Kronológiák - A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)

Kárpátalja az első világháború után a teljes autonómia ígéretével Podkarpatszka Rusz néven került a Csehszlovák Köztársasághoz. 1938–1939 fordulóján Cseh-Szlovákia kötelékében törvénnyel is alátámasztott autonóm terület Kárpáti Ukrajna néven, majd mint Kárpátaljai Kormányzóság Magyarország része az első bécsi döntés által meghúzott határokon belül. 1944 őszétől szovjet befolyási övezet (Kárpátontúli Ukrajna), 1946-tól a Szovjetunió, 1991-től pedig az Ukrán Köztársaság Kárpátontúli területe. A kronológia ennek a folyamatnak, illetve a kárpátaljai magyarság életének bemutatására vállalkozott. (összeállította: Fedinec Csilla)

1 2 3 4 5 8
233 találat

1940. május : Kárpátalján járt Teleki Mihály földművelésügyi miniszter, hogy megvizsgálja annak lehetőségét, „hogyan lehetne a kárpátaljai erdőgazdálkodás jelenlegi menetét még intenzívebbé tenni”. (Május 1-jén volt Beregszászban.) – Huszt díszpolgárává választották Perényi Zsigmond kormányzói biztost. – A nagy esőzések következtében a Tisza mindenütt kilépett a medréből. Tiszaújlaknál egy nap alatt két méteres volt az áradás. – Perecsenybe bevonult az első állandó honvéd helyőrség. – Ungváron megkezdte működését a Magyar Mezőgazdák Szövetkezetének kárpátaljai kirendeltsége. Fiókja van Munkácson és Beregszászban, bizományi raktárt nyitott Nagyszőlősön, Huszton és Técsőn. – A földművelésügyi minisztérium Nagyszőlősön gyümölcskiviteli kirendeltséget állított fel.

1940. január : Megkezdték munkájukat a kárpátaljai tanítókat és tanárokat igazoló bizottságok. – Szentpéteri Kun Béla debreceni egyetemi tanár elnökletével megkezdte működését „a tiszántúli református egyházkerület által alakított igazoló-bizottság”, melynek feladata „igazoló-eljárás” alá vonni „a felszabadult területeken működött református lelkészeket a cseh uralom idején tanúsított nemzethűségüket illetőleg”. – Beregszászban megkezdte működését „a nyugdíjasok igazoló bizottsága”. – Nagyszőlősön Orosz Ifjúsági Kör alakult a helyi Duchnovics szervezet keretében. – A szénhelyzet, a hóakadályok miatt jelentős korlátozások voltak a kárpátaljai vasúti közlekedésben. A helyzet február közepére normalizálódott.

1939 folyamán : A Kárpátaljai Mezőgazdasági Kamara kimutatása szerint Kárpátalján a keresők száma 263 847 (ebből 196 330 férfi, 67 517 nő), az eltartottak száma 403 714, őstermelésből él 521 708 (212 793 kereső és 308 915 eltartott), közte napszámos 28 054 (és 20 451 eltartott), erdőmunkából él 19 497 (és 39 883 eltartott). – Ungváron állított ki Bezdán József budapesti iparművész, Munkácson Parányi-Pabar István mezőtúri festőművész. – Megjelent: Borz Hudák Mátyásné: Sorshúzás. Regény. Munkács. Csomár Zoltán: Húsz év Ungvár történetéből 1918–1938. A csehszlovák uralom elnemzetlenítő törekvéseinek története. /A Magyar Társaság Könyvei, 1./ Budapest; A visszacsatolt Felvidék és Ruténföld címtára. KSH, Budapest Az 1939. évi kárpátaljai nép-, földbirtok- és állatösszeírás eredményei. A népesség keresők, eltartottak és foglalkozási viszony szerint 1939-ben, községenként. KSH, Budapest Egan Imre: Milyen legyen a ruszin autonómia?! Miravcsik Nyomda, Ungvár Fenczik István: A kárpátoroszok múltja és jelene. M. Kir. Erzsébet Tudományegyetem Kisebbségi Intézetének kiadványa. Pécs Balogh-Beéry László: Az ukrán kérdés. Magyar Nemzeti Szövetség, Budapest; Pataky Mária: Rákóczi földje. Officina, Budapest; Mi lesz a gyermekünkkel? Kárpátaljai Zsidó Iskolaegyesület, Munkács; A magyar Felvidék és Kárpátalja. Pallas ny., Budapest; Földváry László: Kincstári erdők Kárpátalján. I–II. köt. Hornyánszky ny., Budapest; Kalauz Kárpátaljára. Miskolci Fekete Pál ny., Budapest; Blasovszki Miklós: Kárpátaljai turista kalauz. MTE, Budapest Kárpátalja üdülőhelyei és turista menedékházai. Magyar Turista Egyesület, Budapest; Papp Ferenc: A hazatért Felvidék és Kárpátalja gyógyforrásai és gyógyfürdői. Mérnökök ny., Budapest; Szepes Béla–Balassa Ferenc: Kárpátaljai síkalauz. Radó ny., Budapest.

Részletek

KategóriaA kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
CímkeZemplén / Erdély / Románia / Horthy Miklós / Szepes Béla / Németország / Beneš Edvard / Madarász István / Tiso Jozef / Hitler Adolf / Pius XII. / Masaryk Tomáš Garrigue / Szilassy Béla / Illyés Gyula / Rákóczi Ferenc II. / Mécs László / Benda Kálmán / Ung / Korláth Endre / Nagy-Britannia (Anglia) / egyéb pártok és pártszövetségek / Volosin Avgusztin (Volosin Ágoston) / Szovjetunió (Oroszország, Ukrajna) / Máramaros / Abaúj, Abaúj-Torna / Bereg / Ugocsa / Rácz Pál / Szabó Oreszt / Egry Ferenc Baktay / Stefán Avgusztin / Fenczik István (Fencik Sztepan) / Galícia / Földesi Gyula / Rahói / Huszti / Nagybereznai / Nagykaposi, Kaposi / Perecsenyi / Técsői, Taracvölgyi / Ungvári (Ungvidéki) / Munkácsi (Munkácsvidéki) / Központi Orosz (Ruszin) Nemzeti Tanács / Alsóvereckei / Beregszászi / Ilosvai / Nagyszől[l]ősi / Szolyvai / Brascsajko Julij / Kaminszki József / Klocsurak Sztepan / Demkó Mihály / Kossey János / Kováts Miklós / Spenik László / Vatikán / Illés (Illyasevits) József / Kerekes István / Ökörmezői / Szobránci / Teleki Pál / Szatmár / Homicsko Vladimir / Balogh-Beéry László / Vozáry Aladár R. / Plotényi Nándor / Zádor Dezső / Perényi Zsigmond / Bercsényi Miklós / Lengyelország / Sztojka Sándor / Bertók Béla / Olaszország / Antal Miklós / Beszkid Sándor (Beszkid Alekszandr) / Verhovina / Hokky Károly / Fülöp Árpád / Riskó Béla / Bródy András (Bródy Andrej) / Révai Julij (Révay Gyula) / Papp Ferenc / Siménfalvy Árpád / Bencze György / Prchala Lev / Grendzsa-Donszkij Vaszil / Kacsóh Pongrác / Kormos Gerő / Bethlen István / Bellyei Zapf László (Zapf László) / Milotay István / Szvoboda Ferenc / Kodolányi János / Iván Sándor / Marina Gyula / Ortutay Jenő / Révaj Fedor / Egyesült Magyar Párt (Egyesült Országos Keresztényszocialista és Magyar Nemzeti Párt, Felvidéki Egyesült Magyar Párt) / Csomár Zoltán / Kánya Kálmán / Darányi Kálmán / Imrédy Béla / Vaszary Piri / Első Ukrán Központi Nemzeti Tanács (Központi Ukrán Nemzeti Tanács, Ukrán Nemzeti Tanács) / Beck Józef / Pataky Tibor / Kozma Miklós / Csáky István / Kárpátaljai Magyar Nemzeti Tanács / Mussolini B. / Szulincsák László / Ribbentrop J. / Klimpus Dmitro / Nyárády Dioniszij / Hoffmann Hamilkar / Beran Rudolf / Hácha Emil / Bessenyei Lajos / Hubay Kálmán / Andorka Rudolf / Fall Endre / Majoros István / Szabolcs / Zsoldos Béla / Ilniczky Sándor / Kalmár Marián / Kunder Antal / Román Nemzeti Tanács / Ortutay Sándor / Splettstösser / Fedeles Cirill / Jaczkovich István / Kardos Géza / Kontratovics Irenej (Irén) / Vajkóczy György / Sidor Karol / Vajda Géza / Kadlecz Antal / Béldy Alajos / Dolinai Mikola / Perevuznik Jurij / Spák Iván / Hajovics Péter / Tasnádi Nagy András / Hóman Bálint / Károlyi Gyula / Keresztes-Fischer Ferenc / Kornis Gyula / Ortutay Tivadar / Kuen-Hédervári / Incze Péter / Szlovenszkói Ruszin Nemzeti Tanács / Popovics Mihály / Zámbori Antal / Osvald János / Vladár Gábor / Takách-Tolvay József / Sörös József / Dudinszky Béla / Terscsánszky Ákos / Teleki Mihály / Egán Imre / Imrédy Béláné / Kállay Miklós / Kuzmics Gábor / Magos Győző / Morvay Zsigmond / Móna Sándor / Serédi Jusztinián / Engelbrecht István / Páger Antal / Dobránszki Adolf / Fekésházy Zoltánné / Hirtenstein Lajosné / Erdmannsdorff Otto / Ortutay Gyula / Novákovits Béla / Krokovay Károly / Zsegora Ödön / Boksay János / Csuha Sándor / Habka Péter / Tamedly Mihály / Szinnay Béla / Révész Imre / Megay László / Beszkid Kornél / Gyurits Gyula / Bugra József / Deák Gyula / Bartha Károly / Kriveczky Antal / Balogh Arthur / Petőházy Sándor / Hídvégi Emil / Lőte Pál / Ábrányi Emil / Drávay Lajos / Ludo Koren / Zombory Bertalan / Horváth Dezső / Kósa Kálmán / Losonczy István / Egyed István / Csekán Antal / Fedor István / Bonczos Miklós / Szénássy Barna / Sztepán Antal / Balog Vaszil Mihály / Hápka Péter / Hrabár János / Retyeznik János / Varga József / Pataky Mária / Parányi-Pabar István / Balassa Ferenc / Bezdán József / Blasovszki Miklós / Borz Hudák Mátyásné / Földváry László / Esterházy János / Jaross Andor
FejezetIV. A Kárpátaljai Kormányzóság időszaka 1939. III. 20–1944. X. 19. - 2. Perényi Zsigmond hivatali időszaka (1939. VII. 7.)
TelepülésBeregszeg [Šulekovo] / Ungmogyorós [Liesková] / Zemplénpálhegy [Pakostov]
Év1939
Rövid URL
ID242947
Módosítás dátuma2007. augusztus 16.

1939. augusztus : Bródy András megalapította a Ruszin Nemzeti Szövetséget. A szervezet nem folytat pártpolitikát, tagjai parlamenti képviselők, közéleti személyiségek. Célja: a ruszin népnek „egy egészséges népi egységbe” való tömörítése. – Rahón létrejött a Magyar Háziipari Központ. A cél „a ruszin népművészet elemeiből álló háziipar felkarolása, szociális szempontból a termelés és értékesítés elősegítése”. – A Magyar Turista Egyesület saját kezelésébe vette a 18 kárpátaljai menedékházat. – Megjelent Ung Vármegye Évkönyve (az elmúlt 20 év történéseiről).

Részletek

KategóriaA kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
CímkeTőketerebes / gimnázium / Munkács / Budapest / Uzshorod / Románia / himnusz / Horthy Miklós / magyar / határkérdés / Debrecen / Bukarest / Ungvár / Técső / Tyacsiv / Ung / egyéb pártok és pártszövetségek / Beregszász / Berehove / Kőrösmező / Jaszinya / Máramarossziget / Sighetu Marmaţiei / Szolyva / Szvaljava / autonómiatervek / ipar, kereskedelem / Mukacseve / Fenczik István (Fencik Sztepan) / magyarországi rendeletek / nyelvkérdés / Rahó / Rahiv / könyv, könyvtár, könyvkiadás, irodalmi élet / bank, hitelintézet, postatakarék, pénzügyek / Proszvita Egyesület (Kultúregyesület, Társaság) / Iskola Segély Egyesület (Skolnaja Pomoscs) / közlekedés, határforgalom, kishatár / pravoszláv, görögkeleti / Nagybereg, Bereg / Berehi / Halmi / Zádor Dezső / Aknaszlatina, Szlatina / Szolotvina / Dolha / Dovhe / Bródy András (Bródy Andrej) / Kacsóh Pongrác / Volóc / Volovec / Ruszin Nemzeti Színház / Ökörmező / Mizshirja / Ruszin (Magyarorosz) Nemzeti Színház Szövetkezet / Pataky Tibor / Bessenyei Lajos / Halmeu / Kárpátaljai Hangya Termelési, Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet / Magyar Turista Egyesület / Balogh Arthur / Felsőszinevér / Szinevirszka Poljana / Lipcsemező / Lipecka Poljana / Petőházy Sándor / Hídvégi Emil / Lőte Pál / Visóvölgy / Valea Vişeului / Ábrányi Emil / Magyar Háziipari Központ / Ruszin Nemzeti Szövetség / színház / mezőgazdaság / sajtó / zene / Trebišov / zsidók / emlékhelyek / turisztika
FejezetIV. A Kárpátaljai Kormányzóság időszaka 1939. III. 20–1944. X. 19. - 2. Perényi Zsigmond hivatali időszaka (1939. VII. 7.)
TelepülésMagyarbél [Veľký Biel] / Tőketerebes [Trebišov] / Ungmogyorós [Liesková]
Év1939
Rövid URL
ID242779
Módosítás dátuma2007. augusztus 16.

1939. július : Munkácson megalakult a Kárpátaljai Gyáriparosok Szövetsége. Elnök: R. Vozáry Aladár. – Rahón, „Kárpátalja turistaközpontjában” idegenforgalmi hivatal nyílt. Vezetője Kriveczky Antal. – Ungváron járt Bartha Károly honvédelmi miniszter. – Ung Vezér Bajtársi Egyesület néven megalakult a Turul Szövetség helyi szervezete. – Munkácson a Latorca-hídon emléktáblát avattak a január 6-i harcok emlékére.

Részletek

KategóriaA kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
Címkegimnázium / református / Munkács / Budapest / Uzshorod / Románia / Horthy Miklós / határkérdés / Huszt / nőkérdés / Ungvár / Técső / Tyacsiv / Ung / görög katolikus / egyéb pártok és pártszövetségek / Beregszász / Berehove / bíróság, törvényszék, ügyészség, karhatalom / Máramaros / Kőrösmező / Jaszinya / Szolyva / Szvaljava / Bereg / Ugocsa / autonómiatervek / ipar, kereskedelem / Uzsok [Uzsoki-hágó] / Mukacseve / Fenczik István (Fencik Sztepan) / Rahói / magyarországi rendeletek / római katolikus / Huszti / Perecsenyi / Técsői, Taracvölgyi / Ungvári (Ungvidéki) / Nagyszől[l]ős / Vinohragyiv / Munkácsi (Munkácsvidéki) / nyelvkérdés / Rahó / Rahiv / Központi Orosz (Ruszin) Nemzeti Tanács / Ilosvai / Nagyszől[l]ősi / Szolyvai / Brascsajko Julij / bank, hitelintézet, postatakarék, pénzügyek / Proszvita Egyesület (Kultúregyesület, Társaság) / Kaminszki József / ünnepek, évfordulók / statisztika / Demkó Mihály / közlekedés, határforgalom, kishatár / Perecseny / Perecsin / pravoszláv, görögkeleti / Nyíregyháza / Ökörmezői / Szobránci / Teleki Pál / Vozáry Aladár R. / Perényi Zsigmond / Lengyelország / Aknaszlatina, Szlatina / Szolotvina / Beszkid Sándor (Beszkid Alekszandr) / Alsóverecke [Vereckei-hágó] / Nyizsnyi Vorota / Ungvári Katolikus Legényegylet / Riskó Béla / Bródy András (Bródy Andrej) / Siménfalvy Árpád / Taracköz / Tereszva / Volóc / Volovec / Ökörmező / Mizshirja / Kárpátorosz Feketeingesek Szervezete, Orosz Nemzeti Feketeingesek Gárdája / Marina Gyula / Egyesült Magyar Párt (Egyesült Országos Keresztényszocialista és Magyar Nemzeti Párt, Felvidéki Egyesült Magyar Párt) / Pataky Tibor / Hubay Kálmán / Ilniczky Sándor / Dolinai Mikola / Teleki Mihály / Kállay Miklós / Engelbrecht István / Beszkid Kornél / Gyurits Gyula / Nemzeti Munkaközpont / Bugra József / Ruszin Országgyűlési Képviselők Klubja (Ruszin Képviselők Parlamenti Klubja) / Deák Gyula / Magyar Fatermelők, Fakereskedők és Faiparosok Országos Egyesülete / Kárpátaljai Gyáriparosok Szövetsége / Turul Szövetség / Ung Vezér Bajtársi Egyesület / Bartha Károly / Kriveczky Antal / mezőgazdaság / sajtó / Jaross Andor / Pozsony / Bratislava / zsidók / emlékhelyek / turisztika
FejezetIV. A Kárpátaljai Kormányzóság időszaka 1939. III. 20–1944. X. 19. - 2. Perényi Zsigmond hivatali időszaka (1939. VII. 7.)
TelepülésBeregszeg [Šulekovo] / Perecsényszabadi [Prečínska Lehota] / Pozsony [Bratislava] / Ungmogyorós [Liesková]
Év1939
Rövid URL
ID242731
Módosítás dátuma2007. augusztus 16.

1939. június : Teleki Pál miniszterelnök kifejezte óhaját, hogy a honvéd zenekarok megfelelő alkalmakkor a ruszin (Duchnovics-féle) himnuszt is előadják. – Munkács magyar görög katolikusai azzal a kérelemmel fordultak Sztojka Sándor egyházmegyei püspökhöz, hogy számukra vasár- és ünnepnapokon Munkácson tartsanak magyar nyelvű misét. A püspök „az ószláv nyelvű csendes misét magyar nyelvű evangéliumolvasással, szentbeszéddel és misei énekeknek magyar nyelven való éneklését engedte meg minden vasárnap és ünnepnap déli fél 12 órai kezdettel”. – Egyházlátogató körutat tett a régióban Révész Imre, a tiszántúli református egyházkerület püspöke. Beregszászban református lelkészgyűlést hívott össze, melyen kimondták a Kárpátaljai Református Lelkészegyesület feloszlását, illetve az Országos Református Lelkészegyesületbe való beolvadását. – Kárpátalján járt Szinnay Béla altábornagy, a Vitézi Rend törzskapitánya. – Megalakult a Tiszaháti Magyar Bank Rt. – Korláth Endrét beiktatták Bereg és Ugocsa k. e. e. vármegye főispánjának tisztségébe. – Ungváron megkezdte munkáját a belügyminisztériumi igazoló bizottság. – A ruszin Kárpátokban tartott ünnepi táborozást az ún. „rongyos gárda”. – A Podkarpatszka Ruszi Villamosművek Rt. neve Kárpáti Villamosművek Rt.-re változott. – Minisztériumi rendelkezésre az ungvári gimnáziumban nem tanulhatnak lányok. A szülők küldöttséget menesztettek Budapestre Megay László alpolgármester vezetésével, ahol ígéretet kaptak arra nézve, hogy a városban leánygimnáziumot nyitnak. – A hónapban Ungváron 195 illetőségi, 277 állampolgársági bizonylatot, 58 árjaigazolást, 22 névváltoztatási okiratot adtak ki, 15-en tettek állampolgársági esküt.

Részletek

KategóriaA kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
CímkeZemplén / Homonna / Koroleve / Munkács / Budapest / Uzshorod / Horthy Miklós / Németország / Huszt / Prága / Ungvár / Országos Református Lelkészegyesület / Illyés Gyula / Rákóczi Ferenc II. / Ung / Korláth Endre / Praha / Volosin Avgusztin (Volosin Ágoston) / Beregszász / Berehove / Abaúj, Abaúj-Torna / Bereg / Ugocsa / Mukacseve / Rahói / Huszti / Nagybereznai / Técsői, Taracvölgyi / Királyháza / Alsóvereckei / Ilosvai / Nagyszől[l]ősi / Ökörmezői / Szobránci / Teleki Pál / Homicsko Vladimir / Nevicke / Perényi Zsigmond / Bercsényi Miklós / Sztojka Sándor / Gerény / Horjani / Hokky Károly / Bródy András (Bródy Andrej) / Bencze György / Volóc / Volovec / Kárpátaljai Református Lelkészegyesület / Csáky István / Kárpátaljai Magyar Nemzeti Tanács / Magyarországi Ruszinszkóiak Egyesülete / Spák Iván / Hajovics Péter / Erdmannsdorff Otto / Németvágás / Poruba pod Vihorlátom / Sárosmező / Blatná Polianka / Sárosremete / Blatné Remety / Ubrezs / Úbrez / Bező / Bežovce / Felsőhalas / Vyšná Rybnica / Fogas / Závadka / Alsóhalas / Nižná Rybnica / Alsókánya / Jastrabie pri Michalovce / Magasrév / Vysoká nad Uhom / Ortutay Gyula / Novákovits Béla / Örkény / Buttler János Alapítvány / Krokovay Károly / Ungvári Öregdiákok Szövetsége / Zsegora Ödön / Boksay János / Csuha Sándor / Habka Péter / Magyar Turista Egyesület / Tamedly Mihály / Szinnay Béla / Révész Imre / Megay László / Kassa / Košice / Humenné
FejezetIV. A Kárpátaljai Kormányzóság időszaka 1939. III. 20–1944. X. 19. - 1. Katonai közigazgatás (1939. III. 20.)
TelepülésAlsóhalas [Nižná Rybnica] / Alsókánya [Jastrabie pri Michalovciach] / Beregszeg [Šulekovo] / Bező [Bežovce] / Felsőhalas [Vyšná Rybnica] / Fogas [Závadka] / Homonna [Humenné] / Kassa [Košice] / Magasrév [Vysoká nad Uhom] / Németvágás [Poruba pod Vihorlatom] / Sárosmező [Blatná Polianka] / Sárosremete [Blatné Remety] / Ubrezs [Úbrež] / Ubrezs [Úbrež] / Ungmogyorós [Liesková] / Zemplénpálhegy [Pakostov]
Év1939
Rövid URL
ID242665
Módosítás dátuma2007. augusztus 16.

1939. május : Szerednyén visszahelyezték eredeti helyére azt az emléktáblát, melyet 1911.szeptember 24-én állítottak annak emlékére, hogy a napóleoni háborúk idején menekített magyar szent koronát 1805.december 10–11-én itt őrizték. Az emléktáblát a csehszlovák hatóságok eltávolították, de Hirtenstein Lajosné az otthonában megőrizte. – Beregszászban megalakult a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége helyi szervezete. Elnök: Fekésházy Zoltánné. – Megkezdte működését a Magyar Turista Egyesület Ungvár-kárpátaljai osztálya.

1939. április : Megjelent Ungváron Egán Imre: „Milyen legyen a ruszin autonómia?”, Budapesten Morvay Zsigmond azonos című röpirata. (Morvay Ugocsa vármegye utolsó magyar főispánja volt a Csehszlovákiához csatolás előtt.) – A Felvidék, közte Beregszász, Ungvár és Munkács közép- és szakiskoláinak helyettes és óraadó tanárai kiáltványban fordultak a magyar kormányhoz a nagy szegénység enyhítése és a munkabérek emberséges szintre emelése érdekében. – Körutat tett Kárpátalján: Teleki Mihály földművelésügyi miniszter, Kunder Antal kereskedelem-, közlekedés- és iparügyi miniszter (jártak többek között Ungváron, Huszton, Aknaszlatinán), Imrédy Béláné, a Magyar a Magyarért Mozgalom védnöke, valamint Kállay Miklós, az Öntözésügyi Hivatal elnöke, hogy a helyszínen tájékozódjon, „milyen lehetőségei vannak a Nagyalföld Kárpátaljáról való vízellátásának”. – Kárpátalján járt Szilassy Béla, a felvidéki minisztérium államtitkára, hogy a csehszlovák földreform során elkobzott ingatlanok ügyét vizsgálta. – A budapesti Magyar Kereskedelmi Bank kirendeltséget állított fel Munkácson. – A Budapesti Nemzetközi Vásáron Kárpátaljának külön pavilonja volt. – Ung, Bereg, Ugocsa és Szatmár vármegyéket a debreceni postaigazgatósághoz osztották be. A helyi viszonyok tanulmányozására Kárpátalján járt Terscsánszky Ákos államtitkár, a m. kir. posta vezérigazgatója, valamint Kuzmics Gábor és Magos Győző. – Beregszász képviselő-testülete elhatározta, hogy kérni fogja a település városi rangra emelését. – Állami kezelésbe vették a kárpátaljai kórházakat. – Móna Sándor debreceni festőművésznek volt kiállítása Ungváron.

Részletek

KategóriaA kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
CímkeZemplén / gimnázium / határkérdés / Beneš Edvard / Pius XII. / Masaryk Tomáš Garrigue / egészségügy / Szilassy Béla / Ung / Korláth Endre / csehszlovák törvények / Volosin Avgusztin (Volosin Ágoston) / bíróság, törvényszék, ügyészség, karhatalom / Bereg / Ugocsa / autonómiatervek / hivatkozás: / Szabó Oreszt / ipar, kereskedelem / Fenczik István (Fencik Sztepan) / magyarországi rendeletek / könyv, könyvtár, könyvkiadás, irodalmi élet / bank, hitelintézet, postatakarék, pénzügyek / posta, távközlés / Kaminszki József / Vöröskereszt / statisztika / közlekedés, határforgalom, kishatár / elemi, polgári iskola / szakoktatás / Vatikán / Teleki Pál / Szatmár / Vozáry Aladár R. / Lengyelország / Ungvári Atlétikai Klub (UAC) / Bródy András (Bródy Andrej) / Prchala Lev / Bethlen István / Marina Gyula / Ortutay Jenő / Pataky Tibor / Kozma Miklós / Magyarországi Ruszinszkóiak Egyesülete / Nyárády Dioniszij / Ilniczky Sándor / Kunder Antal / Zámbori Antal / Osvald János / Vladár Gábor / Magyar Frontharcosok Szövetsége / Takách-Tolvay József / Kárpátaljai Hangya Termelési, Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet / Sörös József / Vakokat Gyámolító Kárpátaljai Egyesület (Kárpátaljai Vakok Egyesülete) / Dudinszky Béla / Terscsánszky Ákos / Teleki Mihály / Egán Imre / Imrédy Béláné / Kállay Miklós / Kuzmics Gábor / Magos Győző / Morvay Zsigmond / Móna Sándor / mezőgazdaság / sport / sajtó / képzőművészet / Magyar a Magyarért Mozgalom / Népszövetség / zsidók / turisztika
FejezetIV. A Kárpátaljai Kormányzóság időszaka 1939. III. 20–1944. X. 19. - 1. Katonai közigazgatás (1939. III. 20.)
TelepülésBeregszeg [Šulekovo] / Ungmogyorós [Liesková] / Zemplénpálhegy [Pakostov]
Év1939
Rövid URL
ID242533
Módosítás dátuma2007. augusztus 16.

1939. április 4. : XII. Pius pápa magánkihallgatáson fogadta Nyárády Dioniszij apostoli adminisztrátort. – Budapesten aláírták a magyar–szlovák határegyezményt (a kárpátaljai határokról). Zemplén és Ung vármegye szlovákiai részéből 74 község került Magyarországhoz, túlnyomórészt ruszin és szlovák lakossággal. – Az e napi minisztertanácsi határozat értelmében „az egyes szakminisztériumok a kárpátaljai területtel összefüggő kérdésekben a miniszterelnökség II. ügyosztályát megkeresni tartoznak, amelynek tisztviselői a ruszinszkói autonómia előkészítése, gyakorlati keresztülvitele és a szóban forgó terület viszonyai felől megfelelő személyi és tárgyi ismeretekkel bírnak.” „A közigazgatást a helyszínen vivő katonai parancsnokságok minden személyi vonatkozású intézkedéseikben előzőleg hallgassák meg Marina Gyula kormánymegbízottat.” – A Pesti Újságban Zámbori Antal foglalkozott a kárpátaljai autonómia kérdésével.

1939. március : A magyar–csehszlovák államközi megegyezés szerint „mindazok, akik a trianoni Magyarországon vagy a visszacsatolt területen születtek és 1928. január 1-jétől állandóan azon a területen laktak, automatikusan magyar állampolgároknak tekinthetők”. – A katonai hatóságok bezárták a perecsenyi ruszin reálgimnáziumot.

Részletek

KategóriaA kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
CímkeIgló / Szobránc / Sobrance / Koroleve / Munkács / Budapest / Uzshorod / Erdély / Románia / Horthy Miklós / Csap / Németország / Huszt / Prága / Tiso Jozef / Párizs / Hitler Adolf / Varsó / Ungvár / Belgrád / Roma / Técső / Tyacsiv / Ung / Nagy-Britannia (Anglia) / egyéb pártok és pártszövetségek / Praha / Volosin Avgusztin (Volosin Ágoston) / Beregszász / Berehove / Szovjetunió (Oroszország, Ukrajna) / Máramaros / Kőrösmező / Jaszinya / Máramarossziget / Sighetu Marmaţiei / Szolyva / Szvaljava / Egry Ferenc Baktay / Stefán Avgusztin / Uzsok [Uzsoki-hágó] / Mukacseve / Fenczik István (Fencik Sztepan) / Csop / Nagyszől[l]ős / Vinohragyiv / Királyháza / Tiszaújlak, Újlak / Vilok / Rahó / Rahiv / Központi Orosz (Ruszin) Nemzeti Tanács / Brascsajko Julij / Klocsurak Sztepan / Demkó Mihály / Nagybocskó / Velikij Bicskiv / Kossey János / Perecseny / Perecsin / Nagyberezna / Velikij Bereznij / Vatikán / Illés (Illyasevits) József / Salánk / Salanki / Fancsika / Fancsikove / Teleki Pál / Nevicke / Munkácsi Görög Katolikus Egyházmegye (Püspökség) / Halmi / Kárpátaljai Református Egyházkerület / Vozáry Aladár R. / Perényi Zsigmond / Lengyelország / Sztojka Sándor / Aknaszlatina, Szlatina / Szolotvina / Radvánc / Radvanka / Verhovina / Alsóverecke [Vereckei-hágó] / Nyizsnyi Vorota / Korláthelmec / Holmec / Pidhorjani / Dolha / Dovhe / Bródy András (Bródy Andrej) / Révai Julij (Révay Gyula) / Siménfalvy Árpád / Berlin / Prchala Lev / Lwow, Lemberg / Lwiw / Kolozsvár / Cluj-Napoca / Őrhegyalja / Beregszentmiklós, Szentmiklós / Csinagyijevo / Bethlen István / Ökörmező / Mizshirja / Milotay István / Marina Gyula / Tiszaújhely / Nove Szelo / Darányi Kálmán / Imrédy Béla / Beck Józef / Pataky Tibor / Kozma Miklós / Csáky István / Mussolini B. / Magyarországi Ruszinszkóiak Egyesülete / Feketepatak / Csornij Potyik / Nova Szcena Ukrán Állami Nemzeti Színház / Hoffmann Hamilkar / Beran Rudolf / Hácha Emil / Hubay Kálmán / Ilniczky Sándor / Ókemence / Kamjanica / Ukrán Görög Katolikus Papok Egyesülete / Splettstösser / Fedeles Cirill / Kontratovics Irenej (Irén) / Magyar Országos Véderő Egyesület (MOVE) / Vajkóczy György / Sidor Karol / Volt Magyar Politikai Foglyok Segélyző Bizottsága / Vajda Géza / Kadlecz Antal / Béldy Alajos / Dolinai Mikola / Perevuznik Jurij / Cserhalom / Gyibrivka / Spák Iván / Hajovics Péter / Zágráb / Zagreb / Halmeu / Tasnádi Nagy András / Hóman Bálint / Károlyi Gyula / Keresztes-Fischer Ferenc / Kornis Gyula / Baross Szövetség / Alsóremete / Nyizsnyi Remeti / Ortutay Tivadar / Kuen-Hédervári / Őrdarma / Sztorozsnyica / Incze Péter / Szlovenszkói Ruszin Nemzeti Tanács / Popovics Mihály / Pozsony / Kassa / Bratislava / Košice / Spišská Nová Ves
FejezetIV. A Kárpátaljai Kormányzóság időszaka 1939. III. 20–1944. X. 19. - 1. Katonai közigazgatás (1939. III. 20.)
TelepülésCsápor [Čápor] / Igló [Spišská Nová Ves] / Kassa [Košice] / Perecsényszabadi [Prečínska Lehota] / Pozsony [Bratislava] / Románfalva [Rumanová] / Szobránckomoróc [Komárovce] / Ungmogyorós [Liesková]
Év1939
Rövid URL
ID242464
Módosítás dátuma2007. augusztus 16.

1939. március 22. : Áthaladt Kárpátalján a Budapest–Lwow közti vasútvonal Budapestről indított gyorsvonatának első közvetlen kocsija. – 12 órától a honvéd vezérkar főnökének rendelkezése értelmében a katonai közigazgatás alatt álló területre a „záróvonalon” keresztül való átlépés az alábbi helyeken engedélyezett: Tiszaújhely, Feketepatak, Salánk, Alsóremete, Munkács, Korláthelmec, Radvánc, Ungvár. – Munkácsra érkezett Pataky Tibor miniszterelnökségi államtitkár, hogy „innen indulva bejárja Kárpátalját, tanulmányozza a felszabadult részek politikai, szociális viszonyait és ennek alapján előterjesztést tegyen a magyar kormánynak”. A magyar katonaság és csendőrség túlkapásai ügyében értesítette Teleki Pál miniszterelnököt: szükséges, hogy a kormány útját állja az indokolatlanul erőszakos fellépésnek. Marina Gyula kormánymegbízott visszaemlékezéséből: a katonaság úgy viselkedett, mintha ellenséges területet igazgatna. „Innen származott a mi, minden oldalról megnyilvánult népszerűtlenségünk!” Ez a probléma más területen is megnyilvánult. Ortutay Tivadar visszaemlékezéséből: „A hivatalos magyar kormányzat az egyenjogúság alapján igyekezett kormányozni Kárpátalján is, de az oda vezényelt tisztviselők nem mindig értették meg, hogy kell a paragrafusokat emberségesen alkalmazni. Akik közvetlenül érintkeztek a néppel, nem fogták fel kellőképpen munkaterületük jelentőségét s a maguk módja szerint sokszor úgy cselekedtek, mintha gyarmati területen élnének.” – A Kárpáti Magyar Hírlap írta: „a ruszinföldi járási katonai parancsnokságok hirdetményben közölték, hogy a Ruszinföldön csak a Kurtyák-párt és a Magyar Nemzeti Párt működése van engedélyezve.” – Kuen-Hédervári párizsi magyar követ jelentése Budapestre: „A francia közvélemény Kárpát-Oroszországba történt bevonulásunkról szóló előhíreket természetesnek találta és nyugodtan elfogadta mint Csehszlovákia felbomlásának logikus következményét […] A sajtóban nem volt olyan hang, amely Kárpát-Oroszország visszacsatolását elvileg helytelenítette volna”.

1939. március 18. : , 8 óra (honvéd vezérkari jelentés): „a csapatok már erősen fáradtak”. – 12 órától „a felszabadult területen” katonai közigazgatás lépett életbe. A Szics-gárdisták elszórtan továbbra is ellenállást tanúsítanak. – Napközben (az előző nap este Budapestről indult különvonattal) Csapon keresztül Munkácsra érkezett Horthy Miklós kormányzó, többek között felkereste a sebesültkórházat, ahol a márciusi harcok szenvedőit ápolták. Innen Beregszászra, Nagyszőlősre és Husztra indult tovább. – 17 órakor Budapesten Teleki Pál miniszterelnök elnökletével értekezlet kezdődött a kárpátaljai önkormányzat előkészítéséről. Jelen volt többek között Keresztes-Fischer Ferenc belügy-, Csáky István külügy-, Tasnádi Nagy András igazságügy, Hóman Bálint VKM-miniszter, Bethlen István, Károlyi Gyula, Darányi Kálmán, Imrédy Béla korábbi miniszterelnökök, Pataky Tibor miniszterelnökségi államtitkár, valamint a MÉP, a Független Kisgazdapárt képviselői, Kornis Gyula kultúrpolitikus, Illés József jogtörténész, a Magyarországi Ruszinszkóiak Egyesületének elnöke, Perényi Zsigmond koronaőr, nagyszőlősi birtokos, a kárpátaljai kormányzói biztosi tisztség várományosa.

1939. március 15. : A reggeli órákban Volosin Avgusztin miniszterelnök ismételten Berlinhez fordult azzal a kérdéssel: a birodalom eladta-e Kárpáti Ukrajnát vagy sem? A külügyminisztériumból ebéd után érkezett meg a válasz: ne álljanak ellent a magyar beavatkozásnak, mert Németország a jelen helyzetben nem terjesztheti ki Kárpáti Ukrajnára a protekturátust. – Csáky István magyar külügyminiszter felszólította Volosin Avgusztin kárpátukrán miniszterelnököt, hogy „a vérontás elkerülése végett az általa eddig de facto gyakorolt hatalmat adja át a bevonuló magyar hadsereg parancsnokának”. A válaszadásra a külügyminiszter 20 óráig adott határidőt. (Az MTI közleménye szerint Csáky külügyminiszter Volosinhoz intézett táviratára a kárpátukrán miniszterelnök azonnal válaszolt. A magyar kormány tudomására hozta, hogy küldöttséget indított el Budapestre, és kéri a hadműveletek megszüntetését. Csáky értesítette Volosint, hogy a küldöttséget várja, a hadműveletek felfüggesztése azonban, miután már a katonaság megindult, technikai okokból lehetetlen. Annak a reményének ad kifejezést, hogy Volosin úgy is mint egyházi férfiú mindent el fog követni a fölösleges vérontás megakadályozására.) – A honvéd vezérkar főnöke 12 órakor a következő hivatalos jelentést adta ki: „A magyar csapatok előrenyomulása a ruszin területen március 15-én tovább haladt. Prchala tábornok hadikövetet küldött a magyar lovasdandár parancsnokához és a cseh erők elvonulására öt napi haladékot kért. - A m. kir. honvéd vezérkar főnöke azonnali fegyverletételt követelt. Az ezirányú tárgyalások folyamatban vannak.” Az MTI szerint „az Erdős-Kárpátok megszállása komoly ellenállás nélkül megy végbe”. – 15 óra 20 perckor Huszton megkezdte munkáját Kárpáti Ukrajna első és utolsó szojmja. (Az elfogadott 1. sz. törvény többek között kimondta: a terület független állam, hivatalos megnevezése Kárpáti Ukrajna, államformája köztársaság az élén az elnökkel és a választott szojmmal, a hivatalos nyelv az ukrán, a hivatalos színek a kék-sárga, a címerpajzs jobb oldalában piros alapon egy medve, a bal oldalon négy kék és sárga sáv, Szent Vlagyimir nagyfejedelem jelképe [a trezub], a középső fogán kereszttel. Az állami himnusz a Scse ne vmerla Ukrajina...) A szojm bezárása után Volosin Avgusztin miniszterelnök azonnal összehívta a minisztertanácsot, amelyen többek között a következőket mondta: a reguláris magyar hadsereg vonult fel ellenük, az ellenállás értelmetlen, Ukrajna ügye munkát kíván tőlünk és nem a halálunkat. Volosin Budapestre küldte Brascsajko Julijt és Dolinai Mikolát, illetve Szlovákiába Klocsurak Sztepant. Perevuznikot megbízta, hogy maradjon a helyén, és várja be a magyar hadsereget, rendezze türelemmel a felmerülő problémákat. A többi kormánytag szabad kezet kapott a cselekvésre. Volosin maga azonnal Nagybocskóra utazott. (A városban maradt kormánytagokat a huszti német konzulátus vette védelmébe.) – A honvéd vezérkar főnökének hivatalos jelentése szerint 20 órára a magyar csapatok elérték „a Tisza völgyében Verécze, a Borzsova völgyében Cserhalom, a Latorca völgyében Szolyva és az Ung völgyében Ókemence vonalát. A mai napon több mint 100 község jutott a honvédség birtokába, közte Nagyszőlős, Királyháza, Szentmiklós, Nevicke.” A legsúlyosabb harcokra Huszt előtt, a Tisza jobb partján elterülő Vörös mezőn került sor. Szics-gárdisták, csehszlovák katonaság, de főként gimnáziumi tanulók álltak szemben a magyar hadsereggel. A fogságba esettek többségét a helyszínen, a többieket néhány nap múlva Szlatina határában kivégezték. – Este a magyar rádióban Sztojka Sándor munkácsi görög katolikus püspök intézett beszédet „a ruszin néphez”. – 23 órakor Lev Prchala közölte Husztról, hogy a kárpátukrajnai csehszlovák hadsereget a birodalmi hadsereg részének tekinti, mivel Csehország és Morvaország hivatalosan a birodalom joghatósága alá került. A kárpáti Szics szervezet hozzátartozik ehhez a hadsereghez. – Napközben a Magyarországi Ruszinszkóiak Egyesülete Budapesten nagyszabású ünnepséget szervezett, melyen részt vett Sztojka Sándor, a Munkácsi Görög Katolikus Egyházmegye püspöke is, Teleki Pál miniszterelnök négyszemközt találkozott Bródy Andrással. A Központi Orosz Nemzeti Tanács budapesti ülésén felhívta a magyar kormányt, hogy „a ruszin nemzet nemzeti mivoltának, szabad fejlődésének, önkormányzatának, valamint gazdasági megélhetésének biztosítása céljából haladéktalanul szállja meg csapataival Podkarpatszka Ruszt”. Aláírták: Kaminszky József elnök, Földesi Gyula, Marina Gyula, Demkó Mihály, Hajovits Péter, Spák Iván.

1939. február : A kárpátaljai színikoncessziót Kardos Géza színigazgató kapta meg. – Helyreállt a telefon-összeköttetés Kárpáti Ukrajna és Cseh-Szlovákia nyugati területei között. – Volosin Avgusztin miniszterelnök a &#1085&#1086&#1077&#1072 &#1089&#1077&#1086&#1073&#1086&#1075&#1072 hasábjain keresztül kérte a világban élő ukránokat, hogy jövedelmük 1%-ának felajánlásával segítsék Kárpáti Ukrajna újjáépítését.

Részletek

KategóriaA kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
CímkeNagyszelmenc / Munkács / Budapest / Uzshorod / Németország / Huszt / Prága / Bukarest / Szürte / Ungvár / egyéb pártok és pártszövetségek / Praha / Volosin Avgusztin (Volosin Ágoston) / Beregszász / Berehove / statárium / Kőrösmező / Jaszinya / hivatkozás: / ipar, kereskedelem / Uzsok [Uzsoki-hágó] / Mukacseve / kárpátaljai (szojm) / Nagyszől[l]ős / Vinohragyiv / bank, hitelintézet, postatakarék, pénzügyek / posta, távközlés / ünnepek, évfordulók / statisztika / közlekedés, határforgalom, kishatár / Perecseny / Perecsin / Teleki Pál / Bátyu / Batyove / Feketeardó / Csornotisziv / Lengyelország / Nagygejőc / Veliki Hejivci / Podhering / Pidhorjani / Bródy András (Bródy Andrej) / Berlin / Prchala Lev / Beregszentmiklós, Szentmiklós / Csinagyijevo / Magyarországi Ruszinszkóiak Egyesülete / Szulincsák László / Hácha Emil / Ókemence / Kamjanica / Kovácsrét / Kusnica / Román Nemzeti Tanács / Magyar Vasutasok Országos Szövetsége / Ortutay Sándor / Pankrác / (II.) Teleki-kormány / Jaczkovich István / Kardos Géza / színház / mezőgazdaság / Veľké Slemence / Ptrukša / Szirénfalva
FejezetIII. A kormányzati autonómia időszaka 1938. X. 11–1939. III. 20. - 2. c) A szojm (1939. II. 12.)
TelepülésNagyszelmenc [Veľké Slemence] / Perecsényszabadi [Prečínska Lehota] / Szirénfalva [Ptrukša]
Év1939
Rövid URL
ID242374
Módosítás dátuma2007. augusztus 16.

1 2 3 4 5 8
233 találat