Kronológiák - A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)

Kárpátalja az első világháború után a teljes autonómia ígéretével Podkarpatszka Rusz néven került a Csehszlovák Köztársasághoz. 1938–1939 fordulóján Cseh-Szlovákia kötelékében törvénnyel is alátámasztott autonóm terület Kárpáti Ukrajna néven, majd mint Kárpátaljai Kormányzóság Magyarország része az első bécsi döntés által meghúzott határokon belül. 1944 őszétől szovjet befolyási övezet (Kárpátontúli Ukrajna), 1946-tól a Szovjetunió, 1991-től pedig az Ukrán Köztársaság Kárpátontúli területe. A kronológia ennek a folyamatnak, illetve a kárpátaljai magyarság életének bemutatására vállalkozott. (összeállította: Fedinec Csilla)

1944. június : A leventeoktatás kötelező, az elmaradókra súlyos büntetés vár.

1944. május : Kiürítik a zsidó lakásokat, házakat. Csak a nagyobb bútordarabok maradnak a helyükön, a többi raktárakba kerül. – Megay László ungvári polgármester elrendelte a zsidó feliratok azonnali eltávolítását. – Budapestre főispáni értekezletet hívott össze Imrédy Béla a Magyar Megújulás Pártja nevében. Vincze András kárpátaljai kormányzói biztos és Réthy-Hesslinger Ferenc, Ungvár thj. város, Ung és Ugocsa vármegye főispánja nem jelent meg.