Kronológiák - A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)

Kárpátalja az első világháború után a teljes autonómia ígéretével Podkarpatszka Rusz néven került a Csehszlovák Köztársasághoz. 1938–1939 fordulóján Cseh-Szlovákia kötelékében törvénnyel is alátámasztott autonóm terület Kárpáti Ukrajna néven, majd mint Kárpátaljai Kormányzóság Magyarország része az első bécsi döntés által meghúzott határokon belül. 1944 őszétől szovjet befolyási övezet (Kárpátontúli Ukrajna), 1946-tól a Szovjetunió, 1991-től pedig az Ukrán Köztársaság Kárpátontúli területe. A kronológia ennek a folyamatnak, illetve a kárpátaljai magyarság életének bemutatására vállalkozott. (összeállította: Fedinec Csilla)

‹ Előző 1 2 3 4 … 6 Következő ›

171 találat

1938. november 27. : H. Hoffmann prágai német követségi tanácsos Huszton díszebédet adott Kárpáti Ukrajna vezető személyiségei tiszteletére. Volosin Avgusztin miniszterelnök kijelentette: Kárpáti Ukrajna fennmaradása érdekében számít Németország együttműködésére.

Részletek

Kategória	A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
Címke	Németország / Huszt / Volosin Avgusztin (Volosin Ágoston) / Hoffmann Hamilkar
Fejezet	III. A kormányzati autonómia időszaka 1938. X. 11–1939. III. 20. - 2. b) Törvényerejű autonómia (1938. XI. 22.)
Év	1938
Rövid URL	https://adatbank.sk/?p=242137
ID	242137
Módosítás dátuma	2007. augusztus 16.

bővebben →

1938. november 26. : Huszton bemutatkozott a Nova Szcena Ukrán Állami Nemzeti Színház. – Ungváron megrendezték „az első magyar bált”.

Részletek

Kategória	A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
Címke	Uzshorod / Huszt / Ungvár / ünnepek, évfordulók / Nova Szcena Ukrán Állami Nemzeti Színház / színház
Fejezet	III. A kormányzati autonómia időszaka 1938. X. 11–1939. III. 20. - 2. b) Törvényerejű autonómia (1938. XI. 22.)
Év	1938
Rövid URL	https://adatbank.sk/?p=242134
ID	242134
Módosítás dátuma	2007. augusztus 16.

bővebben →

1938. november 25. : A Volosin-kormány elrendelte, hogy az autonóm területen a hivatalos nyelv az ukrán.

Részletek

Kategória	A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
Címke	Volosin Avgusztin (Volosin Ágoston) / autonómiatervek / nyelvkérdés
Fejezet	III. A kormányzati autonómia időszaka 1938. X. 11–1939. III. 20. - 2. b) Törvényerejű autonómia (1938. XI. 22.)
Év	1938
Rövid URL	https://adatbank.sk/?p=242131
ID	242131
Módosítás dátuma	2007. augusztus 16.

bővebben →

1938. november 24. : A Kárpáti Magyar Hírlap írta: az ungvári lengyel konzulátus kirendeltséget nyit Nagyszőlősön. – Ungváron megalakult az Emigráns Oroszok Nemzeti Egyesülete politikamentes programmal. Társadalmi és irodalmi kapcsolatokkal akarja elmélyíteni a magyar–orosz kultúrközeledést.

Részletek

Kategória	A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
Címke	Uzshorod / Ungvár / Nagyszől[l]ős / Vinohragyiv / Lengyelország / Emigráns Oroszok Nemzeti Egyesülete
Fejezet	III. A kormányzati autonómia időszaka 1938. X. 11–1939. III. 20. - 2. b) Törvényerejű autonómia (1938. XI. 22.)
Év	1938
Rövid URL	https://adatbank.sk/?p=242128
ID	242128
Módosítás dátuma	2007. augusztus 16.

bővebben →

1938. november 23. : A Kárpáti Magyar Hírlap írta: Ungvár–Uzsok között, valamint Munkács–Verecke között a ruszin földet a felkelők uralják. „A magyar katonaság hősen megszállta a Bécsben húzott határokat.” – A Budapesti Hírlap közölte az Egyesült Magyar Párt felhívását a felvidéki magyarsághoz. – A beregszászi Duchnovics Társaság vezetősége elhatározta, hogy Vasvári Pál Kör néven működik tovább. Elnök: Bencik Jenő. A kör célja „a magyar–ruszin kultúrkapcsolatok tudományos ápolása és a cseh–ukrán szellemi irányzat elnémítása Kárpátalján”. A kör csatlakozik a budapesti Vasvári Pál Egyesülethez.

Részletek

Kategória	A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
Címke	Munkács / Budapest / Uzshorod / határkérdés / Ungvár / Beregszász / Berehove / Uzsok [Uzsoki-hágó] / Mukacseve / Alsóverecke [Vereckei-hágó] / Nyizsnyi Vorota / Duchnovics Irodalmi Társaság (Duchnovics Társaság) / Egyesült Magyar Párt (Egyesült Országos Keresztényszocialista és Magyar Nemzeti Párt, Felvidéki Egyesült Magyar Párt) / Vasvári Pál Kör / Bencik Jenő
Fejezet	III. A kormányzati autonómia időszaka 1938. X. 11–1939. III. 20. - 2. b) Törvényerejű autonómia (1938. XI. 22.)
Év	1938
Rövid URL	https://adatbank.sk/?p=242125
ID	242125
Módosítás dátuma	2007. augusztus 16.

bővebben →

1938. november 22. : Prágában jóváhagyták a Podkarpatszka Rusz autonómiájáról szóló alkotmánytörvényt. (A törvénytárban kihirdetve december 16-án 328.számmal.) Révai Julij miniszter prágai rádióbeszédében kijelentette: megkaptuk ugyanazokat a jogokat, melyeket a szlovákok. – A Kárpáti Magyar Hírlap írta: „A ruszinszkói felkelők eredményes harca a csehekkel és az ukrán terroristákkal tovább folyik. Az elkeseredett ruszin lakosság és a demoralizált cseh katonaság között Vereckénél és Szolyva környékén véres összetűzések voltak. - Az Ungvár–Szerednye–Munkács útvonalon már nem látni cseh sorkatonaságot. A felkelők az országutat megtisztították az idegen elemektől. - A magyar csapatok több kilométeres határsávon átvették a felszabadult újabb területeket. - Nagyszőlősön és Huszton egyre tűrhetetlenebbek a közállapotok. A feketeinges ruszin gárda nap nap mellett megtámadja az ukrán provokatőröket és az ellentétek véres verekedésben robbannak ki. - Az Orosz Nemzeti Tanács legutóbb Huszton ülésezett és úgy döntött, hogy a tarthatatlan állapotokra való tekintettel a magyar csapatokat behívja Husztra és a terrorakciókkal szemben a magyar katonaságtól kér védelmet.” – Megkezdődött a tanítás a munkácsi gimnáziumban (november 3-tól szünetelt). – Megindult a tanítás a munkácsi tanítóképzőben mint m. kir. állami intézményben.

Részletek

Kategória	A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
Címke	gimnázium / Munkács / Uzshorod / Huszt / Prága / Ungvár / Praha / csehszlovák törvények / Szolyva / Szvaljava / Mukacseve / kárpátaljai / Nagyszől[l]ős / Vinohragyiv / tanítóképzés / Központi Orosz (Ruszin) Nemzeti Tanács / Szerednye / Alsóverecke [Vereckei-hágó] / Nyizsnyi Vorota / Révai Julij (Révay Gyula) / Kárpátorosz Feketeingesek Szervezete, Orosz Nemzeti Feketeingesek Gárdája
Fejezet	III. A kormányzati autonómia időszaka 1938. X. 11–1939. III. 20. - 2. b) Törvényerejű autonómia (1938. XI. 22.)
Év	1938
Rövid URL	https://adatbank.sk/?p=242122
ID	242122
Módosítás dátuma	2007. augusztus 16.

bővebben →

1938. november 21. : Németország és Olaszország Budapestre továbbított jegyzékben tiltakozott Kárpátalja megszállása ellen. Rendkívüli minisztertanács leállította a Kárpátalja elleni katonai akciót. – E naptól a honvéd vezérkar – „a felszabadult területek legfelsőbb közigazgatási hatósága” – rendelkezésére „a nyugodt munka biztosítása érdekében a felszabadult területeken semminemű ünnepség tartása nem engedélyezhető”.

Részletek

Kategória	A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
Címke	Budapest / Németország / Olaszország
Fejezet	III. A kormányzati autonómia időszaka 1938. X. 11–1939. III. 20. - 2. a) Ukrán irányultság (1938. X. 26.)
Év	1938
Rövid URL	https://adatbank.sk/?p=242119
ID	242119
Módosítás dátuma	2007. augusztus 16.

bővebben →

1938. november 20. : A Központi Orosz Nemzeti Tanács, az Orosz Pravoszláv Tanács és a Kárpátorosz Diákok Szövetsége új memorandumban ítélte el a Volosin-kormány diktatúráját, és követelte az autonóm kormány személyi összetételének megváltoztatását. – Munkácson felszentelték az új görögkeleti püspököt, Raics Vladimirt. MTI: „Fél évvel ezelőtt került Damaskin addigi püspök helyére, de a cseh uralom alatt nem engedték be a székhelyére.” – A Kárpáti Magyar Hírlap írta: „Ruszinszkó felszabadult városaiba” a Felvidéki [előbb: Prágai] Magyar Hírlapon kívül más budapesti sajtótermék nem jöhet be. E napi számában a FMH első oldalon közölte: a Ruszin Nemzeti Tanács rendfenntartás céljából behívta a magyar csapatokat. – Ungváron megalakult a Magyar–Ruszin Szövetség. Cél: „a magyar–ruszin testvériség, az ezeréves egymásrautaltság és érdekközösség gondolatának ápolása és propagálása és a két nép közötti kulturális kapcsolatok kimélyítése.” – Dumenben megkezdte működését a koncentrációs tábor, ahová a „másként gondolkodók” kerültek, a bírósági eljárás mellőzésével.

Részletek

Kategória	A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
Címke	Munkács / Budapest / Uzshorod / London / Ungvár / Volosin Avgusztin (Volosin Ágoston) / bíróság, törvényszék, ügyészség, karhatalom / autonómiatervek / Mukacseve / Központi Orosz (Ruszin) Nemzeti Tanács / pravoszláv, görögkeleti / Ruszin Nemzeti Tanács (Ungvár) / Damaskin / Dumen / Orosz Pravoszláv Tanács / Raics Vladimir / sajtó
Fejezet	III. A kormányzati autonómia időszaka 1938. X. 11–1939. III. 20. - 2. a) Ukrán irányultság (1938. X. 26.)
Év	1938
Rövid URL	https://adatbank.sk/?p=242116
ID	242116
Módosítás dátuma	2007. augusztus 16.

bővebben →

1938. november 19. : Az e napon kelt 297. sz. csehszlovák kormányrendelet a kárpátaljai Országos Hivatal székhelyéül Ungvár helyett Husztot tette meg. – Fenczik István „az orosz fasiszták vezére” felszólalt a budapesti rádióban, és kérte a vezető hatalmakat: tegyék lehetővé Kárpátalja népe számára, hogy népszavazással dönthessen sorsáról. – Nyilatkozott a Kárpáti Magyar Hírlapnak Rauch Károly ungvári ügyvéd, Ungvár miniszteri biztosa: „A mi feladatunk a véleményadás minden téren! Az első napokban a Nemzeti Tanács töltötte be ezt a fontos szerepet eredeti rendeltetésének megfelelően. A Nemzeti Tanács azonban sok tagból áll s ezért a katonai hatóságokkal az érintkezésük nehézkes és körülményes. Természetesen intézkedéseimet a Nemzeti Tanáccsal egyértelműen és intencióinak megfelelően fogom eszközölni.” Rauch Budapestre utazott, hogy részt vegyen a felvidéki miniszteri megbízottak értekezletén. – A budapesti mozikban Észak felé címmel elkezdték vetíteni „a Felvidék visszacsatolásának történelmi filmjét”.

Részletek

Kategória	A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
Címke	Budapest / Uzshorod / Huszt / Ungvár / Fenczik István (Fencik Sztepan) / népszavazás / csehszlovák rendeletek / Kárpátaljai Magyar Nemzeti Tanács / Rauch Károly / közigazgatás / mozi
Fejezet	III. A kormányzati autonómia időszaka 1938. X. 11–1939. III. 20. - 2. a) Ukrán irányultság (1938. X. 26.)
Év	1938
Rövid URL	https://adatbank.sk/?p=242113
ID	242113
Módosítás dátuma	2007. augusztus 16.

bővebben →

1938. november 18. : Budapesten rendkívüli minisztertanácsi ülésen elhatározták a Kárpátalja elleni katonai akciót. Másnap a német követ átadta kormánya jegyzékét, melyben az nem helyesli a tervet. Kánya Kálmán külügyminiszter ígéretet tett, hogy a magyar kormány nem fog erőszakot alkalmazni. – Volosin Avgusztin miniszterelnök elrendelte, hogy Rahó mellett (Dumenben) hozzanak létre koncentrációs tábort. – A Német Távirati Iroda jelentése: „külföldi bandák egy csoportja” Munkács közelében „betört Ruszinföld területére”. – A Kárpáti Magyar Hírlap vezércikkét Pálóczi Horváth Lajos MTI-tudósító írta „A ruszin testvérekhez” címmel.

Részletek

Kategória	A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
Címke	Munkács / Budapest / Volosin Avgusztin (Volosin Ágoston) / Mukacseve / Rahó / Rahiv / Pálóczi Horváth Lajos / Kánya Kálmán / Dumen / sajtó
Fejezet	III. A kormányzati autonómia időszaka 1938. X. 11–1939. III. 20. - 2. a) Ukrán irányultság (1938. X. 26.)
Év	1938
Rövid URL	https://adatbank.sk/?p=242110
ID	242110
Módosítás dátuma	2007. augusztus 16.

bővebben →

1938. november 17. : A Központi Orosz Nemzet Tanács küldöttsége Prágában ismételten kérte az autonóm kormányban a személyi változásokat. – Az Egyesült Magyar Párt törvényhozói klubja Pozsonyban kiáltványt adott ki a cseh-szlovákiai magyarság helyzetéről, mely többek között kimondja: „Mi magyarok ellene vagyunk minden olyan megoldásnak, amely az erőszak eszközével kívánja az új becsületes élet alapjait lerakni, meg vagyunk róla győződve, hogy nemzet és nemzet megértésének vannak más, békés eszközei is. - Az önrendelkezési jogot és a népszavazást ilyen eszközöknek tekintjük.”

Részletek

Kategória	A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
Címke	Prága / Praha / autonómiatervek / népszavazás / Egyesült Magyar Párt (Egyesült Országos Keresztényszocialista és Magyar Nemzeti Párt, Felvidéki Egyesült Magyar Párt) / Pozsony / Bratislava
Fejezet	III. A kormányzati autonómia időszaka 1938. X. 11–1939. III. 20. - 2. a) Ukrán irányultság (1938. X. 26.)
Település	Pozsony [Bratislava]
Év	1938
Rövid URL	https://adatbank.sk/?p=242107
ID	242107
Módosítás dátuma	2007. augusztus 16.

bővebben →

1938. november 16. : Bacsinszki Edmund belügyminiszter ismét hozzálátott teendő ellátásához. Budapestre utazott, ahol a vasúti tranzitforgalomról és a határkiigazításról folytatott megbeszélést. Innen Romániába sietett, hogy Kárpátalja élelmezéséről és a határforgalom rendezéséről tárgyaljon.

Részletek

Kategória	A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
Címke	Budapest / Románia / határkérdés / közlekedés, határforgalom, kishatár / Bacsinszki Edmund
Fejezet	III. A kormányzati autonómia időszaka 1938. X. 11–1939. III. 20. - 2. a) Ukrán irányultság (1938. X. 26.)
Év	1938
Rövid URL	https://adatbank.sk/?p=242104
ID	242104
Módosítás dátuma	2007. augusztus 16.

bővebben →

1938. november 15. : Volosin Avgusztin kárpátukrán miniszterelnök utasította Beszkid Sándor alkormányzót, hogy függesztesse fel a Központi Orosz Nemzeti Tanács tevékenységét, akadályozza meg bármilyen új párt vagy egyesületet alakítását. – A pápa Nyárády Dioniszijt nevezte ki a Kárpáti Ukrajnához tartozó görög katolikus egyházrész apostoli adminisztrátorává. Székhelye: Huszt. – A Felvidéki Egyesületek Szövetsége emlékiratot nyújtott be Franciaország, Nagy-Britannia, Németország, Olaszország, az USA és Lengyelország budapesti nagykövetségéhez. Az emlékirat kimondta: „Mi, a trianoni békeszerződések óta Szlovákiának és Kárpátaljának nevezett területek volt lakói, mely területeket a trianoni békeszerződés Csehországhoz csatolt […] tisztelettel esedezünk […] a világ nagyhatalmaihoz, hogy rendeljék el Szlovákiában és Kárpátalján a népszavazást, tűzzék ki minél korábban annak napját.” – Huszton megalakult a kárpátukrán rendőrség (policia).

Részletek

Kategória	A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
Címke	Budapest / Németország / határkérdés / Huszt / Franciaország / Amerikai Egyesült Államok / Nagy-Britannia (Anglia) / görög katolikus / Volosin Avgusztin (Volosin Ágoston) / bíróság, törvényszék, ügyészség, karhatalom / hivatkozás: / népszavazás / Központi Orosz (Ruszin) Nemzeti Tanács / Vatikán / Munkácsi Görög Katolikus Egyházmegye (Püspökség) / Lengyelország / Olaszország / Beszkid Sándor (Beszkid Alekszandr) / Csehszlovákiai Magyar Társadalmi Egyesületek Szövetsége (Felvidéki Egyesületek Szövetsége) / Nyárády Dioniszij / Imrédy-kormány
Fejezet	III. A kormányzati autonómia időszaka 1938. X. 11–1939. III. 20. - 2. a) Ukrán irányultság (1938. X. 26.)
Év	1938
Rövid URL	https://adatbank.sk/?p=242101
ID	242101
Módosítás dátuma	2007. augusztus 16.

bővebben →

1938. november 14. : Huszton az orosz irányzat képviselői újjászervezték a Központi Orosz Nemzeti Tanácsot. Vezetők Karaman Vaszil, Szova Péter és Fedor Pavlo. A Tanács még ezen a napon memorandumot juttatott el Prágába, melyben követelte Volosin kabinetjének leváltását, új kormány megalakítását, melyben a miniszterelnök Bacsinszki Edmund, a miniszterek Kosszej Pavlo és Stefán Avgusztin. – A kárpátukrán kormány határozatban döntött a biztonsági szolgálat létrehozásáról, mely közvetlenül a miniszterelnöknek van alárendelve. – A törvényszék és az ügyészség Ungvárról Nagybereznára, a járásbíróság részben Antalócra, részben Nagybereznára költözött. – A Szics-gárda vezetése kérte, hogy önkéntes adományokat gyűjthessen „államvédelmi célokra”. – Ungváron megnyílt a magyar gimnázium.

Részletek

Kategória	A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
Címke	gimnázium / Uzshorod / Huszt / Prága / Ungvár / Praha / Volosin Avgusztin (Volosin Ágoston) / bíróság, törvényszék, ügyészség, karhatalom / Stefán Avgusztin / Központi Orosz (Ruszin) Nemzeti Tanács / Nagyberezna / Velikij Bereznij / Bacsinszki Edmund / Antalóc / Szova (Gmitrov) Péter / Kosszej Pavlo / Karpatszka Szics, Szics-gárda / Fedor Pavlo / Karaman Vaszil
Fejezet	III. A kormányzati autonómia időszaka 1938. X. 11–1939. III. 20. - 2. a) Ukrán irányultság (1938. X. 26.)
Év	1938
Rövid URL	https://adatbank.sk/?p=242098
ID	242098
Módosítás dátuma	2007. augusztus 16.

bővebben →

1938. november 13. : Kihirdették az 1938:XXXIV. tc.-t a Magyarországhoz visszacsatolt felvidéki területeknek az országgal való egyesítéséről (kelt november 12-én). – Ungváron a lakosság fáklyás felvonulás alkalmával követelte a magyar–lengyel határt, a ruszin nép önrendelkezését, Bródy András szabadon bocsátását. – A Kárpáti Magyar Hírlap írta: nem minden ungvári kávézóban, étteremben hajlandók kiszolgálni a magyar katonákat, tiszteket. – A Magyar Nemzet a cseh-szlovákiai magyarságról: „A múltban még igen kérdéses volt, vajon megvan-e a pártnak [Egyesült Magyar Párt] a jogcíme az összmagyarság nevében beszélni és fellépni. […] A nép tekintélyes része a kormánypártok védelme alatt helyezkedett el vagy a kommunisták táborát növelte. Azonfelül sokan voltak, akik szívükben a párthoz húztak, de érdekeik védelmében visszavonultak a nyílt kiállás elől […] Ezzel szemben jelenlegi becslés szerint […] jogosan vallja magát illetékes helynek, hogy képviselje a kisebbségi érdekeket”. A november 15-én újjáalakuló kormányban (miniszterelnök: Imrédy Béla), Jaross Andor, az Egyesült Magyar Párt országos elnöke tárca nélküli felvidéki miniszter lesz. Jaross november 20-án kijelentette, hogy pártja módosított programmal, de továbbra is önálló politikai szubjektumként kíván részt venni a politikai életben. – E naptól a Kárpáti Magyar Hírlap „Ung, Ugocsa, Bereg, Máramaros vármegyék magyarságának a cseh megszállás egész ideje alatt hivatalos napilapja”, 1941-től: „Független politikai napilap.”

Részletek

Kategória	A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
Címke	Uzshorod / határkérdés / Ungvár / Máramaros / Bereg / Ugocsa / Bródy András (Bródy Andrej) / Egyesült Magyar Párt (Egyesült Országos Keresztényszocialista és Magyar Nemzeti Párt, Felvidéki Egyesült Magyar Párt) / Imrédy Béla / sajtó / Jaross Andor
Fejezet	III. A kormányzati autonómia időszaka 1938. X. 11–1939. III. 20. - 2. a) Ukrán irányultság (1938. X. 26.)
Település	Beregszeg [Šulekovo]
Év	1938
Rövid URL	https://adatbank.sk/?p=242095
ID	242095
Módosítás dátuma	2007. augusztus 16.

bővebben →

1938. november 12. : Ungvár katonai parancsnoka a helyi születésű Tomcsányi Gábor ezredes lett. A város miniszteri biztosa Rauch Károly helyi ügyvéd. – Munkácson járt Kozma Miklós, az ún. „rongyos gárda” szervezője. – Bródy András éhségsztrájkot kezdett a prágai börtönben. – Klimpus Dmitro kérte, hogy a Szics-gárdisták egyenruhát hordhassanak. – A magyar parlamentben Juhász Andor elnökletével a felsőház közjogi és pénzügyi bizottsága együttes ülésen tárgyalta a „visszacsatolt felvidéki területnek az országgal egyesítéséről” szóló törvényjavaslatot.

Részletek

Kategória	A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
Címke	Munkács / Uzshorod / Prága / Ungvár / Praha / Mukacseve / Bródy András (Bródy Andrej) / Kozma Miklós / Klimpus Dmitro / Tomcsányi Gábor / Juhász Andor / Rauch Károly
Fejezet	III. A kormányzati autonómia időszaka 1938. X. 11–1939. III. 20. - 2. a) Ukrán irányultság (1938. X. 26.)
Év	1938
Rövid URL	https://adatbank.sk/?p=242092
ID	242092
Módosítás dátuma	2007. augusztus 16.

bővebben →

1938. november 11. : Ungváron megalakult a Magyar–Ruszin Ifjúsági Szövetség. – G. Ciano olasz külügyminiszter közölte a római magyar követtel, hogy Olaszország a németekre való tekintettel nem támogatja Magyarországnak Kárpátalja elfoglalására irányuló törekvéseit. – Líceummá minősítették az ungvári görög katolikus tanítóképző intézet első évfolyamát. A ruszin/ukrán tanulók számára Huszton indított tanítóképzőt a Volosin-kormány.

Részletek

Kategória	A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
Címke	Uzshorod / Huszt / Ungvár / Roma / görög katolikus / Volosin Avgusztin (Volosin Ágoston) / tanítóképzés / Olaszország / Ciano Galeazzo
Fejezet	III. A kormányzati autonómia időszaka 1938. X. 11–1939. III. 20. - 2. a) Ukrán irányultság (1938. X. 26.)
Település	Románfalva [Rumanová]
Év	1938
Rövid URL	https://adatbank.sk/?p=242089
ID	242089
Módosítás dátuma	2007. augusztus 16.

bővebben →

1938. november 10. : Munkács és Ungvár átadása a magyar katonaságnak. A bevonuló magyar honvédek parancsnoka Siegler Géza altábornagy. Ungvár főtere e naptól Horthy Miklós nevét viseli. – MTI-jelentés: „A m. kir. honvédség csapatai elérik a katonai bíróságok által megállapított demarkációs vonalat: [Kárpátalján:] Ungvárt közvetlenül északnak megkerüli, majd délnek fordul Unghosszúmező délig, itt kis ívben megkerüli Korláthelmecet, majd ismét délre fordul Csomonya nyugat és Barkaszó keleten át, azután Izsnyéte nyugatnál északnak fordul és másodszor is átmetszi a Csap–Munkács vasútvonalat. Innen a vasútvonallal párhuzamosan, attól északra 2 kilométernyire az út mentén halad és közvetlenül északról megkerüli Munkácsot, majd délnek fordul és kis ívet alkot Fornos keleten keresztül. A demarkációs vonal továbbmenve Romocsaháza délnél délkeletnek fordul és Felsőremete keletet érintve Salánktól keletre Feketepataknak délhez jut, innen Verbőc nyugat, Csoma északnyugat, Feketeardó északkelet és végül Hömlöcön keresztül csatlakozik a trianoni határhoz.” A munkácsi temető a csehszlovák oldalon maradt, ezért a városban gond, hova temessék a halottakat, mert a túloldal ehhez nem járul hozzá. – A VKM „a visszacsatolt magyar Felvidéken” iskolai vonatkozásban a következő irányelveket állapította meg: teljes mértékben biztosítani kell az iskolai munka folytonosságát és zavartalanságát, minden fajú és fokozatú iskola „a felszabaduláskor” érvényben volt tanrendje szerint folytatja a folyó iskolai év végéig munkáját, színmagyar községekben az idegen nyelvű iskolákat haladéktalanul be kell zárni. – Az Ukrán Nemzeti Tanács kiáltványt adott ki Pidkarpattya ukrán népéhez, melyben többek között leszögezte: államunk a csehek és szlovákok szilárd szövetségére épül, melyhez a pidkarpattyai ukránokat a konföderáció elve kapcsolja. A hatalmas Németország áll mögöttünk, amely az új államok kialakítása alapelvének az etnikai határok betartását tartja. A nagyhatalmak biztosították határainkat.

Részletek

Kategória	A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
Címke	Munkács / Uzshorod / Horthy Miklós / Csap / Németország / határkérdés / Ungvár / hivatkozás: / Mukacseve / Csop / nyelvkérdés / oktatásügy / Salánk / Salanki / Izsnyéte / Zsnyatino / Feketeardó / Csornotisziv / Verbőc / Verbovec / Barkaszó / Barkaszove / Korláthelmec / Holmec / Fornos / Tiszacsoma / Csoma / Első Ukrán Központi Nemzeti Tanács (Központi Ukrán Nemzeti Tanács, Ukrán Nemzeti Tanács) / Siegler Géza Eberswaldi / Romocsaháza / Unghosszúmező / Dovhe Pole / Csomonya / Feketepatak / Csornij Potyik / Felsőremete / Verhnyi Remeti / Hömlőc / Holmovec
Fejezet	III. A kormányzati autonómia időszaka 1938. X. 11–1939. III. 20. - 2. a) Ukrán irányultság (1938. X. 26.)
Település	Csápor [Čápor] / Csomatelke [Čamovce] / Fornószeg [Tepličky] / Verbóc [Vrbovce]
Év	1938
Rövid URL	https://adatbank.sk/?p=242086
ID	242086
Módosítás dátuma	2007. augusztus 16.

bővebben →

1938. november 9. : Huszton megalakult Karpatszka Szics nevű félkatonai védelmi szervezet (hivatalos rövidítés: ONOKSZ – &#1086&#1088&#1075&#1072í&#1103&#1079&#1072ö&#1103˙ &#1086&#1073&#1086&#1088&#1086íč &#1050&#1072&#1088&#1087&#1072&#1084&#1089&#1100&#1082&#1086&#1081 &#1057&#1103÷&#1103). Főparancsnok: Klimpus Dmitro, helyettese: Román Iván. A cél: az államellenes propaganda felszámolása és Podkarpatszka Rusz kormányának mindenoldalú támogatása. A szervezet szabályzatát Révai Julij miniszter másnap hagyta jóvá. A szervezet saját lapot adott ki &#1085&#1072&#1089&#1084&#1095&#1087 címmel, saját színjátszó csoportja volt (&#1083&#1077ňţ÷&#1072 &#1077&#1089&#1084&#1088&#1072&#1075&#1072). – A varsói magyar követ átadta Józef Beck külügyminiszternek Kánya Kálmán külügyminiszter jegyzékét, melyben a lengyel kormány katonai segítségét kérte Kárpátalja megszállásához. A lengyel külügyminisztérium csak az ún. szabadcsapatok segítségét ígéri. – Beregszászt átadják a magyar katonaságnak. Eberswaldi Siegler Géza altábornagy csapatai érkeztek ide Debrecenből („debreceni vegyesdandár”) Asztélyon és Búcsún keresztül. – A Beregszászi járás kormánybiztosa Bodáky István. Beregszász polgármestere: Ortutay Jenő, a körjegyző: Polchy István.

Részletek

Kategória	A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
Címke	Huszt / Debrecen / Varsó / Beregszász / Berehove / Polchy István / Beregszászi / Lengyelország / Asztély / Révai Julij (Révay Gyula) / Bodáky István / Ortutay Jenő / Kánya Kálmán / Búcsú / Beck Józef / Román Iván / Siegler Géza Eberswaldi / Klimpus Dmitro / Karpatszka Szics, Szics-gárda / színház / sajtó
Fejezet	III. A kormányzati autonómia időszaka 1938. X. 11–1939. III. 20. - 2. a) Ukrán irányultság (1938. X. 26.)
Település	Bucsuháza [Bučuháza]
Év	1938
Rövid URL	https://adatbank.sk/?p=242083
ID	242083
Módosítás dátuma	2007. augusztus 16.

bővebben →

1938. november 3. : A ruszin Kárpátalja politikai és egyházi szervezetei kiáltványt fogadtak el Ungváron, melyet eljuttattak Cseh-Szlovákia, Anglia, Franciaország, Németország, Olaszország, Lengyelország, Románia, Magyarország és Jugoszlávia kormányához. Az emlékirat a következőket mondja: „A Kárpátok déli oldalán fekvő és a békeszerződés által autonóm egységként meghatározott oroszlakta terület oszthatatlan egység, amelynek északi hegyvidékén és déli völgyeiben egy ezredév gazdasági és történelmi feltételei alapján az őslakosság testvéri együttélésben van egymással szoros sorsközösségben. […] A bécsi döntőbíróság Magyarország és Cseh-Szlovákia között új határt állapított meg, amelynek következtében Magyarországnak ítélte Karpatska Russj történelmi területének két legnagyobb városát, mégpedig Ungvár fővárost és Munkács gazdasági központot, amely városok szorosan összefüggnek a kárpátaljai oroszok történelmével, valamint nemzeti és kulturális életével. E városok nélkül Karpatska Russj sem gazdaságilag, sem kulturális tekintetben, sem pedig nemzetileg nem élhet. - Karpatska Russj alulírott képviselőinek az a véleménye, hogy a bécsi döntőbíróság Ruszinszkó déli határát annak törvényes képviselőinek megkérdezése nélkül állapította meg, mert a döntőbírósági eljárásba való beleegyezést csakis a prágai kormány adta, amely nem képviselhette Ruszinszkót törvényesen azért, mert előzőleg, mégpedig 1938. október 11-én elismerte Karpatska Russj önrendelkezési jogát. […] Mindezek következtében Karpatska Russj képviselői bejelentik, hogy a bécsi döntőbírósági határozat után is oszthatatlannak tekintik Ruszinszkó területét és kérik, hogy a Kárpátok déli részén lakó ruszin népnek adassék meg, hogy állami hovatartozásának sorsáról az elvi önrendelkezési jog alapján maga dönthessen általános népszavazás útján a néprajzi területek egyesítése céljából.” Az aláírók: Központi Orosz Nemzeti Tanács, Munkácsi Görög Katolikus Püspökség, az Agrárpárt ruszinszkói szervezete, az Orosz Nemzeti Autonóm Párt, az Autonóm Földműves Szövetség, az Orosz Ifjúsági Nemzeti Tanács, a Ruszin Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Szövetsége, a Prolom Diákegyesület, az Orosz Nőszövetség, az eperjesi kerületi ruszinok. – A Volosin-kormány betiltotta a Központi Orosz Nemzeti Tanácsot, az Orel Egyesületet, a Kurtyák Iván-gárdát, a Feketeingesek nemzeti gárdáját, a cseh és magyar szabadkőműves páholyokat, a &#1056&#1095&#1089&#1089&#1082&#1072˙ Ďp&#1072&#1077&#1075&#1072, a &#1085&#1072&#1096 Ďóňü című napilapot, a &#1056&#1095&#1089&#1089&#1082&#1103é &#1077&#1077&#1089&#1084&#1085&#1094&#1082 című hetilapot. – A Magyarság közölte Fenczik István nyilatkozatát.

Részletek

Kategória	A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
Címke	Munkács / Uzshorod / Jugoszlávia / Románia / Németország / határkérdés / Prága / nőkérdés / Ungvár / Franciaország / Nagy-Britannia (Anglia) / görög katolikus / Praha / Volosin Avgusztin (Volosin Ágoston) / autonómiatervek / hivatkozás: / Mukacseve / Fenczik István (Fencik Sztepan) / népszavazás / Központi Orosz (Ruszin) Nemzeti Tanács / főiskola, egyetem / Munkácsi Görög Katolikus Egyházmegye (Püspökség) / Lengyelország / Olaszország / Kurtyák Iván / Kárpátorosz Feketeingesek Szervezete, Orosz Nemzeti Feketeingesek Gárdája / szabadkőműves-páholyok / Orosz Nőszövetség / Prolom Diákegyesület / Ruszin Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Szövetsége / Orosz Ifjúsági Nemzeti Tanács / sajtó / Eperjes / Prešov
Fejezet	III. A kormányzati autonómia időszaka 1938. X. 11–1939. III. 20. - 2. a) Ukrán irányultság (1938. X. 26.)
Település	Eperjesenyicke [Haniska]
Év	1938
Rövid URL	https://adatbank.sk/?p=242080
ID	242080
Módosítás dátuma	2007. augusztus 16.

bővebben →

1938. november 2. : A bécsi Belvedere-kastély aranytermében kihirdették a tengelyhatalmak (Németország és Olaszország) döntőbírósági határozatát, az ún. „első bécsi döntést”. ->1940. augusztus 30.A csehszlovák delegáció tagjaként jelen volt Volosin Avgusztin kárpátukrán miniszterelnök (repülőgéppel érkezett Pozsonyba, onnan J. Tisóval gépkocsin utazott Bécsbe). Podkarpatszka Rusz területéből 1523 km2 (a cseh-szlovák országrész 21,1 százaléka) került Magyarországhoz: 97 település, 26 056 épület, 173 233 lakos, ebből 164 370 cseh-szlovák állampolgár, nemzetiség szerint: cseh/szlovák 16 466 (10,02%), ruszin/ukrán 33 435 (20,34%), német 4534 (2,76%), magyar 83 578 (50,85%), lengyel 81 (0,05%), zsidó 25 427 (15,47%), egyéb 849 (0,5%). A kárpátukrán terület 11 094 km2, 390 település, 112 457 épület, 552 124 lakos, ebből cseh-szlovák állampolgár 544 759, nemzetiség szerint cseh/szlovák 17 495 (3,21%), lengyel 78 (0,02%), ruszin/ukrán 413 481 (75,9%), német 8715 (1,6%), magyar 25 894 (4,75%), zsidó 65 828 (12,08%), egyéb 13 268 (2,44%). A teljes terület 14,66 százaléknyi értelmiségéből ide került 3,26%. A magyar törvénykezésben az 1938:XXXIV. tc. (az Országos Törvénytárban megjelent november 13-án). Az Ungvári és a Nagykaposi járás az Ungvár székhelyű Ung vármegyéhez, a Beregszászi, a Munkácsi, a Tiszaújlaki és a Vásárosnaményi járás a Beregszász székhelyű Bereg és Ugocsa k. e. e. (közigazgatásilag egyelőre egyesített) vármegyékhez került. – Hivatalos közlemény: „a felszabaduló Felvidék magyar katonai igazgatás alatt álló területére polgári egyéneknek csak fényképpel ellátott utazási igazolvánnyal lehet utazni.” – Angol, olasz, belga, lengyel és német újságírók érkeztek Ungvárra. Ellátogattak Beregszászba és Munkácsra is. – Borsody István, a Prágai Magyar Hírlap munkatársa gondolatai a bécsi döntést megelőző időből: „Húsz év alatt bizony oly eltávolodások jöttek létre, hogy nem tudjuk vajon a politikai vagy a szellemi határok vonnak-e erősebb osztóvonalat kettőnk közé.”; „az általános emberi ideál nem egyforma a magyarországi és a csehszlovákiai magyar előtt.” Szvatkó Pál „kérése”: „Adják meg annak lehetőségét, hogy a húsz év különélésben kikristályosodott elvek és gondolatok továbbra is zártan és összpontosulva kifejeződhessenek és szétáradhassanak a magyar értelmiségben.” Csehszlovákiában a magyarság polgárosodott, művelődött. „Az európai szellem és az európai életmód az elmúlt húsz év alatt feltűnően a Felvidék közelébe férkőzött.” Ungvár és Munkács viszont „levantei életet” élt.

Részletek

Kategória	A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
Címke	Munkács / Uzshorod / Németország / határkérdés / Bécs / Tiso Jozef / Ungvár / Ung / Volosin Avgusztin (Volosin Ágoston) / Beregszász / Berehove / Bereg / Ugocsa / Mukacseve / magyarországi törvények / Nagykaposi, Kaposi / Ungvári (Ungvidéki) / Munkácsi (Munkácsvidéki) / Beregszászi / statisztika / közlekedés, határforgalom, kishatár / Wien / Olaszország / első bécsi döntés / Borsody István / Szvatkó Pál / sajtó / Pozsony / Bratislava / zsidók
Fejezet	III. A kormányzati autonómia időszaka 1938. X. 11–1939. III. 20. - 2. a) Ukrán irányultság (1938. X. 26.)
Település	Becsó [Bečov] / Beregszeg [Šulekovo] / Pozsony [Bratislava] / Ungmogyorós [Liesková]
Év	1938
Rövid URL	https://adatbank.sk/?p=242077
ID	242077
Módosítás dátuma	2007. augusztus 16.

bővebben →

1938. november 1. : Az Ukrán Nemzeti Tanács felhívást adott ki „Pidkarpattya ukrán népéhez”: „A legutóbbi napok eseményei izgalommal töltötték meg szívünket. Ellenségeink fel akarták darabolni országunkat, ránk akarták újra tenni a rabság jármát. Árulók és ellenségeink fizetett szolgái széthúzást és egyenetlenséget vetettek a nép közé. Meg akarták zavarni a nyugalmat és zavart akartak kelteni. Az isteni Gondviselés azonban ezt nem engedte meg. Igazságunk nem halt meg, nem veszett el. Az országban örömhír terjedt el, hogy Pidkarpattya kormánya olyan emberek kezébe adatott át, akik nem csak ebből a népből valók, de akik azt sohase árulták el, sohase szolgáltak idegeneknek és életüket és munkájukat népüknek szentelték. Népünk sorsa Pidkarpattyán nemzeti újjászületésünk atyjának, Volosin Augusztin atyának kezébe adatott.” – Hivatalos jelentés: az amerikai ukránok szervezetei a Volosin-kormányt teljes támogatásukról biztosították arról, hogy minden lehetőt megtesznek: a területet ne csatolják Magyarországhoz. – Volosin Avgusztin kárpátukrán miniszterelnök felkereste a prágai német konzulátust. A diplomáciai képviselet vezetője ezzel kapcsolatban a birodalmi kormánynak azt jelentette, hogy Volosin személyes közlése szerint autoriter kormányzást kíván megvalósítani, mivel a liberalizmus a politikai és kulturális téren elmaradott népet a katasztrófába sodorná. A jelentés hangsúlyozza, hogy Németországnak aktív részt kell vállalnia, Kárpáti Ukrajna politikai, kulturális megszervezésében, a választások lebonyolításában.

Részletek

Kategória	A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
Címke	Németország / határkérdés / Prága / Amerikai Egyesült Államok / Praha / Volosin Avgusztin (Volosin Ágoston) / Első Ukrán Központi Nemzeti Tanács (Központi Ukrán Nemzeti Tanács, Ukrán Nemzeti Tanács)
Fejezet	III. A kormányzati autonómia időszaka 1938. X. 11–1939. III. 20. - 2. a) Ukrán irányultság (1938. X. 26.)
Év	1938
Rövid URL	https://adatbank.sk/?p=242074
ID	242074
Módosítás dátuma	2007. augusztus 16.

bővebben →

1938. október 31. : A prágai német konzulátus vezetője a következő jelentést továbbította a birodalom külügyminisztériumába: Kárpáti Ukrajna politikai helyzete megköveteli, hogy erőteljesen támogassuk az Ukrán Nemzeti Tanács propagandáját Fenczik magyarpárti csoportja ellen. Ugyanakkor követelni kell az ottani kormánytól, hogy mondjon le a „piemonti” tervekről, mert ezzel fölöslegesen nyugtalanítja Lengyelországot és Romániát.

Részletek

Kategória	A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
Címke	Románia / Prága / Praha / Fenczik István (Fencik Sztepan) / Lengyelország / Első Ukrán Központi Nemzeti Tanács (Központi Ukrán Nemzeti Tanács, Ukrán Nemzeti Tanács)
Fejezet	III. A kormányzati autonómia időszaka 1938. X. 11–1939. III. 20. - 2. a) Ukrán irányultság (1938. X. 26.)
Év	1938
Rövid URL	https://adatbank.sk/?p=242071
ID	242071
Módosítás dátuma	2007. augusztus 16.

bővebben →

1938. október 30. : Volosin Avgusztin kárpátukrán miniszterelnököt a prágai ukrán egyetem bölcsészkarának díszdoktorává avatták. – A Proszvita Társaság ungvári gyűlésén Révai Julij miniszter felszólalásában ellenezte a népszavazást, hangoztatta, hogy az ukrán nép sem lengyel, sem magyar igába nem hajlik. Szerinte az ukrán nép önrendelkezésének kimondása 1918-ban megtörtént, a cseh-szlovák államban kiépítik a föderatív Kárpát-Ukrajnát. A gyűlés résztvevői táviratot intézetek Hitlerhez, Ribbentrophoz, a prágai angol és német követhez. – Az iskolaügyi minisztérium 4 napos iskolaszünetet rendelt el „tűzifa-megtakarítás céljából”.

Részletek

Kategória	A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
Címke	Uzshorod / Prága / Hitler Adolf / Ungvár / Praha / Volosin Avgusztin (Volosin Ágoston) / népszavazás / Proszvita Egyesület (Kultúregyesület, Társaság) / főiskola, egyetem / Révai Julij (Révay Gyula) / Ribbentrop J.
Fejezet	III. A kormányzati autonómia időszaka 1938. X. 11–1939. III. 20. - 2. a) Ukrán irányultság (1938. X. 26.)
Év	1938
Rövid URL	https://adatbank.sk/?p=242068
ID	242068
Módosítás dátuma	2007. augusztus 16.

bővebben →

1938. október 29. : Ungvárra megérkezett Prágából a hivatalos értesítés, hogy a központi kormány október 26-ával elmozdította tisztségéből Bródy András miniszterelnököt, s erre a posztra Volosin Avgusztin addigi államtitkárt nevezte ki. Volosinhoz tartoznak az egyházi, az iskolai, a gazdasági és igazságszolgáltatási ügyek is. – A Volosin-kormány betiltotta az összes politikai pártot, közte az Egyesült Magyar Pártot, s a párthelyiségeket lepecsételték. – Volosin Avgusztin kárpátukrán miniszterelnök Pozsonyban J. Tiso szlovák miniszterelnökkel, Prágában Jan Syrový cseh-szlovák miniszterelnökkel tárgyalt. – A tanulóifjúság részvételével ukrán irányzatú tüntetés volt Ungváron.

Részletek

Kategória	A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
Címke	Uzshorod / Prága / Tiso Jozef / Ungvár / Praha / Volosin Avgusztin (Volosin Ágoston) / Bródy András (Bródy Andrej) / Egyesült Magyar Párt (Egyesült Országos Keresztényszocialista és Magyar Nemzeti Párt, Felvidéki Egyesült Magyar Párt) / Syrový Jan / Pozsony / Bratislava
Fejezet	III. A kormányzati autonómia időszaka 1938. X. 11–1939. III. 20. - 2. a) Ukrán irányultság (1938. X. 26.)
Település	Pozsony [Bratislava]
Év	1938
Rövid URL	https://adatbank.sk/?p=242065
ID	242065
Módosítás dátuma	2007. augusztus 16.

bővebben →

1938. október 27–30. : Ribbentrop német külügyminiszter Rómában tárgyalt Mussolini kormányfővel és G. Ciano külügyminiszterrel a csehszlovák kérdésről.

Részletek

Kategória	A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
Címke	Roma / Mussolini B. / Ribbentrop J. / Ciano Galeazzo
Fejezet	III. A kormányzati autonómia időszaka 1938. X. 11–1939. III. 20. - 2. a) Ukrán irányultság (1938. X. 26.)
Település	Románfalva [Rumanová]
Év	1938
Rövid URL	https://adatbank.sk/?p=242062
ID	242062
Módosítás dátuma	2007. augusztus 16.

bővebben →

1938. október 27. : A Kárpáti Magyar Hírlap írta: „Aki Kárpátalját bármiféle elgondolások szerint több részre akarja szakítani, az ellensége a ruszin földnek. - Kárpátalja – éppen gazdaságilag – annyira szervesen egy terület, hogy csak így életképes. Aki másféle elgondolásban látja jövőjét, az nem ismeri ezt a földet.” – Uo.: „Ismeretes, hogy a szlovák kormány a szlovenszkói szabadkőműves-páholyt feloszlatta, otthonukat lefoglalta, készpénzüket elkobozta. - Kárpátalján a szabadkőműveseket még nem eresztették szélnek, de a Páholy már elköltözött ungvári [Drugeth téri] otthonából ismeretlen helyre.”

Részletek

Kategória	A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
Címke	Uzshorod / Ungvár / szabadkőműves-páholyok
Fejezet	III. A kormányzati autonómia időszaka 1938. X. 11–1939. III. 20. - 2. a) Ukrán irányultság (1938. X. 26.)
Év	1938
Rövid URL	https://adatbank.sk/?p=242059
ID	242059
Módosítás dátuma	2007. augusztus 16.

bővebben →

1938. október 26. : Letartóztatták Bródy András miniszterelnököt. A hivatalos vád: „hazaárulás.” A cseh-szlovák kormány lemondatta Fenczik István és Pjescsák Iván minisztereket is. Bacsinszki Edmund önként felfüggesztette kormánytagságát. Az új kárpátaljai kormányban miniszterelnök és igazságügy-miniszter Volosin Avgusztin, iskolaügyi miniszter Stefán Avgusztin, kommunikációs miniszter Révai Julij, Volosin személyi titkárai Roszoha Sztepan és Rohács Iván. Ezáltal a kárpátaljai kormány kimondottak ukrán jelleget nyert. – A prágai kormány rendelkezett a politikai pártok feloszlatásáról. A kárpátukrán területen ez egyelőre csak a kommunista pártot érintette. – A Kárpáti Magyar Hírlap írta: „Demkó Mihály a Központi Orosz Nemzeti Tanács megbízásából orosz nyelvű felhívást bocsátott ki, melyben felszólítja a falvak lakosságát, hogy minden községben alakítsák meg a rend, nyugalom és vagyon megvédése érdekében a biztonsági szervezetet. Ezt a nemzetőrséget a ruszin jogokért és szabadságért vívott harcáról híres néhai autonomista vezérről Kurtyák Iván-gárdának nevezték el.” – Az Első Központi Ukrán Nemzeti Tanács az egyetlen kárpátaljai szervezetként állást foglalt a népszavazás ellen a terület sorsával kapcsolatban. A határozatból: 1.nem emel kifogást az etnikailag magyar terület Magyarországhoz csatolása ellen, de 2.ellenzi a népszavazást és 3.a jelenlegi állam föderatív felépítésének híve. Az ülésen jelen volt Volosin Avgusztin és Révai Julij. – A prágai kormány az előző napi minisztertanácsi értekezlet döntéséről tájékoztatta a magyar kormányt. A másnapi válaszjegyzék hangsúlyozta, hogy a vitathatatlanul magyar többségű területeket Csehszlovákiának nemzetközi döntés nélkül is át kellene engednie. – Ungvárról 16 óra 40 perckor Volosin Avgusztin, az új kárpátukrán miniszterelnök telefonon keresztül Jan Syrový cseh-szlovák miniszterelnök kezébe letette az esküt. Ez alkalomból köszöntötte a Proszvita Társaság küldöttsége. Volosin kijelentette, hogy ragaszkodik az Első Központi Ukrán Nemzeti Tanács határozata értelmében Kárpátukrajna etnográfiai integritásához, a néprajzi határokhoz, elutasítja a népszavazást. Beszédében nyugalomra, a rend megtartására szólította fel a lakosságot. A Volosin-kormány hivatalos lapja az &#1095&#1088˙&#1075&#1086&#1077čé &#1077&#1103&#1089&#1085&#1094&#1082.

Részletek

Kategória	A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
Címke	Uzshorod / határkérdés / Prága / Ungvár / Praha / Volosin Avgusztin (Volosin Ágoston) / autonómiatervek / Stefán Avgusztin / Fenczik István (Fencik Sztepan) / népszavazás / nyelvkérdés / Központi Orosz (Ruszin) Nemzeti Tanács / Proszvita Egyesület (Kultúregyesület, Társaság) / Demkó Mihály / Bacsinszki Edmund / Kurtyák Iván / Bródy András (Bródy Andrej) / Révai Julij (Révay Gyula) / Pjescsák Iván / Első Ukrán Központi Nemzeti Tanács (Központi Ukrán Nemzeti Tanács, Ukrán Nemzeti Tanács) / Syrový Jan / Roszoha Sztepan / Rohács Iván / sajtó
Fejezet	III. A kormányzati autonómia időszaka 1938. X. 11–1939. III. 20. - 2. a) Ukrán irányultság (1938. X. 26.)
Év	1938
Rövid URL	https://adatbank.sk/?p=242056
ID	242056
Módosítás dátuma	2007. augusztus 16.

bővebben →

1938. október 25. : A cseh-szlovák kormány prágai ülésén részt vettek a szlovákiai és a podkarpatszka ruszi tanácsok képviselői. Többek között állásfoglalás született arról, hogy a területi vitákban döntsön a német–olasz döntőbíróság, népszavazásról nem lehet szó. Bródy javasolta, hogy a csehszlovák–magyar és szlovák–ruszin határrendezés ügyét kapcsolják össze. A csehszlovák igazságügy-miniszter kezdeményezte, hogy Bródyt fosszák meg képviselői mentelmi jogától. – A Kárpáti Magyar Hírlap (ettől kezdve ismét napilap) írta: „A kárpátoroszok és az ukránok közt a viszony rendkívül kiélesedett, s bár a ruszin kormány két tagja ukrán irányzatú őslakos, sajtóban s röplapokkal a legélesebben támadják egymást.” – Técsőn megalakult a Magyar Nemzeti Tanács, amelyben képviselve van az Egyesült Magyar Párt, a PRMKE helyi szervezetei, a református, a római katolikus egyház, a görög katolikus magyarság, a magyar iskolák, a református énekkar.

Részletek

Kategória	A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
Címke	református / határkérdés / Prága / Técső / Tyacsiv / görög katolikus / Praha / Szovjetunió (Oroszország, Ukrajna) / népszavazás / római katolikus / Lengyelország / Olaszország / Bródy András (Bródy Andrej) / Berlin / Podkarpatszka Ruszi Magyar Kultúregyesület (PRMKE), Kárpátaljai Magyar Kultúregyesület (KMKE), Északkelet-magyarországi (Magyar) Kultúregyesület (ÉMKE) / Egyesült Magyar Párt (Egyesült Országos Keresztényszocialista és Magyar Nemzeti Párt, Felvidéki Egyesült Magyar Párt) / Kárpátaljai Magyar Nemzeti Tanács / zene
Fejezet	III. A kormányzati autonómia időszaka 1938. X. 11–1939. III. 20. - 1. A Bródy-kormány (1938. X. 11.)
Év	1938
Rövid URL	https://adatbank.sk/?p=242053
ID	242053
Módosítás dátuma	2007. augusztus 16.

bővebben →

1938. október 24–27. : Bródy András miniszterelnök rendelkezésére Beregszászból Bilkére költöztették a gimnázium ruszin osztályait.

Részletek

Kategória	A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
Címke	gimnázium / Beregszász / Berehove / Bródy András (Bródy Andrej) / Bilke / Bilki
Fejezet	III. A kormányzati autonómia időszaka 1938. X. 11–1939. III. 20. - 1. A Bródy-kormány (1938. X. 11.)
Év	1938
Rövid URL	https://adatbank.sk/?p=242050
ID	242050
Módosítás dátuma	2007. augusztus 16.

bővebben →

‹ Előző 1 2 3 4 … 6 Következő ›

171 találat

~ – [tilde] a szócikk szövegében a címszót helyettesíti
A. – anyanyelv
ápr. – április
aug. – augusztus
c. – című
Csehszl. – Csehszlovákia
CSKP – Csehszlovákia Kommunista Pártja
D – dél(i) (égtáj)
dec. – december
É – észak(i) (égtáj)
Ek – egyéni kiállítások
elb. – elbeszélések
ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem
EMP – Egyesült Magyar Párt
é. n. – év nélkül
ev. – evangélikus
évf. – évfolyam
febr. – február
Fm – főbb művei
FMK – Független Magyar Kezdeményezés
ford. – fordította, fordító
FTSZ – Fórum Társadalomtudományi Szemle
gör. kat. – görög katolikus
Gyk – gyűjteményes kiállítás(ok)
ha – hektár
ifj. – ifjabb, ifjúság(i)
ill. – illetve
illusztr. – illusztráció(ja), illusztrált(t)(a)
Ir. – Irodalom
ISZ – Irodalmi Szemle
izr. – izraelita
jan. – január
júl. – július
jún. – június
K – kelet(i) (égtáj)
kat. – katalógus
kb. – körülbelül
KB – Központi Bizottság
Km – köztéri művei
köt. – kötet
krit. – kritikák
L. – lakosság száma
máj. – május
márc. – március
Mk – művek közgyűjteményekben
MKDM – Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom
MKP – Magyar Koalíció Pártja
MNG – Magyar Nemzeti Galéria
MNP – Magyar Nemzeti Párt
Mo. – Magyarország
mon. – monográfia
MPP – Magyar Polgári Párt
MTA – Magyar Tudományos Akadémia
NG, Losonc – Novohradská galéria, Lučenec – Nógrádi Galéria
NG, Nyitra – Nitrianska galéria – Nyitrai Galéria
nov. – november
NY – nyugat(i) (égtáj)
OKP – Országos Keresztényszocialista Párt
okt. – október
p. – pagina, oldal
pl. – például
r. – regény
ref. – református
r. k. – római katolikus
röv. – rövidített, rövidítés, rövidítve
stb. – és a többi
sz. – század, századi
szept. – szeptember
szerk. – szerkesztő, szerkesztette
Szl. – Szlovákia
SZNG, Pozsony – Szlovák Nemzeti Galéria
SZNM, Pozsony – Szlovák Nemzeti Múzeum
Szt. – Szent
SZTA – Szlovák Tudományos Akadémia
tan. – tanulmányok
tc. – törvénycikk
törv. – törvény
tud. – tudomány(os)
ún. – úgynevezett
uo. – ugyanott
uő – ugyanő
v. – versek
V. – vallás
vál. – válogatott
vh. – világháború
vm. – vármegye