugati tagozattal rendelkezik, cseh/szlovák, ruszin/ukrán, zsidó és magyar alosztályok működnek. Magyar cserkészcsapat alakult az évtizedben Ungváron, Beregszászban, Munkácson, Nagyszőlősön, Huszton. A magyar cserkészújság a Losoncon megjelenő A Mi Lapunk.) – Rahón ruszin állami polgári iskola nyílt (1927-től cseh párhuzamos osztályokkal). – Új lapok indultak: Ungváron a Grimász (szerkesztő: Kreisler Géza) és a &#1057&#1086&#1077&#1072 (Bagoly) című élclapok, a Színházi Újság (szerkesztő: Orosz Lajos), a Slovan, a Csehszlovák Nemzeti Tanács kárpátaljai tagozatának orgánuma; Munkácson a Szeretet Bertók Béla kárpátaljai református püspök szerkesztésében. – Ungváron volt kiállítása Boksay József, Ijjász Gyula, Kutlán István, Spaláné Beneš Miláda kárpátaljai festőművészeknek. – Ungváron vendégszerepelt Somlay Artúr és Beregi Oszkár budapesti színművész, Basilides Mária, a budapesti Operaház tagja. – Megindult a Kárpátaljai magyar Gazda-naptár. Szerk.: Jaross Gyula, Bakó Gábor, Danelik János. Földesi ny., Užhorod–Ungvár. – Megjelent: Földessy Sándor: A Pók. Tragikomédia. Nagy Jenő, Beregszász–Berehovo; Mécs László: Hajnali harangszó. S. a. r. Rácz Pál. Borító: Fodor Béla. Földesi ny., Ungvár Tamás Mihály: Novelláskönyv. Kassai Kazinczy Társaság kiadása, Beregszász Péter Mihály: A magyar református lelkipásztor a történelemben. Kálvin ny., Beregszász Szerényi Ferdinánd: Magyar sorsunk tükre. Levelek a magyar néphez. 1.r. /A Néplap Könyvtára, 1./ Skolnaja Pomoscs ny., Užhorod; Vaszócsik Gyula: A szlávpolitika és Podkarpatszka Rusz. Szociológiai tanulmány. Ungmegyei ny., Užhorod Vaszócsik Gyula: A fascizmus lényege, az emberiség jövője Csehszlovákiában. Uo.; Sziklay Ferenc: A Csehszlovák Köztársaság népművelési törvényei és rendeletei. Szent Erzsébet ny., Kassa Hodinka Antal: A kárpátaljai rutének lakóhelye, gazdaságuk és múltjuk. Apostol Nyomda Rt., Budapest.

Részletek

KategóriaA kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
Címkegimnázium / református / Petőfi Sándor / Turócszentmárton / Martin / Koroleve / Munkács / Budapest / Uzshorod / himnusz / Csap / határkérdés / Huszt / Beneš Edvard / Szabó Lajos / Prága / Tiszaásvány / nőkérdés / Brünn / egészségügy / Ungvár / Nagy Jenő / Rákóczi Ferenc II. / Mécs László / Roma / Técső / Tyacsiv / Amerikai Egyesült Államok / Ung / Korláth Endre / Csehszlovák Nemzeti Tanács / görög katolikus / egyéb pártok és pártszövetségek / Praha / csehszlovák törvények / Volosin Avgusztin (Volosin Ágoston) / Lám Elemér / Beregszász / Berehove / bíróság, törvényszék, ügyészség, karhatalom / Szovjetunió (Oroszország, Ukrajna) / Máramaros / Máramarossziget / Sighetu Marmaţiei / Szolyva / Szvaljava / Bereg / Ugocsa / autonómiatervek / csehszlovák, szlovák / Rácz Pál / Egry Ferenc Baktay / ipar, kereskedelem / Polchy István / Hodža Milan / Mukacseve / Fenczik István (Fencik Sztepan) / Kisgejőc / Mali Hejivci / Szerényi Ferdinánd / Beszkid Anton / Brascsajko Mihajlo (Brascsajko Mihály) / György Endre / kárpátaljai (szojm) / római katolikus / Szerednyei / Ungvári (Ungvidéki) / Csop / Nagyszől[l]ős / Vinohragyiv / Munkácsi (Munkácsvidéki) / Királyháza / nyelvkérdés / tanítóképzés / Rahó / Rahiv / Központi Orosz (Ruszin) Nemzeti Tanács / könyv, könyvtár, könyvkiadás, irodalmi élet / Švehla Antonín / oktatásügy / csehszlovák rendeletek / Beregszászi / Mezőkaszonyi, Kaszonyi / bank, hitelintézet, postatakarék, pénzügyek / csehszlovák választások / posta, távközlés / Petrigalla Péter / Kaminszki József / Országos Magyar Kisgazda-, Földműves és Kisiparos Párt / ünnepek, évfordulók / Ehrenfeld Péter / kormányzók / Ruszinszkói Magyar Jogpárt / Gagatko Andrij / cserkészet / Tóth Bálint / Nagybocskó / Velikij Bicskiv / Zápszony / közlekedés, határforgalom, kishatár / elemi, polgári iskola / Pesek J. / főiskola, egyetem / pravoszláv, görögkeleti / magyar pártszövetség / borászat, szőlészet / Mezőkaszony, Kaszony / Nagyberezna / Velikij Bereznij / Vatikán / Hodinka Antal / Viskovo / Peleskey Sándor / Salánk / Salanki / Doszifej / Szatmár / Bátyu / Batyove / Mocskos Iván / Szalóka / Szolovka / Árky Ákos / Isaák Imre / Sütő Áron / Tamás (Tvaroska) Mihály / Bakó Gábor / Szabó Eumén / Jaross Gyula / Nagy Kálmán / Kavasch Ernő / Boksay József / Sztojka Sándor / Bertók Béla / Bacsinszki Edmund / Aknaszlatina, Szlatina / Szolotvina / Szerednye / Fibiger Sándor / Biki Ferenc / Beregi Oszkár / Ijjász Gyula / Freund Benő / Spányi Artúr / Kurtyák Iván / Nagydobrony / Velika Dobrony / Rafajnaújfalu / Rafajlovo / Szernye / Beregsom / Som / Bótrágy / Batragy / Csongor / Csomonin / Hetyen / Kisdobrony / Mala Dobrony / Kisharangláb / Haranglab / Barkaszó / Barkaszove / Bustyaháza / Bustina / Ekkel Lajos / Guttmann Emánuel / Szavvatij / Sztankai Gyula / Suba György / Demjén András / Hetey Bertalan / Meisels László / Tahy Ábrahám (Tahy Ábris) / Nemes József / Tekeháza / Tekove / Ilosva / Irsava / Ruszin Nemzetvédelmi Tanács / Antalovszkij V. / Fülöp Árpád / Horny Oszkár / Duchnovics Alekszandr / Caregrád / Konstantinápoly / Benjámin / Novák Endre / Nuszer Lajos / Minaj / Nagygejőc / Veliki Hejivci / Tiszaágtelek / Ungtarnóc, Tarnóc / Tarnyivci / Eszeny / Korláthelmec / Holmec / Komáromy Lajos / Komjáthy Gábor / Podhering / Pidhorjani / Dolha / Dovhe / Kosvanec Jaroszlav / Baán Mihály / Telmányi Emil / Boromissza Tibor / Vámos István / Szentgyörgyi Adolf / Malypetr Jan / Brno / Bechyně Rudolf / községi / Malina Sztaniszlav / Szevasztopol / Rozsypal Antonín / Méray Ádám / Riskó Béla / Csokonai Vitéz Mihály / Vaszócsik Gyula / Somlay Artúr / Spaláné Beneš Miláda / Basilides Mária / Danelik János / Fodor Béla / Földessy Sándor / Haba Ferenc / Kreisler Géza / Kutlán István / Orosz Lajos / Péter Mihály / egyház / Petrogalli Oszkár / Sziklay Ferenc / színház / mezőgazdaság / sport / sajtó / zene / képzőművészet / közigazgatás / Országos Keresztényszocialista Párt / szakszervezetek / Léva / Érsekújvár / Kassa / Losonc / Rozsnyó / Levice / Nové Zámky / Rožňava / Košice / Lučenec / Eperjes / Prešov / Visk / zsidók / emlékhelyek
FejezetII. Kárpátalja az első Csehszlovák Köztársaságban 1919. IX. 10–1938. X. 11. - 4. a) Az első parlamenti választások (1923. XI. 18.)
TelepülésBeregszeg [Šulekovo] / Csápor [Čápor] / Egyházfa [Kostolná pri Dunaji] / Eperjesenyicke [Haniska] / Érsekújvár [Nové Zámky] / Kassa [Košice] / Léva [Levice] / Losonc [Lučenec] / Románfalva [Rumanová] / Rozsnyó [Rožňava] / Somszeg [Vieska] / Turócszentmárton [Martin] / Ungmogyorós [Liesková] / Viskó [Vyškovce]
Év1923
Rövid URL
ID238675
Módosítás dátuma2007. augusztus 16.

1923. március : Ungváron elhatározták, hogy befejezik az evangélikus templom építését, melyet 1914-ben kezdtek el, de a háború miatt a munkálatok abbamaradtak. – A caregrádi pátriárka Szavvatijt Prága és egész Csehszlovákia püspökévé szentelte. Ruszinszkó önálló pravoszláv püspökségében ideiglenesen látta el a főpásztori teendőket addig, amíg a konstantinápolyi pátriárka Benjámin orosz emigráns papot emelte ebbe a tisztségbe.

Részletek

KategóriaA kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
Címkereformátus / Munkács / Uzshorod / himnusz / Csap / határkérdés / Huszt / Prága / nőkérdés / egészségügy / Ungvár / Ung / Korláth Endre / egyéb pártok és pártszövetségek / Praha / csehszlovák törvények / Beregszász / Berehove / Máramaros / Szolyva / Szvaljava / Ugocsa / Egry Ferenc Baktay / Polchy István / Mukacseve / Fenczik István (Fencik Sztepan) / Beszkid Anton / római katolikus / Csop / Nagyszől[l]ős / Vinohragyiv / könyv, könyvtár, könyvkiadás, irodalmi élet / posta, távközlés / Kaminszki József / Országos Magyar Kisgazda-, Földműves és Kisiparos Párt / ünnepek, évfordulók / Tóth Bálint / közlekedés, határforgalom, kishatár / pravoszláv, görögkeleti / magyar pártszövetség / Salánk / Salanki / Szatmár / Mocskos Iván / Isaák Imre / Bakó Gábor / Szabó Eumén / Nagy Kálmán / Kárpátaljai Református Egyházkerület / Podkarpatszka Ruszi Orvosok Szövetsége / Bacsinszki Edmund / Aknaszlatina, Szlatina / Szolotvina / Biki Ferenc / Szavvatij / Demjén András / Hetey Bertalan / Meisels László / Máramaros-ugocsai Gyógyszerész Szövetség / Tahy Ábrahám (Tahy Ábris) / Nemes József / Tekeháza / Tekove / Ilosva / Irsava / Duchnovics Irodalmi Társaság (Duchnovics Társaság) / Ruszin Nemzetvédelmi Tanács / Antalovszkij V. / Ungvári Katolikus Legényegylet / Fülöp Árpád / Horny Oszkár / Duchnovics Alekszandr / Caregrád / Konstantinápoly / Benjámin / egyház / színház / sajtó / Országos Keresztényszocialista Párt
FejezetII. Kárpátalja az első Csehszlovák Köztársaságban 1919. IX. 10–1938. X. 11. - 3. Interregnum 1. (1921. V. 17.)
TelepülésCsápor [Čápor] / Egyházfa [Kostolná pri Dunaji] / Ungmogyorós [Liesková]
Év1923
Rövid URL
ID238495
Módosítás dátuma2007. augusztus 16.

1922. augusztus 10. : A Prágai Magyar Hírlap írta: „A szlovák autonomisták több neves vezére járt a legutóbbi hetekben Ruszinszkóban, – ahol tárgyalásokat folytatott az itteni ruszin és magyar autonomista politikusokkal. Ezeknek a tárgyalásoknak az a célja, hogy a Szlovenszkó autonómiájáért újabban újult erővel megindított mozgalomhoz megnyerjék a ruszinszkói politikusok támogatását, ami szerintük különösen a Népszövetség előtt nagy értékű […] Úgy a ruszin, mint a magyar ruszinszkói politikusok előtt hangsúlyozottan biztosították a szlovák politikusok a szlovenszkói magyar ellenzéki politikusok támogatását is annál is inkább, mivel Szlovenszkó önkormányzatáért ma már együtt harcolnak az autonomista szlovákok a magyarokkal. - Az itt járt szlovák politikusok arról is biztosították a ruszinszkói politikusokat, hogy Ruszinszkó autonómiájának kivívásáért úgy ők, mint a magyar képviselők a legerőteljesebb küzdelmet indítják meg Prágában. […] a ruszinszkóiak […] örömmel fogadták a szlovákok támogatását és hasonlóképpen teljes támogatásukat ígérték meg a szlovenszkói autonómia kivívásáért folyó harcban, azonban fönntartották maguknak a ruszin politikusok, hogy a mai határ megváltoztatására irányuló küzdelmükkel nem hagynak föl, hanem változatlanul követelik, hogy Kelet-Szlovenszkó azon területeit, ahol nagy tömegben laknak ruszinok, csatolják Ruszinszkóhoz.” A szlovák politikusok ellene vannak a határ megváltoztatásának, de a szlovák közeledés arra a reményre jogosít, hogy „sikerülni fog létrehozni mindazoknak a közös frontját, akik Szlovenszkó és Ruszinszkó autonómiájáért küzdenek”.

1922. január 1. : Részlet T. G. Masaryk köztársasági elnök beszédéből (üzenet a nemzetgyűlésnek): „Podkarpatszka Rusz a leginkább elhanyagolt terület. A háború előtti magyar abszolutizmus és magyarosítás kihatásait éppen Podkarpatszka Ruszban érezzük leginkább. Ott sokkal inkább, mint Szlovenszkóban. A podkarpatszka ruszi polgárságot rá kell nevelni a közigazgatásra és ki kell művelni. E tekintetben igazgatásunk derekas munkát végzett. Zsatkovics kormányzó minduntalan megerősítette előttem, hogy a podkarpatszka ruszi közigazgatás tisztességes, sokkal tisztességesebb, mint amilyen a régi rezsim alatt volt. - De Podkarpatszka Ruszban nagy előszeretettel művelik az ún. magas politikát. Kivált az intelligencia jelentős része, amely elidegenült a néptől, űz meddő pártpolitikát a politikátlan nép rovására. - Podkarpatszka Ruszban, mint Szlovenszkón is, végre kell hajtani a földbirtokreformot, de ugyanakkor a népet meg kell nevelni a földművelésre, eddig a túlságosan külterjes gazdálkodást szokta meg, kivált a legelőgazdálkodást. Magától értetődik, hogy eredményes közigazgatási reformok a lakosság műveltségét követelik meg, az iskola és a közművelődési tevékenység ezért oly halaszthatatlan követelés. E tekintetben már szintén sokat végeztünk, de három év alatt nem lehet behozni, amit egész korok hanyagoltak el.” „Nézetem szerint a cseh–német kérdés a legfontosabb, sőt tulajdonképpen csak ez az egy kérdésünk van. Szlovenszkó és Podkarpatszka Rusz kérdése sokkal könnyebb. Nemzeti kisebbségeink kérdésénél meg kell különböztetnünk kisebbségeinket kvantitás és kvalitás alapján. Sablonos megoldás nem lehetséges.” „A republikánus és demokratikus politikának minden téren kulturálisnak kell lennie a szó legjobb értelmében, igazi demokrácia műveltség nélkül lehetetlen.”

1921. szeptember : A következő településeken alakították meg a kisgazdapárt helyi szervezeteit: Feketeardó (elnök: Bukovich Károly), Szőlősgyula (Szabó Ferenc), Csepe (Czihor László), Nevetlenfalu (Bayer Károly), Akli (Glück Ernő), Tiszapéterfalva (Szabó Gyula), Forgolány (Molnár Béla), Tivadarfalva (Farkas Sándor), Farkasfalva (Danku Mihály), Batár (Szabó Károly). – Beregszászi szülők kérvényt nyújtottak be az illetékes hatósághoz, hogy „hadköteles fiai, ki a sorozás ideje előtt Magyarországon lakott s ezért a sorozásnál nem jelenhetett meg, hazajöhessen és sor alá állhasson, anélkül, hogy mint katonaszökevényt felelősségre vonják”. – A város főrabbija egyházi átokkal sújtotta a Munkácson megjelenő Keleti Újságot, mert azt „szombaton is csinálják”. Emiatt a nyomdatulajdonos elbocsátotta a lap készítésében résztvevő zsidó alkalmazottakat. – A Mezőkaszonyi Népbank telephelyét Nagyszőlősre tette át. – Papp Antal munkácsi görög katolikus püspök körutat tett Ruszinszkóban, de lapjelentések szerint nem mindenütt fogadták lelkesedéssel.

Részletek

KategóriaA kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
CímkeZemplén / Szepes / gimnázium / református / Munkács / Uzshorod / határkérdés / Beneš Edvard / Masaryk Tomáš Garrigue / Ungvár / New York / Korláth Endre / Zhatkovych Gregory (Zsatkovics Gergely) / görög katolikus / egyéb pártok és pártszövetségek / Beregszász / Berehove / Papp Antal / Szovjetunió (Oroszország, Ukrajna) / Sáros / autonómiatervek / Mukacseve / kárpátaljai (szojm) / Nagyszől[l]ős / Vinohragyiv / nyelvkérdés / bank, hitelintézet, postatakarék, pénzügyek / csehszlovák választások / Országos Magyar Kisgazda-, Földműves és Kisiparos Párt / Ehrenfeld Péter / elemi, polgári iskola / Černy Jan / Pesek J. / pravoszláv, görögkeleti / magyar pártszövetség / Mezőkaszony, Kaszony / Illés (Illyasevits) József / Kelet-Szlovenszkói Labdarúgó-szövetség / Paulik János / Beregi Református Egyházmegye / Halmos Dezső / Mandel Mór / Tamás (Tvaroska) Mihály / Bakó Gábor / Munkácsi Görög Katolikus Egyházmegye (Püspökség) / Szabó Eumén / Balogh-Beéry László / Kutkafalvy Miklós / Jaross Gyula / Nagy Kálmán / Izsnyéte / Zsnyatino / templomszentelés / Ruszin Nemzeti Tanács (USA) / Edvard Beneš politikusokból és hivatalnokokból álló vegyes kormánya / Nevetlenfalu / Gyakove / Szől[l]ősgyula / Gyula / Tiszapéterfalva / Petrove / Tivadarfalva, Tivadar / Fedorove / Csepe / Farkasfalva / Vlková / Feketeardó / Csornotisziv / Forgolány / Gyivicsne / Batár / Bratove / Akli / Klinove / Szabó Ferenc / Szabó Gyula / Molnár Béla / Bayer Károly / Bukovich Károly / Czihor László / Danku Mihály / Farkas Sándor / Glück Ernő / népszámlálás / egyház / Szabó Károly / sport / sajtó / Országos Keresztényszocialista Párt / Népszövetség / zsidók
FejezetII. Kárpátalja az első Csehszlovák Köztársaságban 1919. IX. 10–1938. X. 11. - 3. Interregnum 1. (1921. V. 17.)
TelepülésEgyházfa [Kostolná pri Dunaji] / Farkasfalva [Vlková] / Gyulafalva [Dulice] / Sárosfa [Blatná na Ostrove] / Szepesbéla [Spišská Belá] / Zemplénpálhegy [Pakostov]
Év1921
Rövid URL
ID237975
Módosítás dátuma2007. augusztus 16.

1920. szeptember 16. : A Ruszinszkói Magyar Jogpárt az alábbi kiáltványt adta ki: „a napokban kihirdetett politikai statárium miatt a Ruszinszkói Magyar Jogpárt ungvári kerületi csoportjának alakuló gyűlése össze nem hívható [...] A Ruszinszkói Magyar Jogpártnak ezernyi-ezer tagja van, a párt tehát valóságban már megalakult s csupán a forma, az alakuló gyűlés összehívása az, amit az időközben kihirdetett politikai statárium lehetetlenné tett számunkra. A párt ügyeinek vezetésével foglalkozó szervező bizottság tehát azzal a kéréssel fordul a Ruszinszkói Magyar Jogpárt kerületi tagjaihoz, hogy tekintettel a rendkívüli viszonyokra, tegyék magukévá a szervező bizottságnak alább következő határozatát: - A Ruszinszkói Magyar Jogpárt ungvári kerületének szervező bizottsága 1920. évi szeptember 10-én tartott ülésén elhatározta, hogy a statárium folytán lehetetlenné vált alakuló gyűlés megtartása miatt megakadt pártéletet nem hagyja – csupán formai kellékek hiánya miatt – megszűnni, hanem a tagok bizalmára és ragaszkodására számítva, addig, míg a politikai helyzet a pártnak gyűlés útján való formális megalakulását lehetővé teszi, a pártot megalakultnak mondja ki, a szervező bizottság Ťpártvezető bizottsággáť alakítja magát át, a párt vezetését magára vállalja és azt teljes felelősséggel gyakorolja.” „Ma a tömörülésre, az összetartásra, az egyesülésre nemcsak a választások alkalmával van szükség, hanem állandóan, mert minden nap rendkívüli feladatok elé állítják a magyarságot. - A Ruszinszkói Magyar Jogpárt tehát ennek megfelelően programját nem csupán a választásokkal megszerezhető parlamenti képviselet útján akarja végrehajtani, hanem addig is élni és dolgozni akar, hogy a párt tagjaiban az öntudatot fenntartsa és jogainak védelmezője legyen.”

1 2 3
87 találat